Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. március 9. O asámap fejeződött be Pekingben a kí­nai parliament (hi­vatalos nevén: az országos népi gyűlés) ötödik ülésszaka. A tanácskozáson} csaknem három és félezer képviselő vett részit. Három esztendő óta először került sor ilyen tanácskozásra. Az ülés [lezárása óta eltelt rövid idő alatt természetesen nem lehet részletekbe menő — és még kevésbé megbízható — értékelést adni annak irány­vonaláról. Annál kevésbé, mert a parlament elfogadta ugyan Kína új alkotmányá­nak’ szövegét, azt azonban egyenlőre nem hozták nyil­vánosságra. Az alkotmány mellett az ülésszak jóváhagyta Kína 10 éves népgazdaság fejlesztési tervének (1976—1985) alapve­tő téziseit. A párt és egyben az államtanács elnöke, Hua Kuo-feng, Mao utóda tartotta meg a kormány beszámoló­ját. Ebben körvonalazta a legsürgetőbb gazdasági tenni­valókat. Az öt legfontosabb pont: 1. mozgósítani az or­szág gazdasági erőforrásait a mezőgazdaság korszerűsítésé­re, 2. Növelni az ipar része­sedését és gyorsítani az alap­vető iparágak fejlesztését. 3. gyorsabb ütemben növelni a bel- és külkereskedelmet. 4. A műszaki korszerűsítés üte­mét gyorsítani az elmaradás csökkenésére. 5. Megerősíteni a központi tervezést és meg­teremteni annak összhangját a helyi kezdeményezésekkel. A legáltalánosabb formá­ban azt lehet mondani, hogy a kínai parlament a Mao öz­vegye által vezetett „négyek bandája-’ elleni harc folyta­tásával párhuzamosan állást foglalt az ország modernizá­lása mellett és azt a politikai tevékenység centrumába ál­lította. A 10 éves terv ennek ter­mészetesen csak egyik szaka­sza, hiszen Kína ipari és te­chnológiai lemaradását csak hosszú időszak alatt lehet megszüntetni. Ezt jelzi, hogy a parlamenti ülésszak jóvá­hagyta az úgynevezett „négy modernizálás” jelszavát. (Gazdaság, tudomány, kultú­ra, hadsereg.) A stratégiai cél, hogy a század végére Kí­na „erős nagyhatalommá” váljék. E gazdasági-belpolitikai irányvonallal párhuzamosan a parlamenti ülés lefolyása arról tanúskodik, hogy a mó­dosított belpolitikai irányvo­nalat változatlan külpolitika mellett kívánják érvényesíte­ni. Hua beszámolója és a nyilvánosságra hozott okmá­nyok is leszögezik, hogy a fő­vonal a maoista „három vi­lág” elmélet. Ez legfontosabb' feladatának a Kína által „szu­perhatalmaknak nevezett” USA és Szovjetunió elleni harcot tartja. Ezen belül azonban elsődlegessé teszi to­vábbra is a kínai külpolitika szovjetellenes kurzusát. Miután az új belpolitikai­gazdasági irányvonal szük­ségszerűen igényli majd a külföldi technológia átvételét Kína modernizálásában — a látszólag változatlan kül­politika valójában a tőkés nagyhatalmakkal történő még fokozottabb gazdasági és technikai együttműködés félé sodorhatja Kínát. Az ülésszak megkezdése előtt és a tanácskozások nap­jaiban ig számos személyi kombináció kapott lábra, amelyeket az események meg­cáfoltak. Valójában persze ma még lehetetlen megálla­pítani, hogy milyen belső né­zetkülönbségek alapján tör­tént meg a tisztségek eloszlá­sa, és egyáltalán voltak-e ilyenek. A pillanatnyi látszat mindenesetre az, hogy Hua megerősítette pozícióját. A pártelnökség mellett megtar­totta a miniszterelnöki tiszt­séget is, az államfői pozíciót pedig továbbra sem töltötték be. A minisztereiLnöfci tiszt­ségben Hua-nak 13 helyette­se van. A rangsorban ezek közül az első Teng Hsziao- ping, aki egyébként továbbra is a párt egyik alelnöke és ve­zérkari főnök. így tehát az el­ső jelek szerint Hua pozíció­inak erősödése nem jelentet­te Teng látványos visszaesé­sét. Inkább csak azt, hogy nem lépett előbbre. Nem el­hanyagolható viszont, hogy az új kormányban Csao Csan- pien lett a közbiztonsági mi­niszter, aki nemcsak földije hanem egyben beosztottja is volt Hua Kuo-fengnek, ami­kor Mao utóda maga is köz- biztonsági miniszter volt. D z általános benyo­más mind a gazda­sági határozat, mind pedig a látványos személyi változások elmara­dása alapján mindenképpen az, hogy az új kínai vezetés megkísérli stabilizálni az or­szág belső helyzetét. Emel­lett igyekszik felhasználni ezt a stabilizálási korszakot ar­ra, hogy tovább folytassa a leszámolást a ,négyek ban­dájának” még pozícióban ma­radt híveivel — vagy azok­kal szemben, akiket politi­kai-taktikai okokból annak nyilvánítanak. i —e Barokk emlékek Pozsonyban A Pozsonyba látogatóknak általában igen hamar feltű­nik, hogy ebben a csehszlo­vák városban milyen sok a barokk stílusú műemlék. Po­zsony építőművészetének e legjelentősebb képviselői a krónikák szerint aránylag rövid idő alatt, a XVIII. szá­zad első harmada után ké­szültek. A feljegyzések és a gyönyörű épületek tanúsága Pozsony legszebb barokk kori műemléke, az egykori Prímási palota Telekkönyvi kivonat Nem könnyű a minősítés. Vajon az ostobaság csúcsa, vagy csak a birtoklási vágy beteges esete az, ami a hong­kongi „China Square Inch Land Ltd.” mintegy tízezer ügyfelével megesett? A hong­kongi cég okos angol tulaj­donosa ingatlanközvetítéssel foglalkozik, bár nem mond­ható, hogy az eladott telkek mérete túlzottan nagy. Az amúgy is túlzsúfolt Homkong- ban vásárait egy kiszolgált rizsföldet, ezt osztotta fel 810 ezer részre. Igen, nyolcszáz- tízezer parcellára, a telekré­szek mérete egyébként egy négyzetcentiméteir. A kis tel­kek ára sem nagy: öt ame­rikai dollár. Eddig mintegy tízezer darab kelt el belőlük. Igazán érdekes a reklámszö­veg is: „Az ön telkét az an­gol kormány a múlt század­ban 99 évre bérbevette Kí­nától. A bérleti szerződés 1997-ben jár le. Mi lesz utá­na? Ez lesz a század legfoga­sabb kérdése! Az ön telkének értéke csak emelkedhet!” Egyelőre tízezren dőltek be, meg is kapták a telekkönyvi kivonatot. De ahogy az em­beri hiszékenységet ismerem, a „China Square Inch Land” el fog adni még néhányezer négyzetcentimétert... PALENQUE, A MAJÁK TITOKZATOS VÁROSA Hamburgi csendélet A mozdulat, amelyet Ham­burgban örökített meg a fény­képész, pontosan olyan, mint amikor a szabó mértéket vesz. Igaz, zakóban, felöltőben ritkán vesznek mérteiket nadrágról — a kép különben sem ezt ábrá­zolja. A guggoló férfiú bűn­ügyi nyomozó, a kopaszodó fér­fi pedig Kurt Groenewold ügy­véd, akit éppen motoznak. Az ügyvéd, aki egy időben terror­istákat védett, most éppen ter­roristákkal vdüó kapcsolat vád­jával került a hamburgi bíróság el. Repülőterek után immár a bíróságon is motoznak az NSZK- ban.. . Némileg enyhül a forró­ság, elhagytuk a Yucatan- félsziget párás poklát, s a moszkitókat, kezdődik a kö­zép-amerikai Kordillerák vo­nulata. Néhány kilométerre nyugatra már Guatemala van, a határig szinte átha­tolhatatlan őserdők borítják az egyre emelkedő előhegy­ségeket. Palenque. talán a legcsodálatosabb maja rom­város szélén állunk. Noha csak 300 méterre vagyunk a tengerszint felett, keleti irányban hosszan beláthatjuk Tabasco tartomány kukorica, banán, kávé, kakaó ültetvé­nyeit. Valószínűleg a kedve­ző földrajzi fekvés miatt vá­laszthatták a maják is egyik városállamuk központjául ezt a helyet. Pokal sírja Jobbkéz felől a Feliratok Templomának alappiramisa emelkedik, olyan meredek lépcsősorral, amelyre még csak felmegy az ember, de lefelé jövet bizony köny- nyen megszédül. A majaku­tatás történetében fontos sze­repet játszik ez az építmény, hiszen 1952-ben rejtett sírt fedeztek fel benne. Ezzel megdőlt az a korábbi felté­telezés, hogy a maja pirami­sok csak a rájuk emelt temp­lomépítmények alapjául szol­gáltak. A sír feltárási munkálatai során kiderült, hogy elhelye­zési módja, rejtettsége sok­ban emlékeztet az egyiptomi piramisokban talált temetke­zési helyekére. A piramis tetején, a templom padlójá­ban négyszögletes nyílás van: ezen kell leereszkednünk a mélybevezető alagút lépcső­sorához. Jó 20 méterrel a templom padlója alatt, a szi­várgó nedvességtől örökké nedves mészkőlépcsőkön csúszkálva végre vízszintes járatba jutunk, s néhány apró villanylámpa takarékos fényétől megvilágítva meg­pillantjuk a pompás kőla­pot. Alatta nyugszik a maja birodalom egyik hajdani fő­papja, Pokal. A legalább 8 négyzetméter felületű sírt záró kőlapon csodálatos dom­bormű: stilizált maja iste­nek körében a főpap, félig fekvő helyzetben, homloká­ból az újjászületést jelképe­ző kukorica nő ki. (Ez a kő­lap — a maja művészet re­meke — szerepelt például Erich Danikén, a botcsinálta „jövőkutató” Magyarorszá­gon is játszott filmjében, „A jövő emlékei”-ben. Danikén — ki tudja honnan vett öt­lettől vezérelve — azt pró­bálta bizonygatni, hogy a fő­pap sírját fedő kőlapon egy űrhajós és különféle irányí­tó műszerek láthatók.) Miután megjártuk a sírlá­togatás viszontagságos útját, megkérdeztem az idegenve­zetőnket, a maja származású Francisco Amezcuat („civil­ben” egyébként lelkes maja­kutató) lát-e valami szokat­lant. a maja ornamentika megszokott elemeitől eltérőt a szóbanforgó kőlapon. Mint mondta, a fedőlap mind stí­lusában, mind tartalmában szervesen beleillik a m^ja kultúrába. A főpap egyéb­ként normális életet élt, szá­mos más domborművön sze­repel, 40—50 éves korában halt meg. Egyetlen eltérő sa­játossága: kb 1 méter 70 cen­timéteres testmagasságával jóval kiemelkedett az átla­gos 1,50 méter magas maják közül. Azonban — tette hoz­zá — erre is van magyará­zat. A főpapok, a vezető em­berek, részben az átlagosnál jobb táplálkozás miatt, rész­ben pedig az egymásközt va­ló házasság révén generáció­kon át megőrizték családi sa­játosságaikat. Rokonházasság Sok majakutató szerint en­nek a titkozatos, teljes egé­szében máig sem ismert bi­rodalomnak a bukásához ez a tényező — a rokonházas­ság — is hozzájárult. A maja birodalom fénykorát az idő­számításunk szerinti IX. év­században érte el, kevéssel később, az ezredforduló kö­rül, a birodalom az északról betörő harcias, barbár szo­kásokat magukkal hozó tel­ték törzsek ellenőrzése alá került. A palenquei központi palota falán még ma is vi­szonylag jó állapotban levő féldomborműveken hat ujjú, jellegzetesen deformált lábú és koponyájú maja főembe­rek szerepelnek. Orvosok sze­rint ezek a rendellenességek közeli rokonok házasságából születet utódokra jellemző. A palenquei központi pa­lota teraszáról jól látszottak a domboldalakon a síkságon szétszórt, bozóttal, fűvel be­nőtt óriási halmok. Egykori maja templomok, középüle­tek maradványai, s csak itt a környéken, amerre a szem ellát, legalább 250 van be­lőlük. Bár számos maja vá­rost már feltártak, ez a vi­dék, Dél-Mexikó még min­dig régészparadicsom. Meri- dától, a Yucatan félsziget legjelentősebb városától né­hány kilométerre, az őserdő mélyén csak most kezdtek hozzá egy állítólag minden eddig ismertnél nagyobb és gazdagabb maja város feltá­rásához. Chichen Itza. Umal, Pa­lenque maja városközpontjai ma könnyen elérhető idegen- forgalmi látványosságok, az egykori templomok, paloták, csillagvizsgálók, középületek falai közt turisták tízezrei zsivalyogtak. Pontos naptár Ennek ellenére a maja ci­vilizáció számos ellentmon­dására még mindig nem si­került rájönni. Az épületro­mok tanúsága szerint ilyen fejlett építőművészetet nem lehetett volna megteremteni megfelelően szervezett ál­lam, gazdasági rendszer nél­kül. A VII—VIII. században Palenque környékén is mint­egy százezer alattvalóból ál­ló állam virágzott. Városaik­ban 'csatornarendszer műkö­dött, sőt, a palenquei köz­ponti Palota egyik része — mint vezetőnk elmondta — afféle nyilvános illemhely szerepét töltötte be, külön személyzettel: Mindazonáltal nincs rá magyarázat, hogy miért nem ismerték a náluk- nál kevésbé fejlett civilizá­ciók által is használt7 olyan eszközöket, mint a _ kerék vagy a boltív. Naptáruk vi­szont pontosságával felül­múlja még a ma használa­tost is. Eme nagy kultúrájú nép élete, sorsa még hosszú ideig megválaszolandó kér­dések özönét veti fel a ma­ják iránt érdeklődőknek. D. P. A Prímási palota szobordíszei Könyvtárnak ad otthont. Ugyancsak magyar vonatko­zású a mai Nalepka utca egyik nevezetessége — az Eszterházy grófok volt palo­tája^ amely 1740 után épült. Mégis — a turisták és a város lakói egyaránt ezit állítják — Pozsonyban a ba­rokk stílus legértékesebb gyöngyszeme az 1778—1781 között épült Prímási palota. A képek e műemlék szépsé­géről mindennél beszédeseb­ben árulkodnak. szerint a barokk kori Po­zsony legtehetségesebb épí­tész-egyénisége F. A. Hilde­brandt volt. Az ő munkájált dicséri a turisták kedvenc zarándokhelye, a pozsonyi vár csakúgy, mint az esz­tergomi érsek mindmáig fennmaradt nyári palotája, amely ma a szlovák kor­mány székháza. ^A barokk kor sokak által felkeresett építőművészeti emlékle az egykori Magyar Nemzetgyű­lés hatalmas épülete is, amely jelenleg az Egyetemi

Next

/
Thumbnails
Contents