Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-12 / 61. szám
1978. március 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Raktár a föld alatt Az előrejelzések szerint az V. ötéves terv ideje alatt minden eddiginél nagyobbra nyílik a rés a hazai földgáztermelés és a felhasználás között. A nyolcvanas években körülbelül 9,5—10 milliárd köbmétert fogyaszt el Magyarország a föld láthatatlan kincséből, a hazai kutakból viszont csak hat milliárd köbméter gázt juttathatnak a gyárakba, a lakásokba. A tervszámok láttán azonban senkinek nem kell megijednie. Az üzemek, a 4 milliárdos hiány ellenére se állnak le, a lakások se maradnak télen fűtetlenül. Szovjet-magyar államközi egyezmény eredménye-, ként egyensúlyba billenthető a termelés és a felhasználás mérlege. A jövő évben Oremburgtól már meg is érkezik az első gázszállítmány, éves szinten így nem lehet g'ázhiány. Ez azonban nem jelenti azt hogy a több ezer kilométeres táwezték megépítésével a hazai földgázfelhasználás minden gondja megoldódik. A Szovjetunió és Magyarország kereskedelmi szerződése ugaynis — technikai, gazdaságossági okok miatt — az év elejétől, végéig egyenletes szállítást ír elő, a hazai gázfogyasztás viszont nagyon ingadozik évszakonként. Az energiahordozó jelentős részét használják üzemek, irodák és főként lakások fűtésére. A hidegebb hónapokban így még azOren- burgból érkező fűtőanyaggal együtt sem fedezhetnénk a felhasználók szükségleteit. Nyáron viszont a hazai kutak termelése is elegendő lenne, de a táwezték ekkor sem zárható el. Tárolók építésével kellett tehát a gázgazdálkodás gondjait megoldani, a nyáron megtakarított fűtőanyag, csak így használható fel télen. A feladat megoldására az Országos Kőolaj- és Gázipari Trtöszt nagyszabású programot dolgozott ki. A kínálkozó lehetőségek értékelése után föld algtti tárolók létesítése mellett döntöttek. A földgáztöbblet kimerült kutak tároló rétegébe sajtolják, a fűtési szezonban pedig visszanyerik és az országos csőhálózatba juttatják. Kimerült tározó rétegeket külföldön már régóta használnak földgáz raktározására. Hasonló hazai tapasztalatokkal — különösen ekkora feladat megvalósításáhz — azonban nem rendelkeznek a kőolajosok. (Puszta- ederiesen már működik, Kar- doskúton pedig most épül hasonló, de sokkal kisebb tárolórendszer a zalai, illetve a békési körzet egyenletes ellátásának biztosítására.) A tervezők és az építők munkáját az is nehezíti, hogy az egyes föld alatti rétegek eltérő tulajdonságai a már meglévő ismeretek „egy az geyben” történő alkalmazását is akadályozzák. A bonyolult problémák megoldása mellett költségcsökkentő újdonságra is futotta a tervezők erejéből. Kihasználták, hogy nyáron csak a külföldi gázt sajtolják visz- sza a földbe, télen viszont csak kitermelés folyik. Ugyanaz a csőhálózat viheti át a kutakhoz, a távvezetéken érkező fűtőanyagot, amelyik a hideg hónapokban összegyűjti. Az OKGT-program megvalósításának első lépcsőiéként a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat hajdúszoboszlói üzemében létesítenek föld alatti tárolókat, amelyek az elkövetkezendő években a földgáz- behozatalt képesek a havonkénti igények szerint elosztani. Az építkezésekről Lékai Gusztáv, a hajdúszoboszlói üzem. veztője számolt be. A választás nem véletlenül esett a hajdúsági városra. A nagy kapacitású, kimerülőben lévő gáztelepek itt vannak a legközelebb a Szovjetunióhoz, a föld tároló rétegei is alkalmasak az ‘újszerű feladatra. Helyben vannak a szakképzett dolgozók, és más termelési feltételek is. Az is Hajdúszoboszló választását indokolta, hogy a nyolcvanas évek végére elfogy a vidék földgázkincse, ' a termeléshez használt berendezések nagy része azonban á tárolásnál is jól hasznosítható. A napi félmilliótól, hatmilló köbméter gáz kiadására képes tárolórendszer — ennyivel bővíthető a mostani beruházással a napi négymillió köbmétert adó mező teljesítménye — építése jól halad. A szükséges 35 kútból tavaly a tervezettnél többet fúrtak le a Nagyalföldi Kutató- és Feltáró Üzem dolgozói, elkezdődött a kutak kiépítése, épülnek az összekötő üzemi utak is. A Le- ninvárosból Hajdúszoboszlóra tartó csővezetékkel jól halad a Gáz- és Olajsizállító Vállalat. A már folyó munkálatokkal párhuzamosan 1978 első félévében befejezik a felszíni berendezések, a kutakat összekötő gyűjtő- rendszer, az új kompresszor — és gázelőkészítő telep terveinek előkészítését. Várhatóan a kulcsfontosságú tőkés importból származó kompresszorok beszerzésével sem lesz baj. Az építési munkálatok ütemezésébe, nem is fér bele semmiféle fennakadás, határidőcsúszás, hiszen 1979- ben már szállít az orenbur- gi gázvezeték. Hajdúszoboszlón meg kell kezdeni a szovjet gáz visszásajtolását a földbe. V. Sz. J. Olimpiai export Űjabb olimpiai exportszerződést írt alá az Elektrodm- pex és a szovjet Maspribo- rintorg külkereskedelmi egyesülés, mintegy 5 millió rubel értékben. Ezzel a magyar külkereskedelmi vállalat összesen 40 millió rubel értékű eredményhirdetőtábla és stúdiótechnikai rendszer szállítására kapott rendelést szovjet partnereitől. A berendezéseket csakúgy, mint a korábbi szerződésekben lekötött eredmény- hirdetőket, stúdiófelszerelése- ket a VBKM, a BEAG, a Mechanikai Laboratórium és több híradástechnikai szövetkezet állítja elő. Áz exportszállítmányokat ez év második felétől folyamatosan indítják útnak, hogy a jövő évj nemzetközi moszkvai szpartakiádon, amely az olim. pia főpróbájának szánüt, valamennyi olimpiai berendezésit kipróbálhassanak. "Zi ^ jjk .JSm *„ gßi " ... UmN Új, modern Vonalú egyenruhát kapnak a Volán dolgozói. A Jászsági Ruhaipari Szövetkezet jászberényi üzemében ebben az évben a postás és más formaöltönyök mellett 25 ezer bordó, zöld és barna színű egyenruhát készítenek fésűs szövetből Vállalkozások kunhegyesi módra Nem éppen kis fa az, amelybe a kunhegyesi Vegyesipari Szövetkezet tagsága belevágta a fejszéjét. Tudják, ha sikerül a vállalkozás, akkor nemcsak megye-, hanem országszerte „jegyzik” a szövetkezetei Ha nem? Van válasz is a kétkedőknek: semmi nem mutat arra jelenleg, hogy befulladna a próbálkozás. Tavaly január 1-ével egyesült a fegyvernek!, a kenderesi és a kunhegyesi Vegyesipari Szövetkezei de a változás csíráját valamikor 1974-ben kelj keresnünk. Akkor azon morfondíroztak a kunhe- gyesiek, mit kellene csinálni a faipari üzemben, ahhoz, hogy abból pénz is, jövő is legyen? Sportszereket kezdtek gyártani. Labdajátékokhoz kapukat, magasugráshoz mércéket. n ZSŰRI DÖNTÖTT Ezekben az években nemcsak az derült ki, hogy satnyák ifjainik, több sport kellene, hanem az is, sportszerekből sincs elegendő. Így kelendő cikk lett mind a kapu, mind a tornazsámoly, vagy a futógát. A kunhegyesi szövetkezet egyre nagyobb szériákban kezdte gyártani ezeket. Tevékenységük olyannyira hasznosnak bizonyult, hogy a termékekkel kereskedő TRIAL 600 ezer forintos fejlesztési kölcsönnel támogatta a kezdeti lépéseket. A jövő, a nagyobb * sorozatú gyártás megteremtéséhez ez persze kevésnek találtatott, ezért nyújtotta be hitelkérési pályázatát 1975-ben a szövetkezet a Könnyűipari Minisztériumba. A zsűri megvalósításra méltónak találta a kunhe- gyesiek elképzeléseit, megkapták a több mint