Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
IO SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. február 5. AZDASÁGI FIGYELŐ Pénzügyi hidak, mentesítések nélkül Módosítások a közgazdasági szabályzórendszerben séget inikább az adómentesen képezhető fejlesztési alapba helyezték. így az — a nép- gazdasági tervben előirányzott mintegy 10 százalékos csökkenéssel szemben — jeMár az V. ötéves terv kezdetekor a gazdasági szabályozórendszer jelentős mértékben változott. Az 1976. január 1-i módosítások —az irányítás más eszközeivel együtt — lényegében elősegítették a gazdasági hatékonyság javulását. Ezért 1978-ban alapvető változtatások bevezetésére nem volt szükség, de a gazdasági szabályozók körében bizonyos további mód.osítások, szigorítások alkalmazására került sor, melyeket a belső és külső gazdasági helyzet egyaránt indokolttá tett. A „keményebb” gazdasági feltétetek ellenére a Szolnok megyei székhelyű iparvállalatok által előállított tiszta jövedelem — mely lényegében a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulást mutatja — 1976-ban mintegy 30 százalékkal növekedett. A nyereségérdekeltségi rendszer fokozta a vállalati tartalékok feltárására irányuló törekvéseket, nőtt a vállalatok önállósága, döntési szabadsága. Emellett azonban el kell mondani, hogy a jövedelemszabályozási rendszert az 1976. évi módosítások után is az elvonási és támogatási formák sokfélesége jellemezte. A különféle előírások sokasodtak, esetenként a túlzottan részletekbe menő szabályozások, a központi beavatkozások köre bővült. A bonyolult pénzügyi rendszerben gyakran egymást kiegyenlítő, semlegesítő, esetenként keresztező hatások érvényesültek, amelyek a vállalati és a népgazdasági tisztánlátást egyaránt kedvezőtlenül befolyásolták. Az elmúlt években tapasztalt fejlődés ellenére a hatékonyság javulása a szükségesnél és tehetségesnél kisebb volt. A gazdálkodás minőségi követelményei még mindig nem váltak elsődlegessé. A termelés szerkezeti átalakulása a várakozásnál lassúbb, a támogatások és mentesítések túlzottan széles köre, nem ritkán indokolatlanul nagy mértéke — továbbra is terét engedett a gazdaságtalan termelésnek és értékesítésnek. A következőkben főként a tervezettől eltérő jelenségek elemzésére térek ki, amelyek véleményem szerint szükségessé tették a szabályozó- rendszer 1978. évi módosítását. százalékkal növekedett. Szolnok megyében a nyereségből képzett fejlesztési alap 19 százalékkal, a vállalatok fejlesztési alapjának másik fő forrása, az amortizációból visszatartandó hányad pedig 16 százalékkal emelkedett. Tehát az előzőekben említett tényezők hatására az 1976—77-es években a népgazdaságban, s így Szolnok megyében is a tervezettet lényegesen meghaladó fejlesztési források képződtek. Ehhez hozzájárult az is, hogy a beruházások finanszírozásában — az „ingyenes” jellegű költségvetési juttatások csökkenése ellenére — jelentősen növekedett az igénybevett hitelek összege. Mindezek tovább fokozták a beruházási piac feszültségeit. A vállalati érdekeltségi alapók közül legnagyobb mértékben a részesedési alap változott. Országosan a szocialista iparban a nyereségből képzett nettó részesedési alap 1975—76 között 43 százalékkal, Szolnok megyében 40 százalékkal mérséklődött. Nyereség állami támogatásból Elgondolkoztató tény, hogy a megyei iparvállalatoknál 1976-ban képződött nyereségnek mintegy a 40 százaléka, 1977 első három negyedévében pedig már közel a fele a költségvetési támogatásból származott. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet hogyan alakulhatott ki? Az 1976. évi szabályozók módosításakor , a népgazdasági tervben a termelési adókat, az állami visz- szatérítést, és az értékesítési relációk jövedelemarányainak kialakítását a ténylegesnél lényegesen alacsonyabb nyereségszint figyelembevételével határozták meg. A későbbiekben azonban a tervezettnél magasabb nyereség mellett is megmaradAz állami juttatásokon belül különösen az export támogatása növekszik dinamikusan; 1976-ban két .