Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-16 / 40. szám
1978. február 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HATVANÉVES HADSEREG II rakétakorszak fegyverei A szovjet hadsereg haderőnemei közül első helyen a hadászati rakétacsapatokat kell említenünk. Az elmúlt években bemutattak a nyilvánosságnak olyan hadászati rakétákat is, amelyek — a szovjet sajtóban megjelent nyilatkozatok szerint — „ikertestvérei” a Vosztok és Voszhod űrhajókat magasba emelő rakétáknak. Hajtóművük mintegy 20 millió lóerős (ez háromszorosa a bratszki erőmű kapacitásának). TASZSZ-közlemények Hadd tegyük hozzá Kazakov marsall szavait: „Egyetlen stratégiai rakéta tökéletes pontossággal a Föld bármely pontjára el tudja juttatni töltetét... A szovjet stratégiai rakéták indítóberendezései és maguk a rakéták, rendkívül üzembiztosak, bármilyen körülmények közt működnek. Megjegyzendő, hogy az utóbbi időben csökkentettük a rakéta harci készenlétbe helyezéséhez szükséges időt és fokoztuk a találati pontosságot. A szovjet fegyveres erők új, kis térfogatú interkontinentális ballisztikus rakétákat kaptak, amelyek szilárd üzemanyaggal működnek”. A TASZSZ évről évre közzéteszi közleményét azokról a rakétakísérletekről*: amelyek során az utolsó fokozatok a Csendes-óceán térségének meghatározott pontjain csapódnak be. E közlemények felhívják a hajók figyelmét, hogy saját érdekükben az adott időpontban kerüljék el a koordináták által meghatározott övezetet. Még nem volt olyan év, amikor e tengeri térségben a felhívás után a szovjet megfigyelők mellett ne lettek volna ott hívatlan vendégként az amerikai megfigyelőhajók is. Tanúi lehettek, hogy a 12—13 ezer kilométeres utat megtett rakéták a megadott pont közvetlen közelében csapódtak le. Eltérésük, mint a szovjet hadászati rakétacsapatok helyettes főparancsnoka kijelentette, nem több egy kilométernél. E szovjet rakéták sebessége mintegy 25—30 ezer kilométer óránként, és útjuk nagy részét a kozmikus térségben teszik meg. Ez teszi lehetővé, hogy az égitestek pontosságával haladjanak pályájukon. A Krasznaja Zvezda című szovjet katonai napilap riportere volt az első, aki eljutott a hadászati rakétacsapatok egyik szigorúan titkos elhelyezési körzetébe, és beszámolt a látottakról. Elmondotta: hajóárboc nagyságú fenyők tövében meghúzódva, magányos házikó áll. Egész föld alatti labirintus bejáratát rejti. Alatta vezérlőtermek, folyosók, elektronikus berendezésekkel teli légkondicionált helyiségek. Az irányítóközponthoz körben 20— 30 méter mély aknák csatlakoznak. Mélyükben a bevetésre kész rakéták, 100 tonnás vasbeton lapokkal lefedve. Az indítóbázist fokozott harckészültség esetén csak a levegőjáratok kötik össze a külvilággal. A környéket érő esetleg atomcsapás lökőhulláma azonnal lezárja a szellőző biztonsági szelepét. A levegő ezután a regenerálóberendezésen keresztül jut el a bázisra, ahol erőmű és élelmiszerkészlet is van, így a személyzet huzamos ideig élhet a külszíntől elzárva. II parancsnoki harcállásponton Széles ajtó és enyhén lejtő lépcső visz a mélybe. A folyosót puha gyapjúszőnyegek borítják. A szobákban pultok és állványok. Az automatika, a mechanika, az elektro- és rádiótechnika, az eletronika valóságos birodalma ez. Ha körülnézünk, elmondhatjuk, hogy a szovjet technika minden újabb vívmánya megtalálható itt. Embereket nem látni, az ügyeletes tiszten kívül nincs itt senki. Kábelkévék, vezetékek s a fejek felett a kosárkákban a szellőztetők zümmögnek. Mindezekre nem csupán a rakéták távirányítása miatt van szükség, hanem hogy a valóságos hadihelyzetben biztosítsák a személyzet számára a normális élet- és munkafeltételeket. Erre igen nagy gondot fordítottak a föld alatti erőd építői — írja a riporter. Az itt levő elektronikus műszerek korszerűségére egyébként jellemző az az adat, hogy a célbajuttatáshoz szükséges számításokat egy magas matematikai képzettségű személy körülbelül két