Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-22 / 45. szám
1978. február 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pártnap Mezőtúron flndrikó Miklós látogatása a főiskolán Tegnap délután a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri főiskolai karára látogatott Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Az iskola életéről dr. Patkós István igazgató tájékoztatta a vendéget, majd Móricz Bélának, a városi pártbizottság első titkárának kíséretében bemutatta a főiskola tanüzemét, ahol a hallgatók a gyakorlatban is megismerkedhetnek a különböző típusú mezőgazdasági gépekkel, berendezésekkel. Andrikó Miklós megnézte a modellező műhelyt, — ahol szemléltető eszközként a gépek kicsinyített, működőképes mása készül — valamint a hegesztő, a kovács, a lakatos, a fémragasztó, a forgácsoló és a szervizüzemet. Ellátogatott még a különböző laboratóriumokba is. Az üzemlátogatás után 16 órakor Andrikó Miklós gazdaságpolitikai pártnapot tartott a főiskola dísztermében. Havonta hatvan stílbútor-garnitúrához gyártanak lábakat a Fejlődés rákospalotai Bútoripari Szövetkezet jászkiséri telepén. A térgörbe lábakat ez a másoló-marógép készíti. Barátok között Az egyik szovjet alakulatot régi baráti szálak fűzik a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalathoz. Szentendrei György párttitkár azt mondja erről: — Mindenekelőtt a politikai és a baráti szálak erősödését várjuk ettől. S ez természetes, hiszen gazdasági együttműködés nehezen bontakozhat ki egy ideiglenesen hazánkban állomásozó katonai alakulat és egy vállalat között. Esetenkénti kölcsönös segítség- nyújtásra mégis van lehetőség: — Amikor sürgősen át kellett adnunk a szolnoki bútorraktárt, hiányzott egy nagy teljesítményű daru. A szovjet alakulat parancsnoka tudomást szerzett erről, s kivezényelt egyet. Kétszeres segítség volt ez számunkra, hiszen a sereg nem nyújt be számlát. Természetesen a „vizesek” is igyekeznek viszonozni a segítséget. Leginkább a laktanya felújításánál, a szociális létesítmények korszerűsítésénél van erre mód. Az alakulat szakembergárdájának alakulása ugyanis az állomány mindenkori összetételétől függ. — Persze nemcsak akkor keressük fel egymást —, mondja a párszervezet titkára —, ha segítségre szorulunk. Az a célunk, hogy A jugoszláviai Mitrovicán, Topolyán és Plandistén az idén magyar közreműködéssel új hűtőházat adnak át rendeltetésének. Ezek a létesítmények magyar szakemberek tervei alapján, magyar berendezésekkel, az Energiagazdálkodási Intézet fővállalkozásában épülnek. érezzék a szovjet katonák: barátok között, s érzelmileg hozzájuk igen közel álló környezetben teljesítenek szolgálatot. Ügy érezzük, jólesik nekik a legkisebb közeledés is. Szívesen megyünk hozzájuk. Különböző ünnepségeket közösen rendeznek a szovjet katonák és a vállalat dolgozói. Vetélkedőkön, sportnapokon is többször mérték már össze tudásukat. Megesett, hogy a szakácsművészetben is ugyanezt tették. A vállalat dolgozói tehát sokoldalúan igyekeznek kellemesebbé tenni az otthontól való távollétet a szovjet katonák és hozzátartozóik számára. 1976-ban megalakult náluk is az MSZBT tagcsoport, s ez méginkább lehetőséget ad a jobb együttműködésre. A vállalati központ példája ösztönzően hat vidéki részlegei számára is. A kun- hegyesi Kun Béla Szocialista Brigád is kapcsolatot tart fenn például szovjet alakulattal, s a családok között is baráti szálak szövődtek. Ezt az egyre erősödő kapcsolatot így jellemzi a párt- szervezet titkára: — Mindez nem kirakatpolitika, nem mutatós dolgokra törekedtünk, hanem barátságunk erősítésére. A Komplex Külkereskedelmi Vállalat az Energiagazdálkodási Intézettel együttműködve Jugoszláviában öt hűtőház építésére kötött megállapodást, összesen mintegy 6 millió dollár értékben. Közülük egyet — Csókán — már tavaly felavattak, egy pedig — Orosz- keresztúron — jövőre készül el. ló előkészítés, pontos kivitelezés A vártnál jobban haladnak az V. ötéves terv időszakára meghatározott beruházásokkal a jászberényi járásban. Különösen a lakosság kommunális ellátását szolgáló, az oktatási feladatokat segítő fejlesztések előkészítésénél és kivitelezésénél értek el kiemelkedő eredményeket. A járás községeiben, a tervidőszak első két esztendejében 27 millió 300 ezer forint értékű beruházás valósult meg, ami ötmillióval több a tervezettnél. Két év alatt 225-tel növekedett az óvodai helyek száma, az általános iskolai napközis otthonok 7 új foglalkoztató teremmel gyarapodtak. Elkészült öt szolgálati lakás, 24 kilométer járda, négy kilóméter belterületi út épült, mintegy 21 kilométerrel hosszabbodott meg a vízvezetékhálózat, 5 és fél kilométerrel a villanyhálózat. Az építésükre fordított tanácsi hozzájárulást — 27 millió forintot — a lakosság 31 millió forint értékű társadalmi munkával „egészítette ki”. Az első két év eredményei jó alapokat teremtettek a tervidőszak következő három esztendejére meghatározott feladatok végrehajtásához, a 45 millió forint értékű beruházások megvalósításához. Termékváltás a TVM porfesték gyárában (Tudósítónktól) A Tiszamenti Vegyiművek porfesték gyárában termék- váltást hajtottak végre. Megszüntették a régi, korszerűtlenné vált krómsárga festékek gyártását és az angol Imperial Chemieais Industries (ICI) cégtől vásárolt know-how alapján áttértek az új fényálló krómfestékek üzemi előállítására. Az észszerű, mintegy 40 millió forint értékű termékváltással megnőtt az új festék iránti piaci kereslet, a többi fes- tékí'ajtákkal, a krómoxid zölddel és a horganysárgával együtt, a vállalat tőkés exportjának nagyságrendjében az idén már a második helyet foglalja el. A kiváló tulajdonságokkal rendelkező krómsárga festékből az idén több mint ezer tonnát gyártanak, s ennek nagyobbik hányada a nyugati országokba kerül. S. B. Vendégségben a vállalatnál ti üti» hazak Jugoszlávia ba II szakszervezeti mozgalom erejevel Tíz esztendeje lesz annak, hogy a SZOT elnöksége létrehozta a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetét (SzEKI). Életre hívását a szakszervezetek szeretjének, felelősségének és feladatainak folyamatos növekedése indokolta. Hogy napjainkban milyen feladatokat lát el a SzEKI, arról Búza Mártontól, a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete igazgatójától kértünk tájékoztatást. — Intézetünk a társadalomtudományi kutatások országos rendszerének a része. Közreműködnek a párt- és a különböző állami szervek, elsősorban a Magyar Tudományos Akadémia kutatásaiban. Fontos feladatunk a párt, a szakszervezetek kongresszusaira való felkészülés segítése, valamint társadalomtudományi kutatásban szerzett tapasztalataink hasznosítása a két kongresszus közötti időszak értékelésének munkájában. — Milyen kutatási témákkal foglalkoznak az V. ötéves tervben, ezeken belül melyek a ma legfontosabb, kutatásra váró témái? — Az intézetnek is, mint a népgazdasági tervezésnek — ötéves terve, és tízéves kutatási koncepciója van. Jelenlegi ötéves tervünket, amely hat fő fejezetet tartalmaz, jóváhagyta a SZOT elnöksége is, így ennek alapján dolgozunk 1976 óta. Az I. fejezet a fejlett szocialista társadalom építésének néhány kérdését fogja át. Ezen belül olyan témákat kell kutatnunk, mint a fejlett szocializmus szakszervezeteinek funkciói, a szocialista munkaverseny fejlesztésének kérdései; a szocialista életmód alakulásával kapcsolatos szakszervezeti feladatok, a szocialista demokrácia fejlesztése, elsősorban az üzemi demokrácia kérdései és a szakszervezetek feladatai; és végül a távlati bérpoltika kialakításával kapcsolatos kutatások. A II. fejezet A szakszervezetek és a gazdaságpolitika címet viseli. Olyan kérdéseket. vizsgálunk, mint az V. ötéves terv teljesítésének folyamatos tapasztalatai, a munkaerőhelyzet főbb vonásai; a fogyasztói árpolitika; a lakáspolitika alakításában való szakszervezeti részvétel ; az alacsony jövedelműek társadalmi problémái. A terv III. fejezete a munkásosztály helyzetével foglalkozik. Itt mindenekelőtt az ipari munkások társadalmi és anyagi helyzetét, a Beszélgetés Búza Mártonnal, a Sza kszervezetek Elméleti Kutató Intézete igazgatójával munkásfiatalok és az ipari munkásnők