Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-21 / 118. szám
1978. május 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Nevelésből: elégtelen A bemutatott empire szabású ruha elsősorban azok számára előnyös, akiknek vékonyabb alakjuk, illetve kis mellbőségük van. A szabásmintát célszerű hosszú ujjal és a legzártabb (2. sz.) modell szerint elkészíteni, a mélyebb hegyes, illetve kerek kivágást pedig csak jelöljük szaggatott vonallal a papíron. A csíkos, spicces kivágású ruha készülhet hosszú, illetve könyökig érő ujjal is, az időjárásnak megfelelő anyagból. Jól illik hozzá a hosszú, megkötött sál. A második ruha elkerekített, zárt nyakú, két nagyobb Évezredek óta kedvelt tápláléka az embernek a tej. Jó ízű, kiválóan emészthető, és igen változatos formában, sokféleképpen fogyasztható. Mindenki ismeri azt a kellemes érzést, a mély egy pohár hideg tej elfogyasztása után tölti el az embert, de a savanyított tejtermékek, aludttej, joghurt, kefir kellemes üdítő hatását sem kelt különösebben bizonygatni. A tej és tejtermékek „erőt, egészséget” adó tulajdonsága is köztudott — de vajon mitől ilyen értékes táplálék a tej? Egy deciliter tejben a tejzsír- és tejcukortartalomnak köszönhetően 60 calória van, fél liter tej elfogyasztásával pedig a szervezet napi energiaszükségletének 10—15 százalékát fedezheti az ember. A tejfehérje az egyik legértékesebb tápanyag : tartalmazza azokat az elemeket, amelyeket az emberi szervezet nem képes előállítani. Fél liter tejjel és tíz deka túróval a szervezet napi állati fehérje szükségletének mintegy felét lehet fedezni. rátett zsebbel, oldalt magasan sliccelve. Jó kiegészítője a vékony fonalból hor- golf, fodrosszélű kis vállkendő. Némi ala'kítjással elegáns délutáni ruhát varrhatunk két régi ruhából. Az eredeti modell négerbarna és rozsdavörös-világoszöld kockás jersey kombinációjával készült. A vállon bőrből készült virágokból kitűző. S végezetül: bársony és fémszálas lurex variációjából szép alkalmi összeállítás. B. K A tejfehérje különösen a növekvő szervezet, a gyermekek számára fontos, ézért ajánlatos, hogy kicsinyeink minden nap fogyasszanak tejet, tejterméket. A tejben oldott értékes ásványi sók közül igen fontos a mész, amelyből legtöbbet a tejtermékek közül a túró. A mész nélkülözhetetlen a csontok szilárdságához, mészszegény táplálkozás a csontok ritkulásához ve. zethet. Ennek megelőzése érdekében, különösen a gyermekkorban igen hasznos a tejtermékek fogyasztása. Az időskori csontritkulás megelőzésében és gyógyításában is fontos szerepe van a tejnek és a tejtermékeknek. Mindennapi italunk igen gazdag vitaminokban. Sok A, B és D vitamint tartalmaz. Az egyik tej ivóban az asz- " tál fölött kis versike hívogatja a kedves vendéget: „Foglalj helyet, igyál tejet.” Hadd tegyük hozzá, ez nemcsak ott, hanem minden otthonban hasznos biztatás lenne. Megyei Egészségnevelési Csoport Hányszor halljuk, hogy a szülő azzal fenyegeti szófogadatlan gyermekét: „ha rossz leszel, elviszlek a doktor bácsihoz, adjon egy injekciót I” Az is egyik ijesztgetési módszer: „odaadlak a rendőr bácsinak (postásnak, bátyus embernek, néninek, bácsinak stb.J, vigyen el!” Még súlyosabb eset, ha a gyermeket úgy akarja meg- félemliteni, hogy sötétbe zárja, vagy batyut köt a hátára, hogy menjen világgá. Mindez mélyreható szorongást okoz a gyermeknél. Ki győzné felsorolni azt a sok helytelen nevelési módszert, amivel a gyermeket ijesztgetve a szülő azt kívánja elérni, hogy gyermeke szófogadóbb legyen. Az ilyen szülő megfélemlítéssé akarja leegyszerűsíteni a nevelés bonyolult, sok-sok szeretetet, türelmet, tapintatot igénylő munkáját. S ezt a hibát tetézi, ha testi fenyítést is alkalmaz. Minden fenyegetési módszer a nevelés csődje! Vajon milyen felnőtt válik majd abból a gyermekből, aki ilyen félelmek között nő fel?? Mi lesz ennek a nevelési módszernek a következménye? A súlyos feleletet majd az élet adja meg és az élettől kap elégtelen osztályzatot a szülő. Hiszen gyermekének az élettel kapcsolatos szemlélete teljesen eldeformálódik és a kiegyensúlyozott, boldog