Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-29 / 100. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. április 29. III! Firtt Ml M OS 1------1 ssr ~ ' i S A magyar tudomány arcképcsarnokából: Bemutatjuk Barta György akadémikust Barta professzorral Vladimir Remek, a csehszlovák űrpilóta fellövésének másnapján találkoztam. És némileg meglepődtem, amikor megmondták: várnom kell, mert a megbeszélt időpontban éppen a csehszlovák tv-híradó forgatócsoportja van nála, akik vele, mint az űrkutatás egyik elismert honi és nemzetközi szaktekintélyével készítenek éppen interjút a Szojuz—28 útja alkalmából. Meglepődésem oka: Barta professzort az ÉLTE természettudományi karának geofizikai tanszékén kerestem. A geofizika tudtommal a földdel, a föld fizikájával foglalkozó tudományág. Hogy kerül ide az űrrepülés? A választ a professzor életútjától tudhatjuk meg: Pop- rádon született, a szlovák hegyekben, 1915-ben. Tanulmányait már kezdettől fogva Kispesten, illetve Budapesten végezte. 1939-ben a Budapesti Tudományegyetemen matematika—fizika szakos tanári diplomát szerzett. Mint friss diplomás, került a meteorológiai és föld- mágnességi intézet (akkor még .,egy cég” volt) ógyal- lai obszervatóriumába. Itt a földmágnesség kérdéseivel foglalkozott, több külföldi kutatóútján is ezt tanulmányozta. 1945-ben már ismét Budapesten találjuk: a meteorológiai intézet újjászervezésénél dolgozik. 1948-ban ideiglenes obszervatóriumot létesít a földmágnesség mérésére Budakeszin. 1949—50- ben földmágnesés országos mérést vezet (ilyen 1890 óta nem volt!) 1950-ben elválik a földmágnesség a meteorológiától és a fejlődő geofizikai intézethez csatlakozik, önálló tudományos kutatóként kerül oda; a végleges tihanyi földmágnességi obszervatórium építését irányítja. 1952-ben, addigi tudományos munkáját elismerve, disszertáció nélkül kapja meg a kandidátusi címet. 1956-ban szerzi meg a tudományok doktora fokozatot „A földmágnesség évszázados változásának 50 éves periódusa” című értekezésével. Miről is van szó? E változás már akkor is közismert dolog, oka azonban kevésbé. Barta György tétele: A Föld magjának tömegei mozognak. Mivel ezek cseppfolyósak, a mozgás okozta elektromos áramlások mágneses hatását észleljük a Föld felszínén változásként. Ráadásul e beleső mozgásnak a Föld alakjára is hatással kell lennie. Mivel 1956-ban mesterséges holddal végzett mérésről még nem lehetett szó, a Föld alakját kellő pontossággal nem ismerték. De már akkor is sejtették, hogy: az Egyenlítő B tengeren kis hajócska száguld. Néhány mérföld megtétele után visszafordul, mintha egy ördögi kör zárná be. A tat mögött 2—3 másodpercenként fényes fellobbanások láthatók, és a hajótestet robbanás ereje rázkódtatja meg. Ez a hajó eltép a megszokottól. Feladata a tenger mélyének kutatása, különleges berendezései segítségével hasznos ásványi kincseket keres. A fedélzetről néhány elektródát bocsátanak a vízbe. Az elektródák között áram hatására ív — villám — képződik. A kisülés rugalmas hullámokat kelt, amelyek ereje olyan nagy, hogy behatolnak a fenék kőzetei közé. A hullámok a feneket letapogatva visszatérnek a nem köralakú, hanem elliptikus, és nagyobbik tengelye Ausztrália felé mutat. Ugyanígy a mágneses tér is az ötödik kontinens irányába mutat aszimmetriát. Ez az aszimmetria a Föld forgás- tengelye körül vándorolva lassan nyugat felé mozog. Következett az űrkorszak, és gyakorlati eredményeinek egyike: a mesterséges holdakról végzett mérések pontosították a Föld alakjáról vallott nézeteket — és igazolták az említett sejtést. Barta György időközben, 1963-ban, a Geofizikai Intézet osztályvezetője lett, Budapestről irányította a tihanyi obszervatórium munkáját. 1971-ben nevezték ki az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem geofizikai tanszékére, tanszékvezető egyetemi tanárrá. Ekkor már egy éve (1970-ben) a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1971- ben tartott „A Föld erőtereinek évszázados változásáról és torzultságáról” című székfoglaló előadásában továbbfejlesztette addigi tudományos életművét. Időközben más, közérdeklődésre számot tartó probléma is foglalkoztatta: a Geofizikai Intézetben kallódott Eötvös Lóránd tudományos hagyatéka. Ezt „mentette” Tihanyba, és ott tárolták két szobában vagy húsz évig. Mint akadémikus, úgy vélte: kötelessége végre a hagyaték végleges helyéről is gondoskodni. Az Akadémia és a Központi Földtani Hivatal vállalta a költségeket, és Tihanyban, az obszervatórium területén múzeum-épületet kívánnak létrehozni. Itt lesz az Eötvös-hagyaték végül is kiállítva — 60 évvel a nagy tudós halála után. Valahogy ideje is volt már... A nemzetközi tudományos világ is értékeli Barta Györgyöt: a Nemzetközi Geodina- mikai Program tíz munkabizottságának egyikében, amely a Föld belső szerkezeti felépítésével és folyamataival Geológiai hajó felszínre, ahol különleges érzékelőkkel fogják fel. Automata berendezés regisztrálja a rezgéshullámok alakulását, amelyek értékes adatokat tartalmaznak a tengerfenékről. Jelenleg az érdekes berendezéssel kutatják a Baltitenger medrét, különféle építőipari anyagokat, homokot, kavicsot keresnek a geológusok. Szerencsés esetben ezeket az anyagokat a mederben megtalálják, és nem kell megbolygatni a partvidék természetes felszínét. A berendezés nemcsak foglalkozik, ő a társelnök, a folyamatokat az ő irányításával vizsgálják. Ő az elnöke az Akadémia keretében mű-, ködő, a magyar COSPAR (világűrkutatási) bizottságnak is. A Geofizikai Bizottságnak hat évig volt elnöke, és alelnöke a szocialista országok planetáris geofizikai bizottságának, a KÁPG- nek is. A párizsi nemzetközi- asztronautikai akadémia levelező tagjává fogadta. Számos kitüntetés is jelzi sikeres munkáját: 1973-ban Államidíj a Föld erőtereinek kutatásáért, de megkapta a Geofizikai Társaság Eötvös-em- lékérmét és a berlini akadémia Gauss-emlékérmét is, ógyallai munkájáért pedig a Szlovák Meteorológiai Társaság jutalmazta Konkoly- Thege emlékéremmel. Ezekután válaszoljunk a kérdésre: hogy kerül a Föld tudósa az űrkutatással, asztronautikával kapcsolatba? Mindenekelőtt: a Föld mágneses tere alakítja ki a magaslégkört, a 100—500 kilométeres magasságban elhelyezkedő ionoszférát és a 3— 50 ezer kilométer közötti magnetoszférát. És mivel Barta György a földmágnesség tudósa, az űrrepülések viszont éppen e mágneses tér hatása alatti légköri tartományokban zajlanak, a kapcsolat kézenfekvő. És a Föld alakját is, mint említettük, az űrkutatás segítségével pontosították... Így, ezért lett a földmágnesség szakembere az MTA Űrkutatási Tudományos Bizottságának elnöke! Kutatómunkára mostanában kevesebb az ideje, sok a tanszéki munka. Azért úgy érzi: idejének egyharmadát ma is tudományos kutatásokra tudja fordítani. Persze, ahogy mondja, most inkább „tudományos iskolát alapít” — a fiataloknak ötletet, témát ad, amelyet azok kidolgozhatnak. Saját kutatási témája : a Föld alakjának részletkérdései, például a hegytömegek hatása a Föld alakjára. És mivel a hegyek anyaga, a felszíni tömegek elhelyezkedése választ ad arra is: egyes nyersanyagok hol keresendők, ennek komoly gyakorlati jelentősége is van! Tudományos módszeréről ezt vallja: van „né- metes”, munkáján ülő precíz, részletező kutató, és ötletet adó, gondolkodó „franciás”. Magát az utóbbiak közé sorolja. Szabadidejében kertészkedik, a Hűvösvölgyben, az Állami-díjtól vett telken pihen, fizikai munkával kapcsolódik ki, és készül további tudományos feladataira. Szatmári Jenő István hasznos ásványi kincsek kutatására alkalmas. Az olajfúrótornyok telepítésénél, új halászati területek felderítésénél is nélkülözhetetlen. A szeizmoakusztikai berendezés a meder szerkezetéről ad tájékoztatást. A talaj ásványi összetételét komplex próbavételi mechanizmus adja meg. Mind a két szerkezet a kutatás első fázisában használatos. Amenyiben a kutatás során kedvező eredményié jutnak, az alaposabb átvizsgáláshoz már nagyobb teljesítményű technikát alkalmaznak, például úszó fúrótornyokat. A könnyű úszótestre felszerelt berendezéssel különböző módszerekkel lehet fúrni, még aeroliftes eljárással is, amikor a mintát csövön keresztül szivattyúzzák a felszínre. A FÖLDRENGÉSEK ELŐREJELZÉSÉRE Üzbegisztán, sőt az egész szovjet Közép-Ázsia földünk egyik földrengése» területe. Alig egy évtizede, 1966-ban pusztult el a főváros, Taskent egy része, de a feljegyzések szerint 1887-ben sza_ markandi műemléket rongált meg a földrengés. A táskenti földrengés után hozták létre az Üzbég Tudományos Akadémia Szeizmológiai Intézetét, amelynek feladata a földrengések kutatása, illetve az előrejelzési módszerek kidolgozása. Taskent alatt 200 méteres mélységben föld alatti vizek vannak, amelyek kémiai összetételét és ennek változásait már az 1966-os földrengés előtt is tanulmányozták, majd a rengés alatt és utána is. Megállapították, hogy a földrengés előtt kb. 24 órával megváltozik a víz kémiai összetétele, rohamosan emelkedik a benne oldott radon-, argon-, hélium- és klórgáz mennyisége, eléri a korábbiak 3—4 szeresét is. A víz felhozza tehát a készülő földrengésről az információt, csak meg kell azt érteni. Ezt a módszert azóta kipróbálták több helyen is, és. az illetékes szervek felfedezésnek minősítették. Azóta a Szovjetunión kívül az USA-ban, Japánban és Olaszországban is alkalmazzák. A módszer csak azt jelzi, hogy közeledik a földrengés időpontja, 1—4 napon belül bekövetkezik, de hogy milyen erősségű lesz, hogy pontosan hol fog kipattanni, azt nem jelzi. Legutóbb ez év január 27-én két megfigyelő állomás jelentette, hogy földrengés várható. És valóban, nyolcas erősségű rengés rázta meg a Fergániai medence és Tádzsikisztán egy részét. De volt idő felkészülni! Az intézet másik feladata: a városok, ipari üzemek, vízi erőművek körzetiében pontosítsa, hogy a terület mennyire érzékeny a földrengésekre. Ennek alapján írják elő ugyanis, hogy a területen miként lehet építkezni. Az előrejelzés egyéb módszerein is dolgoznak az intézetben. Megfigyelték például, hogy földrengés előtt emelkedik a földfelszín. 25 asztrogeodéziai mérőállomás méri ilyen szempontból a földfelszínt, amelyek munkáját mesterséges holdak is segítik. Képünkön: a táskenti Szeizmológiai Intézet egyik laboratóriumában. Önkéntes száműzöttek A barlangkutatás, barlangfeltárás különleges elméleti, gyakorlati ismereteket és felszerelést követel. A barlangjáróknak tisztában kell lenniük a speleológia, azaz a barlangokkal foglalkozó tudomány alapjaival, ugyanakkor a megfelelő fizikai adottságok mellett alapos jártassággal kell rendelkezniük a sziklamászás technikájában is. A barlangkutatás és a barlangjárás egyik alapvető feltétele a jó tájékozódás, legfontosabb felszerelési tárgya pedig a megfelelő világítási eszköz, amelynek üzemideje szabja meg a barlangi tartózkodás tartamát. A világítási eszköz hibája vagy hiánya élet- veszélyes helyzetbe hozhatja a kutatót, de természetesen még más veszélyek is leselkednek rá a mélyben. Sérülések, rosszullétek, az előrehaladást gátló és a visszavezető utat elzáró omlások, csuszamlások bármikor előfordulhatnak. Ilyenkor bizony válságos helyzetbe kerülhet a leggyakorlottabb barlangkutató is. Csehszlovák speleológusok több részből álló kísérletso- rozat^t végeztek annak megállapítására, hogy milyen testi és lelki megterhelésekre lehet számítania valakinek, ha a külvilágtól elszigetelten, több napot kell egyedül vagy másodmagával eltölte- nie a föld mélyén különböző feltételek között. A kísérletek színhelyéül agy olyan 40 méter mélyen fekvő barlangrészt választottak ki, ahol 3,5 C fokos az átlagos hőmérséklet, meglehetősen magas a páratartalom, és tökéletes a csend, az elzártság. A kutatók két nap tartamára a szokásos vízhatlan barlangász-öltözetben, a szokásos felszereléssel szálltak alá, s kiegészítésként csak tetemes mennyiségű műanyagfóliát vittek magukkal. Ebbe burkolódzva töltötték el idejük jelentős részét, s 48 óra leforgása alatt semmiféle táplálékot nem vettek magukhoz. Megfigyeléseikről pontos feljegyzéseket készítettek a kemény próbát vállaló kutatók, amelynek feldolgozása még tart. A felszínnel kapcsolatot jelentő telefonvonalat csak kivételes esetben volt szabad használni. Készül a feljegyzés a barlangkutatásról ' S'.,'\ -v V yiT - Ys> x <■* :• í.i / A telefon csak kivételes esetben használható
