Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. március 12. mSZSZ-nyilatkazat a neulronfegyver gyártásáról A TASZSZ szovjet hírügy­nökség tegnap nyilatkoza­tot tett közzé: „A világközvélemény hosz- szú hónapok óta mély nyugta­lansággal figyeli egy új tö­megpusztító fegyver, a neut­ronbomba gyártására az Egye­sült Államokban kidolgozás alatt állót terveket. A világ népei számára nyilvánvaló, hogy ezeknek a terveknek a végréhajtása a fegyverkezési hajsza újabb irányát nyitná meg és a nukleáris háború veszélyének fokozódását eredményezné. A Szovjet­unió haátrozottan ellenzi ezt a perspektívát. Az Egyesült Állmaok és más NATO-országok bizo­nyos körei azonban nem mutatkoznak késznek arra, hogy lemondjanak terveik­ről. Ellenkezőleg, az utóbbi napokban olyan jelentések érkeznek, amelyek szerint egyes országokban erőltetik a neutronfegyverrel kapcso­latos kérdés mielőbbi eldön­tését. A TASZSZ hírügynökséget felhatalmazták annak kije­lentésére, hogy a Szovjet­unió megújítja javaslatát, és felszólítja az Egyesült Álla­mokat a neutronfegyver gyártásáról való kölcsön«» lemondásra. A szovjet kor­mány kész tárgyalásokat kezdeni erről a kérdésről bármely időben és kész megfelelő nemzetközi meg­állapodás megkötésére. 4260 jelölt pályázik Választások Franciaországban Ma reggel 8 órakor (egyes körzetekben 7-kor) nyílnak meg Franciaországban a sza­vazóhelyiségek és este 6- kor, illetve a nagyvárosok­ban este 8-kor zárják ka­puikat. Az első eredménye-»'^ két a vidéki szavazókörze­tek alapján este nyolckor te­szik közzé. Részletesebb eredmények este 10 óra felé várhatók. A választójogosultak szá­ma mintegy 36 millió (35 millió az anyaországban és 800 ezer a tengerentúli terü­leteken). Az új nemzetgyű­lés mandátuma öt évre szól — de a köztársasági elnök előbb is feloszthatja és új választásokat írhat ki. A 491 képviselői mandátumra (474 az anyaországban és 17 a tengerentúli területeken és megyékben) — legfrissebb adatok szerint 4260 jelölt pályázik. A jelöltek nagy száma és a négy nagy vá­lasztó tömb — a szocialis­ták, a gaulleisták, (RPR), a kommunisták és a giscardis- ták (UFD) — jelenléte mi­att az első fordulóban, ami­kor a megválasztáshoz a je­lölteknek egy-egy szavazó­körzetben a voksok 50 szá­zalékára plusz legalább egy szavazatra van szükségük, csak a képviselők egy töre­déke jut mandátumhoz. A második fordulóban új helyzetet jelent majd, hogy számos választónak másra kell szavaznia, mint akit az első fordulóban támogatott. Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kára kérdésekre válaszolt az Europe 1 francia rádió­adó „Sajtóklub” círrtu mű­sorában (Telefotó - KS) A kisebb pártok jelöltjeinek kiesése azt jelenti, hogy a második fordulóban — ahol most vasárnap nem dől el végleg a küzdelem — e pár­tok szavazóinak állást kell foglalniuk a versenyben ma­radó jelöltek valamelyike vagy a tartózkodás mellett. A kormánypártok már megállapodtak abban, hogy csak az vesz részt közülük a második fordulóban, aki az első szavazási vasárnapon a legtöbb voksot kapja — a többiek visszalépnek és ar­ra szólítják szavazóikat, hogy a versenyben maradó kor­mánypárti jelöltet, az első forduló „selejtezőjének” győztesét támogassák már­cius 19-én. HÉTFŐ: Leonyid Brezsnyev fogadja Moszkvában Willi Stoph, NDK miniszterelnököt - Az etiópjai csapatok, ogadeni ellentámadásuk során, visszafoglalják Jijigát - Tito megkezdi washingtoni tárgyalásait. KEDD: A Biztonsági Tanács rhodesiai vitája, a Smith-rezsim hadserege betör Zambiába - Arafat Moszkvában SZERDA: Ot olasz párt, közöttük az OKP, megállapodik a kö­zös kormányprogramban - A holland parlament állás- foglalása a neutronbomba ellen CSÜTÖRTÖK: Befejeződik a belgrádi Európa-találkozó — A nyugatnémet parlament külpolitikai vitája - Szomá­liái bejelentés az ogadeni visszavonulásról PÉNTEK: A Szojuz-28 űrhajó utasai visszatérnek a Földre — Görög-török kormányfői találkozó Svájcban - Kairó­ban elismerik Atherton amerikai államtitkár inga­diplomáciájának kudarcát SZOMBAT: Befejeződik a választási kampány Franciaország­ban Az európai és az afrikai földrész volt a hét legfonto­sabb történéseinek színhe­lye. Belgrádban véget ért az Európa-találkozó; Ogaden- ben talán véget ért a háború Etiópia és Szomália között; Rhodésia—Zimbabwe-ban pedig — egyes, derűlátást keltő nyilatkozatok ellenére — messze vagyunk még at­tól, hogy véget érjen a vál­ság. Már-már úgy tűnt, hpgy a belgrádi találkozónak nem akar vége szakadni. A Száva palotában százötvenhat na­pon át tartattak a heves vi­ták, nem egyszer szenvedé­lyektől fűtött szócsaták. — Amikor a hét elején úgy látszott, hogy a kompromisz- szumos dán javaslatot min­den résztvevő elfogadhatónak tartja, az utolsó percben Málta támasztott nehézsége­ket & odázta el még két nap­pal a konferencia zárását. A belgrádi találkozó vé- gülis pozitív mérleggel zá­rult. Ez megnyilvánult ab­ban, amit ténylegesen vég­hezvitt: a záróközlemény a harmincöt ország konszen­zusával, egyöntetű állásfog­lalásával ismét aláhúzta a helsinki elvek jelentőségét. Ám a konferencia eredmé­nyessége megnyilvánulhatott abban is, amire nem került sor: a nyugati hatalmak nem voltak képesek kierőszakolni olyan döntéseket, amelyek módosítanák, felülvizsgálnák, a Helsinkiben elfoga­dott alapokmányt. — Pedig egyes körök min­denáron erre törekednek, s ezek a próbálkozások nyújtották a tanácskozás idő­tartamát, idézték fel több alkalommal a tárgyalások félbeszakadásának veszélyét. Belgrád nem jelentett ugyan lényeges előrelépést, de nem hozta az európai viszonyok rosszabbodását sem. Ami viszont feltétlenül eredmény, ha az európai enyhülés ellenfeleinek össz­pontosított rohamára utalunk — ilyen támadásoknak ép­pen a héten lehettünk ta­núi a nyugatnémet képvise­lőházban. Változatlanul van lehetőség a feszültség csök­kentésére földrészünkön, ám ehhez nagyfokú józanság, realitás-érzék és együttmű­ködési készség szükséges, s nyugaton fel keil adni a be­avatkozási kísérleteket a szocialista országok bel- ügyeibe. Kirajzolódnak az európai menetrend újabb fontos állo­másai is. Három szakértő ta­nácskozást tartanak, majd 1980 novemberében összeül a belgrádihoz hasonló újabb összejövetel, ezúttal a spa­nyol fővárosban. A diploma­ták alaposan böngészhették a naptárakat a pontos dá­tum megállapítása céljából, így az korántsem véletlen. 1980-ban november második keddjén rendezte meg ugyan­is az Egyesült Államokban a következő elnökválasztást, s a madridi találkozó ezután veszi kezdetét. Az időzítés indokoltnak látszik: az ed­digi tapasztalatok szerint az amerikai választási kam­pány finise nem túlságosan alkalmas felelősségteljes megbeszélésekre, jobb Mad­riddal is megvárni azt a bizonyos keddet. .. Rhodesia helyét 1978. de­cember 31-ig egy független Zimbabwe foglalja el. a többségi uralom alapján — így hangzott a hivatalos be­jelentés Salisbury-ben, mi­után aláírták az úgynevezett belső rendezés . terjedelmes okmányát. Ez az az eset, amire azt mondják, hogy túl szép a menyasszony. Smith faj­gyűlölő rendszere valóban visszavonul, de csak úgy és addig, ameddig nagyon mu­száj, s hatalmának lényegét továbbra is fenn kívánja tartani. A belső rendezés (a kifejezés azt tükrözi, hogy az emigrációba kényszerített külső erők kimaradtak belő­le) tulajdonképpen Smith al­kuja volt egyes megveszte­gethető, együttműködésre hajlandó törzsi vezetőkkel, fekete politikusokkal. A megállapodás értelmében el­fogadnák ugyan az „egy em­ber — egy szavazat” elvet, de a 100 fehér kisebbség 28 mandátummal rendelkezne és kézbentartana több politi­kai, gazdasági, katonai s bel­biztonsági ‘kulcspozíciót. Né­hány fekete vezető mögött változatlanul a telepesek lennének hangadónk egy formailag független, valójá­ban neokolonialista befolyás alatt álló országban. A belső rendezés másnapján a Smith féle vezetés sajátos módon bizonyította régi céljait: provokálta Mozambikot, s eddigi legsúlyosabb támadá­sát intézte Zambia ellen, ürügyként ismét a zimbab­wei gerilla támaszpontok megsemmisítését hozta fel. A Nkomo és Mugabe ve­zette hazafias front határo­zottan elutasította a belső rendezést, s a Biztonsági Ta­nács, ahol a héten folytat­ták Rhodesia vitáját, több­ségében hasonló szellemben foglalt állást. A nagy kérdő­jel Washington és London magatartása. Az amerikai és brit vezetésen * belül szem- melláthatólag megoszlanak a vélemények. Vannak, akik a belső . rendezés mellett szállnak síkra, s abban re- ményknek. hogy azzal vál­tozatlanul marad befolyásuk, lecsillapíthatják a kedélye­ket Afrika déli részén. Má­sok kockázatosnak tartják ezt az utat. Nem azért, mert annyira lelkesednének a ha­ladó zimbabwei szervezetért, de félnek attól, hogy An­gola és Etiópia után újabb fiaskó vár a Nyugatra, ha megint rossz lóra tesz. Az amerikai lapok most gyak­ran használják a „gyötrel- mes átértékelés” kifejezést, csak abban nem egységesek, hogyan és miként történ­jék ez. Réti Ervin BUDAPEST Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György táviratban üdvözölte L. I. Brezsnyevet és A. N. Koszigint, a Szál jut—6 nagyjelentőségű űrrepülése és az Interkozmosz program keretében nemzetközi legény­séggel megvalósított űnsiker alkalmával. A magyar veze­tők ugyancsak táviratban üd­vözölték Gustáv Husákot és Lubomir Strougalt abból az alkalomból, hogy az Interkoz­mosz program keretében sor került az első csehszlovák űrhajós űrutazására. LONDON Londonban szombaton folytatódtak az angol—jugo­szláv tárgyalások James Callaghan miniszterelnök és Joszip Broz Tito elnök kö­zött. Az angol—jugoszláv megbeszélések középpontjá­ban az európai helyzet, az afrikai feszültséggócok és a közelkeleti válság áttekinté­se áll. ADDISZ ABEBA Etiópia népe a szabadsá­gért, igazságosságért és a forradalmi átalakulásért ví­vott harcban a szocialista közösség országaira támasz­kodik- — jelenítette ki Men- gisztu Haile Mariam, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzótanács elnöke, amikor fogadta a KGST Etiópiában tartózkodó kül­döttségét. MOSZKVA Alekszej Gubarev és Vla­dimir Remek, a Szojuz—28 űrhajó nemzetközi személy­zetének két tagja, néhány napig a bajkonuri űrrepülő- téren pihen. A két űrhajós, aki pénteken délután vissza­tért nyolc napos útjáról, orr vosi vizsgálaton esik át, be­számol a szakértőknek a vég­zett munkáról és segít az anyag elosztásában. Gubare­vet és Remeket a jövő hét elejére várják Csillagváros­ba. A Szaljut—6 űrállomás két veteránja, Jurij Romanyen- ko és Georgij Grecsko idő­közben ugyancsak készül már a visszatérésre. A két szovjet űrhajós immár a 14. hete dol­gozik megszakítás nélkül, s a jövő héten befejezi felada­tát. II nemzetközi gyermekév nemzeti bizottságának felhívása A gyermekeknek - egész­séges fejlődésük érdeké­ben - a világon mindenütt különleges gondoskodásra és megkülönböztetett fi­gyelemre van szükségük állapította meg a világ haladó közvéleményével egyezően az Egyesült Nem­zetek Szervezetének 1959- es, a gyermekek jogairól szóló deklarációja. Az ENSZ az 1979-es esz­tendőt — e nyilatkozat el­fogadásának 20. évfordulóját — a gyermekek nemzetközi évének nyilvánította és fel­hívta a világ közvéleményé­nek, a kormányoknak a fi­gyelmét arra, hogy kezdemé­nyezéseikkel járuljanak hoz­zá a gyermekek jogainak vé­delméhez, azok teljes érvény- rejuttatásához. A Magyar Népköztársaság — híven a szocializmus esz­méihez társadalmi rendünk humanizmusához — magáévá tette az ENSZ felhívását. Hazánkban mindenkor a szocialista építés legfontosabb feladatai között szerepel a legifjabb nemzedék életkö­rülményeinek javítása, testi és szellemi fejlődésének ma­gas színvonalú biztosítása. Erről nem pusztán családi és ifjúsági törvényeink, rende- leteink tanúskodnak, hanem még inkább az országszerte épülő gyermek- és oktatási intézmények, óvodák, bölcső­dék, játszótereik, a gyerme­kekről, az anyákról, a csalá­dokról való sokoldalú gon­doskodás valóságos eredmé­nyei. Változatlan, törekvésünk, hogy gyermekeinknek növek­vő lehetőségeink alapján még többet, még értékesebbet ad­junk. Ez az egész társadalom, minden szülő érdeke, köte­lessége. Tudatában vagyunk annak, hogy sokat kell még tennünk mind a szülői fele­lősség erősítése, mind a fia­talok családi életre nevelése érdekében, hiszen miközben neveljük-tanítjuk őket, ők is formálják-álakítják önmagu­kat, a családot az egész tár­sadalmat. Használjuk fel a nemzetkö­zi gyermekév nemes ösztön­zéseit arra. hogy tovább gaz­dagítsuk szocialista hazánk­ban az okos gyermekszerete­tei, ápoljuk á szocialista csa­ládeszményt, javítsuk a gyer­mekek testi-lelki és szellemi nevelésének, egészségügyi el­látásának a feltételeit, erősít­sük gyermekeink érdekében a társadalmi összefogást. Munkálkodjunk továbbra is közösen azon, hogy a gyer­mekek képességei még telje­sebben bontakozhassanak ki, hogy egyéni vágyaiknak, va­lódi képességeiknek, a társa­dalom igényeinek megfelelő­en választhassák meg életpá­lyájukat. Neveljük őket alko­tó munkára, a munka szere- tetére. Neveljük őket olyan felnőttekké, akik lelkesednek és harcolnak a szocializmus­ért, a haladásért, olyan kö­zösségi emberekké, akik vál­lalják nemzetük, hazájuk sorsát és gondját. így vezet­hetjük őket a teljesebb em­beri élet útjára. Neveljük őket olyan embe­rekké, akik cselekvő felelős­séget éreznek az egész világ jelene és jövője iránt, mint ahogy mi sem feledkezünk meg arról, hogy napjainkban a Föld különböző tájain 350 millió gyermek nélkülözi az élethez szükséges legelemibb feltételeket. Szölidaritást vállalunk az elnyomott népekkel, a fejlő­dő országok családjaival, azokkal a gyermekekkel, akik a kizsákmányolás miatt, a gyarmatosítás örökségeként még mindig nélkülöznek, aki­ket éhhálál fenyeget. Hozzá­járulunk a megsegítésükre létesített gyermekszolidaritá­si alaphoz. Agodalommai tölt el ben­nünket azoknak á gyermekek­nek a sorsa is, akik ugyan a fejlett tőkés országokban esetleg kedvezőbb anyagi vi­szonyok között, de emberhez méltatlan eszmények nélküli, céltalan társadalomban nő­nek fel, sivár, lélektelen kö­rülmények között. Valljuk, hogy a béke és a gyermekek boldogsága, örö­me elválaszthatatlan. A Ma­gyar Népköztársaság — össz­hangban az egész társadalom akaratával, a testvéri szocia­lista országok, a haladó világ törekvéseivel — mindent megtesz, hogy kedvező felté­teleket teremtsen a szocialis­ta építés számára és hozzá­járuljon a béke fennmaradá­sához. A nemzetközi gyermekév előkészítésére alakult nemze­ti bizottság felhívja az‘egész magyar társadalmat, az álla­mi és társadalmi szervezete­ket, az egyházaikat, a felnőt­teket és a fiatalokat, a szü­lőket; minden magyar állam­polgárt: legjobb tudásuk és akaratuk szerint munkálkod­janak azon, hogy a gyerme­kek nemzetközi évének ne­mes céljai valóra váljanak. A nemzetközi gyermekév nemzeti bizottsága Hitler első zsákmánya „ISTEN ÖVJA AUSZT­RIÁT!” — e szavakkal bú­csúzott ma 40 éve Schusch­nigg- kancellár utolsó, drá­mai rádióbeszédében. De a független, önálló Auszt­ria, amelyre a leköszönő kancellár az áldását kérte, épp ezekben a percekben szűnt meg létezni. 1938. már­cius 12-én a fasiszta Né­metország csapatai átlépték az oísztrák határt, s ezzel megvalósult Hitler régi vá­gya, az Anschluss. A bevonuló német csapa­tok mögött persze megjelent a náci titkos rendőrség, az egész fasiszta elnyomó ap­parátus. Az osztrák nácikkal együttműködve a hazafiak tízezreit tartóztatták le, gyil­kolták halomra, zárták kon- centrácjós táborba. Maga Schuschnigg is koncentrációs táborba került, ahol olyan baloldaliak társaságában gondolkodhatott a történelem sajátos logikájáról, akiket még ő börtönözött be. A kancellár és a kemény diktatúrát gyakorló reakciós osztrák burzsoázia ugyanis maga sem volt ártatlan a tragédia bekövetkeztében: az 1934. évi bécsi munkásfelke­lés vérbefolytásával, a mun­kásmozgalom erejének szét­verésével az osztrák függet­lenség legjobb erőit, lehetsé­ges szövetségeseit semmisí­tette meg. Nem bizonyult előrelátó­nak a magyar uralkodó osz­tály sem.. A hivatalos Hor- thy-Magyarország sietve üd­vözölte az eseményt. Az or­szág egyik szomszédját fel­falta egy nagyhatalom, ám Horthynak mindössze ennyi volt a mondanivalója: „Ausztriának Németországgal történt egyesülése ránk nézve nem jelent mást, csak azt, hogy egy régi jó bará­tunk, akit a békeszerződések lehetetlen helyzetbe sodor­tak, egyesült egy másik ré­gi jó barátunkkal és hű­séges fegyvertársunkkal. Ennyi az egész.” Hitler eközben diadálmá- morban úszó, fanatizált, üvöltő tömegnek jelentette be Ausztria annektálását. Ekkor vált először valóság­gá a világhódító rémálom egy része, ekkor hitette el Hitler először a világgal, hogy neki minden sikerül. AUSZTRIA FÜGGETLEN­SÉGÉT végül az antifasisz­ta koalíció győzelme, a Bé­cset felszabadító szovjet hadsereg adta vissza. — Az 1955-ben • megkötött osztrák szerződés garantálja Ausztria önálló állami létét és örökös semlegességét. Európa egy­kori „neuralgikus pontja”, a náci világuralmi törekvések ellső áldozata ma az európai biztonság és stabilitás pozi­tív tényezőjévé vált. N. G. A Wermacht bevonul az osztrák fővárosba - megvalósult az Anschluss (MTI Fotó - KS)

Next

/
Thumbnails
Contents