Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-30 / 125. szám

1978. május 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KISZ szolnoki küldöttgyűlésén Eredményes vitakörök, jelentős társadalmi munka Több mint tizenegyezer fiatal képviselői gyülekeztek szombaton délelőtt az MSZMP megyei bizottságá­nak székházában. Kilenc órakor kezdődött a KISZ Szolnok városi Bizottságának küldöttgyűlése. A IX. kong­resszuson kitűzött feladatok megvalósítását értékelő ta­nácskozás elnökségében ott volt Láng György, az MSZMP KB alosztályvezető­je, Brezvai István, a szolnoki városi pártbizottság titkára, és Szilágyi Gyula, a Szol­nok megyei KISZ-bizottság titkára. Kanyó Sándor, a városi KISZ-bizottság titkára ered­ményes két esztendőről ad­hatott számot a küldöttek­nek. Az alapszervezetek helytálltak a gazdasági épí­tőmunkában, százötven ifjú­sági szocialista brigád segí­tette a termelési feladatok megoldását. A KISZ-esek or­szágos vagy vállalati jelen­tőségű feladatok megoldása felett vállaltak védnökséget: így segítik például a Tisza II vízrendszerének megépíté­sét, a húsprogram megvaló­sítását. A kommunista mű­szakok és a társadalmi mun­kaakciók szervezésén is jól dolgoztak a városi KISZ- bizottság alapszervezetei. KISZ-tagokat és KISZ-en kí­vülieket mozgósítva tizen- négymilüó forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek. Fejlődött az eszmei, poli­tikai nevelőmunka színvona­la, a rendezvények többségé­nek erősödött politikai jelle­ge. Legkiegyensúlyozottabban az ifjúsági vitakörök1 dolgoz­tak, többségükben megterem­tették az aktív politizálás feltételeit, örvendetes, hogy egyre több — ha még nem is elegendő — KISZ-en kí­vüli fiatal vesz részt politi­kai képzésben. A KlSZ-szer- vezetek jól készítik fel tag­jaikat a párttagságra, azon­ban soraik feltöltésére a Pezsgő vita, fiatalos lendület KISZ-taggá nevelésre még nem fordítanak elég figyel­met. A városi KISZ-bizottság beszámolója részletesen fog­lalkozott a mozgalmi munka minden területével. A való­ságos helyzetet feltáró elem­zést tovább gazdagították a küldöttek hozzászólásai, az élénk vita. Munkácsi László, a KÖTIVIZIG KlSZ-bizott- ságának titkára azt hiányol­ta, hogy még mindig nem vizsgálták módszeresen, mi történik az évenkénti értéke­lések után a szervezetből el­tanácsolt fiatalokkal. Ügy ta­pasztalta, sok helyen végleg lemondanak róluk, nem is próbálják bevonni őket a mozgalomba. A kizárást sok alapszervezetben büntetés­ként alkalmazzák ahelyett, hogy megkeresnék a rosszul dolgozó fiatalok helyét a KISZ-ben, nevelnék őket. Azért is nagy gond ez, mert a munkásfiatalok között a legnagyobb arányú a lemor­zsolódás. Más felszólalók megállapították: a munka­helyi alapszervezetek a hibá­sak, amiért a munkásfiatalok között kevés a KISZ-tag. Nem fordítanak kellő gon­dot társaik KISZ-taggá neve­lésére. A Húsipari Vállalat KISZ-titkára, Csörögi Erzsé­bet a káderutánpótlás hi­báiról beszélt. A hathetes KISZ-iskolán nem veszik eléggé figyelembe az alap­szervezeti megbízatások kü­lönbözőségét: a titkárok szin­te ugyanazt tanulják, mint a sportfelelősök. így aztán vaj­mi kevés a gyakorlati mun­kát segítő ismerethez jutnak a „tanulók”. Kelemen Béláné, a városi úttörőelnök is szót kért. El­mondta, hogy tartalmas kap­csolat kialakítása érdekében a KISZ-eseknek az úttörők életkorát figyelembe vevő rendezvényekkel kell meg­valósítani az úttörőmozga­lom politikai irányítását. Dr. Nánási Éva — aki a városi tanácstól érkezett — elmond­ta, hogy sok munkahelyen ma még sok formális vonása van a pályakezdő fiatalok beilleszkedése segítésének. Az ifjúság egyik legfonto­sabb munkahelyi fóruma, az ifjúsági parlamentek ered­ményesebb munkája érdeké­ben javasolta: a városi KISZ-bizottság ellenőrizze a parlamentek tartalmi elő­készítését. Polányi László, a Járműjavító KlSZ-szerve- 'zetének küldötte azt hiá­nyolta, hogy a vállalati alapszervezetek nem tesz­nek eleget az ifjúsági mun­kaversenyformák fellendíté­séért. A városban csak két helyen működik Fiatal Mű­szakiak és Közgazdászok Tanácsa ahol megszervezték ott sem dolgozik elég haté­konyan. Pedig az Alkotó If­júság pályázat szervezésé­vel, vagy más módon sok, ma még szunnyadó energiát állíthatnának az FMKT, a termelés szolgálatába. A KISZÖV-től érkezett Bo- zsikné Cseh Éva tapasztala­tai szerint az ifúsági klu­bok „túlszervezése” meg­fojtja a fiatalok kezdemé­nyező kedvét. „Ha mindent tálcán kínálnak nekik, ér­dektelenségbe fullad a klub­élet”. Az ifjúsági klubok munkája azért sem fejlődhet kielégítően, mert Szolnokon még nem oldották meg a szakemberek, klubvezetők, játékmesterek képzését. Sür­gette az amatőr művészeti csoportok fellépési lehető­ségeinek biztosítását, a köz- művelődési feladatok meg­oldásának segítésére kultu­rális munkabizottság meg­alakítását javasolta a városi KISZ-bizottságnak. VSZJ. lavasolt a képviseli, intézkedett a miniszter Az országgyűlés tavaszi ülésszakán a kereskedelmi törvény vitájában elhangzott 16 — intézkedést igénylő — javaslattal most foglalkoznak a minisztériumokban. A téli ülésszak 44 képviselői indít­ványára érkezett válaszok azonban már intézkedésekről adnak számot. Ezek élére az kívánkozik, hogy — mert erről az igaz­ságügyminiszter Fáik Miklóst értesítette — a vitában el­hangzott indítványok nyomán felülvizsgálták, számos he­lyen kiegészítették, illetve módosították a vállalati tör­vény végrehajtásáról intéz­kedő rendelet tervezetét. Egyéb példákkal együtt ez is azt bizonyítja, hogy tör­vényhozóink felelősséggel gyakorolják jogaikat; közér­dekű javaslataik alapján gaz­dasági és társadalmi életün­ket érintő fontos határozatok születnek. Érdemi intézkedés született Szviridov Ivánná képviselő indítványát követően. Ö azt javasolta országgyűlési hoz­zászólásában, hogy a mező- gazdasági termékforgalomban a ténylegesei} elvégzett mun­ka arányában fizessék a fel­vásárlókat és a forgalmazó­kat. Csikós Nagy Béla, az Országos Anyag- és Árhiva­tal államtitkára a pénzügy- miniszterrel és a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben — megállapította: a fogyasztási szövetkezetek esetében indo­kolt a nagyobb részesedés, juttatás, mert költségeik is magasabbak. A képviselőnő javaslatát megfogadva, a SZÖVOSZ elnöke 1978 elején körlevelet küldött a MÉSZÖV és a Zöldért vállalatok veze­tőinek, s ebben felhívta a fi­gyelmüket arra, hogy a ke­reskedelmi árrésből ezentúl az eddiginél magasabb része­sedés illeti meg az áfészeket. Emberségből példát... MHSZ-iinnepség Az MHSZ megalakulásá­nak 30. évfordulója alkal­mából tegnap délután Tö- rökszentmiklóson, a Vasas művelődési házban jubileu­mi ünnepséget rendeztek. Bohács Antal, az MSZMP városi Bizottságának titká­ra mondott ünnepi beszédet, majd Szegő Sándor, a szö­vetség városi titkára hu­szonöt aktivistának különbö­ző elismeréseket adott át. Környezetvédelmi napok Tegnap Jászberényben és Túrkevén rendezett környe­zetvédelmi napot a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt városi elnöksége és a helyi környezetvédelmi bizottság. A megye természeti értékei­ről, illetve hosszútávú kör­nyezetvédelmi programjáról hangzottak el előadások. A megyei eseménysorozat záró rendezvényére holnap Tiszafüreden kerül sor, amelyen a Tisza-völgy kör­nyezetvédelméről Nagy An- talné természetvédelmi fő­felügyelő tart előadást dél­előtt 9 órakor az MTVB já­rási hivatalánál. Fiatalok léruma A Magyar Közgazdasági Társaság Szolnok megyei Szervezetének kereskedelmi szakosztálya, valamint a me­gyei tanács kereskedelmi osztálya tegnap délután fó_ rumot rendezett a Pelikán Szálló eszpresszójában. A fórumon a megye kereske­delmi vezetői, szakemberei válaszoltak fiatal kereske­dők kérdéseire. Az AFIT szolnoki üzemé­ben régi hagyománya van a társadalmi munkának. A he­lyi szociális otthon gépkocsi­ját például már két éve el­lenszolgáltatás nélkül tartják rendben. Volt olyan felújítás is a járművön, melyen körül­belül ötezer forintot takarí­tott meg ilymódon a szo­ciális otthon. A Kassai úti óvoda számá­ra több ezer forintos nyári foglalkoztatót készítettek, — hétfőn szállítják az intéz­ménybe. Sok iskola számára végeznek — rendszeresen — javítási munkákat. Ilyen körülmények között érkezett március végén egy levél az üzembe a kiskun- halasi tanácstól. Többek kö­zött a következőket írták: „Kiskunhalas 29 ezer lako­sából 7700 fő él külterületen, tanyákon. A nagy kiterjedé­sű tanyavilágban sok az öreg, magányos lakos, akik igé­nyelnék a társadalom foko­zottabb gondoskodását. A televízióban közelmúlt­ban sugárzott „Naplemente” című riportfilm zömmel a Kiskunhalason élő öregekről készült. A film kendőzetle­nül tárta fel azokat a súlyos problémákat, melyek egyhí- tése és megszüntetése váro­sunk feladata. A film felrázta az ország egész közvéleményét, szám­talan segítő jellegű felaján­lást kaptunk különböző gaz­dasági egységek kollektívái­tól, szocialista brigádjaitól. A városi tanács vezetői egy UAZ 452 OE típusú gépko­csi beszerzését határozták el. Ennek segítségével rendsze­resen látogatnánk a magate­hetetlen és gyámolításra szo­ruló öreg külterületi lakoso­kat. Szociális hálózatunk be­segítene a bevásárlásokba, a gyógyszerek kivitelével, az orvoshoz történő beszállítás­sal nagyban elősegítenénk a problémák enyhítését. A gépkocsi beszerzésének lehetősége a visszaigazolt szállítási szerződés alapján már biztosított, de azt a cél­nak megfelelően át kellene alakítani, ehhez kérnénk az Önök soron kívüli segítségét a leszállítás után.” Jackanin József üzemveze­tő jól tudta: ez a kérés csak a szocialista brigádok segít­ségével teljesíthető. Garancia csak az ő emberségük, önzet­len segítőkészségük lehet. A brigádokkal könnyen szót ér­tett, s már ment is a válasz­levél : „Üzemünk karosszéria mun­kával kapcsolatos kapacitása mintegy 120 százalékig van lekötve. Karosszéria, illetve a sérült gépkocsik javítását 2—3 hónapos időtartamra vállaljuk. Levelük tartalmát ismertettem szocialista bri­gádvezetőinkkel, és közös megegyezés alapján olyan el­határozás született, hogy a levelükben kért munkálato­kat soron kívül elvégezzük. A brigádok felajánlották továbbá, hogy munkaidő után, illetve szabad időben végzik a munkájukat. Ez azt jelenti, hogy mintegy 20—25 ezer forintos munkadíjköltsé­get Önöknek nem számlá­zunk. Segítséget nyújtunk továb­bá a gépkocsinak a KPM Autófelügyeletnél történő vizsgáztatásához is, elkészít­jük a hozzá szükséges rajzo­kat, illetve az átalakítási do­kumentációt.” A gépkocsi három hete ér­kezett az üzembe, — hétfőn adják át. A Kilián, a Novem­ber 7.; a Ságvári, a Barát­ság, a Petőfi és a Zalka Máté Szocialista Brigád összefogá­sával készült el a belső szige­telés, a kárpitozás, az ülés­sor, a fűtőberendezés, a fe­néklemez padlózás, a linóle­um bevonat és külön figye­lemként: egy lehajtható lép­cső az idős emberekre való tekintettel. Háromszázhuszonnégy tár­sadalmi munkaórát (több mint 25 ezer forint értékben) fordítottak a gépkocsi átala­kítására. S mindezt alig három hét alatt. Partneri kapcsolatok Ki fizet? Ki tartozik? megy a já­Nem babra ték. ki fi­zet? Ki tartozik? Ki nem teljesítet­te, amit vállalt? Kin múlott a többszörös határidő-csú­szás? Ki a felelős, hogy megrepedt a vízvezeték, hogy átázik a fal, hogy kedvez­ményes áron adtak el olyas­mit, amit csak. teljes érté­ken lehetett volna? És még hosszan lehetne sorolni, a százezres, milliós tétre me­nő vitákat, amelyek nem a tárgyalóasztalnál, hanem a tárgyalóteremben folynak. Nem csupán a nagy érték és elsősorban nem az, ami ezeket a pereket megkülön­bözteti a többitől. Sokkal inkább az egymással szem­ben álló peres felek, akik minden esetben szocialista vállalatot (szövetkezetét, in­tézményt) képviselnek. — Olyan cégek, amelyek egy­mással gazdasági kapcsolat­ban vannak, vagy pontosab­ban szólva szerződéses vi­szonyban állnak, de együtt­működésüket valami megza­varta, nézeteltérésük támadt, és úgy vélik, hogy vitájuk­ban a bíróságnak kell igaz­ságot tenni. Abból, hogy az effajta perekből sok van vagy kevés, a gazdasági fe­gyelemre, az üzleti kapcsola­tok korrektségére is lehet következtetni. Tavaly a Szolnok megyei Bíróságon 650 gazdasági pert indítottak. Sok vagy kevés? A bíró szerint egy biztos: a szolnoki bíróságon nagyobb a forgalom, mint máshol. (Jóval az országos átlag felett van.) Az volt a véleménye, hogy több is a szerződésszegés, mint más hasonló nagyságú, fejlettsé­gű és gazdasági szerkezetű megyében. Miért? A gazdasági kap­csolatok láncszerűen kapasz­kodó körforgásában zavart keltő okok (elkerülhetők és elkerülhetetlenek, objektívek és szubjektivek) feltárásá­hoz alapos jogi és közgazda- sági vizsgálatra, elemzésre lenne szükség. (Az ország­ban az igazságügyi miniszter kezdeményezésére, száz vál­lalatnál most folyik a szer­ződéses fegyelem vizsgálata.) A bíróságon gyakran ismét­lődő esetek alapján csak példákat lehet sorolni a pe­reskedést előidéző okokból. Egy a sok közül: a felületes szerződéskötések. (Ezeknek olyan precíz, minden felté­telt felölelő — ki mit kér, ad, mikor és mennyiért — dokumentumoknak kellene lenni, hogy a menetközben felmerülő viták eldöntésénél perdöntőek lehessenek.) A hogyan nem szabad iskola­példáját produkálta az egyik lakásszövetkezet. Többszin­tes lakóháza úgy épült fel, hogy semmiféle írásos meg­egyezést nem kötött az épí­tővel. Amikor átadták a lakásokat, és benyújtották a számlát, a lakók elhülve lát­ták, hogy a külső víz- és csatornahálózat hiányzik. Nem volt a megállapodás­ban, — védekezett az! építő. A lakásszövetkezet természe­tesen az ellenkezőjét állítot­ta. Sőt, még a költségét is sokallta, s nem volt hajlandó a 18 millió forintot kifizetni. Igazságát — szerződés híján — egyik fél sem tudta bi­zonyítani. Végül a bíróság­nak kellett minden alapvető kérdésben utólag (!) dönte­ni. (Kinek kell a hiányzó munkát elvégezni, mennyi jár a kivitelezőnek?) Kissé kínos lehetett tudomásul ven­ni, hogy 3 millióval kevesebb illeti meg, mint amennyit ő kalkulált ki. Feltehetően okultak saját kárukon, s rájöttek, hogy a szerződés- kötés nem pusztán jogi for­malitás, s nem is az egymás iránti bizalmatlanság doku­mentuma. Az üzletben nincs barátság, tartja a közmon­dás. A szocialista szervezet a legtöbb, amit a partneré­ért tehet, hogy korrektül tel­jesíti, amit vállalt. Valószí­nű ez az általános, de a perek tanulsága szerint az ellenkezőjére is bőven akad példa. A szolnoki Várkonvi téri 18 emeletes lakóházat 1 °69- ben adták át. Azóta (az egyéves szavatossági időt leszámítva) pereskednek az építővel. A szakértők tucat­ja állapította meg, hogy hi­bás a tetőszerkezet, és ezért ázik be. Azóta megszámlál­hatatlan bírói ítélet köte­lezte javításra a kivitelezőt, aki legutoljára 1978. ápri­lis 30-i határidőre vállalta is. Jogerős ítélet ide, vagy oda, eddig a kivitelező a lüle botját se mozgatta. Honnan szerez a bíróság az ilyen esetekről tudomást? Általában hallomásból. Az utcán jövet-menet mondják el a bírónak. Rákérdezni nincs joga. Nem áll módjá­ban közvetett úton sem ér­vényt szerezni, szereztetni a népköztársaság nevében ki­hirdetett ítéletnek. Ha a károsult a huzavonát meg- sökallja, újból pert indíthat (ebből is megtudhatja a bí­róság, mit ért a jogerős íté­lete.) Tehát újabb per, újabb ítélet, és akkor mi van? Volt idő, amikor zsebbe- nyúlós következménnyel járt az indokolatlan késlekedés, az időhúzás. Van már némi jeli arra, hogy talán újból így lesz. Jelenleg annyira minimális kötbért kell n ha­táridőkre fittyet hányó cég­nek fizetni, hogy jobban jár, ha a munka helyett a jel­képes „pénzbüntetést” vállal­ja. De még ezt a formális szankciót is csak akkor kell elszenvedni, ha a pernyertes fél a bírósághoz fordul. Ta­valy augusztusban ugyan megjelent egy rendelet, amely előírta, hogy az álla­mi költségvetésből finanszí­rozott beruházásoknál köte­lező a mulasztó vállalattal szemben bírósági úton a kötbér érvényesítése. Itt -kellett kezdeni. Kötelezővé tenni a jogok érvényesítését. A márciusban életbe lépett módosított Ptk. új szabályai is ezt teszik, súlyosabb szank­ciókat előírva. (Különösen a lakóépületek szavatossági hi­báinak esetében.) Ha alkal­mazásuk gyakorlattá válik, érzékenyen fogja sújtani a szerződésszegő vállalatokat. Még mindig várat azonban magára az a fontos részlet- szabályozás, amely eldönti, mi legyen, — milyen érték — a kötbér kiszámításának alapja. A helyzet tehát egye­lőre változatlan. Az első lépésnél nem jutottak to­vább. Majd ... Még csak a reménye van meg annak is, hogy hathatósabb következ­ményei legyenek a bíróságok jogerős döntéseinek. Most folyik a bírósági végrehaj­tási szabályok felülvizsgála­ta. tapasztála- II perek tai alapján a szerző­déses fegyelem megsértésé­nek néhány kirívó példáját és eredőjét említettem pusz­tán. Megalapozott feltevések szerint (a két évvel ezelőtti NEB-vizsgálat is ezt tá­masztotta alá) a bíróságon a szerződészegéseknek csak egy részére derül fény. Eb­ből a nézőpontból tehát az a bizonyos 650 per is kevés, pontosabban nem tükrözi hí­ven a valós helyzetet. Miért? Mert jó néhány gazdálkodó szervnél (elsősorban a mo­nopolhelyzetben lévő válla­lattal szembeni kiszolgálta­tottság érzése miatt) úgy vélekednek, hogy jobb ha pereskedésseü nem élezik ki a helyzetet, mert még meg­romlik a „jó” partneri kap­csolat, és még nagyobb gond­juk lesz a nyersanyagok, gé­pek beszerzésénél, vagy a kivitelező kapacitás biztosí­tásánál. Holott meglehet, hogy velük szemben más vállalatok már nem ilyen elnézőek, nekik viselniük kell mulasztásuk, határidő­csúszásuk, hibás teljesítésük minden következményét. Még akkor is, ha esetletg éppen a gazdasági erőfölényben lé­vő partner szerződésszegése gyűrűződött tovább. A fele­lősség őt terheli, a szankciót mégsem ő viseli. Mindez ak­kor tűnik csak igazán ad abszurdumnak, ha mellé­tesszük a jogban megfogal­mazott alapelvet, amelv a szocialista tartalmú, kölcsö­nös előnyökön alapuló part­neri egyenjogúságról szól. K. K. S. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents