Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-21 / 118. szám
1978. május 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának határozata (Folytatás a 2. oldalról.) Irtó és a termelő szervezetek között. A darabáru fuvarozása a közúton történik. A VOLÁN 7. sz. Vállalat az elmúlt két évben 8,9 százalékkal növelte áruszállítási tél- jesítményét. Javult — bár nem kielégítően — a tömeg- közlekedés kulturáltsága. Folytatódott a megye úthálózatának burkolat-megerősítése. Két év alatt több mint 115 kilométer hosszban szélesítették az útburkolatot. A tervidőszak két esztendejében a hírközlési feladatok ellátását a hálózatbővítés, új posták létesítése és a külterületi levélszekrényes rendszer javította. A telefonközpontok állomáskapacitása nem bővült, különösen rossz a helyzet a megyeszékhelyen. Tf A beruházási tevékeny- * ■ ség javuló irányzatú, azonban a változás üteme lassú. A megyében a vállalati, a szövetkezeti beruházások képezik az összberuházá- sok kétharmadát. Az 1976. évi beruházások jelentős része az előző tervidőszakról húzódott át. Az építés jellegű beruházások nőttek a legerőteljesebben, a gépberuházások aránya viszont mérséklődött. Á versenyképes exportáru- alapok termelésére alkalmas kapacitások bővítésére mintegy kétmilliárd forint — évi 58 millió dollár értékű exportot jelentő — hitelt hagytak jóvá. A tervezett beruházások nagy többségének kivitelezése megkezdődött. Néhány — a cselekvési programban szereplő — beruházás megvalósítására részben központi döntés miatt nem kerül sor; ezek közé tartozik a Ganz Villamossági Művek transzformátorgyára, a gáz- betongyár, a hűtőház. Az előirányzott egészségügyi és művelődési beruházások megkezdése elhúzódott, ezért várhatóan csak a tervidőszak második felében valósulnak meg. A beruházások egy részénél a gazdasági-műszaki előkészítettség, a megvalósítás szervezettsége alacsony színvonalú, a kivitelezési idő indokolatlanul hosszú. Az előirányzott beruházási feladatok teljesítése megköveteli, hogy minden területen javuljon a tervszerűség. D A munkaerőgazdálko- dás — a kedvező változások ellenére — lassan kerül a figyelem középpontjába. A megyében 1976—80 között kis mértékben, de csökken’ (2100-zal) a munkaerő’- forrás. Emelkedik viszont az aktív keresők aránya, 45.5 százalékról 46,6 százalékra. A foglalkoztatottak száma — az építőipar kivételével — a tervezettnek megfelelően alakult, Szerény az előrehaladás a munkaerő-átcsoportosításban, a gazdaságtalan termelés megszüntetésében. O A lakosság életkörül- ményei az életszínvonal-politika elvei szerint javultak. A bérek és jövedelmek 1976-ban szerényebb mértékben, 1977-ben erőteljesebben nőttek. A lakosság készpénzbevétele az utóbbi két évben 18 százalékkal emelkedett, 1975-höz képest a kereskedelem kivételével minden ágazatban 10 százalékot meghaladó ütemben növekedtek az átlagkeresetek. Az iparban, a vendéglátó-' ipariban és az élelmiszerkiskereskedelemben központi intézkedéssel rendezték és egységesítették a műszakpótlékot. Az oktatásügy, a köz- művelődés és részben az egészségügy dolgozói központi béremelésben részesültek. A munkások és parasztok jövedelme arányosan emelkedett. A lakosság áruellátása élelmiszerekből és iparcikkekből kiegyensúlyozott volt. Néhány, esetenként hiányzó cikk különösebb zavart nem keltett. A kiskereskedelmi forgalom 18,8 százalékkal nőtt. Legerőteljesebben a vegyesiparcikkek forgalma emelkedett. Több új üzlettel, ABC áruházzal gyarapodtak a megye települései. A bolti hálózat alapterülete 1975 óta 16 500 négyzetméterrel, a vendéglátói hálózaté 4800. négyzetméterrel bővült. Az életkörülményeket javította, hogy a tervezettnél több, összesen 7813 új lakás épült, ebből 1818 állami erőforrásból. Ugyanakkor 1976- ban olyan pénzügyi feszültségek jelentkeztek, amelyek a középtávú tanácsi terv évek közötti módosítását, központi pénzügyi források előrehozását tették szükségessé. Célkitűzéseink maradéktalan teljesítése kívánja, hogy a hangsúlyt nem a túlteljesítésre, hanem a további intenzív munkára, a komplex fejlesztésre és a helyes megyei arányok megtartására kell helyezni. Az egészségügyi ellátás a XI. kongresszus követelményeinek megfelelően fejlődik, bár egyes beruházásoknál — például a Hetényi Géza Kórház bővítésénél — jelentős a csúszás. Két év alatt mérséklődött az orvoshiány, az üres körzeti orvosi állások aránya ugyanis (12,4 százalék) csökkent. A kórházi ágyak száma 1977-ben 2972 volt, két év alatt 268-cal nőtt, de a 1° 000 lakosra jutó ágyszám (67) így sem éri el az országos vidéki átlagot (73). A bölcsődei helyek száma (2268) 1975 óta 80-nal növekedett. Az idős- korúakról jobb a gondoskodás. Gazdaságpolitikai célkitűzéseink teljesítésének vizsgálata bizonyítja, hogy a tervek a helyi lehetőségekkel és a népgazdaság szükségleteivel összhangban készültek, reális. elérhető célokat tartalmaznak. A néhány területen tapasztalt elmaradás megszüntetésére erősíteni kell a tervfeladatok következetes és fepvelmezett végrehajtását minden munkahelyen. hl Az ideológiai és művelődéspolitikai feladatok teljesítése A XI. kongresszus időszakában kibontakozott politikai aktivitás tartósnak bizonyult. Az eszmei-politikai munka növekvő szerepének társadalmi méretű elismerése egyre teljesebbé vált. Az agitációs és propagandamunka magasabb követelményei az alapszervezetek tevékenységében is tükröződnek. I Az agitáció és a ■ propaganda a XI. kongresszus, a Központi Bizottság időközben hozott határozatai, a társadalmi érdekek alapján szorosan és rugalmasan kapcsolódott a politikai munka egészéhez, a legfontosabb döntésekhez. A íömegpolitikai munkában a gazdasági kérdések kapták a legnagyobb teret. A tömegpolitikai munka hatékonyan segítette a tag- könyvcsere sajátos feladatainak megoldását és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplését. 2 Az agitáció és propa- ■ ganda egész rendszerében erősödött a tervszerűség, módszerei tökéletesedtek, rugalmasabb lett, de a tömegeket foglalkoztató új kérdésekre esetenként késve, lassan válaszolt. Keretei a XI. kongresszus óta tovább bővültek. A párttagság 75,4 százaléka vesz részt a párt- és tömegszervezeti oktatásban. Az Oktatási Igazgatóságon a káderképzés keretében 1975 óta alapfokon 190, középfokon ,1931, felsőfokon 248 hallgató szerzett politikai Végzettséget; politikai továbbképzésben mintegy kétezren .részesültek, A párt- és tömegszervezeti oktatásban részt vevők létszáma tartósan százezer fölött van. A Központi Bizottság 1976. október 26-i határozata szellemében mind jobban érvényesül a politikai oktatás és a gyakorlat kölcsönös kapcsolata. Kiépült és megszilárdult a pártnapok rendszere, hatóköre. Egy-egy akció során 1000—1100 pártnapon 70—80 ezren vesznek részt. Az alap- szervezetek 86 százalékban. 17 ezres törzstagsággal stabilizálódtak a politikai vitakörök. A szemléltető agitációt a kongresszus időszakában fellendítették a központi és a megyei vándorkiállítások. A hetven MSZBT-tagcsoport jól szolgálja a magyar— szovjet barátság ápolását, a proletár internacionalizmus elmélyítését. Ezt segíti az is, hogy Szolnok megye több mint egy évtizedes észt kapcsolatai a szocialista internacionalizmus elveinek tudatos érvényesítésével fejlődtek. Különösen jelentős szerepet kapott az együttműködés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó megünneplésében. Azonos elvek alapján indultak fejlődésnek kapcsolataink a bulgáriai Kjuszten- dil megyével is. El kell érni, hogy az irányítás valamennyi szintjén növekedjék a tudatosság, az elemző és iránymutató készség. Biztosítani kell azt, hogy az agitációs és propaganda- munka a pártmunka egyéb területeivel szoros egységben fejtse ki hatását. O A megyei párt-végre- hajtóbizottság a középtávú terv szerint megvizsgálta a szocialista demokrácia, a munkahelyi demokratizmus érvényesülésének tapasztalatait; a munkásosztály vezető szerepének értelmezését a mezőgazdasági dolgozók körében; a szövetkezeti parasztság tudati fejlődését. Az osztályviszonyok és a szövetkezeti politika, illetve a párt vezető szerepének értelmezéséről szintén készült elemzés. Mindezek lehetővé tették a testületek számára a határozatok végrehajtásának megismerését. a tennivalókban való állás- foglalást. A A Szolnok megyei "*■ Néplap, a megyei párt- bizottság napilapja növekvő hatékonysággal szolgálja a párt politikáját, céltudatosan, hitelesen tájékoztatja és mozgósítja a megye lakosságát, erősítve ezzel a párt tömegkapcsolatait. Az 1975. évi 48 600 példánnyal szemben jelenleg 60 ezer a napi példányszáma. A Népszabadság évek óta 33 700 példányban jut el a megye olvasóihoz. A pártfolyóiratoknak összesen 8500 előfizetője van. A Magyar Rádió szolnoki stúdiója jól beilleszkedik a megyei agitációs rendszerbe, javuló színvonalú műsorai megfelelnek a politikai követelményeknek. Az üzemi és időszaki lapok (egyszeri megjelenésük összpéldányszáma 55 ezer) hatása a helyi politikában növekszik. C A XI. kongresszus óta megfelelő képzéssel és kiválasztással sikerült elérni, hogy a propagandisták 90 százaléka (1975/76; 74,2) rendelkezik felső- és középfokú politikai végzettséggel. Kedvezően alakult az állami és politikai iskolázottság aránya a vitakörvezetők körében is. 68 százalékuk felső- és középfokú politikai képzettséggel rendelkezik, fi Az oktatási intézmé- nyék tartalmi munkája egyenletesen fejlődött. A nevelés pozíciói erősödtek. Nagyobb hangsúlyt kapott a marxista—leninista világnézetre és a munkára nevelés. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésében rejlő nevelési lehetőségek kihasználása erősítette a szocialista hazafiság és internacionalizmus érzését. Javult a tankötelezettségi törvény végrehajtása. A 16. életévet betöltött korosztályok 93 százaléka végzi el a 8 osztályt (1975-ben 90 százalék). Figyelmeztető, hogy ez az arány 14 éves korig 83 százalék. A mai erőfeszítések azonban ezeket a mutatókat csak hosszabb távon tudják jelentősebben javítani. Az egyenlő művelődési feltételek biztosításában való előrelépést bizonyítja a szak’- rendszerű oktatás (99,7 százalék) és a szaktanár által megtartott órák (84,7 százalék) arányának emelkedése, valamint a fizikai dolgozók gyermekeinek az országosnál kedvezőbb aránya a felsőoktatási intézményekben. Ugyanakkor az iskolák közötti színvonalkülönbségek csak