Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-21 / 118. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. május 21. (Folytatás az 1. oldalról) adatok többségének megoldása. Arra kell törekedni, hogy a pártszervezetek belső életének fejlesztése folyamatos feladattá váljék. Javítani kell a taggyűlések ösztönző szerepét, a pártcsoportok munkáját és a pártvezetőségeken belüli helyes és arányos munkamegosztást. 5 A párt nőpolitikájának ■ végrehajtásában további előrelépés történt. Intézkedéseink egész sora segítette a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének javítását. Közéleti tevékenységük, társadalmi megbecsülésük, anyagi-szociális helyzetük kedvezőbb összképet mutat, mint 1975-ben. Figyelmet érdemlő jelenség, hogy ma már a nők vezető munkakörbe az esetek többségében nem statisztikát javító céllal kerültek, hanem azért, mert alkalmasak rá, megfelelnek káderpolitikái elveinknek. fi A szocialista demok- ratizmus érvényesítésének feltételrendszere fejlődött a megyében. A gazdasági és társadalmi viszonyok alakulásával növekedett a lakosság társadalmi, politikai aktivitása, részvétele a helyi feladatok végrehajtásában. A pártélet demokratizmusa átfogja és meghatározza a munkahelyek és a közélet fórumainak működését. A szocialista demokrácia mindhárom megnyilvánulási módját elemeztük és meghatároztuk a továbbfejlesztés feladatait. Az intenzív társadalmi fejlődés megköveteli a tartalmi munka színvonalának emelését. Ennek érdekében fejleszteni kell a szocialista demokrácia fórumain részt vevők szakmai és politikai műveltségét, kiegyensúlyozott munkahelyi viszonyok megteremtésével biztosítani kell a feltételeket a jogok és a kötelességek hatékonyabb gyakorlásához. ^ A XI. kongresszus óta * ■ tovább fejlődött az állami szervek, a tanácsok pártirányítása. Növekedett a tanácsok vezető testületéinek önállósága, kommunista vezetőinek felelőssége. Az állami szervekben dolgozók egységesebb politikai szemlélet alapján, eredményesebben valósítják meg feladataikat. A tanácsok munkájában erősödött a népképviseleti, önkormányzati jelleg és az államigazgatási funkció gyakorlása. Szélesedett a tanácsok tömegkapcsolata is. Fejlődött a testületi munka, bár még mindig vannak formális vonásai. Javult a tanácsapparátus dolgozóinak politikai és szakmai félkészültsége. Gyorsabbá, kulturáltabbá vált az ügyintézés. A lakosság ügyeinek 95 százalékát helyben intézik. Az eredményesebb munka kibontakozásának fé- kezője, hogy a hatáskörökkel nem élnek1 megfelelően, gyakori a párhuzamosság, döntéseikben nem mindig számolnak a realitásokkal, a várható hatásokkal és esetenként gyenge az ellenőrzés hatékonysága. Erősödött a községi tanácshálózat, az új közö§.tanácsok munkája. A továbblépés alapvető feltétele a pártszervek, -szervezetek, a tanácsapparátusban dolgozó kommunisták felelősségének fejlesztése a párthatározatok egységes végrehajtásáért. A tanácsok munkájában tovább kell csökkenteni a formális vonásokat, és még kulturáltabbá kell tenni az ügyintézést. A közös tanácsok munkájának hatékony segítése a következő időszak v egyik fontos feladata. A megye bűnüldöző és igazságszolgáltató szerveinek munkájában érvényesülnék a párt jogpolitikai elvei. A bűnözés a megyében csökkenő tendenciájú. O A társadalmi szerveze- tek és mozgalmak tevékenysége fejlődött, igényesebb lett. Egyre jobban betöltik szerepüket a párt és a tömegek kapcsolatainak szélesítésében és erősítésében, a MSZMP Szolnok megyei Bizottságának határozata dolgozók aktivitásának kibontakoztatásában, a szocialista demokrácia fejlesztésében. Sikeresen mozgósították a különböző társadalmi rétegeket a szocialista építés, a társadalompolitikai feladatok végrehajtására. A szakszervezetek közreműködtek az V. ötéves terv kidolgozásában, jól segítik időarányos végrehajtását is, sokat tesznek a szocialista munkaverseny szervezéséért, az üzemi demokrácia fejlesztéséért. Agitációs és propagandamunkájuk javult, hozzájárultak a dolgozók általános, szakmai és politikai műveltségének emeléséhez. Érdekvédelmi munkájukban a társadalmi érdek elsődlegességét tartják szem előtt. Alapvetően egészségesen fejlődött az alapszervezetek belső élete. A dolgozók mind nagyobb hányada vesz részt a döntések előkészítésében. A bizalmiak munkája is javult, és mind jobban megfelel az új követelményeknek. A szakszervezeti munka hatékonyságának fejlesztése azonban megköveteli, hogy a pártszervek, -szervezettek pártmegbízatásokat adjanak a szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak, akiknek segítségével hatékonyabbá kelti tenni a szak- szervezetek pártirányítását. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták még jobban bontakoztassanak ki és erősítsenek minden, a személyiséget és a munka gazdasági hatékonyságát elősegítő szocialista munkaversenyt és munkamozgalmat. Segítsék elő a szakszervezeti alapszervezetek és bizalmiak munkájának javítását, ezáltal a dolgozók minden eddiginél hatékonyabb részvételét a döntések előkészítésében, megvalósításában és a végrehajtás ellenőrzésében. Q A párt ifjúságpolitiká- jának végrehajtása a megyében eredményes. A határozatot mind pontosabban és egységesebben értik a párt tagjai. Egyre szélesebb körben elfogadottá válik, hogy a párt ifjúságpolitikája nem kizárólag a KISZ ügye, hanem társadalmi kérdés. A KISZ-nekj is megvannak azonban a konkrét feladatai a határozat végrehajtásában. A párthatározat végrehajtásának eredményeként javult a KISZ szerveinek és szervezeteink munkája, nevelő tevékenységük tartalmasabbá, hatékonyabbá vált. A KISZ hatóköre lényegesen nagyobb taglétszámánál. Erősödött a KISZ kommunista jellege, javult a szervezeti élet. A fiatalok ezrei vesznek részt a kommunista műszakokban, társadalmi munkaakciókban, a véd- nökségi mozgalmakban. A KISZ taglétszáma a megyében 30 133. Ez a csaknem 30 százalékos szervezettség javuló irányú. Néhány nagyüzemben, a kis- és középüzemek egy részében és a mezőgazdasági üzemek felében a szervezettség elmarad a lehetőségektől. A KISZ-szerveknek, szervezeteknek az a feladatuk, hogy céltudatosan munkálkodjanak a pártszervektől és -szervezetektől kapott megbízatásuk teljesítésén. .Javítsák munkájukat, növeljék tömegbefolyásukat. A Hazafias Népfront ■ növelte befolyását a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, a különböző korosztályokhoz tartozók és a nők körében. A népfrontmunka a korábbinál jobban megfelel a mozgalom iránt támasztott követelményeknek. Javult a népfront és a tömegszervezetek kapcsolata, az együttműködést megállapodások rögzítik. A népfront- bizottságok eredményes tevékenységet fejtettek* ki a város- és községfejlesztésben, a társadalmi munka szervezésében. A községekben — és főleg a társközségekben — a népfront szervei eltérő hatékonysággal működnek, a szervező, nevelőmunkában szerény az előrehaladás. A Hazafias Népfront feladata, hogy az úí helyzetnek megfelelően — társközségek jöttek létre — segítsen és differenciáltan végezze munkáját. Nagyobb figyelmet kell fordítania a társközségekben a közéleti aktivitás fokozására. A Vöröskereszt mun- ■ kájának fejlődése egyenletes. Figyelemre méltó egyfelől, hogy tömegszervezeti jellege erősödik, másfelől, hogy a sajátos egészségügyi, szociálpolitikai és nevelési feladatait mind hatékonyabban látja el, jól szolgálja a párt politikai célkitűzéseinek megvalósítását. A Vöröskereszt vezetőinek arra kell törekedniük, hogy az elkövetkező években mun. kájuk még hatékonyabb legyen. Az MHSZ a párt XI. ■ kongresszusán elfogadott határozatok szellemében a honvédelmi nevelőmunka feladatait jól oldja meg. Eredményesen munkálkodik a szocialista haza iránti felelősségérzet fejlesztésében, a proletár internacionalizmus erősítésében. Eredményesen gondoskodik a sorkötelesek előképzéséről, a tartalékosok rendszeres utóképzéséről. Az MHSZ megyei vezetésének sikerült jól felszerelt bázisrendszert létrehoznia, és ezen belül