Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-19 / 43. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. február 19. 4 Könyvek Betűzgetés — az iskolában .. .és az antikváriumban Az információk rob- ffbonásszerű gyarapodá- ' sónak korában élünk. Sztereó és quadrofon rádióadások, televíziós csatornák zúdítják az emberre az ismereteket. Mégis: a könyvek jelentősége nem csökken ebben a kommunikációs áradatban sem. Mert a könyvek a legpontosabb tükrei s legfontosabb forrásai az értelemnek. Látni, hallani, beszélni gondolkodni, dönteni — élni tanítanak. Körülvesznek bennünket regények, lexikonok, verseskötetek, tudományos művek, kézikönyvek, hajtogatás képeskönyvecskék - fizetünk értük, kölcsönkérjük őket, beszélünk róluk. Meghitt közösségben élünk velük. Vásárlásra csábít a pályaudvar könyvespultja. Ahol a könyv készül. A lapokat rakják össze a nyomdában .. .és ragasztják a borítókat. VÉLEMÉNYEK A RÁKSZŰRÉSRŐL Amikor még nem késő A világon minden ötödik ember rákban hol meg. A végzetesen végződő betegségek listáján már a második helyre került a rák. Nincs a szervezőnknek egyetlen olyan része sem, amelyet megkímélne. Haragszunk rá, félünk tőle, mert sokat, talán túl sokat hallottuk, hogy gyógyíthatatlan. Ritkán esett szó arról, hogy a korszerűen kezelt rákos betegek gyógyíthatók, élhetnek és élnek is, ha . . . Reggel Szolnokon . ■ a rendelőnél Dra. intézetben ------------------------ az onkológiai gondozó ajtaja előtt csendben gyülekeznek. Idősek, középkorúak és néhány fiatal. Nők, férfiak. Egy ötvenkilenc éves asszony lép be elsőként a rendelőbe, nem most jár itt először. Nem olyan régen kitapintható kis csomót éreztek a mellében. A laboratóriumi vizsgálat eredménye semmi nyugtalanítót nem jelez. A csomót mégis el kell távolítani, és szövettanilag megvizsgálni. A műtét közben végzett szövettani vizsgálat eredménye árulja csak el, hogy az elváltozás jóindulatú vagy sem. A fülkében már a következő páciens vetkőzik, ötvennyolc éves nő, sok-sok éve esett át két műtéten. Az egyik mellét leoperálták. Nincs panasza, mosolyog, jó a közérzete. Miért jár mégis rendszeresen a gondozóba? A műtétet végző orvos figyelmeztette, ne restelljen elmenni legalább évente egyszer. (S egyébként a gondozótól is kapott „papírt”.) Pár perc és helyén már egy huszonhat éves nő ül az orvos előtt. „Valami szemölcsféle van a mellemen, már húsz éve, de eddig nem zavart. Néhány napja vérezni kezdett”. Remeg a keze, kétségbeesett. Ismerősei Azt mond... , __ ~ ták, hogy ráuesztettek az onko---------------------- lógushoz c sak azokat küldik, akiknél már nagy baj van. Az orvos mosolyog, tréfálkozik. Mi is tulajdonképpen az onkológus dolga? — Igen szerteágazó, speciális szakága az orvostudománynak az onkológia. A legfontosabb teendőnk a rákos daganat miatt kezelt és operált emberek utógondozása. (Nem feltétlen betegekről van szó.) Rendszeresen meg kell győződnünk róla, hogy valóban meggyógyult-e? Mert a rák egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy kiújulhat. Időben felfedezni ennek a jelét, életet menthet. Éppúgy, mint a rákot megelőző elváltozásokra rábukkanni és gyógyítani. Mert azt még százszázalékos1 sikerrel lehet. A bőrön, a gyomorban, de sok más szervünkben számos olyan jóindulatú elváltozás lehet, amely idővel rosszindulatúvá válhat. Megelőzni, idejében felfedezni ez az első lépés, s a leghatásosabb fegyver a rák ellen, — volt dr. Szendrei László megyei onkológus! főorvosi véleménye. — De hiszen az orvosok is tünetszegény betegségnek tartják. Ritkán vált ki fájdalmat, nem ad okot panaszra. — Általában így van. Ezért alattomosabb és veszélyesebb minden más kórnál. De nem gyógyíthatatlan. A sebészi kés, a rádium sugár, a gyógyszer azonban csak az idővel felismert rákos daganat ellen fegyver. Ha elhanyagolják, terjedni kezd, s áttételei már a test különböző pontjain jelentkeznek, akkor már nagyon nehéz megmenteni tőle az embert. De vannak a ráknak olyan fajtái, elsősorban a nőgyógyászati jellegű daganatok, amelyek időben és egyszerű orvosi vizsgálattal felismerhetők, márpedig akkor nyert ügyünk van, nyert ügyünk lenne... Az onkológus feltételes ■. módban beszélt. Pedig amit mondott a nővédelmi szűrésről, nem új dolog. Már huszonöt évvel ezelőtt, amikor kialakult az országban az onkológiai hálózat, reflektorfénybe került a rák elleni harcnak ez a sikerrel biztató speciális területe. Mégis, az emlő- és méhrákban szenvedő nők töbhsége túl későn kerül a műtőbe. (Az országos onkológiai főorvosi értekezlet megállapítása). Miért? Az asszonyokon, vagy az orvosokon múlik? Vagy hiányoznak a rendszeres szűrés objektív feltételei? A vélemények megoszlanak. Dr. Pap János megyei főorvos: — Igen jól kiépített hálózata van a megyének. A megyei onkológiai gondozón kívül három járási-városi gondozó működik, ezenkívül hat onkológiai szakrendelés. Tizenkilenc kolposzkóp (a nő- gyógyászati vizsgálat több mint negyven éve használt, azóta sokat tökéletesített műszere) van a megyében. Ez egy kicsit kivételezett helyzetet is teremt. Igaz, hogy csak egy esztendeje, de rendelkezésre áll a kiegészítő szakág, a citológia (sejtvizsgálat) segítsége. Az sem közömbös, hogy öt, igen színvonalasan működő kórház van a megye területén. Ennyit az objektív háttérről. Mit várunk a nőgyógyászoktól? Tessék, itt van az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet közösen kiadott módszertani levele. Nem ír elő többet, mint hogy a kórházakban és szakrendelésekben, tehát mindenütt, ahol nőket kezelnek, gyógyítanak, végezzék el a szűrő- vizsgálatot. A nőgyógyászati vizsgálatot kössék össze a rákszűréssel, végtére is a gyakorlatban ez egyet jelent. Meggyőződésem, hogy a nőgyógyászok többsége a kol- poszkópos s a citológiai vizsgálatot el is végzi. Csak nem adminisztrálja, nem állíttatja ki az előírt szűrőlapokat. Jóhiszemű amelyet- —: dokumenfeltételezés, tumok hí---------------------- ján sem b izonyítani, sem cáfolni nem lehet. S tény. hogy száz rákos nő közül tizenegy kerül csak az első, gyógyítható stádiumban az orvoshoz. Dr. Jákobovics Antal megyei szülész-főorvos: — Igen, de miért? Mert a többség legyint rá, ha valamiféle rendellenességet észlel. „A szomszédasszonynak is elmúlt, csak úgy magától” — alapon, csodára várnak. Nagyon kevés az olyan nő, aki makkegészségesnek érzi magát, ennek ellenére jelentkezik rákszűrésre. Előfordulnak kampányszerűen tömeges igények. Amikor egy-egy lelkes vöröskeresztes aktíva agitálására egy üzemből egyszerre negyven nő is megrohamoz bennünket. A rákszűrést nem lehet futószalagon csinálni. Dr. Krivácsi Gábor, a megyei család- és nővédelmi tanácsadó főorvosa: — Volt ilyen és nincs kizárva, hogy lesz is. De rajtunk is múlik, hogy ésszerűbbé, szervezettebbé válik-e a rákszűrés. A hozzám befutó kérdések tömege igazolja, van rá igény. A nők többsége sokkal jobban fél a ráktól. mint a vizsgálattól, amely fájdalommentes, és nem túl sokáig tart. Február elsejétől most már hetenként kétszer rendszeres szűrés van a tanácsadóban. Lesz, hogy még nem jönnek az önkéntesek tömegei. De kétlem, hogy pusztán az érdektelenség, a nemtörődömség az oka. Hónapokig