tízmillió forintnyi hitelt, s a saját forintjaik hozzáadásával elkezdhették egy új telep kialakítását. A közben élteit évekről annyit érdemes megjegyezni sok-sok ló- tás-futásba került, amíg kialakult a mai kép. amíg felépültek az új üzemcsarnokok, a raktárépületek, amíg elkészült az új öltöző, fürdő, irodaház, az utóbbi orvosi rendelővel^!). ■ GÉP DIKTÓLIfl A szerződés, s a munkálatok jelenlegi állása szerint a kivitelezők a Kunság Népe Termelőszövetkezet építői néhány hét múlva átadják a létesítményt, jöhetnek a gépek. Igaz itt be kell kalkulálniuk azt is, hogy a berendezéseket hazai piacról vásárolják, s szerződés, ide vagy oda, nem ritka a késedelmes szállítás. A kísérlé- ti üzemet azonban várhatóan júliusban, augusztusban elkezdhetik. Korszerű körülmények között gyárthatják tehát a sport és játszótéri felszereléseket. (Az utóbbival pillanatnyilag csak ez a szövetkezet foglalkozik hivatalosan az országban.) Az új létesítmények átadásával azonban nem ér véget a szövetkezet vállalkozásainak sorozata. A fegy- vemeki üzemükben nemsokára megkezdi munkáját az a gépsor, amelyet a MEDI- COR-tól vesznek át. Fémlemezekből öltözőszekrényeket készítenek majd ennek segítségével — nagy sorozatban. A gépsorral egy esztendő alatt a 20 millió forintot meghaladó árbevételt is elérhetik. (Ha figyelembe vesszük, hogy a szövetkezet tavalyi termelési értéke 40,3 millió forint volt — nem kevés.) A szövetkezetiek bevallják tartanak is tőle kicsit Itt számítanak a másodpercek, nincs kihagyás, esetleg csellengés. Régebben melegedő, öltözőbódékat gyártottak, — mondhatjuk mint máshol kényelmesen. Most igaz a gép diktálja majd az iramot, de ez meglátszik — a tervek szerint — a fizetéseeken is. A vállalkozás követésre méltó, s hogy valóság lesz-e belőle az a tagokon múlik. Az viszont már nem, hogy mennyiért szerzik be az öltözőszekrényekhez az acéllemezeket. (A régi „profil- gazda” a MEDICOR az Ózdi Kohászati Művektől termelői áron vette meg a szö- vetkeztnek viszont a FER- ROGLÓBUS-tól kell vásárolnia a portékát. Évenként 200 ezer forintot veszítene a megváltozott feltételekkel.) Fegyvemeken egyébként — az autósok jól ismerik — működik egy gépkocsi szervizük. A jó helyire, de rosszul felépített javítóüzemmel nem kevés a gondjuk. Nemrég cserélni kellett a pár éves létesítmény tetőzetét, s hogy lépést tartsanak a technikával, nemcsak az épületet, de az ott működő berendezéseket, műszereket is fel kell újítaniuk. A napokban mégszólalt itt a telefon, ez is. pénzbe került, ugyanúgy, mint a fékhatást, s a füstgáztartalmat elemző műszerek. SZEMLÉLETÜK SZERINT Az ide befektetett anyagiak hasonlóan a beruházáshoz, vagy az öltözőszekrényeket gyártó gépsorok átvételéhez jól jellemzik a szövetkezetiek szemléletét. Igyekeznek az új technika alkalmazásával rászorítani önmagukat arra, hogy még többet, még gazdaságosabban termeljenek. A szolgáltatás bővítése — mondják: ha karosszériákat már a létesítmény eredendő hiányossága miatt nem tudnak javítani — természetes kötelességük. Ha mindenki így érezné... H. J. T A V ASZ VÁRÓK Igaznak bizonyult az az állítás, hogy a jászladányi sár olyan, mint a csiriz. A falubeliek erre azt mondják: csipá- kás, vagyis ragadós a föld. S, mert ilyen, évről évre sok gondjuk van vele, hiszen amikor másutt már vígan megy a traktor, itt még mindig az eget kell lesni, hogy nem hull-e egy kis eső, mert ha igen, akkor egy ideig megint nincs tovább. Mit ígér az ásott kút? Szóval betyár kötött talaj a ladányi és ráadásul a belvíz is gyakran ott felejtkezik az Egyetértés Tsz határában. Már az egyes területek elnevezése — Sósfenék, Sebesér, Szarkafenék ... — is az előbbieket igazolja, nem beszélve arról, hogy a fajú szélén ott a Szégyen tó. Erről az öregek azt mesélik, hogy ott mindig megállt a víz, s amikor munkába menet, dologból jövet a lányok, asszonyok, arra haladták combig fel kellett húzni a szoknyájukat, ha nem akarták, hogy nedves legyen. Szégyellték is magukat érte, pláne, amikor még a boka kivillanása is ka- cérságnak neveztetett. Városon, mert ugye falun ezt is másképp mondják... No, de az idén pórul járna az, aki az előbbiek ismeretében leánylesőbe indulna Jász- ladányba. Tudniillik, legalábbis eddig, elkerülte a határt a belvíz. A gépműhelyben a Bajcsy-Zsilinszky Endre Szocialista Brigád tagjai már a hagymavetőgépet szerelik, s igyekeznek megvigasztalni a kellemes napsütéstől hirtelen borongósra váltott idő miatt kesergő elnököt. — Á, Franciska bepiskál — legyint Kiss János traktoros. — Így volt ez régen is, édesapámtól tudom, így van ez most is. De ettől függetlenül már jobban állunk, mint tavaly. — Ezt mondom én is! — kontrázik Gál Sándor brigádvezető. — Az elmúlt évben ilyenkor az otthoni ásott kútból már csaknem kibukott a víz, most meg alig csillog valami az alján. — Csak már ez a szemer- kélés abbahagyná, — pillog ki a tető alól Eszes Tibor, aki Kiss Jánoshoz hasonlóan legszívesebben már az erőgép kormánykereket markolná. Bezzeg Kálmán raktáros is bizonyára azért topog a vető- gép körül, mert minél előbb földben szeretné tudni a Jászladányban mindig jól fizető hagymát. Besze László, aki holtidényben a szárító vezetőséggel hűtlenkedve az- apró magvak vetése fölött dirigál, szakszerű magyarázattal is szolgál. — Megtette a magáét az a sok digózás, altalajlazítás, így ha egy kicsit vidámabbra fordul, egyből mehetünk a földre, s jóval hamarább végezhetünk. Elnöki ötlet Erre pedig nagy szükség van, mert ahogy Horváth Ferenc elnök elmondta, az ösz- szes szántó felén, mintegy 3 500 hektáron tavasszal kezd a talajban csírázni a mag. S ráadásul a természet rendje szerint ekkor kell vetni a kukoricát, amely tulajdonképpen az állattenyésztés eredményét is meghatározza, s az úgynevezett pénzes növények, mint amilyen például a fűszerpaprika vagy a napraforgó is, ilyenkor kerülnek sorra. — Az összes árbevételi terv 68 millió, aminek csak alig több mint eeyharmadát adják az ősziek, a többi a tavasziakon múlik — mondja tovább Horváth Ferenc. — II rügyekhez hasonlóan Az erőgépműhely dolgozói között is téma az időjárás, a tavaszi munka. Egyszerre ketten is a háztájiról kezdenek beszélni. — Már földben van a mák — mondják. — Ha igaz, egy holdról 30—50 ezer forint is a zsebünkbe vándorolhat... Ügy tűnik a remény jó munkára is ösztönöz, mert az olajfoltos ruhát viselő férfiak úgy eltűnnek egy szétboncolt traktor gyomrában, hogy még a nevüket se tudhatom meg. Ezen okulva, a libakeltetőben először a bemutatkozásra kerítek sort. Szerencsére, mert Turóczi Kálmánná és Szikszai Ignácné igencsak elfoglalt. A kelésre váró lúdto- j ásókat gondozzák, permetezik. A nagy esemény nemsokára itt lesz, mert néhol már méltatlankodó csipogás fogadja az emberi beavatkozást. A szomszédban viszont korántsem ilyen aprócska rezgést fog fel a dobhártyánk. Lázár Lajos, az építők Ybl Miklós Szocialista Brigádjának vezetője hős tenorokat is pirulásra késztető éneklés közepette csapja a falra a maltert. — Már hogyne lenne jókedvem édes uram! — magyarázza szélesen gesztikulálva. — Hiszen van anyag, szorgalmasak az emberek, jól halad a munka, jó lesz a fizetés. S ettől én olyan vagyok, mint fán a rügy, majd szétpattanok a tavasztól. Braun Ágoston
