Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

* e SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. február 26. ÜLPOLITIKAI ORKEP cengsztervilAg a tAvol-heleten „II tiszteletre méltó jakuzák” A japán rendőrség szerint több mint százezer, bandák­ba szervezett gengszter van az országban. A jakuzák, ahogy a banditákat nevezik, szerencsejátékokból és kábítószerek­ből, zsarolásból és prostitúcióból évente több milliárd dollá­ros jövedelemre tesznek szert. A bandák magukról azt állítják, hogy ők védik a rendet, a polgárokat. A jakuza elnevezés a ban­ditáktól ered, a rendőrség mint „törvényszegőkről” be­szél róluk. Ám egy rendőr­ségi szóvivő a közelmúltban mégis azt mondta: „A mi ja- kuzáink nem okvetlenül rossz emberek. Ha nem is sze­retjük őket, társadalmunk­hoz tartoznak.” Valóban ilyen ártalmatlanok lenné­nek a japán gengszterek? A rendőrségi „Fehér könyv” csupán az 1976-os évre 418 jakuea-gyilkosságról tudósít. Nemrégiben Osakában egy gengszter egy bárban szóra­kozott, de a szomszéd asztal­nál ülő két vendég hangos beszélgetése zavarta őt. Elő­kapta pisztolyát, agyonlőtte őket -és nyugodtan elhagyta a lokált. Taoka Kazuo, „a medve", ahogy gengszterkörökben nevezik, Japán egyik híres­sége. Emlékiratai nagy pél­dányszámban fogytak el. életéről kétrészes filmeposz is készült. Taoka most 65 éves, szívbeteg és az adóhi­vatalnak nyújtott bevallása szerint 1970 óta nincs jöve­delme. Ez azonban kétséges, ha az utóbbi években épült erődítményszerű villájára, a „Taoka-palotára” gondolunk. A tiszteletre méltó Taoka nevetve mondta: „Ezt a fe­leségem hesokuri-jából vet­tük.” Hesokuri — a háztar­tásban megtakarított dugi- pénzt jelenti japánul. A köbei „magánzó” nem a csa­ládi jövedelemre épít: Tao­ka a főnöke a gyilkosságokra és zsarolásokra épülő szer­vezett banditizmusnak, az úgynevezett Jamagucsi-gumi •szervezetnek. A Jamagucsi- gumi Japán legnagyobb ban­ditacsoportja, a legerőszako­sabb alvilági szindikátus, amely — a rendőrség becs­lése szerint — 11 ezer tagot számlál. Legfőbb vezetője, a főnökök főnöke: 32 éve Tao­ka Kazuo. Jól jövedelmez „a barátság” Szerinte a Jamagucsi-gumi „a barátság és a kölcsönös segítség társasága"- „Egyéb­ként a rendőrség pontatlan. y— nekünk százezer tagunk van.” A „barátság” minden­esetre jól jövedelmez a fő­nöknek: csupán 1976-ban, a becslések szerint, 10 millió dollárt hozott neki. A rendőrség tehetetlen. Aszanuma Szeitaro, az or­szág rendőrfőnöke, már há­rom évvel ezelőtt meghir­dette a „Bulldózer-művelet" elnevezésű monstre razziát, amelynek eredményeképpen az elmúlt évben több. mint 50 ezer' embert tartóztattak le. Ezf azonban a banditák csupán „tűszúrásnak” tekin­tik, amely „zavarja az egyet­értést” — ahogy egy tokiói banda vezér panaszkodott. S ebben sok az igazság, ha ar­ra gondolunk, hogy a Jama- gucsi-gumin kívül további 2500 jakuza-„család” találha­tó az országban. A rendőr­ség ugyan 110 ezer gengsz­tert tart nyilván, de a hely­zet ismerői kerek egymillió emberről beszélnek. Az alvi­lág szakértői úgy számolnak, hogy a bandák tényleges jö­vedelme év; 10 milliárd dol­lár körül van. Ehhez jön­nek még az úgynevezett „le- gáliá” üzletekből származó bevételek: a bárok, éjszakai klubok, építési vállalkozá­sok, pénzkölcsönzők és mun­kaközvetítő ügynökségek. A gengsztervilág több, mint 27 ezer vállalatot tart a kezé­ben­„11 mocsár lótuszvirágai” A japán maffia története négyszáz évre nyúlik vissza. .Alapítója Chobeí Banzuin, az elnyomottak legendás ve­zére és hőse, ezt még ma is így tanítják a japán isko­lákban. Banzuin, az ős-jakuza munkaközvetítéssel kezdte: épitőmunkásokat toborzott a kormányzói székhellyé elő­lépett Edo, a mai Tokió épít­kezéseire. A toborzott mun­kanélküliek feladata volt az is, hogy „városőrként” bizto­sítsák a lakók békéjét. A vendéglősök, iparosok és ke­reskedők szívesen helyezték magukat az ő védelmük alá, más bandák támadásaival szemben. A legenda szerint, akárcsak nálunk a betyá­rok, csak a gazdagokat fosz­togatták és a zsákmányt a szegények között szétosztot­ták. A szegényeken azonban önmagukat értették. A XVII. század végén a japán kártya- és kocka játékosok védőivé váltak és ezt a területet ma is teljes mértékben ellenőr­zik. A japán kormány a XVIII. században oly nagyra értékelte tevékenységüket, hogy a bandavezéreket „fel­ügyelőkké" nevezte ki és föl­vette őket a legmegbecsül­tebb — szamuráj-kasztba. „Mj a mocsár^ lótuszvirágai vagyunk, — dicsekedett nem­régiben a köbei bandavezér — és életünk árán is ragasz­kodunk becsületünkhöz”. A jakuza-törvények valóban nagyon szigorúak. Ha egy tag megsérti azokat, le kell térdelnie a helyi főnök, • az ojabun előtt, rövid karddal levágja bal keze kisujjának felső ujjperecét, s egy se­lyemkendőbe takarva át­nyújtja mesterének. Ha. az elfogadja, megbocsátott, ha visszautasítja, a törvénysze­gő életével fizet. * A rendőrség minden erő­feszítése ellenére óriási pén­zek cserélnek gazdát a ja­kuzák által ellenőrzött kár- tyaklubokban. Nemrégen le­tartóztatták Kobéban a Ja­Egy év alatt 418 gyilkosság. A képen a gengszterektől lefoglalt fegyverek magucsi-gumi egyik „igaz­gatóját”. Az általa vezetett klubban állítólag egyetlen éjszaka majdnem __ félmillió dollár cserélt gazdát. Nagy bevételeik vannak a jaku- záknak a lóversenyfogadó irodákból, valamint a por­nóból és a prostitúcióból is. Nem jelent szégyent... Korábban a kártyajáték számított a legfőbb bevételi forrásnak ma azonban a ká­bítószer az első számú üzlet. Hivatalos adatok szerint ez 70 millió dollárt hoz a ja- kuzáknak A beavatottak azonban csak a Jamagucsi- gumi bevételét ennek az ösz- szegnek sokszcrrosára becsü­lik. Néhány évvel ezelőtt Kazuo Tuaka Yokohamában ligát alapított a kábítószer­kereskedelem felszámolására. A liga vezetőségébe több fel­sőházi képviselőt. írót és egy egyetemi rektort vontak be. akiknek ez ellen semmiféle erkölcsi kifogásuk nem volt, mert a jakuzákhoz tartozni, még kevésbé azzal összeköt- tésben állni, egyáltalán nem jelent szégyent Japánban. „Mindaddig, ^hníg egy újabb gaztettet fel nem fedezünk — jelentette ki a tokiói rend­őrség egyik gengsztervadásza — minden jakuza tiszteletre méltó polgár”. „Jakuza va­gyok és büszke vagyok rá” — e szavakkal nyitotta meg nemrégiben a szélsőjobbol­dali politikusok „nemzeti szimpóziumát” bizonyos -Ja- mada. milliomos építési vál­lalkozó. A jakuzák súlyt helyeznek a nyilvánosságra. A Jamagu­csi-gumi például. színes fo­lyóiratot ad ki- Szívesen ve­szik. ha az újságok foglal­koznak velük, de a „becsüle­tükre” kényesek: négy évvel ezelőtt a Spiegel című nyu­gatnémet magazin tokiói tu­dósítóját például telefonon felhívta egy ismeretlen, de barátságos hang. A Spiegel ugyanis nem éppen dicsérő módon számolt be egyvzsaro­lási akcióról. A telefonáló ki­jelentette. hogy nincs kifo­gásuk a cikk ellen, de szé- retnék, ha a lap a jövőben egy kissé pozitívabb formá­ban foglalkozna velük. „Vé­gül is a jakuzák nem gengsz­terek” — fűzte hozzá. I. G. A jakuzák gyakran letováljá k magukat Választási láz Franciaországban Tizenötezren Saint-Bieuc-ben, egy nagygyűlésen. „Halljátok a kiáltást, mely üzemekig, hiva­talokig, a néplakta negyedekig ér: változtatni kell!” Franciaország háború utáni törté­===== netében talán leg­jelentősebb választási kampánya kezdő­dött vasárnap. A választási rendszer és a különböző politikai erők egymás közti viszonyának bonyolultsága szinte napon­ta vet fel újabb és újabb problémákat. Ami a választási rendszert illeti: emlé­keztetni kell arra, hogy az első forduló­ban, március 12-én az egyes pártok kü­lön indulnak; ekkor abszolút többség kell a győzelemhez. Egy héttel később, már­cius 19-én a második fordulóban azokban a körzetekben kerül sor választásra, ahol nem született abszolút többség. Itt már a jobb- és baloldal pártjainak egymás közti szolidaritását teszik próbára. Hiszen a második menetben a jobb- vagy bal­oldali siker csak úgy lehetséges, ha az adott körzetben gyengébben szereplő je­lölt a másik javára visszalép, és ezzel mintegy „átadja”' szavazatait. Am; a jobb- és baloldal pártjainak egymás közötti viszonyát illeti, azt mind­két táborban a későbbi szövetség lehető­ségét nyitva hagyó erőpróba jellemzi. Em­lékezetes, hogy mióta a kommunisták és szocialisták között a baloldal közös prog­ramjának időszerűsítésével kapcsolatos tár­gyalások megszakadtak — a KP fő cél­kitűzése a baloldalon belüli erőviszonyok megváltoztatása. A jelenlegi közvélemény­kutatások a két baloldali pártnak együt­tesen 52—54 százalékos többséget jósolnak. Ebből 32 százalék körül van — e felmé­rések szerint — a szocialisták aránya- Az erőviszonyok megváltoztatásának feltétele tehát az, hogy a kommunisták az első for­dulóban a jósolt 21—22 százaléknál lénye­gesen több szavazatot kapjanak. A KP ál­láspontja szerint március 12-én dől el, hogy rá lehet-e szorítani Mitterrand szo­cialista pártját az igazi társadalmi válto­zások megvalósítására baloldali győzelem esetén. A baloldali többséget jósoló előrejelzé­sek az utóbbi napokban kiélezték a vitát az esetleges baloldali kormánytöbbség jel­legéről. A KP egy 21 tagú kormányban 7 tárcára tartana igényt. A szocialisták szerint a megválasztott parlamenti kép­viselők arányát kellene figyelembe venni, miután ezt kedvezőbbnek ítélik a maguk számára. Ennél is lényegesebb nézetkü­lönbség, hogy az esetleges baloldali kor­mány programjáról a többségében bízó Mitterrand szerint a szocialista párt el­gondolásai, a KP véleménye szerint vi­szont a közös program alapján kell dön­teni. Éles a szembenállás a másik táborban, a politikai jobboldalon is. A Giscard köz- társasági elnök mögött felsorakozó pol­gári reformpártok jelöltjei „Unió a fran­cia demokráciáért” (UFD) elnevezésű