Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-11 / 109. szám
1978. n\ájut 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy párthatározat a megvalósulás útján Következetesek a kengyeliek Éppen befejezte a megbeszélést Patkó István, a kengyeli községi pártbizottság titkára és Sáro- si Tibomé, a járási pártbizottság terű 1 etfelelőse, amikor megérkeztem a falu pártszékházába. — Gyakran tartózkodik Kengyelen? — kérdem Sárosinét. — Hetenként kétszer-há- roonszor. Két község tartozik hozzám Kengyel és Martfű. Ilyenkor előzetesen megbeszélünk testületi ülés élé kerülő jelentéseket, és amiben tudok, ha szükséges, segíted. És gyakran járok ki a szövetkezetbe, a község intézményeibe, hogy személyesen is tájékozódjam különböző kérdésekben. — Az elviársnő a mi segítőtársunk, — szól Patkó István. Ez különösen akkor érthető, ha tudjuk, hogy a községi pártbizottság titkára 1975- ben került ebbe a munkakörbe, a martfűi Tisza Cipőgyárból. — Az üzemben pártalap- szervezeti titkárként dolgoztam. Volt már pártmunkás gyakorlatom, amikor ide kerültem, de mégis más egy községben ilyen feladatokat ellátni. Viszont kezdetben is és most is minden segítséget megkaptam és megkapok a munkámhoz a járási, a megyei pártbizottság munkatársaitól. És ami a legfontosabb, nagyon is gyakorlati, konkrét segítséget. Bevált módszer — Egy cél érdekében dolgozunk, — mondja Sárosiné. — Szerintem nagyon jól bevált a területfelelősi rendszer kialakítása, amely lényegében a Politikai Bizottság 1972. március 21-i határozata nyomán jött létre mindenütt Nemcsak a napi kölcsönös információcsere biztosított így. A mi feladatunk, hogy konkrét segítséget adjunk a községi pártbizottságoknak, de az alapszervezeteknek is a pártmunka tervezéséhez, a párttaggá nevelő, a gazdaságpolitikai szervező munkához, és így tovább. Vagyis orientáljuk a községi párt- szerveket a napirenden levő lényeges és fontos feladatok ellátására. Részt veszünk természetesen oártrendezvé- nyeken is, és az ott szerzett tapasztalatokat mindig megbeszéljük a vezetőségekkel, ez is a segítés egyik módja. Hogyan dolgozik ma a kengyeli) községi pártbizottság? Álljon erre válaszul a járási párt-végrahajtóbizottság állásfoglalásának egyik rövid megállapítása, amely tavaly októberben született: „A pártbizottság következetes irányító, ellenőrző, segítő munkájának eredményeképpen fejlődött a községben a pártalapszervezetek tevékenysége.” Nemcsak a titkár — Pártbizottságunk minden fontosabb kérdésben érvényes határozatokkal, állásfoglalásokkal rendelkezik, — magyarázza Patkó István. — Megfelelő intézkedéseket teszünk, hogy döntéseinket megismerjék, feldolgozzák az alapszervezetek és segítünk a végrehajtás megszervezésében is. Azután rendszeresen értékeljük a végzett munkát. Testületünk 1975 óta huszonhét állásfoglalást és határozatot hozott, közülük húsz végrehajtását már vizsgáltuk. Előbbre jutottunk abban is, hogy most már a vé- bé vagy a pb tagjai terjesztenek elő jelentéseket az ülésekre. Természetesen a testület tagjainak felkészültsége, képessége nem egyforma. Kiinek-kinek több vagy kevesebb segítséget kell adnunk, de megszűnt az a korábbi gyakorlat, hogy szinte csak a titkár volt a napirendek előadója. — Meg kellett tanítani a testület tagjait erre a munkára. Először ez nehezen ment, éppen azért, mert a felkészültségük különböző. Meg kellett tanulniuk vizsgálódni, a szerzett tapasztalatokat több szempontból elemezni. Meg kellett tanulniuk önállóan véleményt mondani, javasolni és ha kellett a vita során megvédeni saját álláspontjukat. Amikor viszont azt tapasztalták, hogy élénk vitát, érdeklődést váltottak ki, hogy előbbre vittek egy ügyet, szóval sikerélményben volt részük, a következő feladatra már köny- nyebben vállalkoztak, —szól közbe Sárosiné. Mindkettőjük egyöntetű véleménye; az eredményekhez hozzájárult, hogy a határozatok végrehajtásának vizsgálatához szempontokat adnak mind a munkabizottságoknak, mind az abban résztvevő pb, vagy vb-tagoknak. De a tagkönyvcserét megelőző beszélgetések is felszínre hoztak olyan véleményeket, javaslatokat, amelyeket figyelembe vettek a munka során. Így például minden évben kötetlen beszélgetés keretében értékeli a testület saját tevékenységét, a munka- bizottságok ugyanezt féléven; ként teszik meg. És az is ide tartozik, hogy ma már a testület tagjai valamennyien rendelkeznek valamilyen pártiskolai végzettséggel. Segítsenek az ingázók Mi most a napirenden levő fontos kérdés Kengyelen, amellyel a pártbizottság foglalkozik? Például: a községből körülbelül ezernégyszáz ember jár naponta dolgozni a Tisza Cipőgyárba. Hogyan lehetne az ingázókat mozgósítani a községpolitikai feladatok megoldására? Hogyan lehetne őket bevonni lakóhelyük közéletébe? Keresik ezek útját-módját, ezért a közeli jövőben kommunista aktívát hívnak össze az ingázó párttag-munkások részvételével. Egy másik fontos feladatuk a rendszeres kapcsolat kialakítása a koordinált pártszervekkel. Megkeresik az érintett gazdasági egységek vezetőit, párttitkárait, a községi és a városi pártbizottságokat (Török- szentmiklóson, Tiszaföldvá- ron), és együttműködési megállapodásokat készítenek. Ettől pedig azt várják, hogy jobb lesz az áruellátás Kengyelen, hogy a lakosságnak nem kell majd minden kis csip-csup ügyben kilométereket utazni. Általában is elmondható, hogy a szolnoki járás községeiben dolgozó pártszervek nagy figyelmet fordítanak a községpoldtikai munka irányítására, szervezésére. Vonatkozik ez a megállapítás a közös községi tanácsok pártirányítására is. Varga Viktória KÖVETKEZIK: Sok még a tennivaló II földek és a gépek jobb kihasználásáért Az átadás előtt álló tervdokumentációk jelzik, hogy Jászberényben a Kossuth Tsz-ben rövidesen elkezdődik a minden eddiginél átfogóbb meliorációs program. A három évre szóló beruházás megvalósítása 15 millió forintba kerül, feladata a parlagon maradt vagy kis termőképességű földek felújítása, hasznosításé. Mintegy 1300 hektárnyi területen talajjavításra, mélylazításra kerül sor. Az előzetes számítások szerint ezzel 30—40 százalékkal növelik a gyenge földek minőségét. A meliorációs program megvalósításával az eddiginél eredményesebben járulnak hozzá a belvízkárok elhárításához, a talaj termőképességének növeléséhez. Lehetővé teszik a korszerű agrotechnikai módszerek biztonságos és gazdaságos alkalmazását. A megfelelő nagyságrendű, egymással összefüggő táblák kialakításával kedvezőbb feltételeket teremtenek a nagy teljesítményű erő- és munkagépek gazdaságos üzemeltetéséhez, optimális kihasználásához. A hároméves programot a tsz saját kivitelezésében valósítja meg. A szolnoki Vasipari Vállalat elektromos háztartási gépműhelyében havonta átlagosan 200 készüléket javítanak. ; Nagy Lászlóné és Békefi Istvánné villanymotort tekercsel A Répcelaki Sajtgyárban évente fél milfió hektoliter tejet dolgoznak fel. Az ország legnagyobb sajtgyárában jelenleg tizenöt féle ömlesztett sajtot készítenek. A gyár legújabb terméke a vasi sajtkrém. A képen: Érlelik a nyers sajtot az adagoláshoz Sirokko-la Hétmilliárd, a MEZŰGÉP-töl szellemi alkotásokból A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat szakemberei kikísérletezték az első magyar gyártmányú fűrészáruszárító berendezést, amelyet a fa- feldolgozásban használnak. A fűrészelt fa felhasználása a vegyi- és a műanyagok térhódítása ellenére egyre növekszik. A szárítóberendezéseket eddig tőkés piacról lehetett beszerezni. A MEZŐGÉP-nél gyártott első négy száritóberendezár' a Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság nagy rösi üzemében szerelik fel. Juhhodály ragasztott faelemekből Jól haladnak az 500 férőhelyes ellető juhhodály építésével a jászárokszállási Kossuth Tsz-ben. A hodály a tsz rédei majorjában épül 3 és félmillió forint költséggel, a tsz építőrészlegének kivitelezésében. A ragasztott faelemekből készülő létesítmény előnye: közel 40 százalékkal olcsóbb, mint a vasvázas hodály, különleges impregnates eredményeként korróziómentes, így élettartama hosszabb, mint a vasé, építése egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé munkaigényes. Az ellető hodály létrehozásával a tsz-ben újabb kedvező feltételeket teremtenek a juhtenyésztés fejlesztéséhez. Átadása után a gazdaság anyajuh-állományát 2500-ról 3200-ra növelik. Sor kerül a fajtacserére is. Az új műszaki megoldások, korszerű termékek és technológiák iránt növekvő népgazdasági igény kielégítésére - a külföldi licenced know howok vásárlása mellett - elsősorban hazai találmányok, újítások kellenek. Ezek helyzetéről nyilatkozott Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke az MTI munkatársának. — A találmányok, újítások eddig is hasznosan járultak