Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-30 / 75. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. március 30. Közelebb a városhoz HA A MUNKÁLATOK ÍGY HALADNAK; A tiszaburai új iskola határidőre elkészül n ajon milyen ma egy községben például betegnek lenni? Természetesen, betegnek lenni mindenhol rossz. A kérdésnek mégis van értelme: a válaszból ugyanis kitetszik, hogy milyen messze van a falu a várostól, s az is, hogy közelebb került-e a falu a városhoz? A falu és a város közötti különbség eltüntetése ugyanis a szocialista társadalom egyik fontos és nagyon sok időt igénylő feladata. Vegyünk egy konkrét példát, pusztán a szemléletesség kedvéért: Abádszalók. Tavaly, év végén három hónapig egyetlen orvos sem volt a községben, helyettesítéssel próbálták ellátni a betegeket, de (éjszakánként orvos nélkül maradt hatezer ember. Elképzelhetjük, milyen nehéz időszak volt ez, hiszen még az is óriási problémákat okoz, ha a két orvosi státusz közül az egyik betöltetlen, netán betöltött, de az orvos beteg. Egy községbe nem éppen könnyű feladat orvost csalogatni, ennek ellenére Abádszalókon most mindkét státusz be van töltve. Mégsem túl egyszerű itt betegnek lenni, mivel a szakorvosi rendelésekre utazniuk kell a gyengélkedőknek, ami esetenként még egy egészséges embert is maródivá tesz. Az abádszalókiak Tiszafüreden találják meg a belgyógyászt, Szolnokon az urológust, Karcagon az ideggyógyászatot és a sebészetet, Kunhegyesen a tüdőgondozót és a szülészetet. Az utazás kész odisszea: Szolnokra reggel ötkor el kell indulnia a betegnek autóbusszal, s jobbik esetben „már” délután háromnegyed ötkor hazaér. Tiszafüredre fél hétkor elég elindulni és délután háromkor akár otthon is lehet a beteg. Karcagra negyed hatkor ha elindul, jó esetben kettőkor, rosszab- bik esetben fél hatkor otthon van. Autóbusszal. Mert a vonatközlekedés ennél bonyolultabb. Ennek érzékeltetésére elegendő egyetlen példa: ha valaki Karcagra akar vonatozni, akkor először autóbusszal kimegy a községtől hat kilométerre levő vasútállomásra, felszáll a Kálká- polna—Kisújszállás között közlekedő vonatra, Kisújszálláson átszáll a Budapest— Debrecen közötti személyre, Karcagon felszáll egy autóbuszra, keresztülutazza az egész várost a kórházig. Sürgős esethez, magatehetetlen beteghez azonban mentő jön, rájuk nincs panasz. A telefonra már némileg több, hiszen ilyen sürgős esetben nem jöhet elég gyorsan vonal. Abádszalókon 1974 óta megnyugtatóan megoldott a fogorvosi ellátás; korábban technikus, ma szakorvos látja el a betegeket. A mozgó szakorvosi szolgálat is egyszerűbbé teszi a községben élők dolgát: gyermek- és szülész szakorvos jár ki hetenként, így megoldották a csecsemő- és terhestanácsadást. Van gyógyszertár is, azonban a társközségben, Ti- szaderzsen nincs, ott a legfontosabb gyógyszereket az orvos kézi gyógyszertárából lehet megkapni. Mivel a betegek egy része az idősebb korosztályhoz tartozik, úgy tűnik, faluban öregnek sem túl könnyű lenni. Nagy részük a mezőgazdaság nyugdíjasa, kapnak ingyen szalmát, háztájit, a szövetkezet foglalkoztatja őket, megrendezik az öregek napját és így tovább. Itt az öregek a nagy portákon életük alkonyán Is azt csinálhatják, amit gyermekkoruktól kezdve mindig is gyakoroltak: állatokat nevelhetnek, bíbelődhetnek a kerttel. Húsz ember számára nyitva áll az öregek napközi otthona is. Az öregek sorsa egy faluban általában közügy, és — sajnos — előfordul, hogy egy- egy idős emberrel többet törődnek a társadalmi szervek, mint a családja. Az ilyen családot azonban meglehetősen elítéli a falu. Milyen ma egy községben vásárlónak lenni? Igaz, hogy az utóbbi években a legtöbb településben alapvető javulás történt a kereskedelmi ellátásban, a falusi ember mégis kevesebb jóban részesül, mint a városi. A kisebb falvakban nem lehet kapni televíziót, olajkályhát, hűtőszekrényt, mosógépet... Ezekért az árukért utazni kell a szomszédos városba vagy nagyközségbe, haza kell száll itatni, egyszóval a vásárolt tárgy így többe kerül, mint egy városi embernek, az utánajárásról nem is beszélve. D kisebb falvakban nem valami bőséges a ruházati boltok választéka sem: van bársonynadrág, ceig, száras cipő, gumicsizma, kendő. . . Abádszalókon ennél persze sokkal jobb az ellátás, a városinál azonban rosszabb: kicsi a készlet, szezonvégi kiárusításkor nincs mit a vevők elé tenni. Nem csoda tehát. hogy árleszállítás idején Abádszalókról is (csakúgy, mint a többi községből) özönlik a nép a nagyobb városok, áruházak felé. A bútort Kunhegyesről, Tiszafüredről, Karcagról, KisújszáK lásról, Szolnokról veszik az abádszalókiak. Drága a fuvar, nehéz szállítójárművet szerezni, a rossz utakon könnyen megsérülhet a drága holmi, stb. Milyen ma egy községben közéleti embernek lenni? A válasz önként adódik: nehéz. Mezőgazdasági munkák idején nagyon nehéz bármit is szervezni, ezért a közéleti ember inkább ősz végén, télen nyüzsög. De ilyenkor is tekintetbe kell vennie az állatok etetését, a tejcsamokot, az üzletek zárását, sőt azt is, hogy a kívánt rendezvény ne Erzsébet napra essen, aznap este ne legyen a televízióban Ki mit tud, vagy valami népszerű filmsorozat, netán valami izgalmasnak ígérkező futballmeccs. Másrészt azonban könnyebb a faluban megszervezni valamit, mivel itt mindenki ismer mindenkit és hálásak minden apróságért, ami érdekükben történik. Ö árpedig történt ez-az utóbbi évtizedeinkben, ezt ők is elismerik, s ha saját életüket nézik, érzik, hogy a falu közelebb került a városhoz, minden jelenkori nehézség, bosszúság, gond ellenére. Azt is megértik a falvakban élők, hogy nem épülhet minden településen kórház, Dómus áruház, Skála áruház. K. L. Éppen a hosszú szünet tart a tiszaburai iskolában. A tanulók napoznak, kergetőz- nek az udvaron, s úgy tűnik, a fiúk egy része mindent elkövet, hogy a helybeli családok mosópor- és szappanfogyasztása semmiképpen ne zuhanjon az országos átlag alá. Igaz, mind,ez az adott helyzetben, a túlzsúfolt iskolaudvaron nem nagy kunszt. Harsányi Ferenc igazgató- helyettessel figyeljük az önfeledt lurkókat. Néhány pillanatig tusakodik: feddő, szigorú tanár, vagy a látottak elnéző szemlélője legyen-e. Végül az utóbbit választja. Napközi a régiből — Megértem a gyerekeket, örülnek a jó időnek, a szünetnek meg annak, hogy végre kiszabadultak a szűk termekből. Jelenleg kilenc helyiségre 15 tanulócsoport és egy napközis társaság jut. Én húsz éve tanítok itt, de azóta mindig váltott műszakban jártunk iskolába. Nincs szabad termünk a szertárnak, a szemléltető eszközök a tantermekben hányódnak. Az őrsi, rajösszejöveteleket rossz idő esetén nem tudjuk hol tartani. - mivel az ú. n. úttörőszobánk a 10 szakkör 181 tagját fogadja szinte minden délután. Ha elkészül az új iskola, lehetőség nyílik az állandó délelőtti tanításra, ez az épület napközivé alakul. Akkor már kényelmesen megtarthatunk minden órán kívüli foglalkozást. Az iskolaudvarhoz pár lépés a tanácsháza, ahol Bakó Sándor tanácselnök éppen a költségvetési papírokat rendezgeti. A kocsi (a harmadik) még szinte új volt, fénylett rajta még a nikkel. A tulajdonosa büszke, de meglehet, hogy inkább öntelt. Mást nem hallott, amikor a volánt fogta — vagy kéztördelő beosztottjaival a közlekedési morált szapulta —, hogy manapság milyen ritkaság az olyan biztos kezű vezető, mint ő. Szinte élvezet mellette ülni. Vakmerő és magabiztosan kockáztat. Centire kiszámítva előz. Ö is pontosan így gondolta. Legszívesebben toporzékolt volna, de a pedálok miatt csak dühösen magyarázhatott az országúton mások legapróbb tévedései miatt. Ilyenkor a kedvenc refrénje volt: „a mazsoláikat még rollerezni sem engedném a játszótéren.” Olyan hévvel, olyan átéléssel mondta mindezt, hogy akik hallgatták, néha már arra is gondoltak, hogy az lenne a legjobb, ha mint egy karmester ő dirigálhatna az or— Régi gondunkon enyhít ez a szép intézmény. 15 millió 900 ezerbe kerül a vadonatúj iskola, 8 tanteremmel, kisegítő helyiségekkel, szertárakkal, két műhellyel, tornateremmel együtt. A megyei ÉPSZER Vállalat tavaly júniusban lár tott munkához. Eleinte akadt csúszás, de sikerült pótolni a lemaradást, s jelenleg megfelelő ütemben folynak az építkezések, sőt a héten elkezdődnek a szakipari munkák is. Egyelten felhő árnyékolja derűlátásunkat: a Heves megyei Vízműtársulat csak 1979. április 15-re vállalta a tisztítókapacitás teljes üzembe helyezését. Tény, az ún. ipari víz már augusztus végére itt lesz, de ez ivásra még alkalmatlan. Remélem,. ezért a KÖJÁL illetékesei nem gördítenek akadályt a szeptemberi tanévkezdés elé. Műszaki átadás augusztus 20-án A műszaki átadás egyébként — a tornaterem kivételével — augusztus 20-án történik, s bízom az itt dolgozó. zömmel burai munkások szorgalmában, igyekezetében. Már április első napjaiban községi, társadalmi munkaakciót szervezünk: lebontunk egy régi, útban levő épületet. Később pedig amikor a parkosításra. az udvarkialakításra és a környezetrendezésre kerül sor, szintén számítunk a helybeliek segítségére. Az építkezéshez közeledve megfigyelhető, a toronydaru uralja a községet. Messze a település fölé nyúlva jelszágúton: ki mikor előzzön és kerüljön, forduljon és fékezzen, álljon meg és induljon. Akkor aztán lenne rend és közlekedésbiztonság! Egyszer aztán megesett, hogy nemcsak dühösen magyarázott, hanem igen sajátos (ró jellemző) módon hozzá is fogott a rendcsináláshoz. Az egyik] — várost átszelő — főúton elég nagy tempóban közeledett a zebrához. (A gyalogosok nem ugrálhatnak csak úgy még a csíkkal jelölt szakaszán sem az országúinak. Főleg akkor nem, ha ő közelít.) Hogy hogy nem, mégis, többen a zebrára léptek, fékeznie kellett. Még hogy ő‘ szándéka ellenére megállításra kényszerítik, ez több a soknál! Kiugrott a kocsiból, leteremtette a legyak- merőbbnek látszó gyalogost, s mikor az ellenkezni, vitatkozni mert, s érvelni saját igaza mellett, egyszerűen felpofozita. Ennek — az akár tanmesének is beillő — történetnek a főhőse, legnagyobb megrökönyödésére bíróság elé került, még nagyobb megrökönyödésére el is ítélték, s egy időre a jogosítványát is elvették. Sőt mi több, a szakemberekben még az is felmerült, vajon alkalmas-e ez az ember a gépjárművezetésre? Pontosabban, képes-e beilleszkedni az országút mozgó közösségébe? Kívülről fújja a KRESZ paragrafusait, de teljesen figyelmen kívül hagyja annak egészére vonatkozó bevezető sorait, amelyekben az úgynevezett bizalmi elv fogalmazódott meg, s az előzékenységről, a türelemről, az alkalmazkodásról szól. Eddig a gépjárművezetővizsgákon csak a szabályokat s a vezetési technikát leérté^ számon. Hogy milyen a személyisége, van-e önuralma annak, akinek jogosítvánnyal a zsebében a gépen is uralkodni kell — ezeddig nem firtatták. Ezzi a munkálatok nagyságát. De a hatalmas fémgém már nem áll egyediül, mellette kétemeletes, csupabeton iskola. Felvonó berreg, daru dudál, sürgő-forgó téglahordóik, kőművesek, ácsok. Mindenfelé munkazaj. Vankó János művezető elégedetten tolja hátra a kalapját. — Jól dolgoznak az emberek. Pedig mindössze harmincegyen vannak, de jelenleg már folynak a szerelvényezési, belső építőszerkezeti munkák is. Az ütemtervet tartjuk, igaz, a betonelemek szállításában akadt csúszás, de szombat-vasárnapi pluszmunkákkal ráhajtottunk, -és jelenleg minden sínen van. Nyugodtan leírhatja, augusztus 20-án meglesz a műszaki átadás, és a tantermek várják majd a szeptemberi becsengetést, a tanulókat. Tornaterem is lesz! Elmenőben kettes sorban egy osztály cigánygyerek igyékszik az épülő iskola melletti futball pályára. — Srácok, ősztől mán idejárunk! — lelkesedik az egyik. A másik legyint: — Ugyan Zsiga, itt is tanulni kell — adja a bölcset. 1— Tanulni, tanulni persze, hogy kell. De lesz sportudvar, meg látod, tornaterem is... A másik szeme felcsillan, úgy tűnik, ez az érv hat rá. Megtörli arcát, s tizenéves bölcsességgel megjegyzi. — Az annyát, mekkora tornaterem! Mászni is megtanulok. Az eperfára mán megy, a kötélre se lesz nehezebb ... után azonban (április l'től) a KPM és a BM együttes rendeletének „parancsára” már fogják! Most már arra is kíváncsiak lesznek azok, akiken a jogosítvány kiállítása, bevonása és visszaadása múlik, hogy milyen a vezető alkalmazkodási képessége, hogyan viseli el a gépjárművezetés közben jelentkező megterheléseket, rendelkezik-e veszélyes szituációk gyors felismerésének a képességével, tud-e egy másodperc alatt dönteni és cselekedni? Ez még nem jelenti azt — bár meglehet az lenne a legmegnyugtatóbb —, hogy minden gyakorló és leendő gépjárművezetőt pszichológusok és pszichiáterek fognak keresztkérdésekkel gyötörni. Egyelőre meghatározott esetekben lesz a jogosítvány kiállításának feltétele a pályaalkalmassági vizsga eredménye. Azoknál, akik a 18. életévüket még nem töltötték be, vagy akik már elmúltak 55 évesek, és még az első jogosítványukat várják. A hivatásos gépjárművezetőkre, korra való tekintet nélkül vonatkozik az új rendelet, Szintén nem lesz jelentősége a kornak akkor, ha valaki a gépjárművezetői vizsgán már az 5. alkalommal megbukik. Sokkal nehezebb és bonyolultabb lesz azoknak a gépjárművezetésre alkalmatlan amatőröknek a kiszűrése, akiknek már dokumentumuk van. Közülük a rendőrség pályaalkalmassági vizsgálatra kötelezheti azokat, akiknél egy vétségi vagy szabálysértési eljárás során az alkalmatlanság gyanúja felmerül. Például súlyos balesetet okozó vakmerő előzés, gyorshajtás, durva szabálysértés, ittas vezetés, cserbenhagyás esetén... S feltételezem, hogy a gyalogosokat pofozkodva rendre- utasító, nagyképű gépjármű- vezető esete is közéjük sorolható! — k — Az Országos Közegészségügyi Intézetben új ivóvizszabványt dolgoztak ki. Az új szabványra azért van szükség, mert az ipar és a mezőgazdaság egyre több olyan vegyi anyagot használ, amely a vízbe jutva az egészségre káros lehet. Képünkön vizsgálják a viz kémiai összetevőit D. Sz. M. Április elsejétől Csak aki alkalmas
