Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

1978. február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Szikével a kövérség ellen Súlyosan elhíxott emberek számáról hivatalos adat nem ismeretes, de körülnézve mindenfelé találkozhatunk velük. Ügy tartják, ha az ember 100 centiméter feletti magassá, gát kilókban cipeli, elmondhatja ideális a testsúlya. Ám vannak akik ennek majdnem kétszeresét viselik. És szinte minden esetben eredménytelenül próbálkoznak különböző fogyasztó teákkal, fogyókúrákkal, pszichoterápiával, netári gyógyszerrel. Nem tudnak lefogyni. Az elhízottak viszont könnyen megbetegednek, gyakori közöttük a szív- és érrendszeri, a légzőszervi, valamint a májpanaszokkal küszködő. Átlagéletkoruk alacsonyabb, te­herbíró képességük lecsökken, szűnni nem akaró gúnyo­lódás célpontjaivá válnak, nehezen illeszkednek be a kö­zösségbe. Ezért is keltett nagy érdek­lődést az az előadás, melyen a Pécsi Orvostudományi Egyetem II. sz. Sebészeti Kli­nika munkatársai arról szá­moltak be, hogy sebészi mód­szerrel meg tudják akadá­lyozni a súlyos elhízást. Er­ről beszélgetünk dr. Pong- rácz Gyula adjunktussal. — Évtizedekkel ezelőtt megfigyelték, a vékonybél nagyobb részének betegség miatti eltávolítását túlélték az emberek. A bekövetkező súlycsökkenés bizonyos idő után állandósult, a megma­radt rész alkalmazkodott az új helyzethez. — Szakmai körökben még­is nagy vitákat vált ki a be­avatkozás. Önök is csak egy éve végezték el az első ilyen jellegű műtétet. — Most érett meg gz idő arra, hogy beavatkozzék a se­bész. Kitágultak a vizsgálati módszerek, pontosan mérhe­tő: hogyan szívódik fel az anyag a bélrendszerben. Nem szokványos műtétről van azonban szó. Éppen ezért alapos röntgen, laboratóriu­mi, pszichiátriai vizsgálat és mindenre kiterjedő előkészí­tés után műtünk csak. Ez nem plasztikai műtét, hanem megelőző beavatkozás. — Mi a lényege? — Kiiktatjuk a vékonybél jelentős szakaszát és a rend­szerből megmaradt részt ösz- szekötjük. Ezáltal csökken a felszívó felület nagysága. Nem visszafordíthatatlan ál­lapotot hozunk létre. Túlzott fogyás esetén ismét működés^ be hozható a teljes bélrend­szer. Horváth Teréz Elefántmese Az állatok munkába akar­tak állni. Az antilop azt mondta: — Gyertek az én házamba dolgozni. Az elefánt meg azt mond­ta: — Nem, az én házamba gyertek. — Jól van, akkor meg­zavarom a munkát — jelen­tette ki az antilop. Fogta a hárfáját, kiült vele az út­félre, és hárfázni kezdett. _ Az állatok, ahogy az úton jöttek, mind körülállták, s elkezdtek táncolni meg éne­kelni. Miután kitáncolták magukat, letelepedtek az an­tilop köré, s eszükbe sem jutott, hogy dolgozni men­jenek. Jön az elefánt s kérdi: — Mi történt? Miért nem jöttök dolgozni? — Azt mondtam: gyertek énhozzám dolgozni — szólt az antilop. — De te azt mondtad: nem. Ezért zava­rom meg a munkádat. i— Az igaz — dünnyögte az elefánt. Attól fogva az állatok so­ha nem dolgoztak többet. Itt a vége, fuss el véle! A fiatalok legkedveltebb mulatsága a jelmezbuli. Persze, a tizenévesek erszénye, és lehetősége meglehetősen korlátozott így most olcsó jelmezhez próbálunk ötletet adni. A hangsúly itt a jellegzetes arckikészítésen van. amelyhez a színes kozmetikai ' szerektől a színes krétáig, mindent .*be lehet dobni”. Így lehet belőlünk az arcra dekorált figura szerint pillangó, óra, csillagos ég. bohóc, vagy éppen pikk ász. Ugyanezeket a jel­zéseket persze, papírból, vagy filcből kivágva kitűzhetjük a trikóra, szoknyára, sőt. az ügyesebbek rá is hímezhetik színes fonállal, amit később is viselhetnek a mulatság elmúltával. Olcsón — jót! Tojással töltött zsemle Hozzávalók (személyen­ként): 2 zsemle (0,80 Ft), 2 tojás (3,80 Ft), 1 paradicsom (2 Ft), 3 dkg sajt (kb.: 2 Ft), 2 evőkanál tejföl, 2 dkg vaj, csipetnyi só, bors (kb.: 4 Ft). Ahány személynek készül, annyiszor 12—13 fo­rintba kerül. A zsemlék tetejét levág­juk, a belsejüket kivájjuk. Az így előkészített zsemlé­ket vajjal kikent serpenyő­be helyezzük, mindegyikbe égy-egy paradicsomkarikát teszünk, megsózzuk, meg­borsozzuk és egy tojást rá­ütünk. Végül megszórjuk re­szelt sajttal és egy-egy ka­nál tejföl kerül a tetejére. Befedve 20—30 percig a sü­tőben sütjük. Melegen tá­laljuk, teával különösen jó vacsoraétel. Szendi Józsefrfé Szolnok Vajas-sajtos pogácsa Hozzávalók: 25 dkg liszt (1,20 Ft), 12 dkg vaj (7,20 Ft), 4 dkg élesztő (0,80 Ft), 1 tojás + 1 sárgája (3,80 Ft), 10 dkg reszelt trapista sajt (4,80 Ft), 2 evőkanál tejföl, 1 evőkanál langyos tej, 1 evőkanál cukor (2,20 Ft), összesen tehát 20 fo­rintból ki tudjuk hozni. Első teendőnk, hogy az élesztőt megáztatjuk lan­gyos cukros tejben. A lisztet a vajjal összemorzsoljuk. Ezután adjuk hozzá a meg­áztatott élesztőt, sót, reszelt sajtot, az egész tojást és még egy sárgáját (amikor olcsóbb a tojás, lehet két sárgáját is ütni a tésztába és a felszín kenésére is egész tojást használhatunk), és végül a tejföllel össze­dolgozzuk a tésztát, majd, kissé meleg helyen 2.0 percig pihentetjük. Két-három cen­ti vastagságúra nyújtjuk ez­után, tetejét éles késsel be- rovátkázzuk, tojásfehérjével megkenjük, 3—4 centis át­mérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk és kivajazott tepsibe rakjuk. Pihentetés nélkül előmelegített sütő­ben aranysárgára sütjük. Előnye, hogy. gyorsan el­készíthető, ízletes, kiadós és napokig puha marad. Dr. Szívós Antalné Szolnok Mindenkor, mindenfajta társadalmi összejövetelre al­kalmas Öltözék a „kis fekete ruha”. Ha ezt vesszük fel, nem leszünk túlöltözöttek, de szerénytelennek sem bélye­gezhetik viselőiket. Az alap­anyagok elég sok variációját ajánlhatjuk. A jersey — nem túl vas­tag — könnyű szövet, bár­sony, gyapjú és selyem zsor­zsett mind-megannyi nemes, elegáns anyag. Rajzainkon látható ötféle megoldással igyekeztünk a különböző ko­Kis fekete ruhák rú és testalkatú nőknek ta­nácsot adni. 1. Bevarrott ujjú, derékban elvágott, gouvré szoknyás ru­ha. Kisalakú „V” kivágásába, könnyű fehér zsorzsett vagy csipke gallért képzelünk, amely alól, elöl középen szí­nes, vagy fekete bársony masni látszik ki. 2. Rövidített derekú, bel- sőszegős ruha, amely derék felett rakásokat képez. A gombolás természetesen ki­nyitható és így merészebb a dekoltázs. 3. Fehér betéttel díszített fekete ruha, amely elöl az öv alatt 8 belső szegővel szabott, körülbelül a csípő magassá­gában nyílik kj és enyhe bő­séget ad a szoknyának. Csi­nos, ha zsebek is vannak a ruhán. 4. Gyöngyözött, vagy hím­zett a nyak körül, masnira kötött pánt a ruhán. Vállrész­szel szabott, amelyből enyhén húzott bőség indul ki. A ki­vágás • és a masnielhelyezés féloldalas. 5. Nem mindenki szereti a hosszú ujjú ruhát. Kis japán ujjakkal megoldott a derék felett belső szegős ruha. A zsebek alatt indulnak ki a puha rakások, amelyek elég sok bőséget adnak a ruhá­nak. Ezért könnyű, jó esésű anyagból ajánljuk ezt a mo­dellt. Öntött kifli Hozzávalók: 10 db sótlan kifli (4 Ft), 2 és. Va—3 dl tej (kb.: 1,50 Ft), 15 dkg dióbél (kb.: 10 Ft), 1 csomag vaníliáscukor (1,20 Ft) és porcukor ízlés szerint. Uzsonna négy személyre. . A kifliket karikára szele­teljük, majd tésztaszűrőben meleg, forralt tejjel egyen­letesen leöntjük úgy, hogy minden darabkát érjen. Ez­után meghintjük reszelt (da­rált) dióval, vaníliáscukor­ral és jól elkeverjük. Kevés porcukorral ízesítjük. Szabóné Nagy Olga Besenyszög KIS DÉNES: Állatkerti móka Ficánkol a fóka és egy idő óta lesi róka-bóka s a fókafióka. Ki tudja mióta tart már ez a móka? Ficánkol a fóka a kicsike tóba’ bár nincs róla nóta, tudja róka.bóka, de jó hébe-hóba egy kis fóka-móka. A szobanövények téli gondozása A tél a legnehezebb és a legkedvezőtlenebb időszak a szobanövények számára. A virágkedvelőknek pedig na­gyon sok gondot okoz, hogy minél megfelelőbb helyet biztosítsanak részükre. A nagyobb növények elhelyezé­se még nehezebb. A lépcső­ház általában csak az igény­telenebb növények számára felel meg. Itt ugyanis sem a fény, sem a hőmérséklet nem megfelelő. Amennyi­ben azonban semmi más megoldás nincs, akkor is, csak a felsőbb emeletek lép­csőházai jöhetnek számítás­ba. Nagyon lényeges, hogy állandóan nyitvatartott ab­lak, vagy huzat ne zavarja a növényeket. A melegigé­nyes növényeket a gyakori ajtónyitogatással járó hid,eg levegő is erősen károsíthat­ja. A növények áttelelteté- sére legoptimálisabb az olyan helyiség, ahol a hőmérsék­let fagypont alá nem süllyed de a +15—16 °C-ot nem ha­ladja meg. A levél-dísznö­vényeknek legoptimálisabb a + 18—22 °C. A téli időszakban erős fej­lődést ne várjunk a növé­nyektől, ilyenkor inkább csak arra ügyeljünk, hogy a három legfontosabb ténye­zőt: a megfelelő hőmérsék­letet, a fényt és a kellő pá­ratartalmat biztosítsuk. (A páratartalmat a cserépkály­ha tetején elhelyezett, vagy a fűtőtestre állított vízzel te­letöltött edény párologta­tása biztosítja!) A téli időszakban a növé­nyek öntözését ne vigyük túlzásba. Ilyenkor ugyanis a növények életfolyamatai lelassulnak és ezért lénye­gesen kevesebb vízre van szükségük, mint a tavaszi és nyári idényben. A túlzott öntözés tehát a növény pusz­tulásához, illetve gyökérrot­hadásához vezethet. Az ön­tözéssel kapcsolatban termé­szetes, hogy általános sza­bályt felállítani nem lehet, hiszen ez növényfajok sze­rint változik, Mindenkor fi­gyelembe kell venni azon­ban a virágok cserepeiben levő földet. Általában ele­gendő, ha annyi vizét ad.unk a növényeknek, hogy a föld ne száradjon ki. Az alacsony hőmérsékleten tartott növé­nyek ugyanis kevés vizet igényelnek. Nagyon fontos, hogy az öntözésre használt víz hőmérséklete meg­egyezzen a virágok tárolá­sára használt szoba vagy helység hőmérsékletével. A kaktuszok számára a +8—12 °C a legoptimálisabb, de a relatív páratartalom­nak 60—80 százalékosnak kell' lenni. Nagyon kell ügyelni arra, hogy +5 °C- nál kevesebb és +15 °C-nál több ne legyen a hőmérsék­let ott, ahol a kaktuszokat tartjuk. Ezek a pozsgásnö­vények nagyon fényigénye­sek, ezért lehetőleg mindig ablak közelében helyezzük el. A cserepes-növények na­gyon érzékenyek, különösen a ciklámen; mely a száraz és gázfűtéses lakásokban igen hamar tönkremegy. Vannak egyes növényfajtáik, melyek bizonyos helyeken — többszöri kísérlet ellenére sem maradnak 'meg — ak­kor azok tartását ne eről­tessük. . A virágok elhelyezésére állványok, polcok, asztalok egyaránt alkalmasak, de né­hány centiméter vastagságú alátét deszkát okvetlenül al­kalmazzunk. A növényeket időnként át kell vizsgálni és amennyi­ben betegség tüneteit vagy kórokozókat észlelnénk, ak­kor a beteg virágokat azon­nal távolítsuk el az egész­ségesek közül. Lakásban méregtartalmú vegyszereket nem használhatunk. Sokkal fontosabb a megelőzés. Amennyiben a növényeken az öregkor tüneteit észlel­nénk — bármennyire saj­náljuk is — váljunk meg tőlük és neveljünk újakat. Nagyon sok a szép virág­fajta amelyek közül alkal­munk van válogatni. (Kalocsay)

Next

/
Thumbnails
Contents