év alatt végezné el, míg a rakétákat kiszolgáló elektronikus számítógép-rendszer percek vagy pillanatok alatt”. A rakéta-atomfegyver fejlődésével együtt tökéletesedtek a hagyományos eszközök is: a tüzér- és a lövészfegyverek. Az ágyús és a tarac- kos tüzérség fegyverzete újonnan szerkesztett, illetve korszerűsített lövegfajtáklcal bővült, amelyeket nagy mozgékonyság, manőverezőképesség, lőtávolság, továbbá nagyobb hatóerejű lövedék jellemzett. Mi a különbség Fejlődtek és tökéletesedtek a harckocsicsapatok. Az Ösz- szes harci gépjárművek közül a harckocsit sikerült a leginkább alkalmassá tenni az atomfegyver alkalmazásának viszonyai közötti tevékenységekre. Hadd idézzük Lazigin szovjet vezérőrnagy válaszát egy újságíró kérdésére: minden különbözik a szovjet T 55-ös harckocsi az amerikai M 60-as-tól, vagy a sokat reklámozott nyugatnémet Leopárdtól? — El kell ismerni, hogy az M 60-as is, a Leopárd is korszerű harckocsi, sok jó tulajdonsággal rendelkezik. A Leopárd például alacsony építésű, ami a harcászatban igen előnyös. De a hadműveleteknél a sebesség a döntő, s ebben a T 55-ösök verhetetlenek. Manőverező képességük, mozgékonyságuk is jobb, mint a nyugatiaké. A mi kezelőszemélyzetünk például előnyösebb helyzetben tud tevékenykedni, mint az övéké — olyan a belső elrendezés. A T 55-ös péncélvédett- sége, tűzereje kiváló. Nézzük például a víz alatti átkeléshez szükséges előkészítési időt. A mienk is, a Leopárd is képes víz alatt átkelni. De amíg a mienknek 20 perc >s elég az előkészületekre, a Leopárdnál ez sokkal hosz- szabb időt igényel. Kitűnő az infratechnikánk — éjszaka is tökéletes látást biztosít parancsnoknak, harckocsivezetőnek, lövegkezelőnek egyaránt; a stabilizátorrendszer, vagyis, hogy menetközben a löveg csöve ne vegye fel a harckocsi mozgását, hanem mozdulatlan állapotban biztosítsa a pontos célzást, megbízhatóbbak a T 55-ösök lánctalpai, tökéletes a sugár- védettsége stb. Pedig a szovjet harckocsiépítés technikája nem állt meg a T 55-tel... Vajda Péter VÉGE Jól kezdett az építőipar A múlt évi terv sikeres teljesítése után az építőipar lendületesen folytatta munkáját januárban is. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium gyorsjelentése szerint a kivitelező építőipar ebben a hónapban kereken tíz százalékkal több munkát végzett, mint a múlt év azonos időszakában. A lakásépítésben is töretlen a munka lendülete. A kivitelező szervezetek januárban 1068 új otthon építésével készültek el, majdnem kétszer annyival, mint egy évvel ezelőtt. Az ÉVM vállalatok dolgozói 922 lakás kulcsát adták át, a tavaly januárinak több mint kétszeresét. A kivitelező szervezeteknek az 1978. évi előirányzat szerint 48 800 új otthon építését kell befejezniük, s januárban e feladat 2,2 százalékát teljesítették. Jelenleg 54 000 lakás építésén dolgoznak, ami 3200-al több, mint egy évvel ezelőtt. Elsősorban az ÉVM-vállalatok érdeme ez a többlet, s így várható, hogy — Budapestet kivéve — akárcsak tavaly, az idén is — éves átadási kötelezettségük 40—45 százalékának tesznek eleget az első félévben, s torlódás, hajrámunka nélkül teljesíthetik feladataikat a második félévben. Jászberényben Új munkáslakások Az idei első 24 munkásla- lakás gazdára talált a jászberényi Hűtőgépgyár üzemi lakótelepén korszerű kétszintes lakások az OTP beruházásában, vállalati támogatással épültek. A házak terveit úgy készítették, hogy azok jól illeszkednek az új lakótelep korábban felépült, családias jellegű, kertes otthonai közé. Az újonnan elkészült központi fűtéses lakások 54—72 négyzetméter alapterületűek, így a nagyobb családok igényeit is kielégíti. Az új téeszjogszabályok után 4 Erősödő üzemi demokrácia, korszerű szervezeti élet Az Elnöki Tanács 1977-ben törvényerejű rendelettel módosította az egységes szövetkezeti törvényt és a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvényt. A végrehajtásról megfelelő jogszabályokat alkotott a