szünetelt a szülőotthonban a már sok éve számon tartott szűrés. Hiába jöttek. El kellett küldeni őket. Idő kell ahhoz, hogy újból elterjedjen a híre, hogy a munkahelyi kollektívákon belül elosztva ötös, tízes csoportokban keressenek fel bennünket. Az a tapasztalatom. hogy az üzemi szakszervezeti nőbizottságoknak, a vöröskeresztes aktíváknak és a gazdasági vezetőknek a hozzáállása megnyugtató. Sok helyen megszervezték az üzemi nőgyógyászati szak- rendelést. A TVM-ben. a Tisza Cipőgyárban, a Hűtőgépgyárban kolposzikóppal is felszerelték a rendelőt. (A gyár adta rá a pénzt.) Ezeken a helyeken egy év alatt minden nődolgozóra sor kerül. Azok közül, akiknek helyébe vitték a lehetőséget, vannak akik vonakodnak és nem élnek vele? Kanyó Antalné, a TVM vöröskeresztes aktívája: — Az idősebbek között akad. De a nők kilencven százaléka természetesnek tartja. S azok, akik bármilyen okból mennek el a nőgyógyászati szakrendelésre, átesnek-e évente egy alkalommal a szűrésen? Dr. Barta István nőgyógyász: — Szakrendelése válogatja. Szolnokon ez fizikai képtelenség. Két szakrendelés helyett egy látja el a hatalmas vonzáskörzetű területet. De az is tény, hogy én például semmiféle utasítást nem kaptam abban a bizonyos módszertani levélben foglaltaknak a végrehajtására. Most láttam először, hogy megmutatta azt a megyei főorvosi körlevelet is, amely felhívja rá a figyelmet. Ne értse félre, ha valaki tisztában van a rákszűrés jelentőségével, akkor az az orvos. A KISZ-szervezetünk társadalmi munkában elvállalta a rákszűrést a .Bútorgyárban, az OTP-ben, a Húsipari Vállalatnál, a Papírgyárban. Tudom, ilyen alapon és módszerrel képtelenség a megyében élő húsz éven felüli nőket évente egyszer átszűrni. Kevés a Szolnokon - ez az egyet- nögyógyósz ien akadá- ===== lya, hogy a nőgyógyászati vizsgálatot egybekössék a rákszűréssel, vagy egyben annak tekintve adminisztrálják azt. Tény, hogy Szolnok megyében több mint 165 ezer, húsz éven felüli nő él, és harminc körül van a nőgyógyászok száma. Az is tény, hogy tavaly Szolnokon a nőgyógyászati szak- rendelésen 25 ezren jelentek meg, s átlagban 7.6 perc jutott egy nőgyógyászati vizsgálatra. A megyei onkológus főorvos véleménye szerint, ha a módszertani levélben foglaltak a gyakorlatban megvalósulnának, megháromszorozódna a káros tumor korai felismerésének lehetősége, — gyógyítása. A dokumentumok, jelentések szerint az elmúlt évben 27 ezer Szobiok megyei nőn végeztek nővédelmi szűrést. (A 24.9 százalékos szűrtséggel az országban az ötödik helyre került a megye.) Mégis elégedetlen az onkológus főorvos. S ha a citológiai vizsgálatok számát vesszük alapul (tavaly összesen hatvan volt) még a szűrés alapossága is megkérdőjelezhető. Tehát nemcsak azt sürgetik. szorgalmazzák, „követelik” és meggyőző szóval hirdetik a rákellenes küzdelem megszállottjai, hogy minél több nő kerüljön a vizsgáló- asztalra, mert az sem lényegtelen, hogy a nőgyógyász pusztán a kolposzkóp nagyítóján keresztül győződik-e meg. vagy kifaggatva a sejteket, teljes bizonyossággal tudja, hogy nincs még közte a carcinoma sejtje. Ha majd így lesz, kevesebb kudarccal jár a rákellenes hadjárat. Talán kevesebbet halljuk, hogy ez a rosszindulatú daganat gyógyíthatatlan, talán több szó esik majd arról, hogy az időben felismert, korszerűen kezelt rákos betegek meggyógyíthatok,! .'újból egészséges emberek lehetnek. élhetnek... Kovács Katalin Távol tartom, hogy lássam a betűket — gyöngül a szemem. Könyvek ezreit őrzik a könyvtárak. A rendszerezés, katalogizálás igen nagymi'n ka. Egy különleges minikönyv.