Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-07 / 56. szám

1978. március 7.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

A három tavas* évfordulóján

Eszmecserék

a szocialista hazafiságról, a proletár internacionalizmusról

„Hogyan élünk — hogyan éljünk?” — teszik föl a kérdést s válaszolnak rá szerte az országban a forradalmi ifjúsági napok április 4-ig tartó eseményeinek idején if- júkommuniskák és KISZ-en kívüliek az ifjúsági vitakörökben, a taggyűléseken, az ifjúsági klubokban és más fórumokon. A fiatalok szót váltanak a szocialista életmódról, a FIN vezérlő eszméiről, a szocialista hazafiságról, a proletár internacionalizmusról, korunk • forradalmiságá- ról — tájékoztatta az újságírókat tegnap Barabás János, a KISZ KB titkára.

Legfőbb törekvés az, hogy történelmünk forradalmi évfordulóit az ifjúság olyan színvonalas munkával és tettekkel ünnepelje meg, amelyek méltóan bizonyítják a KISZ tagjainak, a magyar fiataloknak a társadalomért, a jelen és a jövő alakításáért érzett felelősségét. Az ifjúsági szövetség szervezetei és tagjai a FIN programjával pártunk XI. kongresszusa, valamint a KISZ IX. kongresszusa határozatainak végrehajtásán munkálkodnak.

Az elkövetkező hetek eseményei között kiemelkedő Jiesz március 15-én délelőtt 10 órakor a Múzeum-kerti nagygyűlés, amelynek résztvevői átvonulnak a Március 15. térre is, és megkoszorúzzák Petőfi Sándor szobrát. A magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján este 7 órakor a Köztársaság téren rendez tömegdemonstrációt a fővárosi ifjúság, majd fáklyás menetben haladnak a Dózsa György útra, ahol a párt, a kormány, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a fegyveres erők képviselői helyeznék el koszorút. Újkori történelmünk legkiemelkedőbb dátumát, április 4-ét a gellérthegyi Jubileumi parkban ifjúsági nagygyűlésen

köszöntik a fővárosi fiatalok. Az idén akár két alkalommal is időszerű lenne a FIN megrendezése — mondotta Barabás János. — Hiszen az év végén ünnepeljük pártunk megalakulásának 60. évfordulóját, s december 30-án a kommunista ifjúsági mozgalom megalakulásának 60. évfordulóját is.

Amikor a Forradalmi Ifjúsági Napok részvevői hitet tesznek amellett, hogy tisztelettel őrzik haladó hagyományainkat, történelmi múltunk dicső, forradalmi emlékeit, egyúttal a szokásosnál is több szót ejtenek a nemzetközi ifjúsági mozgalom helyzetéről, harcáról.

1978 első felében pártunk ifjúsági szervezete, az ifjúkommunisták több mint 800 ezer tagja fontos feladatának tekinti, hogy aktívan kivegye részét a nemzetközi ifjúsági mozgalom feladatainak való- raváltásából.

Vasárnap szárhét választókerületben tartottak a megyében időközi tanácstagválasztást. A választópolgárok me- gyeszerte a korábban jelöltekre adták szavazataikat. Az alábbiakban pillanatképeket közlünk a választásokról:

Jászárokszálláson 60 választókerületből kettőben választanak új tanácstagot.

— Mindkettőt haláleset miatt, — mondja a tanácselnök. — Sanyi bácsi egyik délelőtt még felszólalt a tanácsülésen, este szívroham végzett vele. Racskó János meg kőműves kisiparos volt. Munka közben köszöntött rá a kaszás.

A kisiparosok mellett új munkások garmadája nőtt fel a Hűtőgépgyár helyi üzemében. Érthető a tanácselnök okfejtése: — Nem véletlenül esett a jelölésnél a választás Szabó Józsefre, aki

a Hűtőgépgyár munkása. Egyhangú jelöléssel indult... A másik körzetben pedig Szántó Zoltánt jelölték, ő is kőműves kisiparos. Hetein szóltak mellette a jelölőgyűlésen.

Jászárokszálláson reggel hatkor kezdődött a szavazás. Az első választópolgár három perccel hát után adta le voksát.

Jászladányban hét választókerületben üresedett meg a tanácstagi hely. Négy értelmiségit és három fizikai dolgozót jelöltek erre a tisztségre. Közöttük van Tánczos Gábor, az ipari szövetkezet fémcsiszolója. Programja: „Van mit elérni, legfőbb gondunk a víz”. Bordács Mihály megválasztása előtt igy nyilatkozik: „— Fiatal az ember, küzd magáért és társaiért. Az Egyetértés Tsz szállításvezetője vagyok. Eddig is emberekkel foglalkoztam. Remélem, a választó- polgárokkal is meglesz az egyetértés.”

A déli külvárosi általános iskola felé tartunk Karcagon. A szokásosnál gondosabban öltözött emberek csoportja jelzi, hogy ebben a körzetben is tanácstagot választanak. A még sártengernek kinéző út mentén lerakott építési anyag pedig azt jelzi, hogy a megválasztandó tanácstagnak lesz gondja, kellemes gondja, az útépítéssel. Az iskola egyik osztály- termében a környéken lakók kedélyes, családias tömege szorong szavazásra várva, az asztal mögött ülők alaposan megizzadnak a munkában, adják a szavazólapokat, a gyengébbik nemet köszöntik a közelgő nőnap alkalmából. Reggel fél kilenc van, a szavazók hatvan százaléka már leadta voksát. Minden rendben megy.

Egy idősebb férfi érkezik, kérdezik, hogy hozta-e a papírt? „Milyen papírt?” „Hát azt a...” „Ember kell ide, nem papír!” Megy. Ebben « körzetben két jelölt is van; egyikük a 24 éves Oros Istvánná, aki sütőipari szakmunkás. A másik jelölt Csombordi Imre, 45 esztendős, szakmunkás a Talajjavító Vállalatnál. Kis közvéleménykutatást tartok. Egy idősebb cigányasszonytól érdeklődöm, ő kire szavazott? „Magánügy” — mondja. Egy másik Csombordi Imrére: „Jó kis magyar ember. Régen ismerem.” Férj és feleség tanakodik, a két név közül melyiket húzzák le? Végül a férj salamoni döntést hoz: „Ne húzd ie egyiket se, még bajunk lehet belőle!” Kamaszodé cigánygyerekek jönnek, csillogó szemekkel nézik a szavazást. „Láttatok már szavazást?” „Még nem láttunk szavazást.” ..Tudjátok, mi van most itt?” „Tanácselnököt választanak” — mondja az egyikük, de társa helyesbít: „Tanácstagot választanak, otthon azt mondták.” „Jöttek megnézni, mi lesz a dolguk néhány év múlva, s egyelőre az okozza nekik a legnagyobb fejtörést, hogy ugyan mit csinálhat az az asszony meg az az ember abban a fülkében? Egy fia- tál házaspár lép ki abból a bizonyos fülkéből, az urnához lépnek, Orosnéra adják voksukat: ..Egyidős velünk, szerintünk jó tanácstag lenne. De ne haragudjon; sietünk, mert készíteni keli a vasárnapi ebédet, és már a kertben is lehet motoszkálni ...” A szavazók cserélődnek. rendben, fegyelmezetten. Jó kedvű emberek: érkeznék a ragyogó napsütésben.

S. B.—K. L.

Nádas Éva először szavazott, ebből az alkalomból a kunszentmártoni 3. számú szavazókörzet szavazatszedő bizottsága nevében Nagy Károly virággal köszönti az ifjú állampolgárt

A belügyminiszter Szolnokon

Tegnap a Szolnok megyei Rendőr-főkapitányságon kibővített megyei parancsnoki értekezletet tartottak, amelyen részt vett Benkei András, az MSZMP KB tagja, belügyminiszter. A tanácskozáson megjelent Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára.

M. Szabó István vezérőrnagy, megyei rendőrfőkapitány értékelte az elmúlt évben végzett rendőri munkát és a megye állambiztonságának, közrendjének, közbiztonságának helyzetét. A parancsnoki értekezleten felszólalt Benkei András és Andrikó Miklós.

Képünkön: Benkei András (középen) belügyminiszter, Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és M. Szabó István megyei rendőrfőkapitány.

Egyedülálló kísérlet

H tíszauörkonyi kincs

A dunántúliak dolomiton járnak. Számok, jóslatok helyett így jellemzik a szakemberek a magyarországi készletek nagyságát. A pontosság kedvééért hozzáteszik. Borsodban is sok-sok millió tonnányit találunk ebből az anyagból. Mindezek mellé elmondják azt is, hogy az Alföld mélyében óriási szénsavmezők lapulnak — érintetlenül. Tiszavárkonyban működik egy féltízem — így titulálják — ahol kincset csináltak ezekből a halottnak hitt anyagokból.

Rumpler György üzemvezető a félüzem születéséről:

— Laboratóriumi körülmények között már állítottak elő dolomitból szénsav segítségével magnezitot. A félüzemet azért építették 1969- ben, hogy kikísérletezze, ipari körülmények között előál- lítható-e az anyag. Hogy mire jó a magnezit? Téglákat készítenek belőle, ezeknek az a tulajdonsága, hogy magas hőmérsékleten sem veszítik el szilárdságukat. Hőállóak. A kemencéket, az üstöket ezzel bélelik az acél vagy az üveg gyártásánál. A magnezit nehezen beszerezhető drága anyag, ezért kíséreltük meg, hogy a világon először iparilag dolomitból, szódából állítsuk elő.

Hogy milyen drága a magnezit? Néhány évvel ezelőtt egy tonna ára 70—80 dollár volt, ma már 260. Van, aki tengervíz segítségével, van, aki más eljárásokkal állítja elő. Magyarország importból szerzi dollármilliókért. Érdekünk: ha itthon előállítható gazdaságosan, ne vásároljuk meg külföldről. Hazai Béla, a Magnezitipari Művek igazgatója: •

— Annyit tudtunk, hogy van néhány képlet, amely leírja a szintetikus magnezit előállítását. Hogy milyen befektetéssel tudjuk elkészíteni. magyarán gazdaságosan előállítható-e. azt papíron nem tudtuk kiszámítani, ehhez kellett a félüzem. Az elnevezése azt illusztrálja, hogy itt nem termelő munkát végeznek. Mintegy 50 millió forintnyi beruházással készült el, a kísérletek pedig évenként elvittek a fejlesztési alapunkból 10—15 millió forintot. Mivel 1968-1969- ben kezdődtek meg. azóta

szép summányit felemésztett az új eljárás kidolgozása — a könnyűiparban ebből egy új gyárat építenek — de megérte.

Megérte, mert a gyártási technológiát a félüzem „letette” az asztalra. (Kisebb finomítások még hátravannak.) Az Ózdi Kohászati Művek egyik acélkemencéjének fele boltozatát az itt készült, másik felét a legjobb importtéglákkal bélelték ki. A ti- szavárkonyi állta a próbát.

Az viszont más lapra tartozik, hogy egy évtized a kísérletezésre nem csekély idő. Szabó Lajos mérnök:

— Sokszor

elakadnak a

munkák, volt úgy, hogy az egész kutatói gárda kicserélődött. Én akkor kerültem ide. Sokat küszködtünk részproblémákkal, s egy ideig az volt a vélemény, a kísérleti üzemben nem szükségesek műszerek. Végül csak automatizálni kellett a folyamatokat. Megépítettük az aknás kemencét, beszereztük az új szűrőket — összefogva a veszprémi Vegyipari Egyetem munkatársaival, sikerült előállítani a megfelelő minőségű anyagot.

Négy kutatómérnök dolgozik ift. Ahogy mondják:

életközeiben. Más ez, mint a kutató laboratórium, csendes, meleg vegyszerszagú a levegője. A rajzasztal egy

törött ablakú szobában. s automatizáció ide vagy oda, a külső hőmérsékletet be

kell kalkulálni a technológiai folyamatba. Erről beszél Sárai Szabó Károly villanyszerelő:

— Télen könnyen befagynak a csövek, nyáron túlságosan is meleg van a kemence

mellett. Gyakran tizenkét óráztunk a berendezések működését figyelve, s jónéhányszor beavatkozva, hisz olyan vegyi folyamatról

van szó, amely nem tűr megállást. Izgultunk a kísérletekért. és bosszankodtunk, ha nem sikerült. Évek során összekovácsolódott a társaság, bennünket munkásokat megbecsülnek. Van rendes öltözőnk, fürdőnk, étkezdénk.

A kísérlet tehát sok-sok küszködéssel, próbálkozással, nem kevés morfondírozással végre sikerült. A magnezitot dolomitból szénsav segítségével a világon egyedül itt, üzemi körülmények között elő tudják állítani. A termék jövőjéről Hazai Béla igazgató:

— Örömmel mondhatom, hogy a napokban írjuk alá a VEGYTERV vezetőjével a szerződést, így ők kidolgozzák a fejlesztési célt, az előzetes terveket — részletes számításokkal, elemzéssel — ez kerül majd az Állami Fejlesztési Bizottság elé döntésre: megvalósítható vagy sem. Mi — előzetes számításaink szerint — szeretnénk 'létrehozni mintegy 3 milliárd forint beruházásával egy gyárat Tiszavárkonyban. A szénsav ott adott, van elegendő víz is, hiszen nem messzire a Tisza. A Pilisben s Borsodban kitűnő dolomitból 40 —50 évre elegendő mennyiséget találunk, amely minimális, mintegy 100—120 millió forintnyi befektetéssel bányászható. A szénsavban levő metán dúsítás után felhasználható, ezzel a gyártás energiaköltségei csökkenhetnének. Az üzem évente mintegy 50 ezer tonnányi szintetikus magnezitot állítana elő, számításaink szerint négyszáz dolgozóval. Ez a mennyiség fedezné a hazai igényeket, s talán exportba is jut belőle. Decemberre elkészülnek az előzetes tervek, jövőre a döntés után már többet tudunk az üzem sorsáról mondani.

Hajnal József Fotó: Járdány A.