Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-18 / 90. szám
1978. április 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az NDK-ban gyártott E 516-os kombájn még a nyolcvanas évek aratásain is részt vehet A Jamomix niobrl takarmánykeverő kocsi alkalmas dercés takarmányok előállítására, illetve ezek granulálására - teljesítménye óránként nyolc tonna. Az ezüstérmes gép sorozatgyártása az idei próba után várhatóan jövőre kezdődik meg A jászberényi Hűtőgépgyár 300-2500 literes tejhűtő berendezései, amelyek kiválóan alkalmazhatók akár egy falusi csarnokban is. A 180 lóerős traktor mögé akasztott RÁBA- 400-as tipusú 16 soros Cyclo vetőgép a kukorica, a napraforgó és a szója földbe juttatására alkalmas NYITÁNY KISÚJSZÁLLÁSON Sokat tehetnek a szocialista brigádok Ma kezdődnek a közlekedésbiztonsági hetek KNEB-vizsgélat Bővülő cipőválaszték, kevesebb reklamáció Jelentős mértékben bővült az Alföldi Cipőgyár és a Fővárosi Cipőbolt Vállalat közösen üzemeltetett boltjának választéka. Miután elrendelték az üzletbe szállított cipők minőségének kéthetenkénti felülvizsgálatát, és kilátásba helyezték a hibás tételeket szállító gyáregységek vezetőinek anyagi felelősségre vonását, a korábbi 20 százalékon felüli minőségi reklamáció 5 százalék alá csökkent. A tapasztalatok szerint nemcsak ebben az üzletben, hanem a kereskedelemben általában kevesebb a fogyasztói reklamáció — állapították meg egyebek között a KNEB szakértői a lábbeli ellátással foglalkozó tavalyi Vizsgálat óta eltelt időszak eredményeit összegezve. A népi ellenőrök javaslatait figyelembe véve a Könnyűipari és a Belkereskedelmi Minisztérium külön-külön, — de egymással kölcsönösen egyeztetett — intézkedési tervet dolgozott ki a lakosság lábbeli ellátásának javítására. Közös feladatként határozták meg a fogyasztói igények pontos felmérését. Az egyik legnagyobb gond volt ugyanis, hogy a rohamos divatváltást a cipőgyártás nem tudta követni. Hiányzott az üzletekből a puha bőrből készült, kényelmes cipő is, pedig sok vásárló ezeket keresi. A cipőgyártók és a kereskedők fokozottan gondoskodnak arról, hogy az üzletekben egyaránt megtalálhatók legyenek az olcsóbb és a drágább, a divatosabb és a kevésbé modem, a kis-, a közép- és a nagyméretű lábbelik. Az ipar gondoskodik arról, hogy az alapanyaggyártás a cipőipari követelményekkel összhangban fejlődjék. Ennek érdekében egyebek között folytatják a már megkezdett rekonstrukciót, fejlesztik a cipőgyári kaptafagyártást, fokozzák a félkésztermékek előállítására a fejlődő országokkal kialakított kooperációs együttműködést. A népi ellenőrök közreműködésével a jövőben folyamatosan figyelemmel kísérik a cipőellátás javítására készült intézkedési terv végrehajtását. Az elmúlt hét szombatján részletesen ismertettük az áprilisi és májusi közlekedés- biztonsági hetek programját, amely ma a Kisújszálláson megrendezésre kerülő közlekedési fórummal kezdődik. A folytatás is eseménydús programot kínál: többek között olyan széles körű vetélkedő- és versengéssorozatot, amelybe mindenki bekapcsolódhat, akit egy kicsit is érdekel a közlekedés. Most, megragadva a kínálkozó alkalmat a Tanítsa meg családját közlekedni című háromfordulós vetélkedő keretében házhoz „számított" tesztlapok kitöltésével felfrissíthetik közlekedési ismereteiket. Több mint kétezer példányban sokszorosították és a közlekedésbiztonsági hetek alatt a megye valamennyi szocialista brigádjához eljuttatják a MÁV Járműjavító üzem szocialista brigádjainak felhívását, amelyet a biztonságos közlekedést segítő társadalmi összefogás erősítése érdekében tettek közzé tavaly júniusban. Azóta 659 szocialista brigád csatlakozott a kezdeményezésükhöz, amelyről legutóbb az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács plenáris ülésén Fehér Kálmán, a Járműjavító fődiszpécsere, az üzem 1200 tagú bri- gádklubjának elnöke számolt be. Többek között elmondta, hogy az elmúlt egy év alatt a brigádértekezleteken — felhasználva a megyei KBT által rendszeresen eljuttatott tájékoztató anyagokat — szót váltottak a közlekedésről, balesetekről, a közlekedési morálról, a szabályokról. „Arra gondoltunk, hogy első lépésként azt kellene elérni, hogy a munkás- kollektívák épp olyan fontosnak tartsák a közúti balesetek elleni küzdelmet, a szabályok körültekintő betartását a közúton, mint ahogyan azt munkahelyükön az üzemi balesetek megelőzése érdekében teszik. Az üzemi balesetre már régen kimondtuk, hogy nem istencsapás, meg lehet előzni. Megtanul- tukj és betart jiík a helyes' munkavégzés szabályait. Ugyanezt kell tennünk a közutakon is. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy üzemünkben nem fordul elő baleset, de dolgozóink gondolkodásának helyes formálása, felelősségérzetének felkeltése mindenképpen hozzájárult ahhoz, hogy ma már csak idős kollegáink emlékeznek halálos balesetre, hogy egyre ritkábban fordul elő a munkavédelmi előírások megszegéséből fakadó sérülés. Meggyőződésem, hogy a brigádközöSségek a legalkalmasabbak tágjaiknak nevelésére. Azokban a kis kollektívákban pontosan tudják, hogy ki lóg ki a sorból, nem szégyenlősek, nyíltan megmondják egymásnak véleményüket. Ezért kértük a megyei Közlekedésbiztonsági Tanácstól, és ígéretet is kaptunk rá, hogy rendszeres tájékoztatást adnak azokról a balesetekről és szabálysértésekről, amelyeket üzemünk dolgozói követnek el. Brigádjaink időszakonként megvizsgálják a brigád tagjainak járműveit. Az eredmény: üzemképes lámpa, macskaszem került azokra a kerékpárokra, amelyeken nem volt. Ügy döntöttünk, hogy ezentúl nemcsak a kerékpárok, hanem valamennyi gépjármű műszaki állapotát ellenőrizzük. Igaz, az elmúlt esztendőben sem csak a kerékpárokat tartották szemmel a brigádok, hanem a kollektíván belül kérdőre vonták azokat, akik még egy-két pohár bor után lelkiismeretfurdalás nélkül hazakarikáztak. Biztos vagyok benne, hogy ezek a „felelősségre vonások” nem maradtak hatástalanok. Tudjuk, hogy nem sok, amit eddig tettünk, s ezt a napról napra előforduló újabb és újabb balesetek is mutatják. Ügy gondolom azonban, sikerült érzékeltetnem, hogy valami megmozdult. Vannak terveink, elképzeléseink, amelyek megvalósításában őszintén és felelősséggel fáradoznak brigádjaink, mert kötelességüknek érzik, hogy a közlekedés biztonsága érdekében tegyenek valamit." A műhelyben született Néni tartoznak se a legjobbak, se a leggyengébbek közé. Egyszerű, hétköznapi emberek ők, olajos kezű szerelők. — Muszáj volt — mondogatták valamennyien. Egyébként a munka befucs- csolt volna valahol. Borbély Sándor és Gaál Miklós, a tiszaburai Lenin Tsz-ben dolgozik, mint kovács. Borbély nagy darab, rekedtes beszédű, kövér ember. — Az eligazításon szóltak, hogy kéne a Bábólhaszorító- hoz valamilyen szerkezet, amivel éjszaka is be lehet vontatni a pótkocsikat, hogy ürítsenek. Volt egy villany- motor meg egy kiselejtezett szecskavágó, s abból szedtük össze két nap alatt. Az ötlet nem a mienkl, de mi valósítottuk meg. Az egyik gyűlésen aztán szólt az elnök, hogyi jól van, fiúk. Ha másért nem is, de legalább ezért érdemes volt bajlódni vele. Ezzel a csőrlővel egy 12 órás éjszakai műszakban 600—700 forintot takarítunk meg a szárítónál. Tudom, apróság ez a tsz-nek, de hoz- závehetjük még, hogy két ember és egy erőgép is felszabadult. Szilágyi András Tiszafüreden a Hámán Kató Termelőszövetkezetben dolgozik, mint „nagygépes”, ugyanis Rába Steigert vezet. Munkatársaival olyan egyszerűnek látszó, de nélkülözhetetlen vonószerkezetet készített, amilyet a kereskedelemben ma nem nagyon árusítanak. — Azt se tudom, hogy kié az ötlet. A műhelyvezetőnk, Hegedűs irányította, a „nagygépesek” pedig végezték a munkát, mert hát ők dolgoznak az új eszközzel. Az igazsághoz tartozik, hogy van már ilyen vonószerkezet, csak kisebb, mint a mienk. Amit mi Kis Gyulá- ékkal készítettünk, az összehajtható, így közúton is lehet szállítani, a munka szélessége 12 méter, és a legnagyobb előnye a traktorosok szempontjából, hogy nem kell folyton le- s felszállni a gépre, s nem kell a 80 kilós levéíboronákat tö- mődés esetén kézzel kitaka- rítgatni, emelgetni, mert hidraulikusan mozgatható. Készítettünk hozzá egy elő- simítót, az agronómusok szerint tökéletes munkát végzünk vele. Kunmadarason Máthé György, Czombos Sándor és Kozma János felújítóknak . tartják magukat, ha van ilyen fogalom. A Kossuth Tsz szerelői, s már igen sok ötlettel segítettek, hogyköny- nyebben és olcsóbban végezhessék a mezőgazdasági munkákat, ök nem újjal, hanem jól hasznosítható megoldásokkal tették jobbá a vetést és a gépek működését. — Az. MTZ 50-esnél már három évvel korábban megcsináltuk azt, amit az új MTZ 80-asoknál azóta hasonlóan készítenek — mondja Kozma János. A differenciál műben a bolygókerék ugyanis hamar kikopik, s így az egész „házat” cserélni kellett. Mi ezeket meg- perselyeztük, és három évig hozzá se kell nyúlni. De hasonló a helyzet a John Deere traktorokkal is. A szükség vitt rá bennünket, hogy tegyünk valamit, aztán kaptunk is érte 300 forintot fejenként. Van még más is, amit ők agyaltak ki. A Lajta Accord 96-os vetőgépnek nincs ellenőrző berendezése, így a vezetőnek fogalma sincs az általa végzett munka minőségéről. — Ezért korábban gyakran előfordult, hogy decemberben újra kellett vetni a búzát, az őszi rossz munka miatt. Máthé György és Czombos János „kitalálta”, hogy az IHC-Cyclóról a fotocella átszerelhető a Laj- ta-Accordra, s így minden a legnagyobb rendben van a vetés körül. Különböző esetek: egy azonban közös bennük, az újra, jobbra törekvés szelleme munkál valamennyiben. A. L.
