Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. február 1. Január elsejétől változások a társadalombiztosításban Az összefogás ereje A megyeszékhely 1971-ben új oktatási intézménnyel — a Vegyipari, Finommecha­nikai é.s Műszeripari Szak­középiskolával — gazdago­dott. A birtokbavétel örömét csökkentette, hogy tervezé­si hiba miatt a sportudvar „lemaradt” . .. 1971-től többször kísérlet történt arra, hogy az iskola előtti tiszai árterületet társadal­mi munkával sportudvarrá alakíthassuk. Ez a mai na­pig nem sikerült. Az eltelt évek alatt az is­kola tanulóinak létszáma ugrásszerűen növekedett. Je­lenleg ötszázötvenen tanul­nak a nappali tagozaton, hatszázan a felnőtt tagoza­ton. Mindenképpen indokolt­tá vált, hogy tanulóink leg­alább a kora tavasztól késő őszig terjedő időszakban sza­bad levegőre jussanak a szü­netekben. Az másodrangú már, hogy ezzel az iskola tisztaságát is védhetnénk. Iskolánk széles körű tár­sadalmi kapcsolatot alakított ki a város vállalataival, tár­sadalmi szerveivel. Ezek funkcionálását a megkötött szocialista szerződések jel­zik. A Szolnok megyei Álla­mi Építőipari Vállalattal — amely egyébként építője volt az iskolának — és annak üzemegységeivel kezdettől fogva jó kapcsolatunk van. 1977 nyarán egy ilyen sze­mélyes találkozás indította el annak gondolatát, hogy az iskola meglévő udvará­nak jelentős részét aszfalt- burkolattal lássuk el. A vál­lalat vezetője, illetve az üzemegységek képviselői messzemenő társadalmi se­gítséget ígértek. így is mint­egy 200 ezer forint volt a várható költség. Bázisüzemünk, a Tisza- menti Vegyiművek, mint már korábban annyiszor, most is gyors, közvetlen se­gítséget nyújtott; 150 ezer forintot ajánlott fel az anya­gi terhek fedezésére. Továb­bi 50 ezer forintot a Szolnok megyei, illetve a városi ta­nács biztosított. Tanulóink vállalták az összes földmun­kát, az alapkavics terítését, és mindazt a segédmunkát, amelyet a vállalat szakem­berei indokoltnak és elvégez- hetőnek ítéltek. A munkák szeptemberben kezdődtek, a legnagyobb örö­münkre még 1977. november közepére befejeződtek. Ebben nem kis szerepe volt az ÁÉV 7. sz. főépítésvezetősé­gének, Cseuz Imrének, Búzá- si Károlynak, a Tóth Pál ve­zette Kossuth szocialista bri­gádnak, Petrik József gene- rál-művezetőhek, a Sindély József művezető irányította Gábor Áron aszfaltozó szo­cialista brigádnak, továbbá a Vásárhelyi Pál műszaki brigádnak, akik jó munka- szervezéssel, a szocialista bri­gád címhez méltóan dolgoz­tak. Itteni munkájuk a tanu­lóifjúság számára élő neve­lési példa volt. Ügy éreztük, hogy az is­kola és az üzemek szép kap­csolatának erről a példájáról a nagy nyilvánosság előtt is szólni kell, s ismételten kö­szönetét mondani, mert jó újra és újra tapasztalni, hogy az összefogásban óriási erő rejlik, közösen jelentős ered­ményeket lehet elérni. Szűcs Gyula igazgató Szolnok Csak tornacipőben ... Belépés csak tornacipőben — így szólt a meghívó Zagy- varékason az általános isko­la új tornatermében január 22-én, vasárnap megrendezett tömegsport napra. Felnőttek, sportkedvelő fiatalok mérték össze erejüket és ügyességü­ket ezen a délélőttön. Senki sem kért felmentést egy kis mókás, de azért komoly „hancúrozás” alól. A versenyző csapatok ug­rottak, futottak, medicin­labdával ügyeskedtek, tréfás sor- és labdaversenyeken vet­tek részt. Az iskola „öreg diákjai, legjobb sportolói ezen a délelöttön sem tagad­ták meg önmagukat, jó ered­ményeikkel hozzájárultak csapatuk sikeréhez. Ivicz Tibor 43 éves, a köz­ségi sportkör aktív tagja. Két gyermekével jött el. „Mi­ért szeretem a sportot? Ki- kapcsolódást jelent számom­ra, újabb erőt ad másnapi munkámhoz. Szeretek a csa­ládom körében tartózkodni, egészséges életmódra nevelni gyermekeimet.” „A mai nappal valami új kezdődött el községünkben. Korszerű, modem tornater­münk lehetővé tette a tö­megsport mozgalom kibonta­kozását” — mondta Legeza Mihály tornatanár, a sport­nap szervezője és vezetője. Álig egy éve hangzott el a felhívás az „Edzett ifjúság” mozgalom megkezdésére, máris szép eredmények szü­lettek. Sokasodnak a sport- rendezvények, újabb és újabb létesítmények épülnek, csa­tát nyert az „Edzett ifjúság” rajtja. Ma még csak a rajt. Folytatás holnap, holnapután és mind gyakrabban. Kuruczné F. Margit Zagyvarékas Rendhagyó közgyűlés A mezőtúri Kertbarátok Köre január 22-én, vasár­nap közgyűlést tartott. Ügyes-bajos dolgaik megbe­szélése és az ügyrendi teen­dők után a résztvevők meg­tekintették Tömösközi Sán­dor „É-moll adagio” című amatőrfilmjét, amelynek hőse szintén kertbarát, de a város lakossága jobban is­meri így: Kecse Sándor bá­csi, a hangszerkészítő. A kertbarátok most erről az oldalról ismerhették meg idős, ám ma is tevékeny tag­társukat. Az amatőrfilmes­nek azért volt öröm a bemu­tatkozás, mert Mezőtúr szé­lesebb közönsége eddig nem láthatta a filmet. Az ama­tőr mozgalom önként és szí­vesen vállalt célja pedig ép­pen az lenne, hogy társadal­mi problémákat érintő, szé­lesebb köröket érdeklő gon­dolataik valóban eljussanak az emberekhez. A filmet a kertbarátok tet­széssel fogadták, Sándor bá­csi méltán megérdemelt .si­kerei mellé további eredmé­nyeket kívántak. Az idős mester egyébként most dí­szes, nagyméretű citerákon dolgozik. Készülő hangszerei iránt máris nagy az érdek­lődés. T. S. Mezőtúr Kitördelt nyárfák Tudom, sokak által és so­kat döngetett kapun kopog­tatok, azzal g. keserű sejte­lemmel, hogy hiába. Mégis megteszem. Minden évben nagy lelke­sedéssel ültetjük el a kis fá­kat, és ápoljuk, locsolgatjuk, hogy tiszta levegőjű, kelle­mes környezetben tölthessük életünk nagy részét, amely az otthonhoz, a lakáshoz kö­tődik. Hazaérkezve, tekinte­tem mindennap elsőnek a kis fákra esik, és mindig öröm. mel tölt el a látásuk, hogy még megvannak, és én a többi lakótársammal együtt tanúja lehetek a fejlődésük­nek ... Mígnem elkövetke­zik az a minden évben meg­ismétlődő, elkeserítő látvány, ami a napokban is fogadott. A kis nyárfák kitördelve feküdtek az ablakom előtt. Mint megtudtam, 10—13 éves gyermekek estek nekik van­dál módon. Mi pedig, elkese­redetten legyintök, tavasszal — tudom — majd újra kezd­jük a környezetszépítést, a faültetést. Látszólag semmi baj tehát, csak egy sötéten gomolygó kérdés ne marad­na bennünk. Nevelik-e vajon ezt a nemzedéket a termé­szet, a madarak és a fák sze­retedére, megvédésére? Taní­tók, nevelők, szülők. vala­mint különböző ifjúsági szervezetek... Talán nem késő még szót emelni, és tenni valamit a legelhanyagoltabb és egyben legalapvetőbbért: környeze­tünkért és az éltető levegő­ért! Birkás Gyula Szolnok Nyáron elkészül a járda Két évvel ezelőtt jónéhá- nyan telket vásároltak a ta­nácstól. Tavaly ősszel többen már be is költöztek a Pacsir­ta utcai új házakba. Az új tulajdonosokat azonban na­gyon bántja, hogy — köz­művesítés ide, közművesítés oda — járda nincs. Vendég sem megy hozzájuk, éppen a „vendégmarasztaló” sár mi­att. Nagyobb gond, hogy a gyerekek esetenként nem „járnak” az iskolába, óvodá­ba, hanem viszik őket... Még az újságkihordó sem hajlandó bemenni az utcá­ba — panaszkodott Sáros Miklós törökszentmiklósi ol­vasónk. Levelének tartalmát a városi tanács illetékeseivel ismertettük. Kóródi Antalné tanácselnök-helyettestől ér­kezett