Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-11 / 60. szám

1978. március 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 3 A karcagi tejüiemben napi 23 ezer liter tejet pasztőröz Szabó Istvánné Fotó: Kőhidi Napirenden: a pártfegyelmi munka tapasztalatai Tegnap Szolnokon, a pártbizottság székházában megyei tanácskozás volt, melyen részt vettek a járási, a városi párt- bizottságok első titkárai, a járási jogú és a községi, üzemi pártbizottságok titkárai, valamint a fegyelmi bizottságok elnökei és referensei. Megjelent és felszólalt az értekezleten Tausz János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja és Majo­ros Károly, a megyei pártbizottság titkára. A tanácskozást Kátai Má­ria, a megyei fegyelmi bi­zottság elnöke nyitotta meg, majd Bánkút! Miklós, a me­gyei pártbizottság fegyelmi referense tartott előadást a megye párttagságának fegyel­mi helyzetéről, a XI. kong­resszus határozatai alapján végzett pártfegyelmi munka főbb tapasztalatairól. — A pártfegyelem helyze­tét jellemezve — hangsúlyoz­ta az előadó — a megye párttagsága sikeresen teljesí­ti a XI. kongresszus által kitűzött feladatokat. A párt­tagság egysége, cselékvőkész- sége, példamutató munkája igazolja, hogy a nagy több­ség megfelel a kongresszuson elfogadott és a szervezeti szabályzatban előírt nagyobb követelményeknek. A pártfe­gyelem állapotát kedvezően befolyásolták a tagsági köny­vek1 cseréje alkalmával a párttagokkal folytatott őszin­te beszélgetések, escmecse- rék. A pártszervezetek kö­vetkezetes politikai nevelő munkájával számos kedve­zőtlen jelenséget sikerült visszaszorítani. Mindezek el­lenére még nem sikerült minden területen olyan fej­lődést elérni, ami a jelenle­gi körülmények között kí­vánatos és elérhető lenne. Ezután szólt az előadó azokról a tényezőkről és je­lenségekről, amelyek kedve­zőtlen hatással vannak a párttagság fegyelmének ala­kulására. A pártfegyelmi munka főbb tapasztalatait is sorra vette, megállapítva, hogy a pártfegyelmi munka megfelel a szervezeti sza­bályzat előírásainak. Vége­zetül a feldatokról szólt, a tennivalók közül hangsúlyt kapott, hogy a pártfegyelem további erősítése érdekében kerüljön jobban előtérbe a pártélfetben a tudati és er­kölcsi nevelés, a párttagok is­merjék alaposan a párt kö­vetelményeit, melyek betar­tásában a számonkérés is legyen következetesebb. A tanácskozás második fe­lében hozzászólásokra ke­rült sor. Felszólaltak: Sán­dor László, a Szolnok váro­si pártbizottság első titkára, dr. Horváth Ferenc, a kun­szentmártoni járási pártbi­zottság fegyelmi bizottságá­nak referense, Zsigmond Gyula, a szolnoki járási párt- bizottság fegyelmi bizottsá­gának referense, Móricz Bé­la, a mezőtúri pártbizottság első titkára, Barócsi József, a VOLÁN 7. sz. Vállalat üzemi pártbizottsága fegyel­mi bizottságának elnöke, Tu- gyi Lajos, a jászberényi já­rási pártbizottság fegyelmi (bizottságának elnöke. Tausz János, a KEB tagja a pártfegyelmi munka _ or­szágos tapasztalatairól szólt. Kiemelte, hogy egy-egy fe­gyelmi ügy kapcsán a sze­mélyre szóló tanulságokon túl, törekedni kell az általá­nosítható tanulságok levoná­sára is. Majd részletesen be­szélt a párt előtti feddhe­tetlenség, — amely valójában gyűjtőfogalom — helyes ér­telmezéséről a pártfegyelmi munkában. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára felszó­lalásában hangsúlyozta, hogy a pártfegyelemnek milyen szerepe van a párt vezető szerepének erősítésében, a tömegekkel való kapcsolatá­ban. Majd hangsúlyozta, hogy a pártfegyelmd munka a pártmunka szerves része és a fegyelmi munkának, ha része is a felelősségre vonás, a büntetés a párt normáhti megsértőkkel szemben, de a lényegét illetően a nevelés a célja, hogy a fejlett szocia­lista társadalom építése so­rán a megváltozott nagyobb követelményeknek a párt tagjai meg tudjanak felelni. A felszólalások után Bán­kúti Miklós rövid összefog­lalója következett, majd Ká­tai Mária tartott zárszót. Az évforduló jegyében fl piacokon Kielégítő árukínálat Minden kapható a piacon az év jelenlegi szakaszában megszokott és igényelt áru­cikkek közül. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a Zöldker tagvállalatai jelenleg is 8000 vagonnal több tárolt árut kezelnek, mint tavaly ilvenkor, s az áruk minősé­gének megóvása sok nehéz­séggel jár. Árukból tehát bőséges a kínálat, ugyanakkor amikor a fogyasztás a megszokottnál jóval szerényebb mérvű, az év első két hónapjában a ta­valyinak mindössze 80 szá­zalékánál tart. A primőrök közül a fejes salátát és a zöldpaprikát ha­zai termésből kínálják, a pa­radicsom és az üvegházi uborka azonban Bulgáriából és Romániából érkezik. Három évtizede, hogy Jász­berényben megalakult a vá­ros első mezőgazdasági nagy­üzeme, a jelenlegi Kossuth Tsz. Az akkor még csak ne­vében nagyüzemben az első tavaszi munkát két kimust­rált katonalóval kezdték el. Most, megalakulásának 30. évfordulójának esztendejében csaknem félszáz MTZ—50-es és U—650-es traktor, 7 lánc­talpas erőgép, több mint 130 vető- és talajelőkészítő gép áll készen a tavaszi munkák­ra. A gazdaság versenybizott­sága a 30. évforduló jegyében határozta meg az idei ver­senyfeladatokat. A gépesítési ágazatban dol­gozó TJrigádók versenyfelada­tai között a beruházások 1978. évre tervezett befejezé­sének vagy kezdésének' segí­tése szerepel. Ezek között leg­jelentősebbek a húsfeldolgozó üzem június 1-i átadása, a B—15-ös takarmányszáritó üzem építésének április 1-re tervezett beindítása. A növénytermesztésben dolgozó brigádoktól a kézi­munkát igénylő termesztési feladatok elvégzéséhez z ál­lattenyésztési ágazatban tevé­kenykedő brigádoktól a ver­senybizottság a terméshoza­mok, az exportképes áruala­pok növeléséhez kér segítsé­get. A versenyfeladatok kö­zött szerepel ezen kívül a ta­karmányok gazdaságosabb felhasználása, a veszteségfor­rások teljes megszüntetése. A versenyfelhívásra a szo­cialista brigádok példás gyor­sasággal válaszoltak. A ter­melőszövetkezetben dolgozó 12 szocialista brigád 187 tagja bejelentette: csatlakozik a felhíváshoz és vállalja az 1978. évre meghatározott ver­senymozgalmi feladatokat. A VILATI Irányítástechnikai Berendezések Gyárában most készítik a szovjetunióbeli, Kámai Autógyár motorpróba-termének vezérlő berendezéseit, amely alkalmas a teherautó'motorok kipróbálására, első bejáratására. A készülék teljesen automatikus. Képünkön: Kosztadinovszki- né, Sinyi Piroska technikus és Nagy József üzemmérnök ellenőrzi a tirisztoros vezérlőberen­dezéseket A Szolnak megyei Tejipari Vállalat 1977-ben 99 millió li­ter tejet vásárolt fel. Az egy évvel korábbi mennyiséghez viszonyított több mint 12 szá­zalékos növekedés a mező- gazdasági üzemek munkáját is dicséri, annak ellenére, hogy még az említett fejlő­déssel se tartozunk az élme­zőnybe. Mi történt a vállalathoz na­ponta beérkezett több tízezer liter tejjel? Több mint fele Budapestre utazott, hogy a főváros ellátását segítse. A többit a Szolnokon, Jászbe­rényben, Karcagon, Kisúj­szálláson és Runszentmárton- ban lévő üzemek dolgozták fel. A napi fogyasztásra kí­nált termékeken túl — mint amilyen a pasztőrözött tej, a tejföl a vaj, a túró, a tejszín és a tejszínhab — 92,5 va­gon, exportra szánt fehér sajt, 15 vagon Sport és Tisza sajt, valamint 4 vagon trapis- ta sajt készült az üzemekben. A jövő útja Az előbbiekből az is kitű­nik, hogy az ipar szakosodott: egy-egy áruféleséget egy vál­lalat gyárt, a választék bőví­tését pedig az egymás közti csere teszi lehetővé. Az se mindegy viszont, hogy az alapanyag mennyit és hogyan utazik. A budapesti üzemek zsúfoltságát messzemenően figyelembe vevő megyei tej­ipari vállalat ma már ott tart, hogy a fővárosba szál­lított tej egyharmada közvet­lenül a mélyhűtő állomások­ról érkezik az ország köz­pontjába. S ezzel nemcsak a budapestiek gondja csökken, hanem az itteniek nyeresége is növekszik, mert a korábbi többszöri fuvarozást helyet­tesítő szállítással sok-sok ezer forintot takarítanak meg. Nem véletlen tehát, hogy a mélyhűtő állomások bővítésé­vel az idén már a fővárosba küldendő tei felét akarják az említett módon útnak indíta­ni. A tejipari vállalat vezetői büszkén újságolták: sikerült a mezőgazdasági üzemekkel olyan jó kapcsolatba kerülni­ük, hogy a felvásárolt tej 92 százaléka eleve hűtött álla­potban érkezik hozzájuk. S ez azért is szép eredmény, mert 1973-ban például még csak 43 százalékát hűtötték a terme­lők az akkor még amúgy is kevesebb tejnek. Mindez ter­mészetesen azt is jelenti, hogy a vállalat a mennyiség mel­lett most már egyre többet foglalkozhat a minőséggel is. A Szolnok megyei Tejipari Vállalat az országos 7—8 szá­zalékos átlaggal szemben, az idén 9 százalékkal akarja nö­velni a felvásárlást. (Erre persze a korábban említett le­maradás miatt jó oka van.) A feldolgozás a tavalyihoz hasonló összetételű lesz, azzal a különbséggel, hogy előtér­be kerül a trapistasajtgyár- tás, és valamivel hátrább szorul az exportra szánt fehér sajt készítése. A társvállala­tok jobb ellátása érdekében ugyancsak növekedik az az­óta már igen népszerűvé vált Sport és Tisza sajt mennyisé­ge is. Bővülő választék S mit kapunk mi cserébe? A teljesség igénye nélkül né­hány érdekesség: nemrégiben jelent meg a boltokban a pé­csiek zsíros, ömlesztett sajtja a Tettye. A Zalából érkező Göcsej sajt — amelyből ed- tdig igazán nem volt túlkí­nálat — gyártása átkerült Mezőkövesdre, ahonnan már csak a kisebb távolság miatt is, minden igényünket kielé­gítik. A fogyasztók egyre jobban megkedvelik a lágy sajtókat, ezek választékát bő­víti a Baranyából jövő Anikó sajt. A szolnoki vállalathoz gyakran érkezett panasz: a túró száraz, s ezért kevésbé élvezhető. Az üzem megta­lálta az „orvosságot”, az év második felétől kapható lesz a zsíros túró. A 3,6 százalék zsírtartalom homogenizált tej is rövidesen az üzletekbe ke­rül, ezzel is javul az ellátás. Iskolatej minden mennyiségben A rövid idő alatt nagy nép­szerűségnek örvendő csokolá­dés tejből is lesz elegendő, sőt a vállalat azt is elhatá­rozta, hogy az országban fel­lelhető minden tartós tejter­méket behoz a megyébe. így kerül majd ide áprilisban a székesfehérváriak krémsajtja és a Borsod megyéből érkező, francia licenc alapján készü­lő túrókrém, amely a joghurt­habhoz hasonló, három ízben gyártott termék lesz. A zalai félkemény füstölt sajt és a „hazai” tízdekás csomagolá­sú Kunsági fehér -sajt ugyan­csak új ízeket jelent majd a fogyasztóknak. Ám nem ma­rad ki a sorból a vendéglátó- ipar se: a csoki-, a vanília- és a puncsfagyihoz szerezhet­nek be a fagylaltport a válla­lat segítségévéi. Még egy dolog feltétlenül szót érdemel, s ez az iskola­tej. Tavaly szeptemberben csaknem megduplázódott a kakaót, csokis tejet, poharas tejet fogyasztó tanulók szá­ma. Ám ezzel együtt is, csak a diákok 16 százaléka vásá­rolta. A vállalat vezetői el­mondták: rajtuk nem múlik, akár meg is négyszerezhetik a termelést, csak legyen aki megrendelje a többletet. B. A. Megyei tanácskozás Kisújszállás zöldségellátása Besegít a háztáji is Kisújszállás lakosságának idei zöldségellátását a város két közös gazdasága bizto­sítja. A Tisza II. Termelő- szövetkezetben már tavaly elkezdték a háztáji földterü­leteken a konyhakerti növé­nyek termesztését. A szántást és a megmun­kálást a szövetkezet géppark­ja végezte. A közös zöldség- termő-terület mellett ez a harminc hektár — az aszá­lyos időjárás ellenére — megoldotta a város és a kör­nyező települések lakóinak ellátását. A megtermelt árut a közös gazdaság saját bolt­jában értékesítette. Az ebből származó évi bevétel mint­egy négymillió forinttal emelte a szövetkezet jöve­delmét. Az eredményes kezdemé­nyezés óta a Tisza II. Tsz­ben megnőtt a termelőszö­vetkezeti tagok és családjaik kedve a zöldségfélék ter­mesztése iránt. Az idén a háztáji területeken már 68 hektáron termelnek elsősor­ban mákot, babot, zöldhagy­mát, burgonyát. A háztáji mellett a közös gazdaság nö­vénytermesztő brigádjai to­vábbi 15 hektár burgonyát és 9—11 hektár egyéb zöld­ségféléket vetnek az előb­biek kiegészítésére. A Nagykun Termelőszövet­kezetben hasonló feltételek alapján termelik az idén a konyhakerti növényeket. A hat hektár közös zöldségféle mellett négy hektár háztáji területen hagymát, sárgaré­pát, zöldséget, paradicsomot, paprikát, karalábét termel­nek és a termés többségét a tsz saját boltjában értékesíti. 1980-ban Kétmillió tonna hazai kőolaj A hazai kőolajtermelésnek 1980-ban el kell érnie a 2 mil­lió tonnát, a földgáztermelés­nek pedig a 6 milliárd köb­métert. Mint az Országos Ma­gyar Bányászati és Kohászati Egyesület tegnap Szegeden megnyílt közgyűlésén ezzel kapcsolatban elmondották, e terv megvalósításából külö­nösen nagy feladat hárul a szakemberekre. Most egy­részt a nagy mélységben lé­vő készletek hozzáférhetővé tétele, másrészt a kitermelés hatékonyságának • a fokozása a fő feladat. A TEJIPAR TERVEI A mennyiség mellett minőséget is

Next

/
Thumbnails
Contents