hozzá a népgazdaság fejlődéséhez. Tavaly a vállalatoknál mintegy 7 milliárd forintot eredményeztek, csaknem 2 milliárddal többet, mint az előző évben. A legaktívabb feltalálók évek óta a vegyiparban tevékenykednek, ezen belül is a gyógyszeriparban, ahol minden évben több eredeti műszaki megoldást dolgoznak ki a kutatók. Megnövekedett az alkalmazott találmányok száma a mezőgazdaságban; jórészük az iparszerű termesztési rendszerek bevezetését és ezen belül a gépesítést, növényvédelmet segítik. — Annak ellenére, hogy összességében örvendetesen növekszik a találmányok száma és gazdasági eredményük mind a műszaki fejlesztés követelményeihez, mind a meglevő szellemi kapacitáshoz képest ez még igen kevés. A feltalálói tevékenység széleskörű kibontakozását több körülmény is gátolja. Az egyik az, hogy a szellemi alkotások létrehozását és hasznosítását érintő egyes szabályozók fogyatékosságai miatt sokszor könnyebben és kényelmesebben lehet tudományos fokozatot, rangot elérni, mint egy találmányt kidolgozni és hasznosításáig eljutni. Nehezíti a helyzetet, hogy a vállalatok általában nem érzik még a gazjdasági atmoszféra kényszerítő erejét, s így nem törekednek a kockázattal járó újdonság bevezetésére. A vállalatok egy része nem érdekelt a minőség javítását szolgáló találmány hasznosításában sem, mert ennek költségei köt áras terméke esetében nem térülnek meg. Más vállalatok rosszul értelmezett takarékosság miatt az értékesebb találmányért járó magasabb feltalálói díj kifizetésétől vonakodnak, és ezzel elveszik számos feltaláló kedvét a további új ötletek kidolgozásától. — A találmányok megalkotására és hasznosítására várhatóan ösztönzően hat majd a közelmúltban életbe lépett kormányrendelet, amely előírja a vállalatoknak középtávú kutatási terv kidolgozását, ehhez ugyanis feltétlenül szükség lesz több, a gyakorlatban is hasznosítható szellemi alkotásra. — A népgazdaság számára a piaci versenyben élen járó szellemi termékek, találmányok a legértékesebbek, emellett azonban nem kevésbé fontosak a technológiák korszerűsítését, a munkafolyamatok egyszerűsítését célzó vállalati újítások sem, annál is inkább, mert a műszaki fejlesztés legszélesebb társadalmi tömegbázisa az újítómozgalom, ez évről évre egyenletesen fejlődik, Zölded a magról vetett fűszerpaprika Paprikaszárító Uzsmet építenek MezOhéken A Tiszazugban 700 hektáron befejezték a fűszerpaprika magjának vetését, s a korábban elvetett nagyüzemi táblákon, az elmúlt napokban lehullott csapadék hatására kikelt és szépen fejlődik a növény. A Tiszai öntőgazdaságok Egyesülése a jó talajadottságokkal rendelkező tiszazugi tájterületen, Kalocsa után hazánk második jelentős fűszerpaprika termő körzetét alakította ki. A nagyüzemi termesztésben leginkább bevált fajták mellett újdonságként a rendkívül csípős és a különleges magas kapszaicin tartalmú KV—-1-es külföldi fajtát is termesztik, mivel a piacokon igen keresett áru. Újabban az Egyesült Államok is jelezte vásárlási szándékát a csípős paprikafajtából. A gazdaságok felkészültek a fejlődő paprikaültetvény ápolására, a gyomtalanítási és a növényvédelmi munkákat korszerű módszerrel végzik. Mivel a fűszerpaprika kézi növényápolást is igényel, munkaerő-mérleget készítettek. A tsz-tagok a tervezettnél nagyobb területen vállaltak kézi növényápolást, és szükség szerint külső munkaerőt is foglalkoztatnak. A fűszerpaprika-növény a fejlődés első szakaszában rendkívül vízigényes, ezért úgy tervezik, hogy a Tisza II. vízlépcső alagcsövezett rendszerén keresztül három alkalommal, esőztető rendszerrel mintegy 150—180 milliméter öntözővizet adagolnak. A fűszernövény termésátlagának és minőségének javítása érdekében fajtaösszehasonlító kísérleteket is végeznek, s különféle agrotechnikai módszereket próbálnak ki. Tíz hektáron például több komponensből álló nyomelemes és bórtartal- mú műtrágyát alkalmaznak, elsősorban a paprika száraz és festékanyagának növelése érdekében. A legnagyobb paprikatermő területtel, 250 hektárral rendelkező mezőhéki Táncsics Tsz-ben a tervezettnél gyorsabb ütemben halad az új paprikaszárító üzem építése, előreláthatólag júliusban megkezdhetik az NSZK- ból importált korszerű gépek, berendezések szerelését. Az 50 millió forint költséggel épülő szárítóüzem szeptember elsején kezdi meg a tájterület termésének a feldolgozását. e. a