válasz, amelynek lé­nyege a következő: A Pacsirta utcában lévő telket 1975 negyedik és 1976 első negyedévében értékesí­tették az OTP-n keresztül, alapközművesített áron (jár­da, víz, villany). A városban az a gyakorlat, hogy minden újonnan kialakított utcában csak a víz- és villanyvezeték kiépítéséről gondoskodik a tanács, mindaddig, amíg az utcának legalább 75 százalé­ka nincs beépítve. Ellenkező esetben az építkezések során a szállító járművek összetö­rik a járdát. Egy-kéf éven belül - az összetört járdát fel kellene újítani, erre pedig a tanácsnak nincs pénze. Olvasónk 1977. október 11- én panaszával felkereste a tanácselnökhelyettest. „Ak­kor közöltem vele: amennyi­ben hajlandók szétteríteni 4—5 kocsi kőtörmeléket — melyet a vasúttól kapunk —, oda fogjuk szállíttatni... A törmeléket decemberben bo­csátották rendelkezésünkre. Erősen földdel kevert volt, így csupán négy kocsival szállítottak a Pacsirta utcá­ba. Január 12-én a Tégla­gyár 12 köbméter téglatör­meléket ígért: január 21-i vagy 23-i szállítással... mely ideiglenesen könnyít a Pacsirta utca lakóinak pana­szán. A betonjárda az ígé­retnek megfelelően — tanács­L. M. Szolnok: A szülő kö­teles eltartani a gyermekét, ha az kora, egészségi állapo­ta vagy más ok miatt nem képes arra. E kötelezettsége alól nem mentesíti az, hogy a kiskorú gyermek javára fizetett tartásdíj a saját el­tartását veszélyezteti!, mert mindazt, ami közös eltartá­sukra rendelkezésre áll, köte­les megosztani gyermekével. A gyermektartásdíjat a tar­tásra kötelezett szülő mun­kabére, járandósága, egyéb jövedelme és vagyoni viszo­nyai alapján állapítja meg a bíróság. A tartásdíjat általá­ban úgy állapítja meg, hogy az gyermekenként elérje a határozat szerint — 1978. má­sodik negyedév végére ké­szül el.... A postától kapott tájékoztatás szerint a lapki- hordók mindennap eleget tesznek feladatuknak a Pa­csirta utcában is” — zárta levelét a tanácselnök-helyet­tes. A „mindennapi" Január 11-i lapunkban két községből érkezett panaszt közöltünk „Kenyérgondok” címmel. Kétpói olvasónk azt kifogásolta, hogy nem min­dig kapnak friss kenyeret, amely ráadásul néha lapos, égett. Zsarnai Béla, a Szolnoki Sütőipari Vállalat igazgatója informálta szerkesztőségün­ket a kétpói ügyben. A me­zőtúri termékről csupán kö­vetkeztetni tudnak, mégpe­dig a panaszoslevél keltezé­séből. A karácsony és újév között sütött kenyérről lehet szó. A szűkös kapacitás ■— olvasható a válaszban — nem teszi lehetővé, hogy több napos ünnepek előtt ál­landóan friss kenyér kerül­jön az üzletekbe. Miután a kenyér szavatossági ideje 72 óra, ez nem tekinthető minő­ségi hibának. Némelyik ke­nyér lapos, égett... Ez az észrevétel jogos. Zsarnai Bé­la igazgató titasította a me­zőtúri üzem vezetőjét, hogy szigorúbb ellenőrzéssel, a technológiai fegyelem betar­tásával akadályozza meg a minőségi hibás termékek for­galomba hozását. * * * A tiszavárkonyi panasz ugyancsak megalapozott volt. A kenyeret a Szolnok és Vi­déke Áfész tiszaváiKonyi kenyérüzemében sütötték. Mulasztást követtek el a sü­töde dolgozói, mivel nem tar­tották be az előirt követel­ményeket. Ebből adódott, hogy kétforintos került a kenyérbe... A címkézést el­mulasztották. Mindezt az áfész felvásárlási-ipari fő­osztályvezetőjének válaszá­ból tudjuk. S azt is, hogy a vétkes dolgozókat felelősség­re vonták, s intézkedtek, hogy hasonló eset ne fordul­jon elő. kötelezett munkabérének és az őt megillető juttatásoknak a 20 százalékát. A tartásdíj azonban a kötelezett munka­bérének és juttatásainak 50 százalékát még kettőnél több gyermek tartása esetében sem haladhatja meg. Ilyen esetben az 50 százalékát kell a gyermekek között arányo­san elosztani. Sz. B. Törökszentmiklós: A szabadság kiadásának idő­pontját a vállalat határozza meg. Ennél lehetőleg figye­lemmel kell lenni a dolgozó kívánságára. A szabadságot csak a dolgozó kérésére lehet kettőnél több részletben ki­adni. Mint arról korábban már hírt adtunk, 1978. január 1. napjától kezdődő hatállyal megváltoztak a társadalom- biztosítási jogszabályok egyes rendelkezései. A legfontosabb tudnivalókról az alábbiak­ban adunk tájékoztatót. Az 1 1977. (XII. 21.) SZOT- szabályzat 3. §-a értelmében 1978.. év január hó 1. napjá­tól kezdődően a munkavi­szonyban, szövetkezeti tagsá­gi viszonyban vagy a bedol­gozóként történő foglalkoz­tatás idejére és az ez alatt elért keresetre tekintet nél­kül kell folyósítani az öreg­ségi, a rokkantsági, a bal­eseti rokkantsági nyugdíjat, az öregségi, a munkaképte­lenségi, valamint a növelt összegű öregségi járadékot annak, a) aki vak, b) akinek a nyugdíja 1978. évben a havi 1400 forintot, az ezt követő években pe­dig ennek a 'külön jogsza­bályok szerint évenként emelt összegét nem haladja meg. Az 1400 forintos határ­összeg szempontjából az el­látás levonás nélküli össze­gét kelt számításba venni. Figyelmen kívül kell hagyni az említett ellátással együtt folyósított egyéb ellátások összegét, így különösen az özvegyi nyugdíjat, a baleseti járadékot, a családi pótlé­kot, a házastársi pótlékot. Be kell azonban számítani a ha­tárösszegbe a kivételes nyug­ellátás, valamint a 32 1974. (VII. 15.) Mt. számú és a 23/1976. (VII.-4.) Mt. számú rendeletek alapján járó ki­egészítések összegét. A takarítók eddig naptári évenként 840 órát, egyes in­tézményeknél 1260 órát, az' egészségügyi, oktatási, gyer­mek- és szociális intézmé­nyeknél, valamint a közfor­galmú gyógyszertáraknál pe­dig korlátozás nélkül dolgoz­hattak. A takarítókra 1978. év ja­nuár 1. napjától egységesen évi 1260 óra foglalkoztatási keret az irányadó, kivéve azokat, akik a felsorolt munkahelyeken korlátozás nélkül foglalkoztathatók. Az évi 2 százalékos emelé­sek esetében 1978. év január 1-től az emelések legkisebb összege havi 70 forintnál ke­vesebb nem lehet. Ennek megfelelően az ellátások mi­nimumösszege az alábbiak szerint alakul: Az öregségi nyugdíj legki­sebb összege a) a 17/1975. (VI. 14.) Mt. számú rendelet 71. § (1) be­kezdése esetében havi 1140 forint, b) abban az esetben, ha az igénylő az öregségi nyug­díjhoz szükséges szolgálati időt mezőgazdasági szövet­kezeti tagsági idő beszámí­tásával szerezte meg, havi 1040 forint, c) abban az esetben, ha az igénylő az öregségi nyug­díjhoz szükséges szolgálati időt1 kisiparosként, 'magánke­reskedőként vagy munkavi­szonyban nem álló előadó- művészként, illetőleg művé­szeti oktatóként szerzett idő beszámításával, de mezőgaz­dasági szövetkezeti tagsági idő figyelembevétele nélkül szerezte meg, havi 1090 fo­rint. o Az özvegyi nyugdíj, szü­lődén árvát megillető árva­ellátás és szülői nyugdíj leg­kisebb összege a 17 1975. (VI. 14.) Mt. számú rendelet a) 144. § (1) bekezdése ese­tében havi 940 forint, b) a fentebb ismertetett b) pont szerinti esetben havi 850 forint, c) a fentebb ismertetett, c) pont szerinti esetben havi 800 forint. Az árvaellátás legkisebb összege ez év január 1. nap­jától havi 740 forint. o Folyósítási szempontból is változtak az összeghatárok. 1978. év január hó L nap­jától kezdődően az az ösz- szeghatár, ameddig a) az öregségi, a rokkant­sági és a baleseti rokkant­sági nyugdíjhoz házastársi pótlék állapítható meg, havi 1790 forint, b) a házastárs keresete (jö­vedelme, nyugellátása) mel­lett a házastársi pótlék meg­állapítható, havi 940 forint, c) a sajátjogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együt­tesen folyósítható, havi 1430 forint, d) az öregségi, a rokkant­sági és a baleseti rokkant­sági nyugdíj munkaviszony­ra, szövetkezeti tagsági és .be­dolgozói jogviszonyra tekin­tet nélkül folyósítható, havi 1400 forint. Változás történt a voűt szakszövetkezeti tagok já­rulékfizetése területén is. Az új rendelkezések alap­ján az a termelőszövetkezeti tag, aki korábban mint szak­szövetkezeti tag növelt ösz- szegű szakszövetkezeti járu­lékot .fizetett, kötelezettséget vállalhat növelt összegű szakszövetkezeti járulék fi­zetésére. A rendelkezések értelmé­ben a növelt összegű szak­szövetkezeti járulék vállalá­sára a termelőszövetkezeti tag a termelőszövetkezetbe történt belépést követő 15 napon belül tehet kötelezett­ségvállalási nyilatkozatot, amelyet a termelőszövetke­zet öt éven át köteles meg­őrizni. A növelt összegű szak­szövetkezeti járuilék fizetését vállaló biztosított az erre vonatkozó nyilatkozatát min­den év január 15. napjáig köteles megtenni. A rendelkezés életbe lépé­sére tekintettel 1978. évben ez a határidő február 28 napjáig terjed. o • Az öregségi korhatár be­töltése utáni munkában ma­radásra való fokozott ösz­tönzés céljából • 1978. január 1. napjától új rendelkezés lépett életben. Eddig az öregségi nyug­díjnak az ösztönző nyug­díjpótlékkal növelt összege az átlagkereset 90—95 szá­zalékánál több nem lehetett. A megjelent minisztertanácsi rendelet szerint 1978. janu­ár 1-től ez az összeg az át­lagkereset 100 százalékáig terjedhet. A rendelkezést már azokban az ügyekben is alkalmazni kell, ahol az el­járást még jogerős határo­zattal nem zárták le. A továbbdolgozásra ösz­tönzéssel kapcsolatos a 49/ 1977. (XII. 21.) Mt. számú rendelet is, amely a Munka Törvénykönyve végrehajtásá­ról szóló 34/1967. (X. 8.) Korai. sz. rendelet 53. §-át (3) bekezdéssel egészítette ki. E szerint annak a dolgozó­nak, aki öregségi nyugdíjra jogosultságának a megszer­zése után — a nyugdíj meg­állapítása nélkül — teljes munkaidőben továbbdolgozik — az első évben három, — a második évben hat, — a harmadik évben ki­lenc, — a negyedik és minden további évben tizenkét mun­kanap pótszabadság jár. Ez a pótszabadság a dolgo­zót az egyéb címen járó pót- szabadságon felül és az évT tizenkét munkanapos hatá­ron túlmenően is megilleti, Humanizmus ? Színhely: a szolnoki Centrum áruházzal szemközti körzeti orvosi rendelő. Időpont: 1978. január 24, dél­után, 16 és. 17 óra között. Szereplők: 35 beteg, a korra és nemre váló megoszlás vegyes. Influenzajárvány van, ráadásul két körzet betegeit látja el az orvos, mert kollégája továbbképzésen van. Az ülőhelyek'a váróban foglaltak, azaz... amelyiken nem ül senki, azon is terpeszkedik egy-egy táska vagy nagykabát. Behúzódok egy sarokba, és várom, hogy sorra kerüljek. Rövid idő múlva megjelenik az ajtóban egy bicegő férfi. Körülnéz, és két botja segítségével mellém cso­szog. A levegő szinte fagyos a merev, közömbös arcok­tól, melyeknek rideg nézése kíséri a szerencsétlent. Em­berünk arcán látszik a fáradság, de nyugalmat erőltet magára, és a falhoz támaszkodva még egyszer végig­hordozza tekintetét a sok ép végtagú várakozón. Senkinek nem jut eszébe, hogy átadja a helyét. El­kapom egy pillanatra a fájó tekintetet, és egy kicsit mindenki helyett szégyenlem magam. Idegtépő a csönd. Egy kabáttal letakart székre mutatva megkérde­zem: — Miért nem ül le? — Nem akarom összegyűrni a kabátot — feleli hal­kan. . J. J. Szolnok Szerkesztői üzenetek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents