Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-18 / 42. szám

1978. februór 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Népeink barátsága milliók akaratát fejezi ki (Folytatás az 1. oldalról) évek elején lebonyolított éves áruforgalomnak. Zavar­talan nyersanyag és energia ellátásunk biztosításához ugyancsak a Szovjetunió nyújt segítő kezet. Külpolitikánk változatlan célja a társadalmi haladás segítése, a kedvező külső fel­tételek, a béke biztosítása a szocialista építőmunkához. Mi elkötelezettek vagyunk a szocializmus és a béke ügye mellett. Tudjuk, hogy a békéért, a népek közös, magasztos céljainak megva­lósításáért folytatott nemzet­V. J. Pavlov Nagy tapssal fogadott, sza­vai után szólalt fel Vlagyi­mir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Ezekben a napokban a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei ünnep­ségeken emlékeznék 1948 február 18-ának, annak a ki­emelkedő napnak a 30. év­fordulójáról, amelyen Moszk­vában aláírták a magyar— szovjet barátsági és kölcsö­nös segítségnyújtási szerző­dést — hangsúlyozta. — E történelmi dokumentum je­lentősége minden ünnepi méltatáson túlmutat. Ez á szerződés fejezte ki a szov­jet—magyar kapcsolatok­ban bekövetkezett gyökeres változást, s az első olyan nemzetközi jogi lépés volt, amely egyezményes alapra helyezte országaink szövetsé­gét, és barátságát, amely magában foglalta Oroszor­szág és Magyarország dolgo­zó tömegei hősi harcának, különösen az 1917-ben és 1919-ben -vívott küzdelmek­nek a hagyományait. — E dokumentum eszmé­it megerősítette és tovább­fejlesztette az 1967. szep­tember 7-én Budapesten alá­írt új szovjet—magyar ba­rátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási közi küzdelem legnagyobb terheket és felelősséget vise­lő tényezője a Szovjetunió. Pártjainkat, országainkat, népeinket testvéri szálak fű­zik egymáshoz, szüntelenül erősödő, fejlődő magyar— szovjet barátság és együtt­működés milliók akaratát fejezik ki. Joggal mondhat­juk, hogy e kapcsolatok jól szolgálják nemcsak hazánk és a Szovjetunió érdekeit, hanem a nemzetközi mun­kásmozgalom egészének, a haladásnak ügyét is. — mondotta végezetül Havasi Ferenc. felszólalása szerződés. Az utóbbi három évtizedben a népeink közöt­ti barátság — mint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke az MSZMP XI. kongresszusán kiemelte, — a szovjet és a magyar dol­gozók millióinak kincse lett. A nagykövet a továbbiak­ban kijelentette: a magyar— szovjet kapcsolatokat a megbonthatatlan testvéri barátság, gyümölcsöző, sok­oldalú együttműködés, a tel­jes bizalom és kölcsönös egyetértés, a marxizmus—le- ninizmus és a szocialista in­ternacionalizmus elveihez való rendíthetetlen hűség, nézet- és akcióegység jellem­zi. Vlagyimir Jakovlevics Pavlov végül elismeréssel szólt azokról a szép sikerek­ről, amelyeket a magyar nép a fejlett szocialista társada­lom építésében, a párt XI. kongresszusa határozatai­nak végrehajtásában elért. Az ünnepi beszédeket kö­vetően a Nemzeti színház stúdiójának művészei ma­gyar, orosz és szovjet ver­sekből, dalokból összeállított ünnepi műsorral köszöntöt­ték az évfordulót. Az ünnep­ség az intemacionálé hang­jaival ért véget. Kitüntetés —kinevezés Szekeres László elvtársat a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa eddig végzett munkája elismeréseként a Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetésben 'része­sítette. A kitüntetést Jakab Sándor elvtársi, a Központi Bizottság párt- és tömeg­szervezetek osztályának ve­zetője adta át. * * » Az Állami Biztosító vezér- igazgatója Szekeres László elvtársat kinevezte az Álla­mi Biztosító Szolnok megyei Igazgatósága igazgatójának. Gerebenics Imre elvtárs, az Állami Biztosító vezérigaz­gatója e tisztségébe beiktat­ta, melyen részt vett Andri- kó Miklós elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára is. Kz építőiparnak Központi támogatás gépesítésre Az építőipar munkaerő­gondjait enyhítik, kapacitá­sát növelik azok az újabb beruházások, amelyekhez pá­lyázat útján négymilliárd fo­rint értékű álllami támoga­tást és hitelt kapnak köz­ponti erőforrásokból az ága­zat szervezetei. A múlt év közepén hirdették meg a pá­lyázatot, amelyre 139 válla­lat és szövetkezet nyújtotta be javaslatát, összesen 8 mii. liárdot kértek központi erő­forrásokból, s jóllehet vala­mennyi pályázó indokolt fej­lesztéseket javasolt, szelek­tálni kellett közöttük. A pá­lyázatot értékelő bizottság eddig 56 javaslatot elutasí­tott, a 67 legjobbat pedig jó­váhagyta. A Zagyvamenti Tsz fűrészüzeme télen olthoni munkát is bizto­sit a tanyasiaknak Csöndbe bugyolálja a hó az Alföld tanyáit. Az úton tovasietőknek kihalt, néptelen e táj, pedig té­len is élnek, dolgoznak a „széjjel való népek”. Mi a tőtevényi tanyavilágban látogattuk meg őket, ahol ma is életképesek, és vár­hatóan hosszú távon is fennmaradnak a szétszórt települések. Vacsora után: szomszédo­lás, terefere A mai tanya: petróleum- lámpa és telepes tévé. De a villany már csak két kilométerre van ... (Fotó: Köhidi) Kz összevont beszámoló taggyűlésekről jelentjük Erősödött példamutató szerepük Mezőtúr, Állami Gazdaság munkájáról számolt be az üzemi pártvezeíöség nevé­ben Szecsei István párttit­kár. Részlet a beszámoló­ból: Az elmúlt gazdasági évben a nehéz körülmé­nyek ellenére is eredmé­nyes évet zártunk, elértük, hogy a termelési színvonal emelkedésével egyidejűleg a gazdasági hatékonyság is növekedett. A gazdaságban működő pártalapszervezetek a politi­kai munka eszközeivel segí­tették a gazdasági terv cél­jainak elérését. A kollektíva helytállása, a becsületesen végzett munka lehetővé tet­te, hogy a gazdaság tovább­fejlődjön és erősítse példa­mutató szerepét a város me­zőgazdasági termelésében. Móricz Béla, a városi párt- bizottság első titkára e meg­állapításhoz hozzáfűzte fel­szólalásában; az állami gaz­daság dolgozói büszkék le­hetnek eredményeikre, a vá­ros mezőgazdasági üzemei között az állami gazdaság tartja élenjáró szerepét a növénytermesztésben, a rossz földeken is jó eredmé­nyeket értek el. (őszi búzá­ból 1660 hektárról 45 mázsát, rizsből 480 hektárról 18,6 mázsát takarítottak be hek­táronként, bár ők a kedve­zőtlen időjárás ellenére is gyengének tartják a rizs ho­zamát.) Az 5899 hektáron gazdál­kodó, a gyomai fafeldolgozó­val és az 55 vagon kapacitá­sú vágóhíddal rendelkező üzem 210 millió forintra ter­vezett termelési értékét 218 millióra teljesítette. Sokat­mondó adatok ezek azok szá­mára, akik tudják, hogy né­hány évvel ezelőtt — és er­re a pártvezetőség beszámo­lója is kitért — a gazdaság volt vezetői energiájuk jóré­F énymásolássol sok­szorosított adatgyűj­temény a párttag­ság összetételéről, a főbb gazdasági mutatókról. Az üzemben dolgozó kommu­nisták - szám szerint ki- lencvenketten - valameny- nyien kézhez kapták még az összevont taggyűlés előtt. És hogy átböngészték, ha­szonnal forgatták lapjait, az kiderült szerdán délután, amikor éves számadását tar­totta az üzemi pártvezetőség, beszámolva saját és a gyár­ban dolgozó két pártalap- szervezet munkájáról. A be­számolót követő vitában ugyanis nem egyszer hivat­koztak a felszólalók az adat- gyűjteményben