és félszeres volt az emelkedés. Az elmúlt év október végéig a tőkés export után nyújtott állami visszatérítés további másfélszeres növekedést mutat. Az utóbbi évek exportjában túlzottan a „mennyiségi” szemlélet érvényesült, a gazdaságossági követelmények háttérbe szorultak. A megyei székhelyű iparban például a dollárt „hozó” exportnál — az árbevételhez viszonyítva — az elszámolt önköltség növekedett, sőt egyes ágazatokban a deviza- árbevétel még az elszámolt önköltséget sem fedezte. Az export jövedelmezőségét gyakran csak a nagy arányú állami szubvenció bíztak a kedvezmények, sőt ezek időközben — a sok egyedi elbírálás következtében — nőttek is. A megyei ipar 1976-ban körülbelül1 20 százalékkal több állami támogatásban részesült, mint 1975- ben. A múlt évi pontos adatok még nem ismeretesek, de várhatóan a vállalatoknak juttatott állami támogatás emelkedése 1977-ben is legalább ilyen mértékű lesz. Az árrendszerünk sajátosságaira utal, hogy az egyes ipari ágazatok „teherbíró” képessége igen eltérő. A nehéz — és ezen belül a gépipari termékek áraiban — többnyire az elvonások, az alapvető élelmiszerek áraiban pedig a támogatások elve érvényesül. tosítja. Exporttámogatási rendszerünk jellemzője, hogy döntően a közvetlen külkereskedelmi értékesítés fokozásában teszi érdekeltté a vállalatokat. Az állami visiz- szatérítés mellett ezt a szándékot erősíti az is, hogy gyakran ugyanannak a terméknek belföldre történő értékesítése esetén még termelési adó is terheli a vállalatot. Emiatt a termelők sokszor — havi szállítási kötelezettségeik nem teljesítése árán is — inkább külföldön kerestek elhelyezési lehetőséget. Így viszont a termékeikre számító partnernél esetenként növekvő importigény, anyag-, illetve alkatrészhiány keletkezett, ami a kivitel többlettel összevetve is igen káros hatásokkal járt. 1976-ban a részesedési alapot terhelő kiadások is lényegesen csökkentek azáltal, hogy a vállalatok jóléti, kulturális és sporttevékenységek kiadásainak fedezése céljából külön alapot létesíthettek a vállalati eredmény terhére. A részesedési alapból közvetlen anyagi ösztönzésre fordított összegek így nem mérséklődtek olyan nagy mértékben, mint a képzett alap. Emellett az iparvállalatok többsége az évközi kifizetéseket fékezte jobban. Szolnok megyében például 1976-ban az állami vállalatok évközi jutalmakra, prémiumokra 13 százalékkal fizettek kevesebbet, mint egy évvel korábban, ugyanakkor az év végi részesedést 13 százalékkal növelték. Az ipari szövetkezeteknél — ahol a részesedési alapból származó keresetrésznek általában nagyobb a jelentősége, mint az állami iparban — az év végi részesedés az országos 36 százalékos csökkenéssel ellentétben 14 százalékkal növekedett. A szabályzók fő célja Az 1978-as szabályzómódosítások egyik fő célja, hogy a kiugró egyedi támogatásokat mérsékelje és azokon a területeken, ahol a jövedelem jelentős része pénzügyi híd, mentesítések stb. révén képződött, ott ezek mértékét csökkentse. így kívánják a vállalatokat erőteljesebben a termelés hatékonyságának javítására ösztönözni. Ezt célozza többek között jóné- hány vállalatnál a magas állami — ezen belül export — visszatérítés csökkentése, de az is, hogy az 1978. január 1-i termelői árváltozások a felhasználóknál költségnöveI nyereség növekszik Előtérben az export A szakemberek 1976-ban a vállalati eredmények 25—30 százalékos csökkenésével számoltak, azonban ténylegesen az csak 13 százalékkal lett kevesebb. 1977-ben pedig a vállalati nyereségek jelentős növekedése, várható. A vállalati eredmény tervezettől eltérő alakulása mellett 1976- ban a nyereség adózása és felosztása terén tapasztalt vállalati magatartás sem felelt meg a várakozásnak. A népgazdasági terv ugyanis a vállalati eredmény és az állami költségvetésbe bevont nyereségadó azonos arányú mérséklődésével számolt. Országosan 1976-ban viszont az iparban a nyereség 14 százalékos csökkenése mellett a vállalatok és szövetkezetek által befizetett nyereségadó több mint 30 százalékkal kevesebb volt az 1975. évinél, mert a vállalatok többsége nem vállalta a progresszív adóval terhelt nagyobb részesedési alap képzését. Szolnok megyében — a bányászati iparág nélkül számolva — a vállalati eredmény 7 százalékkal, a nyereségadó összege 29 százalékkal csökkent. Az adózáson túlmenően jelentősen megváltozott a vállalatoknál maradó nyereségnek az érdekeltségi alapok közötti elosztása is. A progresszív R-alap adója miatt ugyanis a vállalatok csak olyan nagyságrendben képeztek részesedési alapot, amelyből viszonylag csak alacsonyabb szintű nyereség- részesedést biztosíthattak. A rendelkezésükre álló nyárelő, s egyben nyereségcsökkentő tételként jelentkeznek. A beruházási vásárlóerő korlátozására is különböző intézkedéseket hoztak. Sor kerül a fejlesztési forrásokat érintő adómentességek megszüntetésére, a fejlesztési alapokból finanszírozható amortizáció visszatartás csökkentésére és különféle más egyedi támogatások mérséklésére. Mindezek a banki hitelezési gyakorlat szigorúbbá válásával együtt az eddigieknél következetesebben érvényesíthetik a fejlesztések jövedelmezőség szerinti szelekcióját. Lits Józsefné űr. A budapesti Vegyiművekben előállított Ultra mosogatópor hetven százalékát a Compack Csomagoló Vállalat tiszaroffi üzemében csomagolják. Az üzem dolgozóinak munkáját jelentősen megkönnyíti az idén épülő konvejer pálya, amely egyetlen ember irányításával juttatja el a mosóport a csomagoló szalagokhoz Előnyösen változik A termelés egyharmada a termékszerkezet a helyi, megyei a tanácsi iparban árualapot növeli fav.wt.es ,ZS"T£ végrehajtásának megkezdése óta két év telt el. A párt Központi Bizottsága 1977. december 1- én megtárgyalta az 1977. évi terv teljesítésének tapasztalatait, valamint az 1978. évi népgazdasági terv irányelvéit. Ezt követően az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága 1977. december 14-i ülésén elfogadta az 1977. évi terv várható teljesítéséről előterjesztett jelentést, és határozatot hozott az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatokról. Ezzel tulajdonképpen elérkeztünk az V. ötéves tervünk félidejéhez. A tanácsi helyiipari vállalatok is az országos, s megyei programok alapján alakították ki 1978. évi feladataikat. Tervező munkájukban elemezték: hoil tartanak az ötéves terv megvalósításában, mutatkoznak-e a gazdasági fejlődésükben eltérések a középtávú tervtől. És ha igen, mi okozza ezt? Az éves terv kidolgozása során a vállalatoknak figyelembe kellett venniük, hogy a fejlődés körülményei az ötéves tervben feltételezetteknél kedvezőtlenebbek. A megyében az ipari termelésben foglalkoztatható munkaerő tartalékai jórészt kimerültek. Ilyen körülmények között sürgős, elodázhatatlan feladattá vált a hatékonyság erőteljesebb növelése, mindenekelőtt a termelési és termékszerkezet korszerűsítése. A vállalatoknak tehát a piaci igényei szerinti, s lehetősége- kikkel összhangban álló gazdaságos termékszerkezetet kellett tervezniük. A helyiipari vállalatok már elkészítették végleges, 1978. évi gazdálkodási, valamint a kijelölt célok elérését biztosító szervezési-takarékossági intézkedési terveiket. Ezekben többirányú követelményrendszert vettek figyelembe: — a gazdasági szabályozó- rendszeren keresztül közvetített népgazdasági érdekeket és követelményeket, — a népgazdasági tervben megfogalmazott általános gazdaságpolitikai magatartást és érdeket, ágazati irányelveket, — az MSZMP KB 1977. október 20-i és december 1-i határozatai, valamint a középtávú cselekvési program alapján az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatokat. A helyiipari vállalatok 1978, évben termelési értéküket 10,7 százalékkal növelik, nagyobb ütemben mint az országos és megyei ipari előirányzatok megszabják. A termelésfejlesztés még mindig 4,5 százalékos