Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-09 / 83. szám

6

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1978. április 9.

I

..

ULPOLITIKAI

ÖRKÉP

B RÉGENSEK 24 KARIKA SUTOT KAPNAK

n kontinens mini országai

A régi parasztházban elhelyezett andorrai börtön vaskapuját minden szombaton este kinyitják, hogy a két elítélt moziba mehessen. San Marinoban, a műemlék toronyban levő várfogház hat cellája közül három üres. Liechtensteinben a tizenhárom zárka közül csupán egy foglalt, de az annál több fejtörést okozhat. A rácsok mögött vár sorsára a 42 esztendős Hans Frick, aki részegen kiirtotta családját s ezért háromszor ítélték halálra. Ha az államfő, II. Ferenc József herceg nem ad kegyelmet, akkor pallóssal veszik fejét, utoljára 1785-ben hajtottak végre Vaduzban hasonló kivégzést. ..

Kis ország vagyunk — szoktuk mondogatni tréfá- san-komolyan, dehát kontinensünknek nemcsak nagyobb és kisebb országai vannak, hanem mini-államai is. Általában három örökletes monarchiát és köztársaságot, illetve a sajátos egyházi államot és egy kettős védnökséget sorolnak ebbe az „ötösfogatba”. A római Szent Péter bazilika bronzkapuján túl elhelyezkedő Vatikán területe az egy négyzetkilométert sem éri el, Manaco csupán kétszer nagyobb, San Marino kiterjedése 60,6, Liechtensteiné 158 négyzetkilométer és Andorra 465 négyzetkilométerrel csaknem eléri Budapest méreteit. Alakosság lélekszáma ezer és húszezer között változik,. de ezek a statisztikák csalókának tűnhetnek a személyes benyomások alapján, mert a legtöbb esetben több a vendégmunkás és „vendégvállalkozó”, mint az eredeti népesség. Ahogyan a hajózásban vannak „olcsó zászlók”, úgy kontinensünkön is akadnak „olcsó cégközpontok”, ahol jelentős lehet az adómegtakarítás és ki lehet játr szani a pénzügyi kötelezettségekre másutt érvényes törvényeket.

n CÉGEN MENEDÉKE

Az operett-kulisszák mögött ezért néha dollár-milli- árdokról van szó. Andorrának például két „régens- védnöke” van: a francia köz- társasági elnök (aki a korábbi protektor, Foix grófjának helyébe lépett) és a szomszédos spanyol városkának, Seo de Urgel-nek püspöke, ök 1278 óta minden évben megkapják járandóságukat: 24 karika sajtot, 6 füstölt sonkát, 12 élő csirkét és némi készpénzt, ami átszámítva 108 forint 22 fillért tesz ki. Ezért Andorrának — akár a többieknek — joga van saját bélyegkibocsátásra, Monaco, San Marino és a Vatikán pénzt is veret, ez ugyancsak kelendő a gyűjtők körében, de ami a legfőbb: „menedéket” biztosíthatnak bizonyos cégeknek. A mérsékelt adózás is kellemes bevételt biztosít a „miniknek”, ezért Nyugat-Európa azon ritka országai közé tartoznak, amelyeket nem érintett a visszaesés, a válság, a munkanélküliség. Természetesen azt is mondhatnánk: töretlen

konjunktúrájuk ma nem éppen tipikus és főleg kevéssé hat ki az NSZK-ban, Franciaországban vagy Olaszországban jelentkező gondokra.

Jóllehet a nagyság, pontosabban: a kicsiség sok tekintetben azonos nevezőt jelent, az öt ország jelene és múltja alapvetően különbözik egymástól. San Marinot a világ legrégebbi, majd két évezredes köztársaságának tartják, alkotmánya nem kevesebb, mint 714 esztendős. E hagyományoknak megfelelően komoly politikai harc folyik a hatvan tagú parlament mandátumaiért. Tizenkét éven át kommunista—szocialista kormányzás volt San Marinoban, amit végül is az döntött meg, hogy a külföldi szavazatok segítségével némi többséghez jutottak a kereszténydemokraták. (Az Egyesült Államokban jelenleg több San Mari- no-i származású polgár él, mint otthon s mivel szavazati joguk van, mozgósításuk megváltoztatta a kialakult arányokat.)

A SÍRGA PALOTA

Csendesebb szelek fújnak a 15 tagú liechtensteini és a 18 tagú monacói képviselőiházban. Igaz ez utóbbit egyszer- kétszer feloszlatták már, amikor a honatyák nézetei nem mindenben egyeztek a genovai eredetű uralkodócsalád, a Grimaldiak nézeteivel, akik 1297 óta tartják kezükben a vezetést s jelenleg is lakják a sárga palotát. Építészeti remek ez is, de jóval fiatalabb mint a hetvenegy esztendős II. Ferenc József hétszázéves rezidenciája a liechtensteini főváros, Vaduz felett. (S a történelmi kép teljességéhez tartozik, hogy ez az államocska eredetileg az 1342-ben alapított Vaduzi Grófság volt. Mai nevét onnan nyerte, hogy 1719-ben Liechtenstein osztrák herceg birtokába ment át. Ezt követően először a német államok szövetségéhez tartozott,

Ausztria—Magyarország taghercegségeként folytatta,

majd 1924-től Svájccal van vámunióban.) —'

A VATIKAN IS KORSZERŰSÖDIK

Külön lapra tartozik, s köteteket írtak is róla: az egyházi állam tevékenysége. Nem méretei, hanem a katolikus egyház elterjedtsége, befolyása, szellemi hatása, s nem utolsósorban vagyona adja meg a hátteret. Ez az egyetlen mini-állam, ahol a polgárok nem szavazhatnak, csupán a bíborosoknak adatik meg a pápaválasztási jog. Igaz az egész világ figyelemmel kíséri: fehér vagy fekete füst száll fel a kéményeken. A Vatikán is korszerűsödik : filmezni ugyan még nem lehet a palota belsejében, de az első benzinkutak már megjelentek az egyházi állam területén is — úgy látszik így is hatott az energiakrízis. S a pápai állam növekvő világpolitikai aktivitására vet fényt, hogy Róma magasrangú vendégei közül sokan tesznek látogatást a katolikus egyház fejénél, felkereste VI. Pált Kádár János is, nemrégen pedig Edward Gierek töltött rövid időt a Vatikán falai között.

Hiába, az európai együttműködés, a világbéke kérdései mindenkit érintenek korunkban — ezért a helsinki záróokmány aláírói között ott szerepelt a Vatikán, Liechtenstein, Monaco és San Marino is — Andorra nem vett részt az európai biztonság ügyeivel foglalkozó tárgyalásokon, megelégedett a védő- régensek jelenlétével. Ha a mini-államoknak vannak is sajátosságai, különlegességei, vagy talán különcségei — az európai békés egymás mellett élés kérdései mindenkire vonatkoznak. A legkisebbektől a legnépesebbekig s mindenki a maga legjobb eszközeivel és lehetőségeivel járulhat hozzá ahhoz.

Réti Ervin

Kiizel-Kelét

Futóverseny.

„Irány a dollár! Igaz, a feltételek nem egészen azonosak.

KÜLPOLITIKÁNK ÉS AZ EURÓPAI BIZTONSÁG

irta: Nagy lános külügyminiszter-helyettes

Nehéz mutatvány.

Találkozik-e így a két artista?

(A Nouvel Observateur karikatúrája - KS)

külpolitikánk irányvonaAz MSZMP lát, fő 'feladatait abban

......... határozta meg, hogy a

p

roletár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvei alapján folytatott nemzetközi tevékenységgel a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsuk belső feladataink elvégzéséhez, a fejlett szocializmus építéséhez. A legkedvezőbb külső feltételeket nagyon röviden össze lehet foglalni: béke és biztonság. Ennek megszilárdítását tekintjük külpolitikánk legfontosabb feladatának.

A Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenysége Európára fordítja a fő figyelmet. Ez nem csak országunk földrajzi helyzete miatt van így, hanem azért is, mert az európai helyzet alakulása az egész világ sorsára döntő kihatással van. Kontinensünkről indult ki a történelem két legpusztítóbb világháborúja, ma is itt néz farkasszemet egymással a világ két leghatalmasabb fegyveres ereje. Érthető tehát, hogy a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt elsőrendű jelentőséget tulajdonítunk az európai biztonság erősítésének.