ismertetet­tekre is. Mit kell tudni elöljáróban erről az üzemről? Azt pél­dául, hogy a törökszentmik­lósi Baromfifeldolgozó tavaly megközelítően hétszámillió forintos termelést produkált -- export árbevételük elérte a 10 millió dollárt —, hogy az ott dolgozó ezer ember­hez képest bár csupán ma- rokiiyinak számít a kilenc- venkét kommunista, lelkese­dést, munkaszeretetei, közös­ségért való áldozatkészséget mindenki tanulhat tőlük. Munkakörülményeiket ma a legnagyobb jóindulattal sem lehet jónak minősíteni. De az üzem nagy megújulás előtt áll: még az idén megkezdő­dik az úgynevezett „zöldöve­zeti rekonstrukció”, amelynek során lényegében egy új üzem épül számukra a város szélén sok-sok milliós beru­házási költséggel. Miről esett legtöbb szó az összevont taggyűlésen? Min­denekelőtt a munkáról, hi­szen a pártvezetőség ismer­tette az 1978. évi gazdaság- politikai feladatok végrehaj­tására vonatkozó cselekvési programját is, amelyben nagy követelményeket szabott. Például — és azon volt egy kis vita, bírják-e majd tel­jesíteni —, hogy az egy fő­szé'J annakj bizonyítására for­dították, hogy a veszteséges gazdálkodás rajtuk kívül ál­ló okok következménye. A pártvezetőség és a tag­gyűlés vitájában részt vevő kommunisták is — bár szám­ba vették az eredményeket — mégis inkább arról beszél­tek, hogy az idei évben mit kell tenniük annak érdeké­ben, hogy takarékos gazdál­kodással teljesítsék tervüket. Vincze Imre igazgató a dol­gozók helytállására, össze­fogására — ami az elmúlt évben tapasztalható volt — alapozva arról szólt, hogy idei feladatait is végrehajt­ja a közösség, 1978-ban — nem nagy eszközváltozással — a termelésben 1975-höz képest 24,1 százalékos növe­kedést terveznek. A bért 5— 6 százalékkal kívánják emel­ni, a munkaidő csökkentése mellett. Egyébként az idén több mint egymillió forintot osztanak ki hétszázhúsz dol­gozó között részesedés címén. Mikes Bálint, a központi műhely vezetője a gépjaví­tás, az alkatrész-ellátás gondjait tette szóvá. Egyre szaporodik a bonyolult gé­pek száma, ugyanakkor egyi- kével-másikával nem tudnak mit kezdeni, mert javításuk­hoz hiányzik az alkatrész. Viszont dicsérte a gépjavító kollektívát, amely a korsze­rűtlen szerszámok, a szűk műhely-javítóterek ellené­re is garanciálisán hozza rendbe a gépeket. Sós Imre ugyancsak a gép­műhely elavult szerszámai­ról beszélt, amin saját ere­jükből változtatni nehezen lehet. Most már megérték — mondta —, hogy örömmel jönnének a szakmunkások is hozzájuk, de magatartá­re jutó termelési értéket az idén 3 százalékkal kell nö­velni, hogy be kell vezetni a folyamatos csirkedarabolást, hogy az idén belföldön 420 vagonnyi árut kell értékesí­teni, és így tovább. Mi ennek a feltétele? Többek között az is, hogy fejlődjön a mun- kaverseny-mozgalom, hogy több szocialista címért küz­dő brigád alakuljon, hogy rendszeresen és folyamatosan foglalkozzanak az újításokkal és sorolhatnám tovább. Szó esett azonban az érem másik oldaláról is: a jó mun­kahelyi közérzetről, amelyért a két alapszervezet kommu­nistái sokat tettek. Az üzemi pártvezetőség tavaly nyáron munkabizottságoknak olyan megbízatást adott, hogy vizs­gálják meg, miként érvénye­sül a gyárban az üzemi de­mokrácia. és tapasztalataik alapján tegyenek javaslatot a továbbfejlesztés lehetősé­geire. És ma már a vállalat gazdasági, párt- és szakszer­vezeti vezetői, testületéi a tennivalók végrehajtásán munkálkodnak. Elkészült és az illetékes szakszervezeti szervek jóváhagyták az üze­mi demokrácia új fórumrend­szerét: a szakszervezeti bi­zalmiak és a szakszervezeti