sokoldalú érdeklődést kielégítő klubrendszert felépítenie. Az MHSZ jövőbeni feladata alapvetően a szocialista haza iránti szeretet növelése és a honvédelmi kötelezettségek maradéktalan teljesítésének megértetése marad. A munkásőrség ered- * ményesen oldotta meg a feladatait. Erősödött a munkásőregységek politikai, erkölcsi, fegyelmi helyzete. A parancsnokok és a beosztott munkásőrök mind jobban és magasabb színvonalon teljesítik pártmegbízatásukat. A munkásőrök túlnyomó többségét az egységekben kialakított magasfokú erkölcsiség jellemzi munkahelyén is, ahol szintén kiemelkedően fegyelmezett munkával mutatnak példát. A jövőben is biztosítani kell, hogy a munkásőrségen belül kialakított jó szokások a mindennapi gyakorlatban és a termelésben is általánossá váljanak. A gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítása A megye gazdasága a XI. kongresszuson jóváhagyott célkitűzéseknek megfelelően fejlődött. A bonyolultabb gazdálkodási viszonyok ellenére sikerült elérni több fontos területen az ötödik ötéves terv első két évére kitűzött célokat. S A gazdasági munka ■“ mérlege azt mutatja, hogy a megyei pártbizottság középtávra szóló cselekvési programja, a területfejlesztési irányelvek helyes célokat tartalmaznak, jól segítik a párt gazdaságpolitikai törekvéseinek érvényesülését. A párt programnyilatkozata alapján elkészültek a megye hosszútávú terület-, ipar- és közlekedésfejlesztési irányelvei. A gazdaságpolitikai felada. tok központi helyet foglalnak el munkánkban. A megyei pártbizottság és szervei tervszerűen és intenzíven foglalkoztak a gazdasági építőmunka soron lévő feladataival, problémáival. A megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság állásfoglalásaival hatékonyan segítette a kongresszusi határozatok, a gazdasági tervek megvalósítását. A pártszervek és az alapszervezetek nagyobb figyelmet fordítottak a gazdasági munka segítésére, és ellenőrzésére. Cselekvési programjaik szerint célratörően, rendszeresen áttekintették a határozatok végrehajtásának helyzetét, és segítették a feladatok megoldását. Törekedtek a szemléleti és a cselekvési egység megteremtésére. A XI. kongresszus óta ■ javult a gazdasági munka hatékonysága. Fokozódott a munka termelékenysége, szélesebb körben alkalmazták a korszerűbb üzem- és munkaszervezési eljárásokat. A korábbinál jobban szem előtt tartották a gazdaságossági és minőségi követelményeket, bár az időközben jelentkező anyag- és alkatrészellátási hiányok, a kooperációs kapcsolatok ellentmondásai nehézségekei okoztak a termelésben. Előrehaladás mutatkozik a munkaerő, az anyagok és az energia takarékosabb fel- használásában. A megye gazdálkodó egységeinél javult a jövedelmezőség. 1977- ben több nyereséget értek el, mint 1975-ben. Az eredmények elismerésével egyidőben tovább kell fejleszteni a gazdaság párt- ellenőrzését azzal a határozott céllal, hogy a termelés eredményessége tovább javuljon. A gazdaságszervező munkának azok az elemei kerüljenek előtérbe, amelyek a párt XI. kongresszusán elfogadott határozatok maradéktalan végrehajtását biztosítják. Q Az ipari termelés 1976 —1977-ben a tervezettnél valamivel kisebb ütemben, a két esztendő alatt 13,5 százalékkal nőtt. A növekedés 77 százalékának a termelékenység a forrása. Javuló tendenciájú a termelői- egységek piaci tevékenységé, bővültek kereskedelmi kapcsolataik, rugalmasabban alkalmazkodnak a kereslethez. A termékek értékesítése 1975-höz képest 18,1 százalékkal növekedett. Az export 45,1 százalékkal nőtt. Javult a gyártmányfejlesztés, a Hűtőgépgyár. a Tisza Cipőgyár, a jászberényi Műszeripari Szövetkezet, a karcagi KÁ- TISZ és más üzemek új, korszerűbb termékekkel jelentkeztek a bel- és a külföldi piacon. A termelőüzemek 1975-höz viszonyítva 1977-ben 3 százalékkal több dolgozót foglalkoztattak. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére való törekvés főleg a nagyvállalatokra jellemző. A technológia fejlesztésével, a munkarend megváltoztatásával a meglévő munkaerő jobb felhasználását érték el. Néhány helyen munkaerő-átcsoportosításra is sor került. Előrelépés történt a nagy értékű gépek, termelőberendezések kihasználásában. A megye szocialista iparában 1976-ban az átlagos műszakszám mutatója 1,32 volt. Ezen a területen még további előrelépés szükséges. A műszakpótlék felemelésének hajtását a műszakszám növelése érdekében jobban kell hasznosítani. A szövetkezeti iparban tervszerűen folyt a koncentráció, elősegítette a termelési profilok egyesítését és a munkaerő ésszerűbb foglalkoztatását. A szövetkezetek száma az 1975. évi 53-ról 34- re csökkent. A kisipari tevékenység a lehetőségek szerint fejlődött. A megyei székhelyű építőipar termelése a tervezett ütemnek megfelelően — 1976— 1977-ben 12,3 százalékkal — emelkedett, amit teljes egészében a termelékenység fedezett. A szövetkezeti építőipar az 1976. évi nagyobb termelési elmaradását 1977- ben pótolta. Az építőipar műszaki fejlesztése, eszközellátása nem javult, Gpn- dot okoz a munkaerőhiány. Az építőipari dolgozók száma 1975 óta 4,4 százalékkal csők. kent, a szövetkezetekben 14 6 százalékkal. Az építőipari háttér javításában újabb eredményekről adhatunk számot. A BVM szolnoki gyára megkezdte a nagy fesztávolságú feszített födémelemek gyártását, növekszik a panelgyártó kapacitás, előkészületek történtek a vázkerámiák, az üreges téglablokkok gyártására is. Ugyanakkor további intézkedések szükségesek ahhoz, hogy javuljon az építőipar és az alapanyag-gyártó ipar közötti együttműködés. Ezeket az intézkedéseket egyfelől megyei szinten, másfelől járási, városi és üzemi szinteken kell kidolgozni. A Az élelmiszeripar tel- jesítménye és a növekvő mezőgazdasági termelés közötti feszültség csökkentését célozzák a feldolgozóipar tervezett fejlesztései, rekonstrukciói. Épül a martfűi Növényolajgyár, a PHYLAXIA karcagi gyáregysége. Nincs még döntés a szolnoki II. sz. vágóhídról. Elhúzódik a szolnoki 150 ezer liter/nap kapacitású tejüzem építésének megkezdése. Karcagon, Tiszafüreden viszont bővült a tejfeldolgozó kapacitás, és megkezdődött a jászberényi tejüzem korszerűsítése. A megye élelmiszeripari üzemeiben 1975- höz képest 26 százalékkal növekedett a termelés, cukorrépát, dohányt 75 százalékkal, csontos sertésthúst 22 százalékkal, tejet 18 százalékkal többet dolgoztak fel 1977-ben, mint 1975-ben. Ezzel együtt alapvető feladat maradt az élelmiszeripari feldolgozó kapacitás bővítése, hogy a megyéből feldolgozatlanul kikerülő mező- gazdasági termékek aránya tovább csökkenjen. C Az ötödik ötéves terv- ben a mezőgazdasági termelést a megye kedvező adottságainak alapján a nép- gazdasági tervben előírt ütemnél dinamikusabban, évente 3—4 százalékkal, az öt esztendő alatt mintegy 20 százalékkal tervezzük növelni. A tervidőszak első két évében a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelése — a tervezettnek megfelelően — időarányosan emelkedett. A mezőgazdaság termelése 1975-höz viszonyítva 1976- ban némileg visszaesett, 1977- ben viszont erőteljes növekedést ért el, és ezzel pótoltuk az V. ötéves tervnek erre az időre eső elmaradását. Jelentősek az ágazatban lezajlott szervezeti változások. 1975—77-ben az egyesülések következményeként a termelőszövetkezetek száma 83-ról 58-ra csökkent, átlagos területük 4899 hektárról 7011 hektárra emelkedett. Az állami gazdaságok száma 10-ről 8-ra csökkent, átlagterületük 7283 hektárról 9107 hektárra növekedett. Kialakulták tehát a mező- gazdaság megfelelő üzemi méretei, ezáltal javultak a modern gazdálkodás feltételei. A növénytermesztésben 1 a vetésszerkezet megfelelően alakult. Növekedett néhány fontos növény vetésterülete: a zöldségé 86 százalékkal, a burgonyáé 63 százalékkal, a napraforgóé 46 százalékkal. Csökkent viszont a búza vetésterülete 4 százalékkal, a lucernáé 7 százalékkal. A kukorica vetésterülete 1975- höz mérten 1976-ban csökkent. A csökkenés mértéke 10 százalékos, (8346 ha) ami 1977-ben alig változott (73Ü7 ha) és az ez évi intézkedések hatására közelíti meg az 1975. évit (74 143 ha). Az elmúlt két évi területcsökkenést részben elemi károk okozták. A cukorrépa vetés- területe változatlan. Az iparszerű termelési rendszerben termesztett növényi kultúrák területe két év alatt 40 százalékkal emelkedett. 1977-ben már a szántóterület 41 százalékát fogták át a termelési rendszerek. Hatásukra nőttek a terméshozamok. Az öntözéses gazdálkodás is fejlődött, 1977-ben 85 ezer hektár volt az öntözhető terület. Javult — bár nem a követelményeknek megfelelően — a termőterület védelme és az adottságoknak megfelelő, ésszerű hasznosítása. 1976— 1977-ben 8150 hektáron került sor önkéntes területcserére. Mezőgazdasági művelésbe vontak 398 tanyahelyet — 123 hektár földet. Több helyen utat rendeztek, fásítottak és korszerű nagyüzemi táblákat alakítottak ki. Ez 6500 hektárt érintett. Eredmény, hogy a szántóterület 1977-ben 1320 hektárral volt nagyobb, mint 1975-ben. A nagyüzemeknek több mint a fele rendelkezik komplex meliorációs tervvel. Körültekintéssel és felelősséggel tovább kell e feladat maradéktalan végrehajtásán dolgozni, hiszen 1977- ben a megyében 8000 hektár szántóterületet egyáltalán nem műveltünk. A véletlen terület indokolatlanul nagy, megközelítette a 21 ezer hektárt. Politikai munkával, következetes ellenőrzéssel el kell érni, hogy ezen a téren fordulat következzen be. A növények termésátlagai a két esztendőben jelentősen ingadoztak, viszont 1977-ben a gabonafélék terméshozamai — a rizs, a kukorica kivételével — számottevően meghaladták az 1975. évit, a búZa átlagtermése elérte a 42,5 mázsát. A zöldség- és gyümölcstermesztés fellendült, a hozamok kiemelke- dőek voltak, erősödött a termelési és az értékesítési biztonság is. Az állattenyésztés fejlődött. Ha különböző mértekben is, de valamennyi állatfaj törzsállománya növekedett. A termelés és az értékesítés mutatói — a vágómarha kivételével — jobbak a korábbi időszakénál. Kedvezően változott valamennyi szektorban a tejtermelés, a megyei átlag 3030 liter, 23 százalékkal több az 1975. évinél. Megyei adottságaink kedvezőek a juhászat fejlesztésére. A népgazdasági és az üzemi igények összhangjára épülő törekvésünk, hogy gyorsabb ütemben növeljük a juhállományt. Ennek kezdeti eredménye, hogy az összlétszám két év alatt 17 500-zal nőtt. A növekedés ütemét felgyorsító intézkedéseket kell tenni. A baromfitenyésztést a feldolgozó-kapacitással összhangban növeljük. Ezen belül a liba. és a kacsahús- termelés gyors ütemben emelkedik. 1975 óta a liba törzsállománya 27 ezerrel, a kacsáé 7 ezerrel növekedett. A párt agrárpolitikája •— ezen belül a háztáji és kisegítő gazdaságok érdekeltségének fejlesztésére hozott határozatok végrehajtása — azt eredményezte, hogy megnőtt a termelési kedv, a háztáji és kisegítő gazdaságokban is. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőinél figyelemre méltó szemléletváltozást jelent ezen gazdaságok megértő segítése. A megyében 94 500 kisegítő és háztáji gazdaság van, amelyek a bruttó mezőgazdasági termelés 25 százalékát állítják elő. Intézkedéseink nyomán megnőtt az állattartási kedv is ezekben a kisgazdaságokban. A mezőgazdaság fejlődését mutató pozitív tendenciák mellett nem kívánatos jelenségek is tapasztalhatók. Ennek okai: a vezetés hiányosságai és részben a megye egyes területein a rossz természeti viszonyok. A gazdaságok között az elmúlt évben nőtt a termelési és a jövedelmezőségi színvonalkülönbség. Ez azonban nem minden esetben pozitív, ugyanis egyes gazdaságokban a hatékonyság fejlesztése elmaradt a kívánatostól. fi A közlekedési ágazat a tervezettnél nagyobb mértékben növelte teljesítményét, a korábbinál nagyobb áruszállítási feladatát szervezettebben, az eszközök jobb kihasználásával hajtotta végre. A szállítási igényeket kielégítették, és javult — ha nem is a kívánt mértékben — az együttműködés a közlekedési, valamint a szál(Folytatás a 3. oldalon)
