Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-29 / 74. szám
1978. március 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A cselekvés programjai gazdaság területén működő pártalap- szervezetek beszámoló taggyűléseiken értékelték műit, évi politikai cselekvési programjuk végrehajtását. Az irányító pártszervek programjaira támaszkodva egyúttal elkészítették az idei feladatok eredményes végrehajtását szolgáló cselekvési programjukat. Ma már elmondhatjuk, hogy a cselekvési programok megvalósítása a pártmunka szerves részévé vált. Az első kísérletek óta tartalmilag fokozatosan javulnak e dokumentumok: míg korábban sokat markoltak, a célokat és tennivalókat túl általánosan fogalmazták meg, add,ig most már egyre jellemzőbb rájuk a konkrétság, s a néhány legfontosabb feladat kiemelése. Általánossá válí annak megértése, hogy a cselekvési program nem cél, hanem eszköz. A különböző szintű pártszervek és az alap- szervezetek cselekvési programjai jobban egymásra épülnek, összehangoltabbafc. Az irá- ' nyitó pártszervek az általuk kiemelt feladatokat nem az alapszervezetek mellőzésével, hanem azok hatáskörét és felelősségét tiszteletben tartva, az ő közreműködésükkel kívánják elérni. Előrelépés tapasztalható a feladatoknak az állami és társadalmi szervek közötti elhatárolásában és a tennivalók koordinálásában ... S ami ugyancsak lényeges: sokkal jobb a kapcsolat, az összhang a párt- szervezetek cselekvési programjai és munkatervei között. A cselekvési programok jól tükrözik, hogy pártalapszervezeteink tartalmi munkájában egyre jöbban az adott terület helyzetét, fejlődését meghatározó fő kérdések kerülnek előtérbe. Nőtt a pártszervezetek kezdeményező készsége abban, hogy a rendelkezésre álló összes erőt koncentrálják e kérdések megoldására. Ebben szerepet játszik, hogy már a tervek készítésekor, a döntések előtt, de a végrehajtás során is gyakrabban kikérik a párttagság véleményét, javaslatait, s megfelelően kezelik, hasznosítják őket. Kétségtelen szerepük van a cselekvési programoknak abban is, hogy az alapszervezetek átgondoltabban foglalkoznak a termelij úgynevezett szubjektív tényezőivel. A gazdaság pártirányítása és a párttagság eszmei, politikai nevelése így jobban összekapcsolódik, jobban érzékelhető ezek kölcsönhatása. Azt is jól érzékelik a pártalapszervezetek, hogy az állandóan növekvő feladatokat csak minden szempontból jól felkészült, politikailag és erkölcsileg kiegyensúlyozott vezetők irányításával lehet megoldani. A kellő bizalom alapján — ami elengedhetetlen — segítik a gazdasági vezetők munkáját, és ahol szükséges, nagyobb követelményeket támasztanak velük szemben. Az ellenőrző munka fejlődését tanúsítja, hogy egyre kevesebb a csupán tájékozódó jellegű vagy „raportot” jelentő beszámoltatás. A rugalmasabb, sokrétűbb, a valósághoz jobban igazodó ellenőrzés során kellő figyelmet fordítanak a meglevő lehetőségek — a munkaerő, a termelőeszközök, a pénzforrások stb. — hatékony felhasználására, a hazai és nemzetközi piacon egyaránt értékesíthető korszerű, jó minőségű termékek gyártására. Rendszeresen vizsgálják a belső gazdasági szervezet működését, irányítási rendjét is. Egyoldalú és hamis lenne azonban a kép, ha éppen az elmúlt évi tapasztalatok alapján nem szólnánk arról, hogy akadtak olyan pártalapszervezetek is, amelyekben a cselekvési program csupán írott szöveg maradt, fiókban hevert. Még mindig kísért a túl általános fogalmazás, az elvek puszta ismételgetése néhány most elkészített programban is. Az elmúlt évi cselekvési programok alapján arra is következtethetünk, hogy több kérdésben még nem mindenütt sikerült gyökeres szemléletváltozást elérni, illetve a politikai munka eszközeivel megfelelően segíteni megoldásukat. Példaként említem az anyag- és energiagazdálkodást, a szelektív fejlesztést, a termék- és termelési szerkezet korszerűsítését. Több helyen még mindig a munkaerő számszerű növelését