kö­zös listán indulnak az első fordulóban. A Giscard ellenlábasa, Chirac által irá­nyított gaulle-isták (RPR.) külön indulnak. A jobbszárnyon is a,március 12-i forduló szabja majd meg a belső erőviszonyokat. És ezzel azt is, hogy egy héttel később milyen feltételek mellett jöhet létre szö­vetség a baloldallal szemben­A francia választások egy másik külön­legessége, amelyről az elmúlt napokban sok szó esett; a köztársasági elnök sze­mélye. Most márciusban ugyanis csak parlamentet választanak, köztársasági el­nököt nem. Az 1974-ben hét esztendőre megválasztott Giscard d’Estaing tehát ak­kor is köztársasági elnök marad, ha a bal­oldal győzne a választáson. Giscard kény­telen volt közölni: az alkotmány nem teszi lehetővé a köztársasági elnöknek, hogy baloldali győzelem esetén megakadályozza egy szocialista—kommunista program vég­rehajtását. Nem elképzelhetetlen persze, hogy a köztársasági elnök ilyen körülmé­nyek között lemondana hivataláról. Most alig egy hónappal a francia ===== választások első fordu­lója előtt mindez természetesen csak fel- tételezés. Ha a közvéleménykutató inté­zetek statisztikái pillanatnyilag baloldali többséget jósolnak is — az esélyek való­jában teljesen nyitottak. —i. —e. Épül az Adria- olajvezeték Hosszantartó viták és tanács­kozások után. megállapodás szü­letett a jugoszláv építő vállala­tok között, a Krk-szigetéröl in­duló és Magyarországra, Csehszlo­vákiába is szállító olajvezeték- építésére.^ A szigetről 723 kilo­méteres hosszúságban Pancso- váig majd a magyar határig ha­ladó csővezeték munkálataihoz eddig ázért nem- kezdtek hozzá, mert a költségek megosztása tisztázatlan volt. Az építő vállalatok azóta már javában dolgoznak azokon a ha­talmas tartályokon, amelyekbe a krk-4- Omisaljbói érkező kőola­jat tárolják majd. Félig már fel­épült a szigetet a szárazfölddel «összekötő 1162 méter hosszú híd is. amelynek acélvázára szere­lik fel az olajvezetéket. A leg­nehezebb szakasz a hegyek kö­zötti rész lesz. A csöveket a Gorski Kőtár hegységen veze­tik át. Az 1100 méter magasan elhelyezett vezetékhez egy .szi­vattyúrendszer nyomja fel az olajat, amely aztán természetes eséssel halad a finomítók felé. A csővezeték a pancsovai olaj- finomítótól halad a Tiszáig, Perleznél szeli át a folyót érin­ti Újvidéket, majd a Duna alatt halad át a magyar terület felé. A csővezetékeket három- méter mélyre építik a folyók medré­be. Az olajvezeték Goiénál tér át magyar területre, s halad • a százhalombattai finomítóig. (A magyar 'területen a csővezeték már szintén épül.) • A jugoszláv Ádria-olajvezeték a szakemberek becslése szerint ez év végére elkészül. Az olaj­tárolókat és vezetékeket úgy építik, hogy végül alkalmas le­gyen a teljes mennyiség, évi 34 millió tonna nyersolaj szállítá­sára. Ebből Magyarország és Csehszlovákia évente 10 millió tonna olajra tart igényt. ■ Romániában a Keleti Kárpátok egyik leglátogatottabb üdülőhelye télen a Brassói havasok. Síelők ezrei keresik fel a csodálotos vidéket, ahol a pihenés, a szórakozás és a sport egy helyen megtalálható. A „Poiana Brassow"-t autóval, busz- szal vagy akár sétálva közelíthetjük meg Brassóból. Lift visz fel a Poianára, de van, aki gyalog próbálkozik

Next

/
Thumbnails
Contents