Ismeretes, hogy a budapesti felhívás kibocsátásától — 1969. — kezdve tevékenyen részt vettünk az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésében és sikeres lebonyolításában. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk: ’valamennyi érintett ország közreműködésével együtt hazánk belső eredményeinek, nemzetközi tevékenységének is része van abban, hogy 1975. augusztusában 35 állam vezetői történelmi jelentőségű okmányt írtak alá Helsinkiben.

A helsinki csúcstalálkozó óta fontos feladatunknak tekintjük, hogy elősegítsük a záróokmány ajánlásainak valóra- váltását. Ezt a kétoldalú csatornákon keresztül, a szocialista és a tőkésországok kapcsolatainak fejlesztésével lehet legjobban biztosítani. Erre irányuló tevékenységünk kiemelkedő eseménye volt Kádár János elvtárs látogatása Ausztriában, Olaszországban, a Vatikánban, és a Német Szövetségi Köztársaságban. Több nyugat-európai és észak-amerikai országgal államfői, kormányfői vagy külügyminiszteri szinten foytattunk tárgyalásokat 1975. óta, gyakoriak voltak a kormánytagok találkozói, számos fontos egyezményt kötöttünk.

Tizenkilenc tőkésország kormányának konkrét javaslatokat tettünk, hogy hogyan lehetne a leghatékonyabban alkalmazni a helsinki ajánlásokat kétoldalú kapcsolatainkban. Javaslataink általában kedvező fogadtatásra találtak, több esetben megfelelő intézkedéshez vezettek, javították a gazdasági és kulturális együttműködés feltételeit, s néhányszor még a vízumgyakorlat könnyítésével szemben mutatkozó ellenállást is sikerült enyhíteni.

A nyugati országok képviselőivel folytatott tárgyalásokon — amellett, hogy mindig napirenden szerepeltek a kétoldalú kapcsolatok fő kérdései, szorgalmaztuk az együttműködés fejlesztésének útjában álló akadályok lebontását — részletes eszmecsere folyt az európai biztonság és együttműködés megszilárdításáról is. Képviselőink aláhúzták a Helsinkiben meghatározott alapelvek megtartásának fontosságát, azt, hogy az enyhülés eredményeivel, a záróokmány adta lehetőségekkel élni, s nem visszaélni kell.

A gazdasági, kulturális és tudományos együttműködés szélesítése erősíti a kölcsönös bizalmat, hozzásegíti az államokat egymás lehetőségeinek, gondolkodásának jobb megismeréséhez, egyben megteremti az emberek közötti kapcsolatok bővítésének anyagi és intézményes kereteit. Hangsúlyoztuk és a jövőben is hangsúlyozni fogjuk, hogy az enyhülés normái' megkövetelik az egymás belügyeibe való beavatkozásról, a szuverenitás és az egyenjogúság megsértéséről való lemondást. Fel kell számolni a hidegháborús korszak maradványait, a lélektani háború és az ideológiai diverzió megengedhetetlen eszközeit. Különösen fontos ez most, amikor az enyhülés előrehaladása — a hidegháborús körök aktivizálódása következtében — lelassult, ellentmondásosabbá vált, s a korábbi eredmények megszilárdítása, a korábbi megállapodások tartalommal való megtöltése került előtérbe.

Európában sem képzelhető el tartós enyhülés a fegyverkezési verseny megállítása nélkül. Azt valljuk, hogy a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell

kiegészíteni, meg kell akadályozni új tömegpusztító fegyverek — mint pl. a neutronfegyver — gyártását és bevezetését. A magyar diplomácia — a rendelkezésünkre álló keretek között — ezen a téren is aktív szerepet játszik.

Támogatjuk a Szovjetunió, a Varsói Szerződés leszerelési javaslatait. Európa és a világ népeivel együtt mi is azt kívánjuk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok leszerelési tárgyalásai eredményre vezessenek, s mielőbb létrejöjjön a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló megállapodás, ami eddig sem a Szovjetunió hibájából késett.