élet- és munka- körülményeit vizsgáljuk. Külön értékeljük a mezőgazda- sági, állami gazdaságok munkásainak munkakörülményeit, társadalmi és anyagi helyzetét. A terv IV. fejezete a szakszervezeti szervezetek kérdéseit taglalja. Itt különösen két témát emelnék ki. Az egyik a középszintű szakszervezeti szervek vezető, irányító tevékenységének fejlesztése, a másik a szakszervezeti szervek munkastílusa, a mozgalmi módszerek alkalmazása a szakszervezeti munkában. Az V. fejezet a nemzetközi szakszervezeti mozgalommal foglalkozik. Ezen belül elemezzük a szocialista országok szakszervezeti mozgalmának általános vonásait, sajátosságait, valamint az európai tőkés és szocialista országok szakszervezeti mozgalmának közös kérdéseit az együttműködés feltételeit, alakulását. A VI. fejezet a magyar szakszervezeti mozgalom történetével kapcsolatos. A jelenlegi tervidőszakban el kell készítenünk a magyal- szakszervezeti mozgalom 30 éves történetét. — Hogyan hasznosítják a nemzetközi szakszervezeti mozgalom tapasztalatait? — Munkánk során alapvetően fontosnak tartjuk megismerni a nemzetközi szakszervezeti mozgalom tapasztalatait és figyelembe venni azok tanulságait. Felhasználni mindenekelőtt a szocialista országok szak- szervezeti tapasztalatait, tudjuk. A magyar szakszervezetek tagjai a Szakszervezeti Világszövetségnek, amely létrehozta Szociális és Konzultatív Bizottságát. E bizottság és ennek tudományos tanácsa biztosítja a tagországok két- és többoldalú tudományos kapcsolatainak kialakítását és fejlesztését. Ebben a bizottságban a magyar szakszervezetek a SzEKI képviseli. Mi, magyarok, koordináljuk két téma kutatását, az egyiknek a címe: „A dolgozók részvétele a gazdasági irányításban”, a másik ped,ig „A dolgozó fiatalok szociális problémája a szocialista országokban” címet viseli. — Hogyan valósulnak meg az elméleti kutatás eredményei a gyakorlatban? — A mi intézetünk társadalomtudományokkal foglalkozó kutató intézet. Eny- nyiben hasonlít minden más társadalomtudományi kutató intézethez. Ugyanakkor el is tér azoktól, mert mi mindenekelőtt a szakszervezeti mozgalom nézőpontjából igyekszünk elemezni a különböző társadalomtudományi kérdéseket, — Mennyiben változott meg az intézet munkája a szakszervezetek XXIII. kongresszusa után? — A szakszervezetek XXIII. kongresszusa minőségileg magasabb követelményeket támasztott az intézet tevékenységével szemben. Ez a követelmény mindenekelőtt abban jelentkezett, hogy jobban koncentráljuk kutatásainkat a legfontosabb kérdések megoldására, másrészt arra kötelezett bennünket, hogy jobban segítsük eredményeink megismertetését az egész szak- szervezeti mozgalommal. A legfontosabb változás tehát a XXIII. kongresszus után úgy fogalmazható meg, hogy az intézetben folyó tudományos kutató munka még szorosabb kapcsolatba kerül a gyakorlattal. — Milyen fejlődés várható az elkövetkezendő években a szakszervezeti mozgalom hatékonyságában? — A fejlett szocialista társadalom építése, az ezzel kapcsolatos feladatok bonyolultsága a szakszervezeti munkától is megköveteli hatékonyságának fokozását. Ezt csak akkor lehet elérni, ha a mozgalom a legfontosabb feladatok megoldására összpontosít. Mi ezt úgy fogalmazzuk: fokozni kell a szak- szervezeti munka hatását az eseményekre. A másik feladatunk — és erre a XXIII. kongresszus különösképpen felhívta a figyelmet és megfelelő határozatokat hozott —. erősíteni a szakszervezeti demokráciát, folyamatosan szélesíteni és fejleszteni a szakszervezeti jogokat. így válik érthetővé, az a cél, hogy a szakszervezetek egész tagsága még aktívabban részt vegyen a feladatok megoldásában, — mondotta végül Búza Márton. Mérő Miklós A kenderesi November 7. Tsz-ben az idén mintegy 60 ezer forintot költenek a tésztaüzem száritóterének bővítésére és a gépek felújitására. így a tavalyi 500 mázsás termelésüket csaknem ötven százalékkal növelik, és a korszerűsitett.tésztaüzemben ösztöl-tavaszig a növénytermesztésben dolgozó nőket is foglalkoztatni tudják majd. - Képünkön csigatésztát készítenek a tsz-beli asszonyok (Fotó: T. F.)