lassan mérséklődnek. Megyénkben 21 ezer cigány., él, a lakosság 5 százaléka. A tanköteles korosztályban az arányuk eléri a 8 százalékot. Jelenleg még csak 37 százalékuk jut el a 8. osztály befejezéséig. A tankötelezettség részmutatói — hiányzás, bukás, kimaradás, osztályo- zatlanság — öt-, hatszor rosszabbak a cigánygyerekeknél, mint a megyei átlag. Pozitív változást jelent, hogy az óvodáztatásban túljutottunk a holtponton. Míg 1975-ben 80 cigánygyerek járt óvodába, 1977-ben 873. A jövőben nagyobb súlyt kell fektetnünk körükben a szemléletformálásra. Növelni kell az állandó munkaviszonynyal rendelkezők arányát, a dolgozók iskolájába való bekapcsolódást és a velük való foglalkozást. ^ A közművelődés min- " ■ den területén tisztábban érvényesül a politikai elkötelezettség. Hasznos kezdeményezések születtek mindenekelőtt a munkásság és az ifjúság művelődésének előmozdítására. Űj társadalmi szokások meghonosodását jelzik a társadalmilag rendezett családi ünnepségek és gyászszertartások emelkedő arányai (1977-ben házasságkötés: 87,9 százalék, névadó: 53,7 százalék, gyász- szertartás: 22,2 százalék.) 8 A megye művészeti ■ élete fejlődött, tartalmában gazdagodott. A Szigligeti Színház országos elismerést szerzett elvszerű mű- iorpolitikájával, jól rendezett előadásaival. A Szolnoki Művésztelep képzőművészei mai valóságunkat a szocialista realizmus alapján ábrázolják. Figyelemre méltó szerepet tölt be szellemi életünkben megyei folyóiratunk, a Jászkunság. Népművészeti hagyományaink értékeinek megőrzése növekvő teret kapott művészeti életünkben, elsősorban a fazekas népművészet ápolásában. Néhány amatőr együttesünk elsősorban a kórusmozgalom és a népi tánc területén elismert művészi színvonalon tevékenykedik. A párt- és állami irányítás szerepének következetes érvényesülését fékezi, hogy a megyei művészeti intézmények és alkotók 'politikai tájékoztatása nem elég rendszeres és intenzív; a művészek politikai és ideológiai képzése és továbbképzése nem megoldott. A megye művészeti életében a jövőben kívánatos, hogy erősítsük a párt orientáló szerepét. Ki kell alakítani a művészek tájékoztatásának és politikai képzésének rendszerét. Q A tudományos munka feltételei és a tartalmi munka színvonala a megye adottságaival összhangban fejlődött. Az országos szintű kutatáshoz való kapcsolódásunkat segíti elő az 1977-ben Szolnokra települt Cukortermelési Kutató Intézet, valamint a nagy hagyományokkal rendelkező karcagi Talajművelési Kutató Intézet. A megyében a tudományos tevékenység súlya döntően az alkalmazott kutatásra, a tudományos eredmények gyors hasznosítására tevődik. Jelentősek az olajkutatás és feltárás eredményei, a Hűtőgépgyár a Tiszamenti Vegyiművek és a Tisza Cipőgyár gyártmányfejlesztő tevékenysége. A társadalomtudomány területén a munkás- mozgalmi, helytörténeti és néprajzi kutatások emelhetők ki. Ezeket jól segítik a múzeum, a könyvtár és £ levéltár egyre tartalmasabb kiadványai. Az egészségügyi kutatásban két téma tárcaszintű program lett. Egyre jelentősebb szerepet töltenek be ' a megyében működő tudományos társaságok. A megye tudományos életének képviselői az 1977-ben megA nyár slágere lesz Napi 1800 pár készül ezen a nyugatnémet fröccsöntögé- pen a Tisza Cipőgyár népszerű termékéből, a „Frö- csi” cipőből a gyár kunszentmártoni üzemében. A textil felsőrészű, igen olcsó cipő a gyár slágerének Ígérkezik. alakult Debreceni Akadémiai Bizottság valamennyi szak- és munkabizottságában tevékenykednek. Ifi A közoktatás személyi * ellátottsága két év alatt jelentősen fejlődött. A képesítés nélküli nevelők aránya az óvodákban 23,7 százalékról 9 százalékra, az általános iskolákban 7,9 százalékról 6,9 százalékra csökkent. Míg 1975-ben mindkét mutatóban az országos átlagnál rosszabb volt a megye helyzete, 1977- ben. már jobb annál. Az átlag igen nagy eltéréseket takar. A képesítés nélküliek döntő hányada a megye 15 településén dolgozik. Az általános iskolai felnőttoktatásban — az előrehaladás mellett — helyzetünkhöz és lehetőségeinkhez képest lassú a fejlődés. Ä közművelődésben dolgozók abszolút száma évente mintegy 10 százalékkal nőtt, és ezt valamivel meghaladta a szakképzettség arányának javulása. Pozitív tendencia az intézményvezetők cserélődésének csökkenése. A szakalkalmazottak mintegy 50 százaléka még mindig nem rendelkezik szakképesítéssel. A legnagyobb gondok a községi intézményekben vannak, ahol igen nagy a szakképzetlenek, illetve a munka mellett tanulók száma. Ebben szerepe van a községi tanácsok igénytelenségének, de a szakkáderkép- zés rendezetlenségének is. A művelődés tárgyi feltételei néhány területen jelentősen, összességében mérsékelten fejlődtek. Az óvodáztatás! arány 75,6 százalékról 83,8 százalékra emelkedett. Általános iskolai tantermeink száma 1975— 78 között mintegy 80 tanteremmel gyarapodik. Javult az iskolák felszereltsége, nőtt az előadótermek és szaktantermek száma. Számos tornaterem és sportudvar épült. Jelentősen emelkedett a napközis ellátás (38,4 százalék). Az általános iskoláknál súlyos gondunk, hogy az épületek nagy része elavult, korszerűtlen. Néhány helyen, elsősorban a megyeszékhelyen és a városokban magas a váltva használt tantermek száma. Ezért a jövőben azt kell biztosítani, hogy a fejlesztések a tervezett helyen és az előírt időben valósuljanak meg. A szakmunkásképző intézmények az utóbbi években tantermekkel, tornatermekkel, körszerű előadókkal gyarapodtak. Középiskolai hálózatunk koncentrálódott. A kollégiumi elhelyezés elmarad az igényektől. Felsőfokú szakemberképzésünkben előrelépést jelent, hogy a megyénkben régebben működő főiskolák mellett a megyeszékhelyen megkezdte munkáját a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola kihelyezett tagozata. ' A közművelődés tárgyi feltételei csupán kisebb bővülésekkel és a berendezések kicserélésével javultak. Egyetlen nagyobb közművelődési beruházás a megyei művelődési központ, amely 1978-ban készül el. Kulturális fejlődésünknek sajátos feszültsége, hogy még nem léptünk túl a mennyiségi fejlődés szakaszán (tárgyi, személyi feltételek, alap- műveltségi hiányok), ugyanakkor egyes területeken már a minőségi tennivalók is erőteljesen jelentkeznek. Így az extenzív és intenzív fejlesztés feladatait egyidejűleg kell megoldani, Ezért minden erővel szorgalmazni kell a művelődésügy tárgyi és személyi feltételeinek javítás sát. * * • Az elmúlt két évben végzett munka eredményest A jövőre vonatkozó elképzeléseinket azonban csak úgy tudjuk végrehajtani, ha még lendületesebben dolgozunk, mint eddig. A hatékonyabb és dinamikusabb munka valamennyi feltétele megvan Szolnok megyében. Rajtunk múlik, hogy valóra váltsuk pártunk XI. kongresszusának határozatait. Erre kötelez bennünket a párt Központi Bizottságának 1978. április 19—20-i ülésének határozata, és ezt igényli a megye politikai szükséglete.
