Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

1978. március 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szervezet véleményez és javasol Műszaki értelmiségiek, gazdasági feladatok Választmányi ülést tartott tegnap a MTESZ Szolnok megyei Szervezete Szolno­kon. Az értekezleten részt vett Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, Rödö- nyi Károly, a MTESZ orszá­gos alelnöke, valamint dr. Bereczki Lajos, a megyei ta­nács elnökhelyettese. A köszöntő szavak után Szűcs' János időszerű gaz­daságpolitikai feladatokról tartott előadást. A többi kö­zött elmondta, hogy a MTESZ-ben tevékenykedő egyesületek tagjai is a gaz­dasági életnek arra a terü­letére összpontosítsák erői­ket, szaktudásukat, ahol a legégetőbb szükség van rá, a leghatékonyabb és leg­célszerűbb előrelépést kell megtenni. Beszélt többek kö­zött arról, hogy az utóbbi években a termékek készí­tésénél csökkent az élőmun­ka-ráfordítás, változatlan az Választmányi ülés a MTESZ-ben eszközfelhasználás aránya, jelentősen növekedtek vi­szont az anyag és anyagjel­legű költségek. Ezek oka például: az anyagtakarékos- ság és a korszerű nyers­anyagok felhasználása még mindig nem meghatározó a termelésben, s a gyártmány- szerkezet sem az adottságok­hoz igazodik. Márpedig a termelés anyagigényeinek csökkentésével, takarékos­sággal, a gazdálkodás rend­jének javításával, a zavarta­lan anyagellátássel jelentős mennyiségű devizát takarít­hatunk meg. Befejezésül arról beszélt, hogy céljaink elérésének egyik feltétele a kutatás és termelés kapcsolatának javítása. A vállalatok fej­lesztő munkájukban a gyárt­mányok vagy a technológia korszerűsítésénél még job­ban támaszkodjanak a tu­dományos kutatás, a műsza­ki fejlesztés eredményeire. Az előadás után Madarász Tibor, a MTESZ Szolnok megyei Szervezetének titká­ra szólt az elmúlt év ered­ményeiről, s az idei felada­tokról. Tavaly a szervezet tagjainak száma 4100 fölé emefikedett, az egyesületek tagjai munkájukkal hozzá­járultak a megye társadalmi, gazdasági fejlődéséhez. Az Eötvös Lóránd Fizikai Tár­sulat például háromnapos, országos fizikatanári anké­tet és kiállítást szervezett. A Faipari Tudományos Egye­sület aktivistái pedig a konyhabútorok minőségének javítására és csomagolására dolgoztak ki javaslatokat. A Közlekedéstudományi Egye­sület tagjai tizennyolc, a termelést és a fejlesztést se­gítő tanulmányt készítettek. Tavaly a nyolcadik alkalom­mal megrendezett műszaki hetek rendezvénysorozat té­mája Szolnok megye hosszú távú iparfejlesztése volt. A szervezet elnöksége a me­gyei tanács kérésére február 22-én tárgyalt erről, ami azit bizonyítja, hogy a két sizierv között egyre jobb a munka- kapcsolat. A szervezet véle­ményez, javasol, aktivistái tevékenységükkel segítik a feladatok előkészítését, vég­rehajtását. A hozzászólások utón az értekezlet résztvevői elfogad­ták a beszámolót, majd ki­tüntetések áadására került sor. A MTESZ megyei díját megkapta dr. Kovács Sán­dor, a Közlekedéstudományi Egyesület szolnoki csoportjá­nak titkára, valamint Szűcs László, a Magyar Elektro­technikai Egyesület szolnoki csoportjának titkára. H. J. Csévéző asszonyok A mezőgazdasági gépek hatására sok kézi munkaerő vált szabaddá a termelőszö­vetkezetekben. A falusi nők foglalkozatottságának érde­kében több tsz ezért külön­féle melléküzemági tevé­kenység bevezetésével pró­bált enyhíteni a gondon. A hetvenes évek derekán így került a Szegedi Textilmű­vek keresztorsózó üzeme Tó­szegre, amelyben jónéhány asszony és lány talált ma­gának új munkát. Volt, aki a tehenészetet, volt aki a háztartási munkát cserélte fel az orsózóért. Mások egye­nest az iskolapadból érkez­tek a csévéző gépek mellé. A dolgozók legalább fele fiatal. Vajon hogyan, és miért kerültek ide? — Szelevényből jöttem Tószegre — mondja Kecskés Erzsébet. Korábban Szege­den dolgoztam, az anyavál­lalatnál; aztán öt hónapig otthon voltam. Később át­jöttem ide, mert hallottam, hogy működik a csévéző. — Kielégíti amit csinál? — Nem is tudom. Kun­szentmártoniján már jártam gimnáziumba. Szeretnék le­velezőn leérettségizni ... — S akkor hazamegy Sze- levénybe? — Ugyan, már! A tsz-be?... — Beszéljen a kismamák­kal is! — javasolja a cso­portvezető — a szélső gép­nél dolgoznak. A pihenő­ben találom meg őket. Nem baj, legalább itt cseniTvgri, könnyebben érthetjük egy­más szavát. De tévedek, mert Tónai • Gézáné már vagy ötödször mondja a ne­vét, mire le is tudom írni. A zaj mindent elnyom. — Már 3 éve, hogy itt dolgozom, s még két hónap, aztán megyek szülni, majd gyesen maradok. — Mennyi most a telje­sítményük? — Nem teljesítményben dolgozunk, reggel 8-tól dél­után 4-ig vagyunk, és óra­bért kapunk. — Szeret itt dolgozni? — Nem, dehát nincs jobb. A tsz jót akart, amikor ide­hozta ezt az üzemet, nagyon sok nőnek teremtettek így munkahelyet. Csakhogy a légkör nem valami kitűnő. Szemébe mosolyognak az embernek, a háta mögött pedig mindenfélét összebe­szélnek. Ha valaki többet keres, a többi irigykedik rá. Az a baj, hogy a közvetlen főnökeink sem következete­sek velünk szemben. Sajnos, a pletyka sok embernek még ma is kenyere. — Azt hiszem, rajtam csattan a legjobban az ostor — szól közbe Varga Mária, egy másik kismama jelölt. —- Se a vőlegényemnek, se nekem nincs lakásunk, így egyszerűen nem tudunk ösz- szeköltözni. Elképzelheti, hogy hogyan néztek rám itt, amikor megtudták, hogy terhes vagyok. El is megyek gyesre, de már vissza nem­igen jövök. Kálmán Ferenené egyike azoknak, akik egy másik vállalattól mentek a csévé­zőbe dolgozni. Megpróbá­lunk beszélgetni. Jobbára csak egymás száj járásából következtetünk, hogy ki, mit mondott. — Korábban a MEZÖ­GÉP-nél voltam, három éve, hogy idejöttem. Nem kell utazgatnom minden nap, ide csak kikerékpározom, s ha jó a fonal, megkeresek 3000—3400 forintot is. Ne­kem nagyon jó hely, bár igaz,, hogy egész nap talpal­ni kell az orsók között. De megéri! Most is kaptam 5 napos jutalomutat Romá­niába. — Kevesebb pénzért el- menne-e könnyebb munká­ra? — Nemigen, kell a pénz. Tudja, hogy van az falun. Itt megnézik az emberek, hogy milyen háza, kerítése van valakinek. Minda Pálné Tiszavár- konyból jár át már két éve, ahol korábban fejőnő volt. — Itt könnyebb, mint a tsz-ben, igaz, ott nem volt ekkora zaj, de nekem az valahogy egészségtelenebb­nek tűnt. — Miért nem használnak fülvédőt? — Senkinek nem kell, mert szédülünk tőle. — A gyerekei közül el­hozná-e ide valamelyiket dolgozni? — Hová gondol? Csak nem teszem tönkre őket 2800 forintért. Menjenek tanulni. A kislányom Jászapátiba, a fiam pedig Szolnokra megy. Nekem már mindegy, én kibírom itt is. Az állatte­nyésztésnél azért sokkal jobb, ott se ünnepem, se vasárnapom nem volt. — Sok itt az asszony. Ho­gyan jönnek ki egymással? — Tényleg, elég sokan vagyunk. Néha összezördü­lünk. de nem érünk rá ve­szekedni. — Dolgozni jöttünk yde, va’gy mi a csudának?... A. L. Bizalom és nyíltság Személyzeti munka a tanácsi vállalatoknál fl megyei szakigazgatási szerv felügye­lete alatt 18 tanácsi vállalat működik, és mivél azokban közel tízezer ember dolgozik, a káder- és személyzeti munkának a ve­zető gárda kialakítása, után­pótlása szempontjából igen nagy jelentősége van. S nem­csak emiatt. A személyzeti osztályok, illetve személyzeti vezetők feladata a munka­hely igényei szerinti szakkép­zés, oktatási ügyek intézése. Az ilyen irányú munka tehát végső soron kihat a vállalat egészére, a munkahelyi lég­kör és a termelés alakulásá­ra is. Nem véletlen tehát, hanem szükségszerű, hogy az illeté­kes pártszervek mellett a me­gyei tanács osztályai egyre rendszeresebb és segítőbb te­vékenységet fejtenek ki ezen a területen is. Mindennek kö­vetkeztében a tanácsi válla­latoknál előrelépés tapasztal­ható a káder- és személyzeti munkában. Növekedett pél­dául a vállalatvezetők poli­tikai. szakmai felkészültsége. Az elmúlt években különböző okok miatt a vállalatvezetők­nek mintegy 40 százaléka cse­rélődik ki. Mivel a régiek he­lyett általában jobban felké­szült. jó vezetői adottságok­kal rendelkező emberek ke­rültek az igazgatói funkcióba, a személycserék kedvező ha­tással voltak a vállalatok össztevékenységére. Ma már az igazgatók 70 százalékának egyetemi vagy főiskolai kép­zettsége van, 90 százalékuk pedig felső vagy középfokú politikai ismeretekkel rendel­kezik. Elgondolkodtató viszont az, hogy egv tavalyi felmérés szerint közülük senki sem vett részt továbbképzésben. Fejlődésükre, jövőjükre te­kintettel ez nem kedvező, s ez az állapot nem is fogad­ható el. Feltétlenül indokolt rendszeres szakmai és politi­kai továbbképzésük. Bár a tanácsi vállalatoknál dolgozó főmérnökök szakmai­lag jól felkészültek, kettő ki­vételével felsőfokú képesítés­sel rendelkeznek, továbbkép­zésük ugyanúgy kívánatos, mégpedig elsősorban politikai vonatkozásban. A kedvező előrelépés ellenére ugyanis sokaknak nincs semmilyen pártiskolai végzettsége. Az utóbbi években a főmérnökök egy harmada cserélődött ki. A tapasztalatok — az igazgatók helyzetéhez hasonlóan — kedvezőek. Az új főmérnökök az elvárásoknak megfelelően végzik munkájukat. Elgondolkodtató viszont, hogy a főkönyvelők fefle csak középiskolai végzettséggel rendelkezik, — bár mérleg­képes könyvelői képesítése szinte mindegyiküknék van. Közöttük viszont 1975-höz ké­pest tíz százalékkal nőtt azok száma, akik semmilyen poli­tikai végzettséggel nem ren­delkeznek. Az esetleges cse­réknél tehát jobban kell ügyelni arra. hogy szakirányú egyetemet, főiskolát végzettek kerüljenek ebbe a munkakör­be. Addig, míg az igazgatók, főmérnökök, főkönyvelők döntő többsége alkalmas fel­adatainak ellátására, a kö­zépvezetők megítélésénél már nem ilyen kedvező a kép. Nyolcszáznegyvenes létszá­mukból hatszáznegyvenhár- mat tesz ki azok száma, akik csak általános iskolai vég­zettséggel rendelkeznek, öt- száztizennyolcam pedig sem­milyen politikai tanfolyamot nem végeztek. Egyértelmű, hogy ez a helyzet nem fogad­ható el, s mind a személyze­ti vezetőktől, mind az illeté­kes pártszervezetektől alapos elemzést és hatékony intéz­kedést kíván. Az ilyen tények bizonyít­ják: kellő alapossággal kell elkészíteni