Minisztertanács, továbbá a MÉM mint ágazati irányitó kormányzati szerv. A korszerűsített jogszabályok új elvi és gyakorlati állásfoglalásokat, előírásokat tartalmaznak. Így például új megfogalmazást kapott a szövetkezet fogalma. A társadalmi élet változásával összhangban, a szabályozás erősíti a szövetkezetek szocialista jellegét, amely a főbb tartalmi vonásokból egyértelműen kitűnik. Fenntartva a szövetkezeti jelleg sajátosságait, a mező- gazdasági szövetkezetek működése általában közeledik más gazdálkodó szervezetek működéséhez. Az utóbbi időben a szövetkezeti élet jelentős változásokon ment keresztül. Nőtt a szövetkezetek mérete, (megyénkben majd 7 ezer hektár az átlagterület-nagyság), taglétszáma, korszerűsödött a termelés, folytatódik a szakosodás, stb. Ez megkövetelte a szövetkezeti demokrácia fórumrendszerének, a döntési mechanizmusnak az igazodását az élet követelményeihez. Küldöttgyűlés A jogszabályok csökkented ték a kizárólag közgyűlési hatáskörbe tartozó ügyek számát. Előírták 300 fős taglétszámon felül a küldött- gyűlés intézményének bevezetését, amely a közvetett demokrácia fórumaként átvette a korábbi közgyűlési jogkörök egy részét. Így pL, dönt a társulásokhoz való csatlakozás ügyében, a tervek és a zárszámadás részletes jóváhagyásában. A közgyűlés és a küldöttgyűlés egymástól független, alá- és fölérendeltségi viszonyban nem levő szerv. A közvetlen szövetkezeti demokrácia új fórumai a munkahelyi közösségek. Ezek a demokrácia gyakorlásának alapegységei. Az adott területen dolgozó kisebb csoport saját ügyei részletesebb ismerete alapján igen alkalmasak döntéselőkészítésre, illetve döntéshozatalra. Megjegyzem, hogy a nagyobb szövetkezetekben e fórumok a jogszabály megjelenése előtt is működtek, csak helyük, szerepük nem volt szabályozva. A munkahelyi közösségek dönthetnek pl. az őket képviselő küldöttek személyéről, a jutalmazásról. Véleményezik a közgyűlés előterjeszt“ seit, a szövetkezeti önszabályozás több döntési javaslatait. A szövetkezeti bizottságok rendszerében lényegében a korábbi szabályozás maradt fenn. A küldöttgyűlés illetve a vezetőség munkabizottságai eddig is jól segítették a testületi munkát, s egyben a tagság szélesebb körét von-^ ják be a vezetés, a döntés kérdéseibe. A vállalati gazdálkodást fejleszti több új rendelkezés. Űjra szabályozták a magasabb és üzemi vezetők körét., a vezetők és testületek közötti munkamegosztást, a döntési mechanizmust. A szabályozás — a szövetkezeti demokrácia és a korszerű vállalatgazdálkodási követelményeknek megfelelően — pontosítja a vezetők jogállását. kapcsolatrendszerüket a testületekkel, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, a jogköröket és felelősséget. A vállalati gazdálkodás tökéletesítése érdekében a szövetkezeti gazdaságok tevékenységi körét három kategóriában határozták meg — alaptevékenység, alaptevékenységhez kapcsolódó tevékenység és ipari tevékenység. Munkadíj, munkaidő A pontosításokon túl, újszerűén határozza mag a munkadíjazást, a munkaidőgazdálkodást. A jogszabályok a részesedés egyes tényezőcsoportjaiként tekintik: — a munkadíjat, amelyet havonta 100 százalékban fizetnek, ami termelési költségként szerepel. Ez egyben példája a más, állami vállalatok gazdálkodási rendjéhez való közelítésnek, mert elvileg azonos az ott fizetett munkabérrel; — az eredménytől függő részesedést, amely elvileg azonos az állami vállalatoknál levő nyereségrészsedéssel, — a prémiumot és a jutalmat. A szövetkezeti jogszabályok a munkadíjazaás és munkaidő réaszletes szabályozását a szakminisztériumok hatáskörébe adták. A pénzügyi és más speciális jogszabályok mellett 1977-ben megjelent és hatályba is lépett a 19/1977-es MÉM—MüM rendelet, melynek alkalmazása megkezdődött. Ez nagy előrelépést jelent, s mivel minden szövetkezeti dolgozót érint, végrehajtása fontos politikai feladatnak minősül. A korszerű szövetkezeti jogalkotásra jellemző a keretszabályozás. Ez aláhúzza az önszabályozás fontosságát. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a társadalmi érdeket kifejező jogszabályozással összhangban a társadalmi és csoportérdek összehangolásaként a jogi keretek közt a termelő- szövetkezetek adottságainak legmegfelelőbben, a lehető legnagyobb konkrétsággal önszabályozzák működésüket az alapszabályban, a szervezeti és működési, továbbá munkaügyi szabályzatban. Elkészítését, jóváhagyását 1978. március 1-ig, illetve július 1-ig kell végrehajtani, r Uj alapszabály A korszerűsített jogszabályok végrehajtására a TE- SZÖV még a jogalkotás időszakában megkezdte a felkészülést. Erre az adott lehetőséget, hogy a jogalkotók különböző konzultációkat tartottak, egyes részkérdésekben javaslatot kértek. Részt vettünk a TOT, a HNF, a Jogász Szövetség különböző rendezvényein. A jogszabályok publikálása után a megye vezetőivel egyeztetve, útmutatásuk alapján megkezdődött a konkrét munka. A munka irányítását a megyei Konzultációs Bizottság végezte, azzal egyeztetve a TESZÖV elnöksége 1977. június 3-i ülésén „Intézkedési terv”-et fogadott el egyes témákban a határidők és felelősök megjelölésével. Vállalatuk a Konzultációs Bizottság titkársági teendőinek ellátását. E szű- kebb munkakapcsolatban részt vettek a megyei főügyészség, a megyei tanács és a TESZÖV illetékes képviselői mellett gyakorló szövetkezeti jogtanácsosok is. A szövetség megszervezte alapszabály-szerkesztési minta és két konkrét alapszabály eljuttatását a termelőszövet kezetekbe. Közben tájékoztatókat adtunk ki a háztáji, a felelősségi szabályozók; a munkadíjazás; a betegségi . segélyezés; a továbbtanulók kedvezményei; a munka - megállapodások témáiban. A felsőbb szervek is folyamatos segítséget nyújtottak. Folyamatosan jelentek meg a MÉM-állásfoglalások, a TOT által kiadott alapszabály-útmutató. A termelőszövetke - zetek rendelkezésére bocsátottunk továbbá három-három szervezeti és működési szabályzatot, valamint munkaügyi szabályzatot. Az írásos anyagok melleit a termelőszövetkezeti elnökökkel és párttitkárokkal hat tájértekezleten beszéltük meg a feladatot. Az alapszabályt készítő szövetkezeti dolgozókkal ugyancsak hat tájértekezleten találkoztunk, ahol a konkrét alapszabálytervezeteket vitattuk meg. Példás együttműködés Külön aláhúzandó, hogy e munka során — véleményem szerint — példásan érvényesült a megyei és járási szervek együttműködése. A megyei Konzultációs Bizottság mint a munkát irányító szerv összetételénél fogva biztosította az összes érdekelt felek- kal történő megyei színtű koordinációt. Hasonló jellegű volt a bizottság titkárságának tevékenysége az operatív végrehajtásban. A szövetkezeti vezetőkkel, szakemberekkel folytatott munkaértekezleteken pedig részt vettek a járási- városi párt- és állami szervek vezetői, képviselői. A végrehajtásnak ez a formája egyrészt biztosította a koordinációt. másrészt az egységes értelmezést, meg- könnyítvén ezzel a végrehajtást. Célszerűnek ítélem meg más jellegű jelentősebb megyei feladatok végrehajtásánál is hasonló módszer alkalmazását. Ilyen egyeztetett, kollektív munkával az irányító és közreműködő szervek közös cselekedetével a végzett munka minősége is javult, és biztosítva látjuk a határidők betartását. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tagsága a napokban vitatta, illetve vitatja meg, s közgyűléseiken fogadják el az alapszabályokat és terjesztik azokat jóváhagyásra a járási, városi tanácsi szervekhez. E munka egyben a tagság széles köreivel való tárgyalás kereteit is jelentette, s a szövetkezeti belső szabályozás tökéletesedése elősegíti a szövetkezeti mozgalom fejlődését. Sári Mihály TESZÖV-titkár A Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezet fegyverneki autószervizét megbízható munkájuk nyomán egyre több autótulajdonos veszi igénybe, s ez forgalmukban is megmutatkozik januárban megközelítették a negyedmillió forintos bevételt.