tanács együttes ülése jelen­tős fóruma lett. Az első erőpróbán már túl­jutottak: az új fórum foglalt állást az idei bérfejlesztés felhasználásáról; és döntött a szocialista munkaverseny fő irányelveiről. De a bizott­ságok munkáját követő konk­rét intézkedésekhez sorolha­tó. hogy az üzem egyes osz­tályai a közvetlen igazgatói irányítás alól átkerülnek a főmérnök, vagy a főkönyvelő ellenőrzése, felügyelete alá, hogy gyakoribbak lettek az osztály- és munkaértekezle-. tek. És az élőszó ereje mel­lett a korábbinál több szem- . léltetőeszköz, faliújság, írá­sukhoz jó munkafeltételek és munkaeszközök kellenek. Farkas István kérte, hogy rendszeresen tájékoztassák a dolgozókat a gazdaság ter­veiről, mert az üzemekben, kerületekben csak így tudják megtervezni pontosan saját feladataikat. Gonda József és mások is a munkaverseny folytatásáról szóltak, beje­lentve; csatlakoznak a Váci út üzemeinek, gyárainak munkaverseny-felhívásához. A gazdaság brigádjai a Me­zőtúr 600. évfordulójára in­dult városfejlesztő mozga­lomban is részt vesznek, tár­sadalmi munkát vállalva és anyagiakat sem sajnálva a jubiláló várostól. Az üzemi pártvezetőség a saját irányító, ellenőrző te­vékenységét úgy értékelhet­te, hogy segítette kibonta­kozni az alapszervezetek ön­állóságát, tervszerű munka folyt a cselekvési program teljesítéséért, a pártélet fej­lesztéséért. A jövőt illetően azt hangsúlyozta, hogy a párthatározatok végrehaj­tását nagyobb szigorral kell számonkérni és ellenőrizni. Erre szükség is van, mert a gazdaság terve, a kommunis­ták feladatai, melyekről pontosan beszéltek mind a vezetőség, mind a felszóla­lók, az idén is helytállást, fegyelmezett munkát köve­telnek a közösségtől. Az egyik felszólaló szerint nem volt könnyű év a tavalyi, de az idei még nehezebbnek ígérkezik. Így látják, így dolgoznak teendőiket ismerve ebben az esztendőben a mezőgazdasá­gi nagyüzem kommunistái. — la — SOS anyag segíti a munkáso­kat, hogy jobban eligazodja­nak az üzem dolgozói között. Vagyis: lényegesen több in­formációt kapnak a munká­sok, de többet a vezetők is. Mit hiányolt az üzemi párt­vezetőség e témánál? Például azt, hogy a döntési, a véle­ményezési joggal rendelkező fórumokon jelentős réteg ér­dekképviselete nincs megold­va, s itt a cigány munkások, ra gondolnak. Közülük az ar­ra alkalmas személyeket be kell vonni a társadalmi szer­vek munkájába, és ezen ke­resztül biztosítani részvéte­lüket a döntésekben — mondta a pártvezetőség be­számolóját ismertetve Mészá­ros László titkár. A vitában sok okos ötlet, javaslat elhangzott: Röszler János a dolgozók jobb tájé­koztatása érdekében szóvá tette, hogy a bejáróknak az autóbuszokban, míg utaznak, hangoshíradót lehetne csinál­ni az üzem életéről. Szilágyi Ferenc szerelő brigádvezető már azt is bejelentette: ők szívesen beszerelik a gépko­csikba a szükséges berende­zéseket. Hajós Ferenc igaz­gató is többek között a fó­rumrendszerről szólva fejte­gette, hogy ki kell használni még inkább a dolgozók tájé­koztatására, mozgósítására, hisz az idén nagyobbak a fel­adatok, tovább kell javíta- niok termékeik minőségét. A jó hangulatú összevont taggyűlésen elhangzottakból csupán ízelítőül említhettünk néhány példát, amelyek vi­szont azt bizonyítják, hogy jogosan állapította meg a vá­rosi pártvezetés: tervszerűbb, színvonalasabb, céltudatosabb lett a pártszervek tevékeny­sége a törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozóban. V. V. Tervszerűbb, színvonalasabb munka Törökszentmiklós, Baromfifeldolgozó Vállalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents