Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-30 / 75. szám
1978. március 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ha elkopik a fúrófej, ki kell húzni az eddig leeresztett összes csövet. Ebben segít a szállítószék, amelyet Takács László és Polgár Sebestyén szerel a csőfejre Hüvelykujjnyi drótkötelek rögzítik az R 500-as fúró- berendezést, ahonnan a mélybe indul a fúrófej Több vízre szomjazik Berekfürdőn az üveggyár, a fürdő, no meg az üdülök is. Üj kutat mélyítenek most a Víz- és Csatorna- művek kútfúrói, ivóvizet keresve. Az eredetileg 180 méteresre tervezett fúrás most már 350 méternél is mélyebben jár, mert az eddig talált vízadó rétegek hozama csekélynek bizonyult. A Kónya-brigád most úgy tervezi, hogy a jövő hónapban, hatszáz- méteres mélységben munkájuk befejeződik: a meglevő vízmű mellett új forrás „'üzemel" majd. A kihúzott béléscsöveket a „kapcsos”, Radó Bálint állítja katonás rendbe. Munkahelye a három emelet magasan libegő szerelo- pad A iebocsótott béléscsöveket másfél méteres, motorral forgatott gépkulcs csavarja össze. A csőben áramló iszap ellensúlyozza a rétegnyomást, és hozza felszínre a kifúrt kőzet- törmeléket is Hosszabbodnak az árnyékok, „hazatérnek” a fúrósok. Ha nem is a család, de meleg vizzel, televízióval felszerelt, kényelmes konténerházak várják őket munka után Kőhidi Imre képriportja Ruházati cikkek Szabad áron, de nem korlátlanul a részle- Mielőtt tekbe bocsátkoznánk előbb az ‘aktuális in" tézkedés: 1978 áprilisától a gyártók — a cipők és a maximált áras gyermekholmiktól eltekintve — maguk határozzák meg, hogy termékeiket milyen áron hozzák forgalomba. Másként fogalmazva — a ruházati termékek nagy része szabadáras lesz. A szakemberek szerint ezzel az árképzés általános formája a tényleges és indokolt vállalati költségeken alapuló kalkuláció lesz — a költségek-tényezők (bér, rezsi) változását azonban előre kell bejelenteni. A szabadárak alkalmazása azonban nem jelent gátta- lan árképzési lehetőséget: az ármozgást az évi tervezett árszínvonal meghatározza. Ennek megfelelően, 1978-ban a fogyasztói árszínvonal nem haladhatja meg a 4 százalékot, s ebben már a szabad árváltoztatás hatása is beleértendő, mintegy két százalék *, erejéig”. Még mindig az intézkedésnél maradva: mi tette szükségessé a szabad árak kiterjesztését? Elsősorban a fogyasztói igények jobb, gyorsabb kielégítése. Az elmúlt években ugyanis bebizonyosodott, hogy a ruházati szakmában sok gond adódott az úgynevezett sémakalkulációs rendszerből. A maximált áras kategória nehézzé és merevvé tette az árképzés gyakorlatát, a vállalati törekvéseket — például a divat követésében — fékezte. Emiatt a termelők jobbik esetben is késve alkalmazkodtak a fogyasztók igényeihez. Nyilvánvaló, hogy a szabad árforma, amelyben törvényes keretek között, de szigorú állami ellenőrzés mellett alakulhat ki az ár — kézenfekvő megoldás arra, hogy a vállalat is megtalálja számítását és a vevő is azt az árucikket, amit keres. A szabad árak alkalmazása lehetővé teszi az árrendszer tökéletesebb működését, a termelők érdekeltségének helyes és méltányos fokozását. S ez a lényeg. A korábbi maximált árképzési forma következtében ugyanis az árak elvesztették orientáló szerepüket: a hatósági áras cikkek alig tartalmaztak nyereségképzési lehetőséget, míg a szabadáras termékek nyereségtartalma a tíz százalékot is jóval felülmúlta. Talán mindebből annyi már világosan látszik: a szabadáras kalkulációs formával a vállalatoknak érdemesebb lesz termelni, a divatos cikkeket is gyorsan piacra hozni, jobb minőségű termékkel megjelenni. De mit jelent a fogyasztóknak ez az árforma? Vajon nem azt-e, hogy a termelők) any- nyit kérnek majd egyes árucikkeikért, amennyit nem szégyellnek? A szabályok szerint önmagában a szabad árak alkalmazása nem jelenthet többletnyereséget. önmagában attól nem drágulhat meg valamely termék, hogy április 1-től más mód érvényesül a kalkulációban. Azaz: a többlethasznot csak indokolt többletértékkel — minőségi javulással, divatossággal, különleges igényességgel stb. — lehet elérni. Olyan tulajdonságokkal, amelyeket a vevő hajlandó megfizetni — szabad mérlegelése alapján. Megbízható garanciája is van annak, hogy az árak — a szabad kategóriában — sem nőnek majd az égig Ezt a garanciát hivatott megteremteni a tisztességte- -len haszonról szóló kormány- határozat, valamint a szabad árak kalkulációs rendje. Az előbbiről: az árakat előre be kell jelenteni a2 árhatóságnak, s a vállalatnak csak akkor szabad alkalmazni (növelni), ha a hatóság azt nem ellenzi. Ha mindezt elmulasztják, illetve megszegik, akkor a vállalatnak könnyen a tisztességtelen haszonszerzésért kell felelni. S a példák bizonyítják, nem ritkán, súlyos több milliós gazdasági bírság a következménye. kalkulac í AZ Új ős rend sem tartalmaz kevésbé szigorú szabályokat. A vállalatnak a szabadáras termékekről is árvetést kell készíteni. Ebbe csak a tényleges és indokolt anyagmennyiséget, a munkaidőt, a valóságos anyagbeszerzési árakat és az utalványozott béreket, valamint a számviteli előírások szerint kiszámított tényleges rezsi- és egyéb költségeket lehet beállítani. S mint arról már szó esett — al végleges árvetést a vállalat köteles az új ár alkalmazása előtt az árhatóságnak bemutatni. Am a hatóságok — részint a szakmai felettes szervek, részint az árhivatal — rendszeresen — kérés nélkül is — ellenőrzi az árvetéseket, a szabadárak alkalmazását. M. I. Piacra is termelnek az ifjúmunkások Fejlesztik a mezőgazdasági gépjavítást Ellentmondás van a mező- gazdaság jelenlegi gépesítési és az üzemi gépjavító háttér műszaki színvonala között; eljött az ideje annak, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek gépműhelyeiben iparszerű tmk-módszereket alkalmazzanak — állapította meg a MÉM átfogó felmérése. A mezőgazdasági gépek, felszerelések többét „tudnak” mint amit a gyakorlatban kihoznak belőlük — ez részben a javítás és a karbantartás hiányosságaival magyarázható. Több szereidébe be sem férnek az új kombájnok, traktorok és a felújításhoz használt eszközök is hiányosak, korszerűtlenek. Bár kétségkívül van előrelépés — jelenleg is mintegy 150 gazdaságban korszerűsítik, illetve újjáépítik a műhelyeket, és több termelési rendszer épít ki központi gépműhelyeket — mégis szükség volt arra, hogy a MÉM egységes tervezetet adjon a nagyüzemi gazdaságoknak a műszaki tevékenység fejlesztésére. Általában a már meglevő műhelyek korszerűsítését, új gépekkel, diagnosztikai eszközökkel, műszerekkel való felszerelését ajánlják az üzemeknek, azzal, hogy szükség szerint könnyűszerkezetes építményeket is emelhetnek, ha a javítás feltételei azt megkövetelik. Pontosan meghatározták a 3—5 ezer hektáron gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem szerviz-műhelyének felszerelését és tartozékait is. Egyéb intézkedések is segítik a gépek jobb kihasználását. Meghatározott típusú nagygépek garanciális jogát elveszti az a nagyüzem, amelyik a gépen nem megfelelően képzett szakembert foglalkoztat, Jászberényben az újerdői ifjúmunkás otthon 50 négyzetméter alapterületű üvegházában a Hűtőgépgyár József Att’la Szocialista Brigádja tavaly beszerelte a melegvizes fűtést. Ez használt a palántáknak. Rövidesen elkezdhetik az előnevelt cécei elitt fehér paprikapalánták kiültetését. A munka a 350 négyzetméter alapterületű fóliasátrakban, majd a több mint 400 négyszögöl szabadföldi kertészetben folytatódik. Szőke Kálmán őrnagy, Karcag város tűzoltóparancsnoka előtt vékony dosszié. A tavalyi tűzesetek összegzése. — Tavaly szerencsére kevés riasztásunk volt. Míg 1976-ban harmincnégy, tavaly mindössze tizenhét alkalommal vonultunk ki tűzhöz Karcagra, Kisújszállásra. — Javult a tűzbiztonsági 1 egyelem? — A közületeknél igen. A 17 tűzesetből mindössze nyolc érint állami tulajdont, 42 ezer forint kárértékben, míg a magánházaknál esett tűzkár összege meghaladja a 156 ezer forintot is. — Meg lehetett volna előzni ezeket a tüzeket? — Körültekintőbb, fegyelmezettebb . viselkedéssel, igen. Jellemző: a városok ipari üzemeiben nem volt tűz. Ezekre a helyekre és a szövetkezetekhez rendszeresen járunk, segítjük, ellenőrizzük a megelőző munkát. Az Ifjúmunkás Otthon kertészetében a primőrpaprikán kívül az idén pritaminpapri- kát, borsót, hónapos retket, paradicsomot, uborkát, burgonyát, zöldséget és sárgarépát termesztenek. A megtermelt árukból bőségesen jut az otthon konyhájára. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is szerződést kötöttek az Afész-szel ötezer darab fehér paprika és 15 mázsa pritaminpaprika szállítására. — És a magánházaknál? — Ott jóval több a gondunk. A századeleji építkezéseknél mindig közel húzódik a gerenda a kéményhez. A vékony tapasz a fa, a venyige hőfokát még bírja, de a szén és a koksz már átmelegíti a sárréteget, és kész a baj. Ráadásul a kéményseprő a lakások zömébe mindig rosszkor jön, nem szeretik, ha végzi a munkáját. — Mit kér a lakosságtól? — Az utcán mindenki szívesen találkozik a „fekete mesterekkel”, otthon meg húzódozik a kéménytisztítástól. Pedig a lakásbiztonsághoz ez az évente kétszer előforduló kis kellemetlenség, takarítás is hozzátartozik. Tavaly is megspórolhattunk volna néhány kivonulást, ha a lakók nem küldik el a „szerencse lovagjait.” D. Szabó fl tüzet is meg lehet előzni Ha a gerenda közel van a kéményhez
