Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-29 / 100. szám

1978. április 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Nagy sikere van a budapesti Fényes Adolf Teremben Lussa Vince fotóművész kiállítá­sának, amely május 17-ig tart nyitva FILMJEGYZET Filmregény Akik emlékeznek még a rendező, Dárday István sike­res bemutatkozására, a Ju­talomutazásra, nem fognak meglepődni. Pontosabban felkészülnek a meglepetésre, arra, hogy a rendező és a forgatókönyvíró (Szalai Györ­gyi) eleve a kiszámíthatatlan­ra, a váratlanra épít. A Ju­talomutazást nagy lelkese­déssel fogadta a kritika, de a módszernek — mely a do- kumentarizmus és a szuve­rén alkotás furcsa ötvözete — nem jósoltak nagy jövőt. Egyszeri próbálkozásnak, folyta thatatlan kísérletnek tartották. A Filmregény ala­posan rácáfol a kétkedőkre. Mintha a film nagykorú­sága, egyenjogúsága mellett emelne szót a film és a za- varbaejtően hosszú vetítési idő (4 óra 25 perc). Thomas Mannra,( Tolsztojra napokat, heteket is szánunk. Miért ne követhetné a film is a regé­nyek terjedelmét, miért tart­son éppen másfél óráig? Az alcím — Három nővér — Csehovot, azaz a drámát idézi. Aztán a költészetet képviselve József Attila, majd Nagy László jelenik meg a vásznon. Regény, drá­ma, költészet sorakozik- hát, hogy ifjabb testvérét, a fil­met szolgálja. Üjra ámulhatunk száza­dunk egyik csodáján, mint tették egykor egy párizsi ká­véház vendégei Lumiere dö­cögő kísérlete láttán. Üjra felfedezhetjük e művészet utánozhatatlan képességét: jelzés, stilizálás, elvonatkoz­tatás nélkül képes a valósá­got ábrázolni. Nem másol és utánoz, ha­nem — szemünkhöz hason­lóan — érzékel, lát. A termé­szetes emberi érzékelést kö­veti és most mégis megdöb­benünk Dárdayék dramatur­giai szabályokat félresöprő szentségtörése láttán. Meg­tanuljuk, sőt megköveteljük ezeket a szabályokat, és azon­nal zavarbajövünk, kibille­nünk beidegződött előítéle­teink biztonságából, ha új, eredeti művel találkozunk. Hiába próbáljuk elvárásaink merev vázába erőltetni, szét­feszíti azt. Dárday filmje elutasítja a hagyományos meseszövést. (Ezért is lehetetlen ismer­tetni a „cselekményt!”) Ta­gadja, hogy a rendező min- denttudó önkénnyel dönthet szereplői sorsáról és kedve szerint megszabhatja útjuk irányát és minden állomását. Mindannyiunkat alkotó tár­sává tesz: a kiszámíthatatlan mozdulatok közt vadászó operatőröket fKoltai Lajos és Pap Ferenc) a maguk sorsá­ról döntő szereplőket (csupa önmagát „alakító” amatőr), sőt bennünket, a látottakat, megítélni kényszerülő nézőt is. Ez a nyitottság, a követ­kező, ismeretlen pillanat szabadsága kölcsönöz eddig nem látott hitelességet a filmnek. Nem kitalált, az életben tapasztalt és most lemásolt jeleneteket látunk, hanem megvalósul a realiz­mus alapvető feltétele: a jelenidő. Ebben a pillanat­ban, együttgondolkodó rész­vételünkkel alakul a mű, és benne valóság és alkotás ki­bogozhatatlanul fonódik ösz- sze. Valósághű vagy azt szépítő színekhez szokott szemünket itt nem zavarja az elhomá­lyosuló, elsötétülő fekete-fe­hér durva egyszerűsége; megszoktuk, hogy minden a helyén van és mozgását, helyzetét alárendeli a kame­rának, itt viszont a kamera lesz kiszolgáltatottja a várat­lan változásoknak, hol egy ajtó, hol egy hát, egy beletá- ruló tekintet kerüli útjába; a mikrofon is sokszor