Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-13 / 86. szám

A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. április 13. SOKGYERMEKES KÖRZETEK Régi és fli játszóterek Egymásba préselődő bér­lakások keskeny lépcsőház­zal, egymást árnyékoló csa­ládi házak összezsugorodó udvarral. Betonkalitkák, ahol a „mozgásszabadságot” négyzetméterekben mérik, és gyerekeik, akiket a téli összezártság után a tavasz_a szabadba hív. Ahogyan nő az utcák forgalma, úgy lesz kisebb a labda kergetésére alkalmas tér. Mit tesznek ezeknek a gon­doknak a megszüntetéséért, a régi játszóterek megmen­téséért, újak létrehozásáért? Ennek néztünk utána a Jász­ságban. Jászberénynek 15 .közös” játszótere van, ezeket az elmúlt 10 év alatt az épít­kezések során elfoglalt grun- dok helyett vagy az új lakó­telepek tartozékaként hoz­ták létre. Karbantartásuk a munkahelyi kollektívák se­gítségével folyamatos, éven­kénti felújításuk csak ki­sebb munkát vesz igénybe. A szokottnál nagyobb gon­dot fordítanak az idén a pelyhesparti közös és az iskolai játszótér felújítására. A lakótelepi „gyermekpara­dicsom” védőkerítést kap, az iskolai kézi- és kosárlab­da-pályával bővül, a Hűtő­gépgyár fiataljainak segítsé­gével. A Május 1. szigeten a játszópark rendbetétele egy­beesik a szigetnek a nyári hónapokra tervezett teljes felújításával. A szövetkezet úti játszótér karbantartásá­nál és mellette a grund sa­lakozásánál a KISZ Lakás­építő és Fenntartó Szövetke­zet szorgoskodik. A Nádor utcában a játszóterek és a A Hangyától a mai szövet­kezetig. Az életútnak ez a summázata keveset mond, még akkor is, ha hozzátesz- szük: közben eltelt 51 esz­tendő. Fél évszázad a pult mögött: ezt Bálint Miklós martfűi kereskedő mondhat­ja el magáról. „Bizonyítvány. Igazolom, hogy 1912. évi november hó 19-én Nagykörűben született Bálint Miklós Nagykörűi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél Nagykörűben 1927. február hó 1-től 1930. január hó 31-ig mint tanoncz a ke­reskedő mesterséget tanul­ta. Nevezettnek iskolai mi- nősítvénye szolgálatának 1-ső éve alatt jeles; 2-ik éve alatt jeles; 3-ik éve alatt jeles. A kereskedő mesterségben tanúsított előháladása megfelelő. Kelt: Szolnok, 1930. feb­ruár 26-án.” — Az apám, néhai Bálint Balázs értelmes parasztem­ber volt. A tizennégyes há­borúból rokkantán tért ha­za, a Tanácsköztársaság ide­jén direktóriumi tag lett, ti­zenkilenc társával együtt megkínozták ezért a forra­dalom után. Mi heten vol­tunk testvérek, üldöztek, hogy „az apátok kommunis­ta volt”. Igaz ember volt, népszerű a faluban. A fel- szabadulás után síremléket állított neki a falu, és ut­cát neveztek el róla. Nekem példaképem volt. A húszas évek végén én kereskedőta­nuló voltam, előfordult, hogy hetente mentünk áruért Szol­nokra, a nagy hidegben a fél utat a kocsi mellett tettem meg gyalog, annyira fáztam. Ezután Pesten segédkeztem. „Bizonyítvány Bálint Miklós úrnak, ki mint se­géd 1930. augusztus hó 15- től 1936. augusztus hó 1-ig üzletemben alkalmazásban volt... A nálam eltöltött idő alatt szorgalmával, be­csületességével és abszolút tisztességével minden te­kintetben megelégedésemet nyerte el és ma. amidőn kizárólag azért távozik tő­hozzájuk tartozó park fel­újításával megbízott Város­gazdálkodási Vállalatnak az utca lakói segítenek. A Jó­zsef Attila téren játszótér épül a gyerekeknek és pihe­nőparik az idős embereknek. A munkát honvéd KISZ-fia- talok vállalták. Az Aprítógépgyár vállalt védnökséget a Széchenyi té­ren épülő játszópark felett. A sokgyermekes körzet új játszóterének felszereléseit az Aprítógépgyár és a Hűtő­gépgyár szocialista brigád­jai készítik el társadalmi munkában. A \ j ros régi szeméttelepe májius 1-vel megszűnik. He­lyén feltötés után labdajá­tékokra alkalmas sporttelep épül. A munkálatokat a BÜ- BIV jászberényi gyáregység­nél dolgozó szocialista bri­gádok vállalták. Jászfényszarun tovább bő­lem, mivel üzletemet meg­szüntetem, mindenkinek a legmelegebben ajánlom. Budapest, 1937. augusztus 1. Mózes Elemérné.” — Tüntettek a munkások május 1-én, láttam ahogy a lovasrendőrök kardlapozzák őket. A bátyámat bevitték a Markó utcába és megetet­ték vele a vörös szegfűt, amit viselt. Lekopaszították, megkínozták. Ilyen élménye­ket adott Pest. Aztán haza­hívtak Nagykörűbe a Han­gya Szövetkezet boltjába: ezt hat évig vezettem. Két évig katonáskodtam, majd visszamentem Nagykörűbe. Kaptam egy vegyes szatócs- engedélyt. Nagyon nehéz volt az áru beszerzése. „Községi bizonyítvány. Nagykörű község elöljáró­sága igazolja, hogy Bálint Miklós Nagykörű község­ben textil és rövidáru va­lamint fűszerkereskedéssel foglalkozik. Igazoljuk, hogy nevezett ezen áruszükség­letét Szolnok — Török- szentmiklós — Nagyvárad — Arad — Békéscsabán szerzi be. Igazoljuk, hogy nevezett által beszerzendő áruk közszükségleti cikkek, azokat közellátásra hasz­nálja fel, miért is nevezett részére a kerületi orosz parancsnok úr által kiállí­tandó igazolvány kiadása tekintetében semmiféle ki­fogást, észrevételt nem te­szünk. Nagykörű, 1945. február 6. Főjegyző, fő­bíró.” A papír túloldalán tintá­val írt cirill betűk: az en­gedély. — Gyalog, kerékpárral, vonattal mentem áruért, volt. hogy kilenc nap múlva ér­tem haza, otthon már el is sirattak. Negyvenkilencig maszek boltom volt, ötven- ben jelentkeztem a szövet­kezetbe: segédként kezdtem, később főboltos lettem és ügyvezető, az igazgatóság el­nöke. Nehéz idők voltak. „A Szolnok megyei Bé­kevédelmi Bizottság meg­dicséri Bálint Miklós Bé­kebizottsági tagot, aki az aratás, cséplés, begyűjtés­vül a település egyetlen nyil­vános játszótere. A tavaly elkészült hinták, a mászóka mellett az idén homokozó­kat és sergőt építenek, el­készül a kerítés, mely a szülők, a Béke Mgtsz, a Ka­lapgyár és az Egyesült Vas- Faipari Szövetkezet szocia­lista brigádjainak összefogá­sát bizonyítja, Alattyánban sportjátszóte­ret kapnak az idén a gyere­kek. A téren atlétikai já­tékokra alkalmas kispálya, libikóka és hintasor épül. A községi tanács telket ad, a megyei tanács 20 ezer fo­rinttal segít, A sportjátszótér építésénél a KISZ- szerkezet vállalt védnökséget. Társadalmi munkával segítenek a mun­kahelyi kollektívák, a Tol- buhin Tsz-ben, a Hűtőgép­gyárban és a FOKT-nál dol­gozó szocialista brigádok. tlét jó példával járt elől. Gabonabeadásának 985 százalékban eleget tett. Mint Békebizottsági tag. jó felvilágosító munkát végzett, és ezzel bebizo­nyította, hogy hű, odaadó, kemény harcosa drága sze­retett hazánknak, a béke ügyének... 1951. augusz­tus 20.” — 1964-ben Pestre men­tem a családot is fel akar­tam vinni, két kislányom van, tanultak, ma már mindkettő pedagógus. Aztán csak visszahívtak a megyé­be, Martfűre kerültem a zöldségesboltba, itt voltam nyugdíjig. Hét éve a szolno­ki Afész dolgozója vagyok, a nyugdíjam 2 ezer 370 fo­unt, ötvenegy év utón ez nem valami sok, igaz? Rosz- szul jött ki, hogy a szolno­ki Afész előtt évente más gazdája volt a boltnak. Fél évszázad alatt csak egy szö­vetkezeti lakásra valót ke­restem. És van egy kerék­párom. Ha autóm lenne, le­hetne kapni a kis zöldség­boltban banánt is, mert azt rendelésre nem küldik ki. A Füszért egyébként sem azt küldi, amit az ember ren­delt, lejárt szavatosságú árut hoztak, reklamáltam, nem is válaszoltak. Ez nem korrekt kereskedelem. így. bele is fáradtam, elhiheti. Én azt tanultam, gondoltam, hogy lehet kereskedni be­csületesen is. Papírokat nézegetünk. Ki­váló dolgozó oklevél 1963, 1967, 1968. „Oklevél Bálint Miklós elvtársnak a szövetkezeti mozgalomban végzett oda­adó munkásságának elis­meréseként a SZÖVOSZ VI. kongresszusa alkalmá­ból. Budapest, 1967. május hó.” Aztán egy másik kitünte­tés. a harmincéves párttag­sága alkalmából és egy Fel- szabadulási Jubileumi Em­lékérem. Meg egy lakás, egv kerékpár, békés élet. Öt ver, évet állt a pult mögött. De amint a dokumentumok bi­zonyítják, nem csak ott. K. L. Fél évszázad a pult mögött A putriknak nincs jövőjük Megyénkben kb. húszezer cigány él, r az összlakosságnak 4.6 százaléka. Ez az arány magasabb az országos átlagnál. Rész­ben ez a tény, részben pedig az, hogy jelentős részük a szo­ciális követelményeknek meg nem (elelő telepeken lakik, szük­ségessé teszi, hogy állami és társadalmi szerveink megkülön­böztetett figyelmet fordítsanak rájuk. Ezt egyébként az állami szerveknek kötelezően előír­ja egy 1964-es kormányhatá­rozat, amely megszabja a ci­gánylakosság lakáshelyzeté­nek javítását és a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolását. Ez a feladat a városok közül főleg Szolnokon, Karcagon és Törökszentmiklóson, a közsé­gek, nagyközségek közül Jászapátin, Jászladánybarí, Jászfényszarun, Jászkiséren, Öcsödön, Tiszafüreden, Kun­madarason, Tiszaburán és Ti- szabőn jelent egy csapásra meg nem oldható problémá­kat. Megszüntetésük indokolt Persze, más helyeken is, hiszen egy 1977. januári adat szerint a felszámolásra váró telepi lakások száma 1457. Ezekben a putrikban uralko­dó viszonyokra következtet­ni lehet akkor, ha figyelembe vesszük, hogy több mint hét­ezer ember lakik bennük. Felszámolásuk egyértelműen indokolt. Az ilyen irányú munka megyénkben a negyedik öt­éves terv időszakában kezdő­dött. Eredményeképpen több mint háromezer ember került ki a telepről, öt telepet fel­számoltak, de a meglevők száma még több tucat. Eltün­tetésükről ikik és miként gondoskodj anak ? Elsődlegesen a helyi taná­csok végrehajtó bizottságai­nak feladata ez. Állami és tanácsi értékesítésű bérlaká­sok, megüresedő vagy minő­ségi csere útján felszabadu­ló lakások juttatásával, fő­ként azonban állami kölcsön­nel támogatott lakásépítéssel, továbbá lakóházvásárláshoz nyújtott kezdvezményes köl­csönnel kell elősegíteni a te­lepek felszámolását. A helyi tanácsok elősegít­hetik ezt a folyamatot telek- juttatással, a ferv, az építő­anyag, a kivitelezői kapacitás biztosításával. Jóindulatuk­ban, segítőkészségükben nincs is hiány. Ezért állapít­hatta meg a közelmúltban a megyei tanács műszaki bi­zottsága, hogy az erre az öt­éves tervidőszakra előirány­zott lakások biztosításában időarányosan jól állunk. A telepről való kiköltöztetés te­hát tervszerűen alakul. Elégedettségre mégsincs ok. S nemcsak azért nincs, mert még igen sok a teendő, ha­nem azért is, mert sok té­nyező gátolja ezt a folyama­tot, s hatásuk mindinkább erősödik. Az utóbbi években például a kivitelezési költsé­gek és a forgalmi árak nö­vekedése miatt a telepről ki­költözni szándékozóknak jut­tatható kölcsön kevésnek bi­zonyult. Ezért emelték 120 ezerről 140 ezerre a lakásépí­tési, 80 ezerről pedig 100 ezerre a lakásvásárlási köl­csön összegét. Falun ez je­lenthet -előrelépést, de jogos a kérdés: Szolnokon vagy Jászberényben hogy vegye­nek házat százezer forint­ból? Sok a gátié tényező A költségek növekedése mellett jelentősen csökkent azoknak a száma, akik a jog­szabályokban lefektetett fel­tételeknek megfelelnek. A munkaképes korú cigány férfiak csupán 67 százaléká­nak van állandó munkaviszo­nya. A kölcsönt igénylők 10 százalékos „előtakarékossági összege” is többnyire elúszik, mire a kölcsönszerződés megkötésére kerül a sor. Akadályozza a telepek fel­számolását az is, hogy egy- egy putriban több család la­kik. Hiába költözik ki onnan egy, a viskót nem lehet a többi miatt lerombolni. A kiköltözők jó részénél ta­pasztalható az is, hogy idős hozzátartozóikat nem akar­ják magukkal vinni. Nemcsak anyagiakon múlik Nagyon szerteágazó, ezer­nyi gondot felvető munka tehát a szociális követelmé­nyeknek meg nem felelő te­lepek felszámolása. S ko­rántsem csupán anyagiak függvénye. Az például, hogy a cigányokat befogadják egy- egy termelői közösségbe, hogy elősegítsék beilleszkedésüket, állandó munkaviszonyukat, az egyértelműen szemlélet kérdése. S egyúttal kulcs­kérdése ennek a szóban forgó folyamatnak. Állandó mun­ka, rendszeres jövedelem nélkül ugyanis hiú ábránd a helységeinket csúfító putri­sorok felszámolása, vala­mennyi cigányszármazású la­kos emberhez méltó életének megteremtése. Ezért már óvodáskorú gyer­mekeik nevelésével, az idő­sebbek iskoláztatásának szor­galmazásával is törődni kell. Jóval többről van tehát szó, mint néhány omladozó fal ledöntéséről. Olyan feladat­ról, melynek megoldásában az állami szervek mellett részt vehetnek a közműve­lődési hálózat dolgozói, a társadalmi szervek aktivis­tái, s mindenki, aki társadal­munk egészéért felelősséget érez. Simon Béla Mesterséges partfalak a Balatonnak Megvédik az eróziótól a Ba­laton déli partvonalát. A ta­von újból munkához láttak a vízügyi egységek és tervsze­rűen folytatják az évekkel ezelőtt megkezdett munkát. Az idei program szerint partrendezésre, kotrásra és feltöíltésre kerül sor a déli part több strandján. Ezenkí­vül rendszeresen kotorják a hajók útvonalait. Főleg a keszthelyi-öböl iszapja és a tihanyi szoros homokzátonya ad minden évben újabb mun­kát. A gyors áramlású tiha­nyi szorosban az idén is rendszeres munkát kap egy kotrógép az itteni homokzá- tony további növekedésének megakadályozására. Az elmúlt évekhez hason­lóan — az idén is többezer köbméter követ és betont építenek be a balatoni part­szegélyekbe. Az újabbakkal együtt a Balaton mestersége­sen kialakított partfalainak hossza már jóval meghaladja a 60 kilométert. A végleges partfalak többségét a hullám­veréstől é§ az eróziótól legin­kább veszélyeztetett somogyi oldalon építették. Az északi oldalon — ahol lehet — meg­hagyják a nádasokkal együtt a természetes partot, előse­gítve a tó biológiai egyensú­lyának fenntartását. Legtöbben a Szovjetunióban Ösztöndíjasok külföldön Lezajlottak a külföldi ösz­töndíjra pályázók felvételi beszélgetései, s az eredmény­ről az Oktatási Minisztérium a hónap végéig értesíti az ér­dekelteket. Az idén a tavalyi­nál valamivel többen, 1155-en pályáztak állami ösztöndíjra, s a januári felvételi vizsgán 60 százalékuk szerepelt sike­resen. A második forduló, a közelmúltban befejeződött felvételi beszélgetések alap­ján 340 fiatal nyerte el az ösztöndíjat. Közülük más- félszázan az idén, a többiek pedig jövő szeptembertől kezdhetik meg tanulmányai­kat az európai szocialista or­szágok egyetemein és főisko­láin. Tavaly 240-en tettek si­keres előfelvételit, így velük együtt az 1978—79-es tanévre 390 magyar fiatal utazik kül­földre tanulni. A legtöbben — 280-an — a Szovjetunió felsőoktatási intézményeinek hallgatói lesznek. Az NDK- ban hatvanan, Lengyelor­szágban húszán, Csehszlová­kiában tizenöten, Jugoszlá­viában heten tanulnak majd, bolgár és román egyetemek­nek négy-négy elsőéves ma­gyar hallgatójuk lesz. Évről évre nagyobb arány­ban kerülnek a külföldi ösz­töndíjasok közé a fizikai dol­gozók gyermekei. Az idén a pályázók 35 százaléka volt fizikai dolgozók gyermeke, a felvettek között viszont, 43 százalékos arányt képvisel­nek. Az új ösztöndíjasok több­sége — a korábbi évekhez hasonlóan — elsősorban mű­szaki és közgazdasági szako­kon tanul tovább. Először utaznak az idén nagyobb számban — 15-en — a Szov­jetunióba teljes egyetemi képzésre orosz nyelv- és iro­dalom szak elsajátítására.

Next

/
Thumbnails
Contents