Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-07 / 106. szám

1976. május 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tornacsarnok, — főleg saját erőből Tunceve lakosai két-három napi társadalmi munkáju­kért járó keresetüket ajánl­ják fel a közintézményháló­zat fejlesztésére. A negye­dik ötéves terv időszakában az iskola- és óvodahálózat korszerűsítése volt a cél. Az eredmény: az Árpád úton két tanterem tető alá ke­rült, s az óvodai helyek szá­ma százhuszonöttel gyarapo­dott. Nemzetközi szabályok szerint Ebben a tervidőszakban a város szépítése mellett egy tornacsarnok építése a cél. Az új sportlétesítmény mé­reteire következtethetünk abból, hogy a nemzetközi szabályoknak megfelelő ké­zilabdapálya, s háromszáz­hatvan néző fér el benne. Az ilyen nagyságú tornacsarno­kok számát tízen alul jegy­zik az országban. Költségeit tekintve jogos a kérdés: „miből?” Egy mondattal válaszolva: főleg a város önerejéből. Az építési költségekhez 1974— 75-ben 600 ezer forinttal já­rult két termelőszövetkezet. Tavaly és tavalyelőtt a la­kosság társadalmi munkájá­nak köszönhetően 976 ezer forinttal gyarapodott a kasz- sza. Ugyanebből a forrásból az idén félmillió forint, s jövőre ugyanennyi várható. Az építkezést nemcsak pénzzel segítették és segítik most is a keveiek. Az üze­mek, gazdaságok daruköl­csönzéssel, szállítással és minden lehető módon hasz­nossá tették magukat. Fő­leg a szakipari munkák el­végzése jelentett sokat. Min­denki arra vállalkozott, ami­hez értett. A szakközépis­kola diákjai például a köz­ponti fűtés szerelését vállal­ták. Felbecsülhetetlen érté­kű az ilyen irányú segítség, és ami fontos: továbbra is buzgón áradó forrás. Vállalkozó kollektívák kerestetnek Nem alaptalanul várják tehát a város vezetői, hogy a helyileg elvégezhető mun­kákra — így például a szel­lőzőberendezések tartóbi­lincseinek elkészítésére és felszerelésére — akad ön­zetlen vállalkozó kollektíva. Gondot inkább a már tető alatt lévő csarnok szellőző­berendezésének beszerzése és a parkettázás okoz. A szellőzőberendezés gyártása ugyanis eléggé hosszadal­mas, és anyagi fedezet hiá­nyában korábban nem tud­ták megrendelni. Közel a cél A megyei tanács vb a közelmúltban engedélyezte, hogy előzetesen egy tornate­remre (1979—80-as felhasz­nálással) tervezett kétmillió forintot most a tornacsarnok építésének gyorsítására hasz­nálják fel — mondották a túrkevei városi tanácsnál. Ennek az összegnek a birto­kában tárgyalásokat folytat­nak a CSŐSZER Vállalat­tal, hogy á .szellőzőberende­zéseket, ha másként nem lehet, két lépcsőben szállít­sák le. Szóbeli egyezség már van, ezért lehetséges, hogy a csarnoki rész néhány hónap múlva elkészül. A munká­sokat a keviek biztosítják a szereléshez, a vállalat csak a szakmai irányítást végzi. A középiskola mellett, az AFIT -szomszédságában lévő tornacsarnok így feltehetően rövid id,ő múlva a város sportéletének szolgálatába lép. S. B. Versenyző családok Tömegverseny lett belőle, amelybe több mint ötvenezer Szolnok megyei család kap­csolódott be. Azt hiszem egyszerre ennyi embert fejtö­résre serkentő közlekedési vetélkedőt még nem találtak ki. Telitalálatnak bizonyult a