Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-21 / 118. szám
IO SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. május 21. Ifjúság és honvédelem A legnépszerűbb az Ifjú Gárdában: a lövészet Felnőtt az Ifjú Gárda Szemlére készülnek a megye ifjúgárdistái, hogy bizonyítsák rátermettségüket és felkészültségüket: készek és képesek a KISZ IX. kongresszusán hozott határozatok végrehajtására. Tevékenységük nyilvános bemutatásával június 16-18-án Jászberényben és környékén reprezentálják - és népszerűsítik - az Ifjú Gárdában folyó rriunkát.' A bemutató egyben lehetőséget teremt tapasztalatcserére, ösztönzést ad a honvédelmi nevelőmunka fejlesztésére. Ha most visszatekintünk a még gyermekcipőben járó Ifjú Gárdára, és felmérjük a megtett utat, megállapíthatjuk: az utóbbi négy évben különösen nagyot lépett előre, felnőtt a gárda. Megvalósult irányításának egységes értelmezése,, kialakultak a munka gyakorlati formái, megszilárdultak tevékenységének szervezeti keretei,, színvonalasabbá vált az oktatás és a vezetőképzés. Megkétszereződött a létszám Az Ifjú Gárda soraiban ma 1632 KISZ-tag és 247 KISZ- en kívüli fiatal képzéséről, tartalmas, hasznos elfoglaltságáról gondoskodnak a megyében. Az utóbbi években több mint kétszeresére nőtt a létszám. Míg 1974-ben az ifjúgárdisták többsége Szolnok városában és a szolnoki járásban dolgozott, ma már más területek is bázishelynek számítanak — például Jászberény város és a járás. Akár négy évvel ezelőtt, ma is több az iskolai alegység, de az üzemekben is megkétszereződött a számuk. Jól dolgozó alegységeket találunk a jászberényi Hűtőgépgyárban, az Aprítógépgyárban, a szolnoki ÁÉV- nél, a Volánnál, a KÖTIVI- ZIG-nél, a FÉKON kisújszállási gyárában. A lakóterületi alegységek fejlődése a legerőteljesebb, számuk megháromszorozódott. Persze gondok is adódnak, a nagy létszámnövekedés ellenére. Egyes területeken stagnál (Mezőtúron, Túr- kevén), másutt még csökkent is az ifjúgárdisták száma (a tiszafüredi járásban). Még mindig kevés a gárdisták között a mezőgazdaságban dolgozó fiatal, mindösz- sze négy szakasz az övék a hetvenből. Többszöri mozgósítás ellenére sem sikerült a létszámot növelni a túrkevei és a tiszaföldvári gimnáziumok alegységeiben. Az ifjúgárdisták csaknem fele nő, és még mindig nagy a 18 éven aluliak aránya. Ezek a tények megszabják a további tennivalókat is. A gond,ok ellenére a megye alegységeinek több mint 80 százalékában ma már megfelelő feltételek között történik az ifjúgárdisták képzése, szabadidős programjainak szervezése. Az Ifjú-Gárda alegységek, parancsnokságok éves tevékenységük tervezésekor alapvetően figyelembe veszik az irányító KISZ-szervezetek akcióprogramjait, munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a honvédelmi és sport-, valamint a tömegpolitikai rendezvények sikeréhez. Az ifjúgárdisták a katonai ismeretek megszerzése mellett döntően politikai, katonapolitikai kérdésekkel foglalkoznak. Az 1975-ben bevezetett kétéves képzési program, majd a szakképzés, még igényesebb, differenciáltabb munkát tett lehetővé. Ez a rendszer biztosítja, hogy az Ifjú Gárdában több éve dolgozó fiatalok társaik nevelésében hasznosíthassák ismereteiket, ugyanakkor felkészültek arra is, hogy környezetükben — a munkahelyen, az iskolákban — jól politizáljanak. Szakjellegű képzés A szakképzés bevezetése tartalmasabb, sokszínűbb munkára ösztönözte az alegységeket. Már az 1976/77- es kiképzési évben megmutatkozott ennek eredménye: 10-ről több mint 50 százalékra nőtt a szakjellegű képzést folytató alegységek száma: 15 munkásőr-, 3 vízi- rendészeti, 7 polgári védelmi és ugyanannyi közrend- védelmi szakasz van. Tevékenységükhöz a megye fegyveres testületéi jelentős személyi, anyagi és tárgyi segítséget nyújtottak. Elismerésre méltó eredmények A szemlék és versenyek, amelyeken évről évre több száz fiatal vesz részt, bizonyítják az Ifjú Gárdában végzett nevelőmunka eredményességét. A megyét képviselő ifjúgárdisták az országos szemlén 1975-ben első helyezést értek el és a versenysportban is elismerésre méltó eredménnyel szerepeltek. Az IG országos lövészversenyén tavaly a kispuska és a légpisztoly csapat első lett, férfi egyéniben két első, női egyéniben ugyancsak első helyezést hozták haza. Az idén is dobogós helyre tett szert, országos harmadik lett kispuskalövészetben csapatunk a május 7-én Mátyásföldön megrendezett versenyen. De nemcsak kiképzésből, szemléből, versenyből, a fizikai állóképességet fokozó sportból áll össze a kép, hiszen a szabad idő hasznos eltöltésének, az ízlésformáló szórakozásnak, az ifjúgái'dis- ták közösségi emberré formálásnak érdekében alakultak meg az IG-klubok. Izgalmas viták, tapasztalat- cserék, játékos vetélkedők színhelyei ezek, ahol előadásokat hallgathatnak, filmeket nézhetnek, játszhatnak a fiatalok. A szolnoki önálló Ifjú Gárda-klub, kezdeményezéseivel szinte az egész országban ismertté vált, a hasznosítható módszerek, tapasztalatok széles körű elterjesztésével egyedülálló a megyében, megyei módszertani klubbá fejlesztésének lehetőségeivel is foglalkoznak. Mindezek egyértelműen tanúsítják, hogy a gyermekcipőből kinőtt szervezet helyes úton jár, munkájára egyre többen odafigyelnek, és mind többen csatlakoznak hozzá. R. E. Termikieső modellezők Első pillantásra asztalos- műhelynek tűnik a Szamuely Tibor Gépgyártástechnológiai Szakközép- iskola modellező klubjának hétszer négy méteres helyisége. A rádió, a lógó vezetékek, a festékszóró, no meg a falon sorakozó sok-sok félig kész modell elárulja az itt dolgozók valódi tevékenységét. Kiss Károly tanár vezetésével a modellező klub tagjai a hétvégi versenyre készülnek, nagy izgalommal. — Átlagban heti két alkalommal van foglalkozásunk — mondja Kiss Károly, — de most a megyei modellezőverseny előtt három hétig minden délután fél kettőtől 6 óráig dolgoznak a klub tagjai. — Hogyan verbuválódik össze egy ilyen klub? — Recept nincs rá, az idekerülő gyerekek többsége már az általános iskolában is modellezett. Persze nem mindegyikük, mert például Faragó Csillát én szerveztem be. Ez a lány jobban esztergál, mint három fiú. Faragó Csilla a 3/a osztályba jár, minden nap busszal érkezik Martfűről. Az ilyen utazás bizony nem leányálom, de őt nem zavarja. A tanulmányi átlaga 4,4 volt. Mindezek mellett még a modellezésre is jut ideje. — Erre születni kell — mondja ellentmondást nem tűrő hangon. — Műszaki érdeklődésű vagyok, és van egy kis kézügyességem. Tavalyelőtt még salakmotoros szerettem volna lenni. Aztán megtudtam Karcsi bácsiról (a szakkör vezetője), hogy Monzában — Olaszországban — harmadik volt a gyorsasági autómodellező Európa- bajnokságon. Ezután már én is autózni szerettem volna. Végül Kiss tanár úr hívott ide a repülősök közé, és nem bántam meg, hogy ezt választottam. Amióta kinn voltam a szandai réten egy versenyen, el sem lehetne küldeni a modellező klubból. Mészáros Zoli másodéves. — Sokan azt sem tudják, mi a modellezésben a sport. Pedig ha valaki addig fut- károz, amíg termiket nem kap, igencsak kifárad. Mert termiket, azaz felszálló légáramlatot, nem lehet mindig kifogni. Á műszaki vizsgázással még nem ér véget számunkra a verseny, mert előfordul, hogy a szandai rétről a Tiszaligetbe fújja a szél a kis repülőt. Akkor aztán futhat utána a tulajdonosa. Zoli elmagyarázza, hogyan zajlik le egy repülőmodellező-verseny. Hétszer repítenek, és egyszerre három percet mérnek, vagy pedig ameddig a levegőben van a kis repülő. Számomra szinte hihetetlen, hogy mind a hétszer nagyon ritkán lehet három percig levegőben tartani a modellt. Akinek ez sikerül, az már világbajnok. A. L. MÚLUNK ESZTÖNHÍBAN... A közelmúltban turistaút- juk során néhány napig Szolnokon tartózkodó észt ifjúmunkások meleg barátságot kötöttek a megyeszékhely sok fiataljával. Az egyik baráti találkozón különösen sök szó esett a KISZ-esek honvédelmi neveléséről, az Ifjú Gárdáról és arról is, hogy az észt komszomolis- táknak mit jelent a haza, hogyan készülnek fel annak védelmére. A turistacsoport vezetőjével, a Tallinnban megjelenő észt ifjúsági napilap, a Noorte Hääl — az Ifjúság Hangja — főszerkesztőjével, Ago Ustallal is erről beszélgettünk. — Lapunkban rendszeresen foglalkozunk a fiatalok hazafias nevelésével. Kapcsolódunk az iskolákban és a munkahelyi Komszomol- szervezetekben folyó programhoz, részben a történeti anyag feldolgozásával, részben összejövetelek szervezésével! A helyi ifjúsági szervezetekben a történelmi múltat tanulmányozzák, mi cikkeinkben bemutatjuk: hogyan harcoltak a szovjethatalomért, hogyan védték azt, hogy élnek most a régi harcosok. Van egy állandó rovatunk A hazát védve a címe. A volt katonák, forradalmárok is gyakran írnak benne: lapunk barátai, régi harcosok, többek között Olka Laurisztin, az észt Komszomol megalapítója, Albert Rebson, a Szovjetunió Hőse, Anton Varandi, aki lapunk első főszerkesztője volt. — Említette, hogy új formákat keresnek... — Üj és új formában megmutatni: hogyan élt a régi nemzedék, példákat állítani a mai fiatalok elé. Van egy rendkívül népszerű rovatunk, műfajilag talán kollektív interjúnak nevezhetném. Az olvasók kérdéseire válaszolnak népszerű emberek. Százával érkeznek a kérdések, híres emberekhez szólnak, nemcsak észtországiakhoz, és nemcsak észtektől. Az űrhajós Tyitov, a Lenin Érdemrenddel kitüntetett Vaszilij Peskov, Hugo Maid,e kolhozelnök, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte, és sorolhatnám napokig, hogy kiket kérdeznek meg a fiatalok. E kérdéseket és a válaszokat később könyv alakban is megjelentetjük, kettő már1 napvilágot látott... Pályázatot is hirdettünk a hazafi- ságról, több mint ezer pályamű érkezett be, a legjobbak íróit meghívjuk Tal- linnba. Jellemző e munkára, hogy ifjú alkotóik tudják: minden fiatal úgy köteles dolgozni, hogy az nemcsak a maga, a munkahelye, a- Új formákat keresünk - nyilatkozik a főszerkesztő- ... ha bevonulnak, sem szakad meg a kapcsolatunk - magyarázza a Kom- szomol-titkár köztársaság, hanem az egész Szovjetunió számára hasznos legyen. Értik, hogy valahol itt kezdődik a haza szeretetének fogalma. De talán kérdezze meg egyik olvasónkat, mi erről a véleménye? — javasolta Ago Ustal, és meghívta asztalunkhoz Jüri Kruseallet, a tartui mezőgazdasági gépgyár technikusát, aki az üzemi Komszo- mol-szervezet titkára. — A Komszomolban — nálunk Esztóniában — ilyenkor a figyelmet a szovjet hadsereg életére összpontosítjuk. Májusban hívják be a fiatalokat katonának. Baráti esteket szervezünk veteránokkal, mai katonákkal, ismerkedünk, beszélgetünk, lövészversenyeket rendezünk, aztán ünnepélyesen búcsúztatjuk a bevonuló fiúkat, és továbbra is tartjuk velük a kapcsolatot. A kiskatona nemcsak a menyasszonyától kapja a leveleket, rendszeresen írnak neki a Komszn- molból is — mondja Jüri. Aztán visszatér az ifjúsági lapra, amely figyelemmel kíséri, sőt szervezi is ezeket a rendezvényeket. — Ez igaz — veszi vissza a szót a főszerkesztő. —Csak egy példát említek: Tallinn- tól nem messze. Keilában van egy emlékmű, gyakran találkoznak ott a Nagy Honvédő Háború harcosai a fiatalokkal. A hazafias nevelés egyik legnépszerűbb fóruma ez, amelyet rendszerint ösz- szekapcsolnak sport- és honvédelmi bemutatókkal, alaki foglalkozásokkal. — Mióta foglalkoznak gyakorlati. szervező munkával? — Tizenegy évvel ezelőtt az építkezésekhez sok-sók munkáskéz kellett, akkor szerkesztőségünk vállalta a szervezést. Azon a nyáron egy hétig tartott a munkaverseny az építkezésnél, az egész köztársaságból eljöttek a fiatalok, és hihetetlenül sokat dolgoztak. Azóta if minden nyáron szervezünk építőtáborokat, és beszámolunk munkájúkról, életükről. Most is dolgoznak Kom- szomol-brigádok az építkezéséken, az olimpiára készülünk. — rónai — Kisdiákok — egyenruhában A szolnoki Üjvárosi Általános Iskola 768. számú Tóth Ferenc úttörőcsapatának 1974. szeptember 28-án tartott " ünnepi gyűlé'sén zászlót bontott az akkor : alakult Trencsényi József honvédelmi szakasz. \ Az országban elsőként létrejött úttörő honvédelmi szakasz az elmúlt négy év során felépítésében^ [létszám,ában is sokat változott. Az úttörők honvédelmi neveiét • séről, annak formáiról, lehetőségeiről beszélgettünk az iskola honvédelmi felelősével, Horváth Lajossal, a Lomb utcai kihelyezett tagozat tanítójával: Már honvédelmi századunk van, amely négy szakaszt foglal magába. Az általános iskola negyedik osztályában megkezdjük a gyerekek felkészítését, amely aztán minden év szeptemberében, a fegyveres erők napja alkalmából tett ünnepélyes fogadalomtétellel zárul. Az ötödik osztályos úttörők a polgári védelmi alapismereteket sajátítják el a pedagógusok és a meghívott előadók segítségével. A további három felsőtagozatos osztályban a diákok lövészkiképzést kapnak, a Beloiannisz úti pincelőtéren gyakorolnak. A századnak ezenkívül közlekedési és egészségügyi szakasza is van. A „kis rendőrök” a KRESZ- szel ismerkednek meg, és segítik a biztonságos utcai átkelést a tanítás kezdetekor az iskola előtt. Egészségőreink pedig az elsősegélynyújtást tanulják meg és felügyelnek a tisztaságra. — Kik tartják a foglalkozásokat? — Elsősorban az MHSZ megyei és városi vezetőségének tagjai a segítőtársaink. Szemléltető eszközöket is hoznak magukkal egy-egy foglalkozásra: térképeket, filmeket, műszereket. Az MN 3100 számú alakulattal is nagyon jó a kapcsolatunk, például laktanyalátogatást szerveznek a gyerekeknek. A rendőrség szakemberei pedig a közlekedés szabályaira — a gyerekek korának megfelelően elsősorban a biztonságos kerékpározásra — tanítják, nemcsak a szakaszt, de a többi érdeklődő úttörőt is. A pedagógusok pedig, amellett, hogy közülük kerülnek ki egy-egy szakasz vezetői, az óráikon is feldolgoznak a diákokkal közösen egy-egy honvédelmi témát. — Hogyan kapcsolódik az órákhoz, a tantervhez a gyerekek honvédelmi nevelése? A cél a hazaszeretet gondolatának elültetése 'a fogékony kis fejekbe. A hazaszeretethez szorosan kapcsolódik a honvédelem fogalma. Megismerik a gyerekek, hogy mik a szabályos' egyenruhaviselet formai jegyei. Azután tornaórákon foglalkoznak az úgynevezett alakisággal, tehát például hogyan kell szabályosan sorakozni, Megismerkedjek a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom harcosainak életével, a forradalmak történetével. Ezek mind a történelemórákhoz kapcsolódnak. A polgári védelmi alapismeretek közé tartozik például az égés, a robbanásveszély elhárítása, amelyhez tudni kell, milyenek az egyes anyagok reakciói. Itt már a fizika-kémia lép be a honvédelmi oktatásunkba. Vagy: egyik vendégelőadónk megismertette a gyerekekkel az iránytű használatát, a tereptani fogalmakat, amelyeknek nemcsak földrajzórákon, de a kirándulásokon, túrákon is hasznát vették. Nagyon szoros a kapcsolat a tanterv és a honvédelmi nevelés között. — Hogyan lehet tagja egy úttörő a honvédelmi századnak? — önkéntes jelentkezés és az úttörőtanács javaslata alapján. Nálunk jelenleg csaknem száz, „nyilvántartott” tagja van a századnak. De ez nyitott, hiszen bárki részt vehet — és el is jön —, aki érdeklődik valamilyen téma iránt. Segítőnk, irányítónk a Budapesten tavaly megalakult Úttörő Gárda. ■— ön tavaly vette át ezt a munkát. Hogyan került kapcsolatba a honvédelmi neveléssel? — Az iskolában 1974 óta tanítok. Kollégám volt az előző honvédelmi felelős. Éveken keresztül figyeltem a munkáját, segítettem is neki. ö nyugdíjba ment, én vettem át a stafétabotot. Közben tartalékos tiszti kiképzést is kaptam, ami nagy segítség ebben a munkában. Ezék mellett a szakfolyóiratok és a kézikönyvek szolgálnak segítségül. Nagyon sok fiatalos, kellemes foglalkozáson vettem már részt, és úgy látom, hogy a gyerekek közül is egyre többen érdeklődnek a honvédelmi ismeretek iránt. V. E.