létszámbővítéssel párosul. Termelésük eredményeként átlagosan 4,6 százalékos nyereségnövekedéssel számolnak. Az ágazatban (gépipar, könnyűipar) ennek mértéke igen eltérő, mert amíg a gépipar csupán szinten tartja, — (ebben nagyrészt hatással van a Vasipari Vállalat 2 gyáregységének átadása) — addig a könnyűipar igen dinamikusan, 8 százalékot meghaladóan kívánja növelni nyereség- tömegét. A helyiiparba tartozó gazdálkodó egységek nagyságukat tekintve kis- és középvállalatok. Helyzetükből adódóan sajátos funkcióik is vannak, amelyek elsősorban a helyi, megyei árualapok választékának, s mennyiségének növelésében, a szolgáltatások fejlesztésében, kielégítésében kell, hogy kifejezésre jussanak. Ezen túlmenően a munkamegosztás rendszerében is igen fontos szerepet töltenek be a nagyvállalatok ellátásában, a nagyipart gazdaságosan kiegészítő tevékenységükkel. A kooperációs kapcsolatok bázisát alkotják, így feladatuknak csak rugalmas alkalmazkodással tudnak megfelelni. A termelés ,25^ kításakor az egyik legnehezebb feladat annak megítélése, hogy melyik a jó szerkezet, milyen kritériumok alapján lehet a fejlődés irányait kijelölni. Ilyen szempontból vizsgálva a helyiipar tervezett gyártmánykibocsátását, megállapítható, hogy az egyre inkább egybeesik a — már korábban említett sajátos funkciókból eredő — igényekkel. A vállalatok többnyire az adott termékszerkezetükön belül igyekeznek jövedelmezőbb termékeket előállítani, mivel a kevésbé gazdaságos termelés megszüntetése sok esetben nehezebb, mint az előbbiek gyártásának növelése. Termékeik rendeltetés szerint minősítve: ipari végtermékek, kooperációs kész- félkésztermékek, lakossági árualapot növelő késztermékek. Ilyen megoszlást alapú1 véve 705,7 millió forint termelési érték 42 százaléka önálló ipari végtermék, 30 százaléka növeli a lakossági, elsősorban a megyei árualapot. Ennek keretében például közel 70 millió forint értékben állít elő a helyiipar szárazelemet, 105 millió forintnak megfelelő nő) szandál és zárt cipő kerül a szaküzletekbe. A Vasipari Vállalat elsősorban az épületbádogos-ipari termékeivel növeli a lakossági árualapot, s elégíti ki a megye ilyen irányú igényeit. A kisújszállási Faipari Vállalat 17 millió forint értékű nyílászáró készítésével segíti a családi- és társasházépítőket. A helyiipar gyártmányszerkezetén belül a másik jelentős részt a kooperációs termelés képezi, az összes tervezett termelési érték 21 százalékát. E termékek többsége a nagyiparban nem, vagy csak mérsékelt, kis- és középvállalati szinten viszont megfelelő jövedelmezőséggel állítható elő. Ilyen félkésztermék például a Vasipari Vállalatnál az akkumulátorlemez és -fül 40 millió forintot meghaladó értékben, és közel azonos nagyságrendben ipari fémszerkezetek. A vállalat az idén egyszerű acélszerkezeti munkák végzésére vállalkozva biztosítja a megyei építőipar számára a szükséges gyártókapacitást, a háttéripart. A helyiipar 1978. évben összességében 46 millió forint értéknek megfelelő szolgáltatást tervez. Egyebek között a textiltisztításban, a felvevő és szalonhálózat bővítésében, új szolgáltatási formák bevezetésével (például bőr- szőrmetisztítás) a megyei igényeket országos mértékkel is mérhetően elégítik ki. Ahhoz, hogy a helyiipar megvalósíthassa rövid és középtávú tervcéljait, 1978-ban elsősorban a termelésben és irányítás-szervezésben kell előrelépni. A fő- és mellékfolyamatok megszervezésével, időbeli és térbeli összehangolásával, a műveletek közötti munkamegosztás felülvizsgálásával ésszerű, vállalaton belüli munkaerő-átcsoportosításokat kell végrehajtani, enyhítve ezzel a termelés munkaerőgondjain. Továbbra is kiemelt . feladatnak kell tekinteni a megalapozott, széleskörű piackutató tevékenységet és szerződéses fegyelmet. Fejleszteni kell a vállalati minőségvédelmi rendszereket, ennek érdekében újabb, hatékonyabb ösztönzési formákat kell kialakítani. Biber Pálné Összeállította: Palatínus István