megyei Közlekedésbizton­sági Tanács ötlete, hogy az iskolásokra bízták a tesztla­pok szétosztását. A diákok hazavitték, s este összeült a család. A versenylapokon korosztály szerint csoporto­sították a kérdéseket. Az egyik oldalon például — a kerékpárosokra és a gyalogo­sokra vonatkozó KRESZ-kér- dések fölött — ez olvasható: . Lehetőleg a gyermekek tölt­sék ki”. Más helyütt az idő­sebbeknek ajánlják, hogy töprengjenek: a három meg­adott válasz közül melyik a helyes. Végül is hogy hol, hogyan oldották meg, gondo­lom családonként változott. A szoünoki Ságvári körúti iskola egyik tízesztendős kis­diákja, Gyuricza Gábor (aki az iskolának jutott három­száznegyven tesztlápból ka­pott egyet) mesélte; — Van egy nővérem Éva, tizenkét éves. Anya és ő volt otthon, amikor a versenylapot haza vittem. Megvártuk apát (aki­nek most mór nyolcéves a Wartburgja) körégyűltünk valamennyien, ő olvasta a kérdéseket és mindenki tip­pelhetett. Jót mondtunk vagy sem, ő döntötte el. Azt én is megtudtam mondani, mire jó a lánckorlát, és hogyan kell a kerékpárosoknak sza­bályosan kanyarodni. Már­ciusban kaptam egy biciklit, de a főútvonalakon nem köz­lekedhetek vele. Egyelőre csak a játszótéren és a ga­rázsunk körül. — Sosem kerültél még ve­szélyes helyzetbe? — Egyszer, amikor bevásá­rolni mentem a biciklivel, és egy idős néni váratlanul elém lépett. — És édesapád a kocsi­val? — Nemrégen mesélte, hogy a négyes főútvonalon várat­lanul fékeznie kellett, és egy taxi beleszaladt. Anyának is van jogosítványa, de úgy tudom, hogy neki még koc­canása sem volt. Biztosan jól vezetnek, és tudják a szabá­lyokat. Az igaz, hogy nem voltak mindig biztosak ab­ban, hogy melyik a helyes ''álasz, de akkor anya elő­vett egy könyvet, amelyből megtudták, melyik kockába rajzolják a x-et. * * * Véget ért a közlekedésbiz­tonsági hetek keretében meg­rendezett verseny első for­dulója. Ezekben a napokban értékelik a járási és városi KBT-knél alakult bizottsá­gok a versenylapokat. Azok közül, akik valamennyi kér­désre hibátlanul válaszoltak, sorsolás útján iskolánként húsz-huszonöt család jut to­vább (összesen tízezer) a má­sodik fordulóba. Néhány részeredmény már ismere­tes. Kunszentmártonban p- dául 4 ezer 180 család töl­tötte ki a versenylapokat, közülük 275 család 933 tagja jutott tovább. — K — A Csepel Művek Egyedi Gépgyárának vasszerkezeti üzemében befejezéséhez közeledik a paksi atomerőmű részére készülő harminc tonna teherbírású, harmincöt méter hosszú híddaru szerelése. Az év végéig még egy harminctonnás és két, húsz tonna teherbírású darut gyártanak az atomerőmű részére. Földlabdával együtt szállítják a túlnevelt, 4-5 éves fákat a Jubileumi tér parkosításához a Szolnok Városi Tanács V. B. Útfenntartó Üzem szajoli kertészetéből, fgy nagyobb az esélye az erős fák megmaradásának. Kevesebb hiánycikk A megállapodásokat az el­múlt év tavaszán kötötték. Mi valósult meg belőlük — erről készített számvetést a napokban az Egyesült Jász­sági Áfész. Előzmények: a Jászsági Műszaki ABC áru­ház egyre nehezebben tudta kielégíteni a kertbarátok, a kistermelők igényeit olyan kerti gépekből, szerszámok­ból, amelyek a „mini” gaz­daságokban