életszemlélet kialakulása helyett félel- mí komplexumok rögződnek személyiségébe. A félelmi érzések felodását sokszor tudat alatt úgy oldja meg, hogy támad. Rossz az iskolában, verekszik, társaival szemben kíméletlen, nem tud beleilleszkedni a gyermekközösségbe. A testi fenyítéssel járó nevelési módszer lélek- és egyéniségromboló hatású. Az a gyermek, akit ütnek — daccal, közönnyel vértezi fel magát, és később már — a testi fájdalmon kívül — semmiféle hatást nem kelt benne. De érzelmi életében eldurvul, érzéketlen lesz az érzelmi élet széles skálájára s, egész további életvitelére rányomja bélyegét a goromba, erőszakos magatartás. A lelki gátlás sokszor viszi arra a nehezen járható útra, ahol a feloldást jelentő társ — az alkohol... Pedig összesűríthetjük három szóban, mi szükséges a jó neveléshez: szeretet, türelem, megértés. A nehezen kezelhető gyermek helyes nevelési módszerére nem lehet biztos receptet adni, mert mindegyik gyermek más egyéniség, tehát más módszert igényel. A szülő feladata, hogy szerető szavakkal, kedvességgel megtalálja azt az utat, amely a gyermeke szívéhez vezet. A legmakacsabb gyermek is kitárulkozik a szerető szóra, és ő is szeretettel, engedelmességgel viszonozza az ilyen bánásmódot. (F. K.) Május 23. nemzetközi tejnap Mindennapi italunk Melyik út vezet a sárkányhoz? A mesebeli hős vitéz csak akkor nyerheti el a szépséges királylány kezét, ha előbb legyőzi a hatalmas sárkányt. Ám a tüzet okádó fenevad egy titkos labirintus másik végén rejtőzik. Melyik út vezet oda? Találjátok ki! Gyerekek a képernyő előtt Kiszámították a tudósok, hogy azokban az országokban, ahol a televízió naponta többórás adásokkal jelentkezik, a 6 és 16 év közötti gyermekek évente átlagban csaknem ezer órát töltenek a képernyő előtt. Tizenkét éves korban ez az idömennyiség elérheti a 12 ezer órát is. Angliában este 6 óra után a gyermek két órát tölt el különböző tévéadások nézésével. Franciaországban egy nemrég végzett felmérés szerint, amelyben az általános iskolák 800 tanulója vett részt, a pszichológusok kiderítették, hogy a gyerekek sokkal több időt töltenek a televízióval, mint tanítójukkal: majdnem ezer óra jutott idejükből a tévének, míg az iskolának mindössze 900. Hatéves koráig az amerikai tévénéző több időt tölt a képernyő előtt, mint ameny- nyit egy egyetemi hallgató diplomájának megszerzésére fordít Amerikában több ezer család bevonásával elkészítették a tévénézésre fordított idő grafikonját. Egy hároméves gyermek naponta 45 percig figyeli a képernyőn a történteket. Az iskola megkezdésével a televízióra már két órát fordít ugyanez a gyermek. 12—13 éves korban pedig a televízió szenvedélye „tetőzik”, naponta 180 percet is eltöltenek a lányok, fiúk egy-egy sorozatműsor megtekintésével. 13—16 éves korban némi visszaesés tapasztalható, és mintegy két órára tehető az az idő, amennyit az adások megnézésére fordítanak, vagyis majdnem annyi, mint a felnőttek esetében. Mi lesz abból a gyermek, bői, aki az iskolai év folyamán több mint ezer órát tölt a tévé képernyője előtt? — kérdezhetik a pesz- szimisták. Az optimisták válasza erre az, . hogy csak azokat a foglalatosságokat, filmnézést, rádiózást, színes lapok olvasását hanyagolja el a fiatal, amelyekből ugyanazt tanulhatja, mint a televízióból. Az olvasást érdekes módon a statisztikák szerint nem érinti a tévézés. Sőt a tudományos adások, színházi, történelmi műsorok a nézők több mint 50 százalékát arra ösztönzik, hogy hozzáolvassanak a látottakhoz, újabb információkat szerezzenek. A televízió azonban lényegesen lecsökkenti a leckék elkészítésére fordított időt. Átlagban 15 perccel hamarabb készülnek el a gyerekek, csakhogy a készülék elé leülhessenek. És ez alatt a 15 perc alatt annyi mindent tanulhatnak meg a televízióból, amihez a tankönyvekből egyébként nem jutnának hozzá. És legyünk őszinték, ma már egyetlen szülő, de még egyetlen pedagógus, szakember sem tud versenyre kelni a televízió ismeretanyagával, információinak színességével... És bizony az oktatás templomán kívül sokkal többet lehet tanulni, mint magában a templomban — hangsúlyozzák — ugyancsak az optimisták. Egy gyermek ismeretanyagának mindösz- sze 30 százaléka az, amit az iskola ad, mondják a lelkes statisztikakészítők, a többit már saját úton szerzi be, nem utolsósorban a televízióból, de a moziból, a rádió, ból, az újságokból és más tömegkommunikációs eszközökből is. így aztán a televízió inkább párhuzamos iskola, mintsem pusztán időtöltés. A tanulók úgy vesznek részt az órákon, mintha tévéadást néznének. Leülnek a padba és várják, hogy kezdődjön az előadás, — így a pesszimisták. Az optimisták szerint a televíziónak semmilyen hatása nincs arra, hogy a gyermeknek milyen kapcsolata lesz a társadalommal. De vajon mi lesz a gyermek pszichikai, fizikai egész, ségével? — aggódnak megint a pesszimisták. És erre felelnek az optimisták, s a sor folytatódik, folytatódik... A tévé adásai pedig változatlanul népszerűek. n. gy. Fotósarok 2. A fényképezőgép-váz felső részén a beállítótárcsák vannak ISMERKEDJÜNK MEG A GÉPPEL Miután megvásároltuk fényképezőgépünket, természetesen meg is kell vele ismerkednünk. Először is tanulmányozzuk át a géphez kapott kezelési utasítást. Ebben megtaláljuk a gép legfontosabb adatait, rendszerint képes ábrák mutatják be a főbb szerkezeti egységeket. A fényképezőgépnek három fő típusa van: az egyaknás tükörreflexes gépek, az egyaknás prizmás- keresővel felszerelt gépek, illetve a 6x6-os filmre dolgozó kétaknás tükörreflexes kamerák. Ha belenézünk gépünkbe, a negatívra kerülő képet látjuk. A korszerűbb gépeknél egyben az élességet is látjuk. A priz- más gépeknél az élesség állításakor a keresőben látható két jelnek fednie kell egymást. Az egyaknás tükörreflexes gépeknél a matt üvegen eleve éles, vagy életlen képet kapunk. A beépített fénymérős gépeknél a képmező jobb Szélén látható a műszer skálája és mutatója. A gépek hátlapjára esetenként emlékeztető tárcsát szerelnek, amin be lehet állítani, hogy milyen érzékenységű és milyen fajtájú filmet fűztünk a gépbe, de ennek csak emlékeztető szerepe van. A fényképezőgép-váz felső részén különböző beállítótárcsák vannak. Ezeken lehet az expozíciós időt és á számlálót beállítani. Esetenként itt van az alsóérintkezős vakucsatlakozó is. Bal oldalon a végigfényképezett tekercs visz- szacsavarására szolgáló tárcsa van, jobb kezünknél pedig a filmtovábbító, ami rendszerint egyidejűleg a zárszerkezetet is felhúzza. Itt található az exponáló gomb is, melynek alsó gyűrűje a retesz, amivel megakadályozhatjuk a véletlen expozíciót. A váz felső részén van még rendszerint a filmérzékenység beállítására szolgáló tárcsa, illetve az a gomb, amellyel vissza- csévélés előtt a gép felhúzó fogaskerekeit tesszük szabaddá. A kamera elején található az objektív. Külső szélén olvasható az objektív gyári száma, gyártmánya és típusa, fényerőssége és gyújtótávolsága. Az objektív külső gyűrűjével rendszerint távolságot, vagyis a kép élességét állíthatjuk. A skáláról a beállított távolságot méterben, esetleg lábbal (angol mérték- egység) is leolvashatjuk. Közvetlenül a méterskála alatt van, a mélységélességi skála, amelynek használatára még visszatérünk. Forgatható tárcsán állítható be a számskála alapján a rekesznyílás. A gépváz elején található kis kar az önkioldó felhúzására szolgál. 1 Mielőtt kipróbálnánk az új fényképezőgépet, nézzük meg, hogy milyen méretű film használatára alkalmas. Fénymérős gépeknél feltétlenül tisztázni kell, hogy a filmérzékenységet DIN-ben, ASA-ban, vagy GOSZT-ban kell beállítani. Nyissuk fel a gép hátlapját, nézzük, hogy redőny- zárás vagy lamellás, központi zárás a berendezés. Vizsgáljuk meg a vakucsatlako- zónál, hogy X-re, vagy M-re is állítható. Ezeknek az adatoknak az ismerete a későbbi munkához feltétlenül szükséges, mert az automatikus gépekhez pontosan kell beállítani a fényérzékenységet, a re- dőnyzáras gépek csak 1/30-ad vagy 1/60-ad kapcsolhatók villanókészülékhez. A vaku- szinkron M jelzése az egyes vakut, az X az örökvakut hozza szinkronba. Természetesen ezekkel a kérdésekkel még részletesebben foglalkozunk. Vida András