tervezik, ott is, ahol erre már évek óta nincs lehetőség. Változatlanul tapasztalhatók túlzott törekvések a vállalati autarchiára. Nem kielégítő az előrehaladás a munka- és üzemszervezés területén, a drága pénzen beszerzett technika működtetésében, általában az eszközök hatékony felhasználásában. A pártalapszervezetek nagy részében még cSak nagyon szerény lépések történtek arra, hogy a cselekvési programok alapján személyeknek, pártcsoportoknak, kommunista közösségeknek konkrét pártmegbízatásokat ^adjanak. Még mindig sok a felszínes, látszat- jellegű ellenőrzés és beszámoltatás, s nem kielégítő a konzekvenciák levonása. □ cselekvési programok politikai programok, ezért végrehajtásuk során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani ezekre a kérdésekre és az ezt befolyásoló emberi tényezőkre. Pártalapszervezeteink egyik alapvető feladata elérni, hogy a fejekben, a szemléletben rend legyen. Olyan reális, higgadt és nyugodt közgondolkodást kell kialakítaniuk, mely nem idealizálja, de nem is dramatizálja gazdasági helyzetünket. Munkálkodjanak azon, hogy a vezetők és a beosztottak egyaránt higgyenek a feladatok megoldhatóságában. Ellenőrizzék folyamatosan a gazdasági döntések realizálását és hatását, a végrehajtás helyzetét. Lépjenek fel bátran mind az önelégültséggel, mind az értelmetlen siránkozással szemben. Meglevő legnagyobb értékünk, a tettekre kész ember cselekvésre való mozgósítása — ez a pártszervezet egyik legfontosabb és legszebb feladata. Ehhez adnak alapot, szolgálnak az átgondolt *és tartalmas cselekvési programok. Lukács Gyula az MSZMP KB munkatársa A gépkocsiban hajnal óta szól a rádió. „Jelentkezem . . . nincs az, elmegyek oda . . Számok, fokok, kilók, helységnevek . . . Két felszállás között — Itt nincs senki —- hallatszik a rádióból. Fél kilenckor kezdődik az élet. — Adok egy tanácsot — így a központ hangja —, ha bejössz, el is mondom, hogyan kell egy traktorost odahívni. — Apikám, ide pénz kell, nem sóhaj — szól vissza a panaszkodó. — A saját szememmel láttam, amint felvette a fizetését. Tudod mennyit? Ezerkettőszázötven forintot! Ezért nemigen dumálhatsz egy traktorosnak! — Van ilyen — szólal meg Kiss Sándor növényvédő repülős. — Jó néhány helyen áttértek az AKÖV-normára, így alig keresnek a rakodók és a traktorosok. Ez a baj! — Itt többen is forgolódnak. — Ja, nálunk ez rendben van. Üj szászon ilyen probléma még nem fordult elő. Itt a régi tarifa szerint fizetnek, a Szabadság Tsz nagyon jó főbérlő. Van munka, van pénz! Nekünk is, a rakodóknak is. Egy pillanat ... — A 200-as a 7-esnek! \ Kiss Sándor veszi a mikrofont, beleszól. —. A 7-es a 200-asnak! — Jó reggelt! A 8-as körzet 7/1—7/4, Zagyvarékas, 15 fok, két kiló. — Jó, nyugtáztam! — Hát ez mi volt? —kérdem a pilótát. — Most jelentkeztem be a központnak. Szóltam, hogy munkára készen vagyok. — És a számok? — Az első része a rádiókapcsolat, a többi a munkahely helyét jelöli. Ha keres a légirendőrség, tudja, hogy merre vagyok! A 15 fok a rékasi templomtól számított irány, a két kiló pedig a távolság. Egyszerű? — Már indulhat is? — Rögtön1, csak a motor1 hadd melegedjen be. — Nem izgul? — Bár látom, hogy feleslegeset kérdeztem. — Ugyan már! Húsz * éve csinálom. ötvennyolcban négy géppel kezdtünk, s én voltam az egyik pilótája. Te jó ég, mekkorára nőtt ez a cég! Kiszáll az UAZ-ból és mászik fel a kabinba. — Találkozunk a másik reptéren — és már indul is. — Várjuk meg, amíg felszáll — javaslom a gépkocsi sofőrjének. A számyasgép elmegy, aztán egy ideig még áll a földön, majd hirtelen eltűnik a Zagyva-parti erdő fölött. — Már egy tartállyal kiszórtam. Porozni nem lehet, így a műtrágyát adjuk ki — mondja, mikor mi is megérkezünk. — ön szerint ki a legjobb növényvédő repülős ma Magyarországon. — Itt szép lehet mindenki, de okos nem. Egyiknek már volt, a másiknak még lesz valami baja. Tanácsos elfogadni egymástól minden tapasztalatot. Az ember magában érzi, hogy mit tud, de erről jó, ha hallgat. És nem hőzöng! Én most kaptam ezt az új gépet kipróbálásra. Ez lesz a jövő masinája. Az, hogy a két gép közül az, egyiket nekem adták, egy kicsit megbecsülés jele is. Dehát minek beszéljenek erről? Itt dolgozni kell pontosan. A vaigánykodást tanácsos otthon hagyni! A fiataloknak is az a bajuk), hogy elvégzik a nyíregyházi repülős iskolát, és azt hiszik, már ők az istenek^ s a tsz- ben mindenki vigyázzban áll majd előttük. Csakhogy tévednek! Itt a szerénység kötelező. Jobb lenne az is, ha többet adnának az emberi kapcsolatokra. Szerencsére most már sikerült elérni, hogy a végzés után egy évig gyakornokként dolgoznak. A fiam .is most tölti ezt az időt Mezőtúron, ugyanis ő is növényvédő repülős. Szerettem volna lebeszélni erről a pályáról, de nem bírtam vele. Pedig nehéz kenyér ez, akárhogyan is nézzük. Na, de mennem kell, mert tele van a tartály. — Jó fej ez a „Báró” — mondja a szerelője, miután a repülős felszállt. Ugyanis a többiek így hívják, de ő nem haragszik érte. Valóban komoly, megfontolt ember, sokszor a tsz-ek gond- ját-baját is magára veszi. Nemigen fordult még vele elő, hogy akár másnap a hibájából kiirtott volna valamilyen növényt. Odafigyel, de rettentően. Azt mondja, hogy jövőre nyugdíjba megy. A fiát szeretné ide. Ahogy én ismerem, nemigen hagyja ő abba a melót. Nem tudna meglenni nélküle! Avar László Harmincnégy hektáron termelnek az idén paprikaféléket a kunszentmártoni Körösmenti Tsz-ben. Két hektáron a keszthelyi töltenivaló paprika magról történő, fólia takarásos vetésével kísérleteznek, hogy a nagyüzemi paprikatermesztésből kiiktassák a költséges palántanevelést, és az azzal járó sok kézi munkaerőt. Felvételünkön: a palántadőlés ellen gombaölő szerekkel öntöznek a kertészek. (T. F.) A legértékesebb munka A DOLGOZÓ EMBER VÉDELME Tavaly Magyarországon négyszáznegyvenen vesztették életüket üzemi baleset következtében. Szolnok megyében — ugyanilyen okból - hatan haltak meg, eggyel kevesebben, mint 1976-ban. Szintén megyei adatok 1977-böl: 2 ezer 652-en szenvedtek üzemi balesetet, a betegség miatt kiesett munkanapok száma 60 ezer 798 volt. Összehasonlítva 1976-tal, csökkent, de még mindig nagyon sok a munkahelyen történt baleset. Hogy többé ne legyen ok! A SZOT-ban a közelmúltban tartott rendkívüli tanácskozáson a munkavédelemmel foglalkozó szakszervezeti és minisztériumi, illetve főhatósági vezetők azt igyekeztek kideríteni, hogy miért emelkedik, a halálos, a csonkulássai járó, életveszélyes és tömeges üzemi balesetek száma, és mit kell tenni a csökkentésükért. Tavaly elsősorban a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az építő-, az élelmiszer- és a vegyiparban volt kedvezőtlen a helyzet. A halálos és a csonkulásos balesetekről készült jegyzőkönyvek tanulsága szerint a sérüléseket és a tragédiákat a fegyelmezetlen munka és az ellenőrzések alacsony színvonala, esetenként a hiánya okozta. A leggyakrabban előforduló baleseti okok továbbra is a gondatlan szállítás-rakodás, a gépek figyelmetlen kezelései, javítása, a tárgyak esése, csúszása, a botlás, de emelkedett az áramütés és a gázkészülékek szabálytalan üzemeltetése miatt bekövetkezett üzemi balesetek száma is Nincs semmi baj? A számok és az okok elemzése egyúttal meghatározza a további tennivalókat is. Mielőtt azonban a feladatokat részleteznénk, egy káros szemléletről kell említést tenni. Sokan úgy gondolják, hogy „nincs nagy baj, hiszen — összehasonlítva az elmúlt év hasonló időszakával — csökkent a balesetek száma, jó úton haladunk, jól dolgoztunk ..." A helytelen értékítéletet nem kell külön magyarázni: az emberi tragédiákból egy is sok! Az elmúlt évben is hallhattuk, olvashattuk, hogy nem egy esetben a védőfelszerelések hiánya, vagy használatának mellőzése idézte elő az üzemi balesetet. A Minisztertanács 1977 végén foglalkozott az egyéni védőfelszerelések, a védő- és munkaruha-ellátással. A rendelet kötelezi a szakminisztereket a ruhák és az eszközök minőségének, mérettartósságának a garantálására, meghatározza, hogy az egész országban meg lehessen vásárolni — járásonként legalább egy helyen és a megyeszékhelyeken — a közfogyasztási óikként is használható eszközöket. Egyben megtiltotta az ötven legfontosabb életvédelmi eszközök bizományi áruházi forgalmazását. A Minisztertanács „rend- teremtése” után a szakszervezeteken és a gazdaságvezetőkön a sor: példamutatással, neveléssel, végső esetben fegyelmezéssel rá kell szoktatni a dolgozókat arra, hogy használják is a védő- felszereléseket. Az embert szolgálja A munkavédelem egyik alapvető feltétele a munka- körülmények javítása. Szolnok megyében a vállalatok és az üzemek nagy részénél javultak a szociális és munkakörülmények 1977-ben. Több korszerű üzem, üzemrész és kereskedelmi egység létesült, ezek közül a legjelentősebbek a Hűtőgépgyárban, az Április 4. Művek örményesi gyárában, a BHG kunhegyesi üzemében, az Alumíniumárugyár tiszafüredi vállalatánál épültek. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál az új technológia megszüntette a por. és zajártalmakat, a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalatnál új szociális épületet adtak át. az Erdő- Fűz és Kosárfonó Vállalatnál kiküszöbölték a nők nehéz fizikai munkáját. A tapasztalatok szerint azonban még mindig kevés gondot fordítanak a tervezés, a beruházás, a kivitelezés idején a munkavédelmi előírások betartására, holott akkor jelentősen kevesebb energiával lehetne még korrigálni a hiányosságokat. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa legutóbbi munkavédelmi aktívaülésén — állóvá meghívták a szakmák titkárait, a vállalatok, az üzemek, az intézmények, a szövetkezetek szb-titkárait, társadalmi munkavédelmi felügyelőit, a szakmaközi szervezetek képviselőit — épp az elmúlt évék tapasztalatai alapján meghatározta az idei munkavédelmi feladatokat. Elsősorban: megelőzni Az üzemi szakszervezeti szervek évről évre erősödnek, és mind nagyobb szerepet vállalnak a feladatok megoldásában. Jó irányú törekvésük azonban több- helyütt akadályba ütközik: részben a gazdasági vezetők termelés-centrikus szemlélete, részben az anyagi lehetőségek korlátozottsága miatt. Jó példákat is említhetünk, egyre gyakoribb az szh és a helyi, üzemi KISZ-szervezet együttműködése a munkahelyi balesetek elkerülésében1, a megelőzés megszervezésében. A legnagyobb figyelmet továbbra is a baleset megelőzésére kell fordítani. Rendszeressé kell tenni, hogy a vállalatok és intézmények vezetői tevékeny résztvevői legyenek a munkavédelmi szemléknek, kötelességükké kell, hogy váljék az észlelt munkavédelmi hiányosságok azonnali megszüntetése. Egy- egy üzemi baleset után haladéktalanul ki kell vizsgálni az okokat, mert ezzel előzhető meg egy esetleges, újabb szerencsétlenség. De idetartozik a munkavédelmi oktatások színvonalának emelése, szemléletesebbé tétele, a tudnivalók rendszeres felfrissítése. A korszerű műhely, szociális épület sem „minden ...”, ha nem tartanak tisztaságot, rendet, könnyen válhat baleseti forrássá. Ebben legtöbbet a szocialista brigádok és a KISZ-fiatalok által szervezett tisztasági és munkavédelmi őrmozgalom segíthet. Még mindig nem élnek eléggé a szakszervezeti bizottságok biztosított jogukkal: a szociálpolitikai tervek időarányos végrehajtásának vizsgálatával, az egyszemélyi felelős gazdasági vezető munkavédelemmel kapcsolatos beszámoltatásával, a feladatok számonkérésével. Sokrétű munka, tennivaló vár tehát szakszervezeti, gazdasági vezetőre, az aktívahálózatra. Az ő dolguk megteremteni, megőrizni, betartani és betartatni a munkavédelmi előírásokat, az ő feladatuk — az olykor apró dolognak tűnő — napi veszélyforrás megszüntetése. Példaadással, számonkéréssel. A következetesség, a figyelem, a - mások és magunk testi épségének óvása össztársadalmi feladat. T. Szűcs Etelka