Hazánk képviselői megfelelően tevékenykednek mindazokon a leszerelési tárgyalásokon, amelyeknek — az ENSZ- ben és másutt — részesei vagyunk. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon — ahol megfigyelővel képviseltetjük magunkat — arra törekszünk, hogy rábírjuk a NATO-országokat az egyoldalú előnyök szerzésére irányuló, eleve kilátástalan kísérletek feladására, s megállapodás jöjjön létre az egyenlő biztonság alapján. A helsinki záróokmány adta kereteket is igyekszünk felhasználni ahhoz, hogy elősegítsük az európai katonai enyhülést.

A Magyar Népköztársaság tehát — a több; szocialista országgal együtt — azon munkálkodik, hogy az enyhülés előrehaladjon és minél több területre terjedj én ki. Ez vezetett bennünket a közelmúltban végétért belgrádi találkozón is.

Ezt a találkozót a záróokmány végrehajtása fontos állomásának tekintettük, így is készültünk rá. Ugyanakkor mindig hangsúlyoztuk: a külügyminiszterek meg- bízottainak találkozója nem igényelhet magának a helsinki csúcstalálkozóhoz hasonló szerepet, nem módosíthatja a záróokmányt, szigorúan tartania kell magát a 35 állam vezetői által közösen meghatározott keretekhez, s fő feladata az enyhülés előmozdítása. Ebből kiindulva a belgrádi tanácskozáson rész vett küldöttségünk, a többi szocialista ország képviselőivel együtt, mindvégig arra törekedett — és előterjesztett javaslatai is ezt szolgálták —, hogy a találkozó alko- tóan járuljon hozzá az európai biztonság és együttműködés fejlesztéséhez.

Ahhoz, hogy így legyen, vissza kellett utasítani a helsinki szellemmel ellentétes törekvéseket. A résztvevők többségének akarata, az enyhülés továbbviteléhez fűződő érdeke jut kifejezésre abban, hogy a találkozó — bár nem kis nehézség, gyakran éles viták árán — végülis teljesítette feladatát, megfelelő alapot ad a záróokmány maradéktalan végrehajtásának további munkálataihoz.

A rövid, de előremutató záródokumentum megerősíti a helsinki záróokmány történelmi jelentőségét, hosszútávú érvényét, a benne kifejezett politikai egyensúlyt. A résztvevők megállapodtak, hogy a következő két évben három szakértői tanácskozást tartanak, majd pedig 1980. végén a belgrádihoz hasonló találkozóra kerül sor Madridban. A 35 ország Helsinki óta elsőízben tartott közös tanácskozást tehát mj hasznosnak tekintjük, a szocialista országok — köztük hazánk — küldöttségeinek tevékenységét igen eredményesnek tartjuk.

a belgrádi találkozó eredmé- Igaz nyesebb is lehetett volna, ha ------------ á tőkés világ szélsőséges köreinek biztatására a nyugati képviselők egy csoportja nem kísérletezett volna azzal, hogy a tanácskozást az emberi jogok állítólagos védelme ürügyén a szocialista országok rágalmazására, a bel- ügyeikbe való beavatkozásra, a gyanakvás felszítására használja fel. Nem csak saját érdekeinek védelme, hanem a helsinki szellem megóvása, az európai biztonság és együttműködés ügye is azt kívánta, hogy a szocialista országok, a találkozó valamennyi józanul gondolkodó résztvevőjével együtt, határozottan gátat vessenek az ilyen törekvéseknek.

S

zeretnénk, ha a kampányok szervezői ráébrednének, hogy ami nem sikerült Belgrádban, az ez után sem, Madridban sem fog sikerülni.

A belgrádi tapasztalatokat is hasznosítva folytatjuk küzdelmünket az enyhülés erősítéséért, a helsinki záróokmány végrehajtásáért, az európai biztonság és együttműködés történelemformáló folyamatának továbbviteléért. A magyar nép, Európa és a világ népei számára nincs más ésszerű lehetőség.

összeállította: Hájos László