nélkülözhetetle­nek. Ezeken a gondokon pró­bált egyhíteni az áfész, ami­kor felmérést készített: mit keresnek leggyakrabban a kertbarátok? Az áruház be­szerzői a „kielégítetlen” igé­nyek listájával felkeresték a forgalmazókat, a HER- MES-t, a megyei AGROKER vállalatokat, egyezkedtek, al­kudoztak, végül megállapod-, tak. A napokban elkészült gyorsmérleg azt igazolta, hogy az árubeszerzők nem utaztak hiába, próbálkozásuk — ha nem is szüntette meg teljesen — a vártnál na­gyobb mértékben enyhítette a gondokat. Az áruház vas­osztályán azóta külön erre a célra kialakított „placcon” kínálnak olyan praktikus kerti gépeket, szerszámokat, amikről a vásárlók eddig csak annyit tudtak, hogy a hiány­cikkek listáján szerepelnek. Már természetes, hogy a vásárló nemcsak keresi, de meg is találja az áruházban a jól bevált olasz gyártmá­nyú motoros kapát, a kerti traktort, a japán gyártmányú motoros permetezőt. Nagyon keresett árucikkekről van szó, ezt a vasosztály tízsze­resére növekedett forgalma bizonyítja. Új hfd a Szamoson Alig egy esztendővel a Csengéméi átadott híd, után újabb, a Szamos fölött át­ívelő híd építésének előké­szítését kezdték meg a Sza­bolcs megyei Közúti Építő Vállalat dolgozói Tunyog- matolcs térségében. A három nyílású, két pil­léren nyugvó, 155 méter hosszúságú és 11 méter szé­les mederhíd elemeit a Ganz-MÁVAG-ban készí­tik, s a helyszínen összesze­relt részeit daruval emelik majd végleges helyére. A mederhídhoz 140 méteres ártéri híd kapcsolódik, s még egy 25 méteres, a folyó holtága felett átvezető hidat is építenek. A munkálatokkal egyidő- ben a közúti építő vállalat szakemberei megkezdik a Győrtelek—Tiszabecs közöt­ti 491-es számú út rekonst­rukcióját is. Védőnők szakma? Inkább hi­vatás. Vé­dőnő ... szép és kifejező ez a szó: egy nő, aki arra vállalkozik, hogy védje embertársait, figyel­meztesse őket a veszélyre, meganítson a betegségek el­kerülésére. Ott áll a gyer­mekét váró anya mellett, nyomon kíséri a megszüle­tett csecsemő fejlődését, ta­nácsot ad a szülőknek a kis­iskolás, pubertás korú gyer­mek neveléséhez, ö a csa­lád egészségének őre, sok helyen az egymást követő három nemzedék életének szemtanúja, patrónusa. Fia­taltól öregig ismeri a csa­ládtagok életmódját, szoká­sait. Találóan jegyezte meg egy körzeti orvos: a védőnő az orvos diagnosztikus csáp­ja, tőle függ a kóros jelen­ségek korai felismerése, a betegségek megelőzése. Elle­nőrzi az orvos által elren­delt kezelést, a gyógyulás fo­lyamatát. Negyven évvel ezelőtt, fő­ként falun, még gyakori volt a járvány a fertőzött kút- vizektől, s nem egyszer elő­fordult, hogy a tuberkolózi- sos nagyszülővel egy fedél alatt éltek a fiatalok. Ilyen­kor sok múlott a védőnőn, hogy megakadályozza a be­tegségek továbbterjedését. Ma, az anya- és csecsemő­védelem, a felkészítés az anyaságra, a terhesgondozás, a serdülőkori egészséges életmódra nevelés, a csalá­di, személyi higiéné, a mun­kahelyi viszonyok ellenőrzé­se mind-mind a védőnő fel­adatkörébe tartozik. Tehát nemcsak egészségügyi dol­gozó, hanem kicsit pedagó­gus, kicsit pszichológus is. Munkájának társadalmi je­lentősége van. 1973 óta a népesedéspoli­tikai határozatba foglaltak még jobban megnövelték, kiterjesztették a védőnők felelősségteljes munkáját. A szülészek, gyermekgyógyá­szok mellett nagy részük van abban, hogy az ország­ban csökkent a korszülési arány és növekedett az él- veszületések száma. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a népesség szaporodása, a halandósági viszonyok ked­vező változása a védőnők jó munkáján is lemérhető. Pe­dig kevesen vannak, mint­egy négy és félezren, csak ezerötszázzal többen mint 1960-ban. Nem divatos pá­lya, kevesen ismerik fel szépségét, emberiességét. Legalább háromszor ennyi védőnőre lenne szüksége az egészségügyi hálózatnak. A Dunántúlon, Pest megyében kielégítő a helyzet, de az al­földi, a tisztántúli községek­ben, Borsod megyében még sok az üres, védőnőre váró állás. A korszerű egészségügyi ellátás magasabb fokon kép­zett szakembereket követel. Hazánkban ötvenéves a vé­Foglalkozás, dőnőképzés, melyet most három éve emeltek felsőfo­kú oktatási szintre. Buda­pesten, a San Marco utcá­ban, az óbudai kertes házak csendes környezetében van az Egészségügyi Főiskola védőnőképző szakja. A sze­gedi kihelyezett tagozattal együtt 450 hallgatója van. A hároméves főiskola első 160 végzős növendéke a közel­jövőben veszi át diplomáját, s majd elfoglalja pályázat útján elnyert munkahelyét. Érdekes módon, a fiatal vé­dőnőjelöltek kétharmada vi­déki, falusi életet választott. Érthető. A nyári gyakorla­tok alatt — melyeket a vi­déki szülőotthonokban, kór­házak szülészeti, gyermek- gyógyászati osztályán töl­töttek — megismerték az in­tézmények vonzáskörzetét is, közelebb kerültek a falun élő emberekhez, megszeret­ték világukat. Sőt az utolsó évben hat hetet dolgoztak a községi védőnők mellett. A diplomáért is meg kell dolgozni! Már a felvételi vizsga alapos felkészülést kíván, a vizsgatételek meg­egyeznek az orvostudományi egyetemek felvételi anyagá­val. A három év fő tantár­gyai : a szülészet—nővéde­lem, csecsemő-gyermekgyó­gyászat. Hallgatnak sebésze­ti-. bel-, és ideggyógyászati előadásokat, foglalkoznak közegészségügyi járványtan­nal, ápolástannal. Ideológiai tárgyak, latin, orosz nyelv­órák, testnevelés, elsősegély- nyújtás, biológia, pszicholó­gia, pedagógia, gyógyszertan váltják egymást az órarend­ben. 26 tantárgy ! Ehhez még számítsuk hozzá az Orvos­továbbképző Intézet kliniká­in az elméleti, gyakorlati képzést, melyben év közben részesültek. 2796 óra isme­retanyagát sajátítják el a három év alatt a jövő vé­dőnői. A főiskolai oktatás 33 százaléka elméleti, 67 szá­zaléka gyakorlati foglalko­zás. Megéri-e munka ? — t 1 hetné fel kérdést a 2400 forint kéz fizetésű főiskolás védőr Ha elhivatottságot érez, fe tétlen. De csak az válass ezt a hivatást, aki vállal tudja az állandó készeni tét, a hóban, esőben, sárd gasztó csizmában járást, k rékpározást kabátlépő sze ben — a kötetlen munkáid a nap huszonnégy órájába Ez a pálya csak azoknak v; ló, akik szeretik az ember két. Hálás feladat? Me mondhatói a 10. 20, 30 é' dolgozó védőnők, akik tisztelet, bizalom,, hála öve akiket az öregember js 1 vett kalappal köszönt, aki feltekint a község apraja nagyja. Ezt nem lehet pén zel mérni. H. A.

Next

/
Thumbnails
Contents