tehe­tetlen, csak azt halljuk, amit a közelében mondanak. Javí­tási lehetőség pedig nincs. Nem lehet húszszor, har­mincszor próbálni, mert nin­csen szóról szóra megírt je­lenet. Gondosan kiválasztott szereplők, pontosan megha­tározott szituációk vannak és a beszélgetések, cselekvések iránya, feltételezett eredmé­nye is adott. Egy tévériporttal kezdődik a film. Három lány beszél a terveiről: harmonikus, de változatos családi élet, uta­zások, alkotó, önmegvalósí­tó munka, lakás, kocsi... Ál­talánosságok, amiket bárme­lyikünk mondana ilyenkor. Fontossá akkor válnak, ami­kor életünk egyes pillanatai­val szembesülnek. Ez a szémbesítés maga a film. Látjuk a három lányt otthon a szülőkkel, aztán magukra hagyva a gyárban, az egyete­men, újra összesodródva egy parázs vitában, majd egy ba­latoni kalandban, amatőr színjátszók közt, látjuk őket barátokkal, szeretőkkel, férj­jel, gyerekekkel és egyedül gyötrődve. Dárdaynál nem végcél, ha­nem alkotási mód a jelen­idejű realizmus. Ügy rom­bolja le elvárásaink erős vá­rát, hogy a helyére szürke, mellékes, használhatatlannak tűnő elemekből felépíti a magáét. Így alakul ki egy ember, egy család, egy tár­sadalom pontos rajza. Azaz Dárday a kockázatvállalás kerülőivel indul az ismeret­lennek és ugyanoda jut, mint kitaposott utakon járó tár­sai: összeáll egy művészi al­kotás megismételhetetlen építménye. Ezért illeszkedik olyan pontosan a film végén hallott Csehov idézet. Közben ismét a tévériportban meg­ismert arcokat látjuk. De már nem három idegen néz ránk. Négy és fél órás „együttélés”, közben létrejött a kapcsolat. Az egyik nővér kórházi ágyánál ülve már magunkkal is szembe kell néznünk. Hajnalig tartó „vi- lágmegváltóan okos” vitá­inkkal, „most minden mind­egy” kalandjainkkal, gyámo- latlan társkeresésünkkel, megállapodott tévés estéink­kel, apró kis sikereinkkel, porszemnyi fontos életünk­kel. Bérezés László flz olvasó népért mozgalom II. konlerenciája előtt Rendszeresen olvas a fél ország, hogy pontosan meny­nyien, azt nehéz volna ki­számítani. „Segéd”-számok persze vannak: a tanácsi és szakszervezeti könyvtárak­ban az olvasók száma több minit 2 millió, a korszerű ol­vasóhelyiséggel rendelkező könyvtárakban évenként 20 millióan fordulnak meg. Minden eladott öt könyv közül négy a családi, házi­könyvtárakba kerül. S ha fi­gyelembe vesszük az újsá­gok, folyóiratok, szaklapok, az ismeretterjesztő iroda­lom iránti növekvő érdeklő­dést is, elmondható: a lakos­ság 55—60 százaléka rend­szeres olvasó — állapítot­ta meg az Országos Közmű­velődési Tanács Elnöksége. Az olvasó népért mozgalom eredményeit összegezve rá­mutatott arra is, hogy az értelmiségiek olvasnak a a legtöbbet, főleg szakiro­dalmat. A sorban következ­nek a középszintű szakem­berek, aztán a munkások, akik egyre gyakrabban lá­togatják a könyvtárakat és jóval több könyvet vásárol­nak. mint öt évvel ezelőtt. Elsősorban a szépirodalmi műveket keresik. A szövet­kezeti könyvterjesztés dina­mikus fejlődése pedig .azt bizonyítja, hogy a mezőgaz­daságban dolgozók is egyre nagyobb számban igénylik a könyvet. A tapasztalatok szerint a fiatalok 15—19 korukig zöm­mel a könyvtárakban szer­zik be olvasnivalójukat. A később több könyvet vásá­rolnak, kevesebbet járnak közkönyvtárba, és az irodal­mi műveken kívül szakiro­dalmat, újságokat, folyóira­tokat is