a káderutánpótlá­si tervet, összhangba hozni azt az oktatási és továbbkép­zési tervvel, hogy idejében, megfelelően tudjanak foglal­kozni' a kisebb-nagyobb veze­tői posztokra kiemelt embe­rekkel. Ahöl ez a gyakorlat, — így az ÉPSZER Vállalat­nál, a Gyógyszertári Köz­pontnál — ott nevelik, veze­tésre alkalmassá teszik a dol­gozókat. A munkások továbbtanulá­sa érdekében egyébként a vállalatok egyre többet tesz­nek. A Sütőipari Vállalatnál például a munkások 10 szá­zaléka tanul közép, és általá­nos iskolában, ezen feliül a múlt oktatási évben ötvenha- tan szakmunkásképzésben vettek részt. Az ilyen példák mellett azonban a jövőben előrelátóbb, tervszerűbb, cél­tudatosabb munka szükséges a szakmunkás fiatalok egye­temi előkészítő tanfolyamok­ra való küldése tekintetében. A tanácsi vállalatok még nem használják ki eléggé a társa­dalmi tanulmányi szerződés adta lehetőségeket sem. Ta­valy például mindössze har­minckét egyetemistával, főis­kolással volt ilyen szerződé­sük. A tanácsi vállalatoknál mindehhez s az egész káder- és személyzeti munkához biz­tosítottak a személyi és tár­gyi feltételek, — joggal álla­pították meg ezt a közelmúlt­ban azon az értekezleten, me­lyen a vállalatok képviselői és a megyei tanács vezetői tanácskoztak erről a témáról. Kedvező lehetőséget nyújt az is. hogy kiegyensúlyozottabbá vált a munkahelyi légkör, ja- vault a munkafegyelem. Hoz­zájárult ehhez az is, hogy az elmúlt időszakban a munka­bérek átlag 15 százalékkal emelkedtek. Negyven kor­mánykitüntetés mellett 2 ezer 500 egyéb kitüntetésben ré­szesültek a dolgozók. adott tehát ah- noz hogy a bi­zalom és nyílt­ság alapján a kádér- és sze­mélyzeti tevékenység tovább­fejlődjön. Ehhez jó alapot te­remt a tanácsi vállalatok egy­re eredményesebb munkája is. 1977. évi eredménye állap­ján tizenöt vállalat pályázott a kiváló címre. Soha nem je­lentkeztek ennyien! S hogy a többiek is felzárkózzanak hozzájuk, ahhoz az szükséges, hogy minden vezető posztot arra alkalmas emberek — a oárt által felállított hármas követelménynek megfelelően — töltsenek be. S. B. Minden Karbantartók szakmai tanácskozása Nem csökken a rizsterffilet A kisújszállási közös gaz­daságokban az elmúlt két év kevésbé sikeres rizstermelése ellenére sem csökken a me­legkedvelő növény vetésterü­lete. A Tisza II. és a Nagy­kun termelőszövetkezetben az idén 2 ezer 5 hektáron kerül földbe a rizs. Ugyanakkor a Tisza II. Termelőszövetkezet­ben év végéig 190 hektár rizs­terület teljes felújítását feje­zik be. A Gépipari Tudományos Egyesület szolnoki területi szervezete nemrég hozta lét­re karbantartási szakosztá­lyát. Ez az új szakosztály a szakmabeliek továbbképzése érdekében jó partnert kere­sett és talált is az Országos Magyar Bányász—Kohász Egyesület Kőolaj és Vízszak­osztály termelési szakcsoport­jában. Együttműködésük bi­zonysága az a bemutatóval egybekötött szakmai tovább­képzés is, amelyet ma ren­deznek meg a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem mun­kásszállójának tv-termében. A délután 2 órakor kezdő­dő, — a nyomástartó edények korszerű vizsgálati mó3sze- reiről szóló — előadásra kon­zultánsként Miskolcról dr. Béres Lajos egyetemi docenst, Leninvárosból dr. Szabó Mi­hályt. a Tiszai Vegyi Kom­binát osztályvezetőjét hívták meg. A választmányi ülés résztvevői ÍFntó: I. K Lt Esztergályos tanulók

Next

/
Thumbnails
Contents