olvasnak. Az elnökség egyetértett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának hatá­rozatával: ez év őszére ösz- szehívják az olvasó népért mozgalom II. országos kon­ferenciáját. (MTI) Értékes dokumentumok Az 1848/49-es szabadság- harc értékes dokumentuma került a Baranya megyei Le­véltárba: báró Puchner An­tal császári feldmarsall nap­lója az erdélyi hadjáratról. Puchner volt Erdély katonai parancsnoka, és ebben ami­nőségben Bem tábornok el­lenfele, akivel változó sikerű csatákat vívott. Annak elle­nére, hogy végül is alulma­radt a honvéd seregekkel szemben, a szabadságharc le­verése után megkapta a Má­ria Terézia rend keresztjét, és a megszállt Velence kor­mányzójává nevezték ki. A család Baranyában telepedett le. A mecseki Hegyháton levő Bikái községben él ma a volt császári hadvezér déd­unokája,> Puchner Károly nyugdíjas; ő ajándékozta a Levéltárnak a család archí­vumát. A szocialista magyar társadalom születése Város és falu Már utaltunk arra, hogy általában Kelet- és Közép- Kelet-Európában és így Ma­gyarországon is a kapitalista fejlődés megkésettsége és korlátozottsága lényegesen erősebben konzerválta város és falu különbségét, mint az a nyugat-európai fejlődésben történt, és a szocialista épí­tés kezdeti. időszakában a nemes-úri és a polgári tár­sadalom kettőssége helyébe a falusi és a városi társadalom kettőssége lépett. A város és a falu termelé­si viszonyai közötti különb­ség felszámolásában 'minde­nekelőtt két tényező játszott döntő szerepet. Egyfelől a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, amelynek követ­keztében a falusi társadalom­Különbsógek az életmódban Ennek ellenére közel sem mondhatjuk ma még, hogy a városi és községi népesség társadalmi összetétele ki­egyenlítődött. A különbséget azonban nem a munkásosz­tályhoz tartozók aránya ad­ja. A városok és a községek társadalmi szerkezete közötti különbség inkább abban mu­tatkozik meg, hogy a váro­sokban — különösen Buda­pesten — sokkal több a szel­lemi foglalkozású, mint a községekben, ezzel szemben Budapesten lényegében nincs, a vidéki városokban pedig elenyésző kisebbséget alkot a termelőszövetkezeti pa­rasztság. Viszonylag jelentős különb­ségek maradtak fenn város és falu között az ott élők életviszonyaiban is. A mező- gazdasági háztáji és kisegítő gazdaságokra már többször utaltunk és ezek a gazdasá­gok döntően a faluhoz (de nem csupán a parasztsághoz) kapcsolódnak. Mivel az ezek­ben a gazdaságokban töltött Egészségesebb települési szerkezet ban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszo­nyok, másfelől pedig a fe­szített ütemű iparfejlesztés, amely a falusi lakosság je­lentős részét az iparba von­zotta és ennek következté­ben „városi dolgozóvá” tette, azonban lakóhelyük továbbra is a falu maradt. Ennek kö­vetkeztében ma már a falusi lakosságon belül is kisebb­ségbe kerültek a mezőgaz­daságban dolgozók, és a fa­lusi népességen bélül a váro­si népességhez hasonló ará­nyúvá vált a munkásosz­tály. Míg országosan az ak­tív keresők 57,1 százaléka tartozik a munkásosztályhoz, addig ez az arány a községi aktív keresők között kereken 55 százalék. napi munkaidő átlagosan 3— 4 óra, ezért azt is mondhát- juk, hogy a falusi lakosság átlagosan lényegesen többet dolgozik, mint a városiak. A jövedelmi kutatások viszont azt mutatják, hogy ezzel a többlet munkával nem fel­tétlenül jár többlet jövede­lem. 1972-ben a községi lakos­ság egy főre jutó havi jöve­delme elmaradt a városi la­kosságétól, és ez nem egy­szerűen az eltérő foglalkozá­si szerkezetből adódik, hanem szinte minden társadalmi ré­tegnél megfigyelhető. A társadalmi juttatásokból az átlagosnál lényegesen ki­sebb mértékben részesülnek a paraszti és kettős jövedel­mű háztartások, árpolitikánk pedig szintén érinti őket. Ugyanez —, ha kisebb mér­tékben is — a falun élő mun­kás és szellemi háztartásokra is igaz, és ezek a tényezők tovább növelik a falusi né­pesség anyagi hátrányait. A községi népesség hátrá­nyos helyzetét fokozza a fal­vak városoknál gyengébb infrastrukturális és kulturá­lis ellátottsága is. Tény, hogy ebben a vonatkozásban is óriásit léptünk előre a szo­cialista fejlődés során. Míg Budapesten 89, és a vidéki városokban 60, addig a köz­ségekben csak 19 százalé­kos a lakások vízvezeték­kel és csatornával való ellá­tottsága. Ehhez tartozik az is, hogy míg a budapesti la­kásoknak 66, a vidégi váro­sokban lévőknek 38, addig a községi lakásoknak csak 10 százaléka bérlakás, tehát a községi lakosság rákénysze­rült, hogy lakásproblémáit szinte teljes egészében ön­erőből oldja meg. A települési szerkezet meg­levő egyenlőtlenségek között meg kell említenünk még a magyar településstruktúra két további jellemzőjét is. Az egyik Európa legtöbb orszá­gától megkülönböztető jel­lemző, hogy a népesség igen nagy része, mintegy 20 szá­zaléka tömörül a fővárosban és Magyarországon, a többi város nemcsak a lakosság száma, hanem a városiaso- dottság szintje, a lakosság összetétele és társadalmi helyzete tekintetében is kü­lönbözik a fővárostól. Gazdasági és politikai ve­zetésünk úgy ítéli meg, hogy ez a helyzet inkább hátrá­nyos, mint előnyös jelenség. Ezért tudatosan arra törek­szik, hogy egyes vidéki vá­rosokat olyan módon fej­lesszen, hogy fokozatosan a főváros „ellenpólusaivá” vál­janak (bár Budapest jelen­tőségét a belátható időben nem fogják elérni.) Elsősorban öt városra össz­pontosítjuk a fejlesztést, amelyek Budapesttől körül­belül egyenlő távolságban, félkör alakban helyezkednek el (Győr, Pécs, Szeged, Deb­recen, Miskolc). A tanyaprobléma A településstruktúrával kapcsolatos különleges prob­léma Magyarországon az úgynevezett tanyasi népes­ség helyzete is. A tanyasi népesség sok vonatkozásban hátrányosabb körülmények között él. Rosszabb a köz- művesítettség, távol vannak az iskolák, az orvosi rende­lők stb. A tanyasiak hátrá­nyos helyzete miatt az el­múlt évtizedekben sokszor felvetődött az a célkitűzés, hogy a tanyavilágot rövid időn belül felszámoljuk. Az ország egyes részein azonban meglehetősen nagy életké­pességet mutatnak a tanyák. Elsősorban ott, ahol intenzív szőlő- és gyümölcstermelés folyik a tanyák körüli ház­táji földeken és szakszövet­kezeti gazdaságokban. Ugyanakkor a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek is kialakítanak új külterületi lakóhelyeket. Az ilyen ta­nyasi és szociális nagyüze­mekkel kapcsolatos külterü­leti népesség feltehetően a • jövőben még hosszabb ideig fennmarad, ezért e lakóhe­lyek infrastruktúrális ellátá­sának fejlesztése, az ottani életkörülmények javítása szükséges. Kolosi Tamás (Következik: 9. NYITOTT ÉS MOBIL TÁRSADALOM) Helyesen, szépen magyarul Verseghy-érmes ifjú nyelvészek A Verseghy Ferenc megyei Könyvtár gyermekkönyvtára az elmúlt év őszén nyelv­művelő versenyt hirdetett a megye általános iskolásai számára, A döntőre huszon­egy tanuló részvételével ke­rült sor. A legjobbak meg­kapták a Verseghy-érmet. A kétszáz résztvevő közül egyetlen fiú, a szolnoki Rá­kóczi úti Általános Iskola hetedik osztályos tanulója, Pogány Gyula jutott el a megyei döntőig. Sikerült ki­vívnia a népes lánymezőny elismerését is, hiszen a Ver- seghy-érmesek között vég­zett. — Amikor a versenyre be­neveztem, nem gondoltam, hogy megkapom a Verseghy- érmet. Sok fejtörést okozott a feladatok megoldása. Leg­nagyobb segítségemre az is­kolai könyvtárban található nyelvészeti könyvek voltak. Nagyon érdekes volt példá­ul az Anyanyelvűnk játékai. Egyébként is sokat olvasok, igaz, könyvtárba ritkán já­rok, de a könyvesboltban annál gyakrabban megfor­dulok a szüleimmel. Nincs meghatározott érdeklődési köröm, jobban mondva egye­lőre még minden tantárgy egyformán érdekel. Olvas­mányaim is ehhez igazod­nak, előfordul, hogy egyszer­re több könyvet is olvasok. Mindig azt, ami a kezem ügyébe kerül. Azt hiszem, jövőre is indulok a Verse­ghy nyelvművelő versenyen, hiszen rengeteg új ismeret birtokába jutattam az idén is. Most olvastam például először XVI. századi magyar szöveget, nagyon nehéz volt kisilahizálni a szavakat, de képet kaptam arról, hogy mi­lyen sokat fejlődött anya­nyelvűnk azóta. Zsolnai Noéminek igazán szép neve van. Vajon iud- ja-e a jelentését? Noémi, aki a zagyvarékasi általános is­kolából. jött, ék ugyancsak Verseghy-éremmel tér haza. gondolkodás nélkül válaszol. — A Noémi héber eredetű név, jelentése: gyönyörűsé­gem. Ezt egyébként a Ladó- féle utónévkönyvből tudom, de sok nyelvészeti s iroda­lomelméleti könyvet olvasok, hiszen irodalomtörténész sze­retnék lenni. Az általános iskolát az idén fejezem be, utána Szolnokon, a Varga Katalin Gimnázium történe­lem-magyar tagozatán tanu­lok tovább. Rettenetesen iz­gultam a verseny előtt, ha sok ember előtt kell beszél­nem, mindig elfog a lámpa­láz. Nagyon szeretem pél­dául a verseket, úgy érzem, el is tudnám mondani őket, csak ez a lámpaláz ne len­ne! Itt a versenyen találkoz­tam először Sütő András: „Engedjétek hozzám a sza­vakat” című művével, egy részletet kellett felolvasni belőle. Nagyon tetszett, Olyan gyönyörű volt, hogy azt hi­szem, nem is lehetett vol­na csúnyán mondani. Kelemen Katalin, a fegy- verneki általános iskola nyolcadik osztályos tanuló­ja ugyancsak egy Verseghy- érem tulajdonosa lett. — Nagyon szeretek írni. A nyelvművelő versenyen is azért indultam, mert két fo­galmazással kellett benevez­ni. Amikor írok, szabadjára engedhetem a fantáziámat, és olyan gyorsan szalad az idő, hogy szinte észre sem veszem. Mindig megpróbá­lom megfogalmazni gondo­lataimat, azokat a dolgokat, amik érdekelnek. írtam már mesét is, és imádok levelez­ni. Persze nem kell azt hí ni, hogy az íráson kívül semmi sem érdekel. Ked­venc tantárgyam a matema­tika és a kémia, de szere­tem a nyelveket is. Angol tagozaton tanulok tovább a budapesti Apáczai Csere Já­nos Gimnáziumban. Otít biz­tosan máshogy beszélnek majd a gyerekek, mintFegy- verneken. A diáknyelv való- hanem hiányozni fog ne­kem a sok zárt „e” éls a sok-sok „í”. T. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents