Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-16 / 40. szám

1978. február 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HATVANÉVES HADSEREG II rakétakorszak fegyverei A szovjet hadsereg haderőnemei közül első helyen a hadá­szati rakétacsapato­kat kell említenünk. Az elmúlt években bemutat­tak a nyilvánosságnak olyan hadászati rakétákat is, ame­lyek — a szovjet sajtóban megjelent nyilatkozatok sze­rint — „ikertestvérei” a Vosztok és Voszhod űrhajó­kat magasba emelő rakéták­nak. Hajtóművük mintegy 20 millió lóerős (ez háromszo­rosa a bratszki erőmű kapa­citásának). TASZSZ-közlemények Hadd tegyük hozzá Kaza­kov marsall szavait: „Egyet­len stratégiai rakéta tökéle­tes pontossággal a Föld bár­mely pontjára el tudja jut­tatni töltetét... A szovjet stratégiai rakéták indítóbe­rendezései és maguk a raké­ták, rendkívül üzembiztosak, bármilyen körülmények közt működnek. Megjegyzendő, hogy az utóbbi időben csök­kentettük a rakéta harci ké­szenlétbe helyezéséhez szük­séges időt és fokoztuk a ta­lálati pontosságot. A szovjet fegyveres erők új, kis térfo­gatú interkontinentális bal­lisztikus rakétákat kaptak, amelyek szilárd üzemanyag­gal működnek”. A TASZSZ évről évre köz­zéteszi közleményét azokról a rakétakísérletekről*: amelyek során az utolsó fokozatok a Csendes-óceán térségének meghatározott pontjain csa­pódnak be. E közlemények felhívják a hajók figyelmét, hogy saját érdekükben az adott időpontban kerüljék el a koordináták által megha­tározott övezetet. Még nem volt olyan év, amikor e ten­geri térségben a felhívás után a szovjet megfigyelők mellett ne lettek volna ott hívatlan vendégként az ame­rikai megfigyelőhajók is. Ta­núi lehettek, hogy a 12—13 ezer kilométeres utat megtett rakéták a megadott pont köz­vetlen közelében csapódtak le. Eltérésük, mint a szovjet hadászati rakétacsapatok he­lyettes főparancsnoka kije­lentette, nem több egy kilo­méternél. E szovjet rakéták sebessége mintegy 25—30 ezer kilométer óránként, és útjuk nagy részét a kozmikus térségben teszik meg. Ez te­szi lehetővé, hogy az égites­tek pontosságával haladjanak pályájukon. A Krasznaja Zvezda című szovjet katonai napilap ripor­tere volt az első, aki eljutott a hadászati rakétacsapatok egyik szigorúan titkos elhe­lyezési körzetébe, és beszá­molt a látottakról. Elmondot­ta: hajóárboc nagyságú fe­nyők tövében meghúzódva, magányos házikó áll. Egész föld alatti labirintus bejára­tát rejti. Alatta vezérlőter­mek, folyosók, elektronikus berendezésekkel teli légkon­dicionált helyiségek. Az irá­nyítóközponthoz körben 20— 30 méter mély aknák csatla­koznak. Mélyükben a beve­tésre kész rakéták, 100 ton­nás vasbeton lapokkal lefed­ve. Az indítóbázist fokozott harckészültség esetén csak a levegőjáratok kötik össze a külvilággal. A környéket érő esetleg atomcsapás lökőhul­láma azonnal lezárja a szel­lőző biztonsági szelepét. A levegő ezután a regeneráló­berendezésen keresztül jut el a bázisra, ahol erőmű és élelmiszerkészlet is van, így a személyzet huzamos ideig élhet a külszíntől elzárva. II parancsnoki harcállásponton Széles ajtó és enyhén lejtő lépcső visz a mélybe. A fo­lyosót puha gyapjúszőnyegek borítják. A szobákban pul­tok és állványok. Az auto­matika, a mechanika, az elektro- és rádiótechnika, az eletronika valóságos birodal­ma ez. Ha körülnézünk, el­mondhatjuk, hogy a szovjet technika minden újabb vív­mánya megtalálható itt. Em­bereket nem látni, az ügye­letes tiszten kívül nincs itt senki. Kábelkévék, vezetékek s a fejek felett a kosárkák­ban a szellőztetők zümmög­nek. Mindezekre nem csupán a rakéták távirányítása mi­att van szükség, hanem hogy a valóságos hadihelyzetben biztosítsák a személyzet szá­mára a normális élet- és munkafeltételeket. Erre igen nagy gondot fordítottak a föld alatti erőd építői — írja a riporter. Az itt levő elektronikus műszerek korszerűségére egyébként jellemző az az adat, hogy a célbajuttatáshoz szükséges számításokat egy magas matematikai képzett­ségű személy körülbelül két év alatt végezné el, míg a rakétákat kiszolgáló elektro­nikus számítógép-rendszer percek vagy pillanatok alatt”. A rakéta-atomfegyver fej­lődésével együtt tökéletesed­tek a hagyományos eszközök is: a tüzér- és a lövészfegy­verek. Az ágyús és a tarac- kos tüzérség fegyverzete újonnan szerkesztett, illetve korszerűsített lövegfajtáklcal bővült, amelyeket nagy moz­gékonyság, manőverezőké­pesség, lőtávolság, továbbá nagyobb hatóerejű lövedék jellemzett. Mi a különbség Fejlődtek és tökéletesedtek a harckocsicsapatok. Az Ösz- szes harci gépjárművek kö­zül a harckocsit sikerült a leginkább alkalmassá tenni az atomfegyver alkalmazásá­nak viszonyai közötti tevé­kenységekre. Hadd idézzük Lazigin szovjet vezérőrnagy válaszát egy újságíró kérdé­sére: minden különbözik a szovjet T 55-ös harckocsi az amerikai M 60-as-tól, vagy a sokat reklámozott nyugatné­met Leopárdtól? — El kell ismerni, hogy az M 60-as is, a Leopárd is kor­szerű harckocsi, sok jó tulaj­donsággal rendelkezik. A Leopárd például alacsony építésű, ami a harcászatban igen előnyös. De a hadműve­leteknél a sebesség a döntő, s ebben a T 55-ösök verhetet­lenek. Manőverező képessé­gük, mozgékonyságuk is jobb, mint a nyugatiaké. A mi ke­zelőszemélyzetünk például előnyösebb helyzetben tud tevékenykedni, mint az övé­ké — olyan a belső elrende­zés. A T 55-ös péncélvédett- sége, tűzereje kiváló. Nézzük például a víz alatti átkelés­hez szükséges előkészítési időt. A mienk is, a Leopárd is képes víz alatt átkelni. De amíg a mienknek 20 perc >s elég az előkészületekre, a Leopárdnál ez sokkal hosz- szabb időt igényel. Kitűnő az infratechnikánk — éjszaka is tökéletes látást biztosít pa­rancsnoknak, harckocsiveze­tőnek, lövegkezelőnek egy­aránt; a stabilizátorrendszer, vagyis, hogy menetközben a löveg csöve ne vegye fel a harckocsi mozgását, hanem mozdulatlan állapotban biz­tosítsa a pontos célzást, meg­bízhatóbbak a T 55-ösök lánctalpai, tökéletes a sugár- védettsége stb. Pedig a szovjet harckocsi­építés technikája nem állt meg a T 55-tel... Vajda Péter VÉGE Jól kezdett az építőipar A múlt évi terv sikeres teljesítése után az építőipar lendületesen folytatta mun­káját januárban is. Az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium gyorsjelentése szerint a kivitelező építőipar ebben a hónapban kereken tíz százalékkal több munkát végzett, mint a múlt év azo­nos időszakában. A lakásépítésben is töret­len a munka lendülete. A ki­vitelező szervezetek január­ban 1068 új otthon építésével készültek el, majdnem két­szer annyival, mint egy év­vel ezelőtt. Az ÉVM vállala­tok dolgozói 922 lakás kul­csát adták át, a tavaly janu­árinak több mint kétszeresét. A kivitelező szervezetek­nek az 1978. évi előirányzat szerint 48 800 új otthon épí­tését kell befejezniük, s janu­árban e feladat 2,2 százalé­kát teljesítették. Jelenleg 54 000 lakás építésén dolgoz­nak, ami 3200-al több, mint egy évvel ezelőtt. Elsősorban az ÉVM-vállalatok érdeme ez a többlet, s így várható, hogy — Budapestet kivéve — akár­csak tavaly, az idén is — éves átadási kötelezettségük 40—45 százalékának tesznek eleget az első félévben, s tor­lódás, hajrámunka nélkül teljesíthetik feladataikat a második félévben. Jászberényben Új munkáslakások Az idei első 24 munkásla- lakás gazdára talált a jász­berényi Hűtőgépgyár üzemi lakótelepén korszerű kétszin­tes lakások az OTP beruhá­zásában, vállalati támogatás­sal épültek. A házak terveit úgy készítették, hogy azok jól illeszkednek az új lakó­telep korábban felépült, csa­ládias jellegű, kertes ottho­nai közé. Az újonnan elké­szült központi fűtéses laká­sok 54—72 négyzetméter alapterületűek, így a nagyobb családok igényeit is kielégí­ti. Az új téeszjogszabályok után 4 Erősödő üzemi demokrácia, korszerű szervezeti élet Az Elnöki Tanács 1977-ben törvényerejű rendelettel módosí­totta az egységes szövetkezeti törvényt és a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvényt. A végrehajtásról megfelelő jogszabályokat alkotott a Minisztertanács, továbbá a MÉM mint ágazati irányitó kormányzati szerv. A korszerűsített jogsza­bályok új elvi és gyakorlati állásfoglalásokat, előírásokat tartalmaznak. Így például új megfogalmazást kapott a szövetkezet fogalma. A társa­dalmi élet változásával össz­hangban, a szabályozás erősí­ti a szövetkezetek szocialista jellegét, amely a főbb tartal­mi vonásokból egyértelműen kitűnik. Fenntartva a szövetkezeti jelleg sajátosságait, a mező- gazdasági szövetkezetek mű­ködése általában közeledik más gazdálkodó szervezetek működéséhez. Az utóbbi időben a szövet­kezeti élet jelentős változá­sokon ment keresztül. Nőtt a szövetkezetek mérete, (me­gyénkben majd 7 ezer hek­tár az átlagterület-nagyság), taglétszáma, korszerűsödött a termelés, folytatódik a sza­kosodás, stb. Ez megkövetel­te a szövetkezeti demokrácia fórumrendszerének, a dönté­si mechanizmusnak az iga­zodását az élet követelmé­nyeihez. Küldöttgyűlés A jogszabályok csökkented ték a kizárólag közgyűlési hatáskörbe tartozó ügyek számát. Előírták 300 fős tag­létszámon felül a küldött- gyűlés intézményének beve­zetését, amely a közvetett demokrácia fórumaként át­vette a korábbi közgyűlési jogkörök egy részét. Így pL, dönt a társulásokhoz való csatlakozás ügyében, a ter­vek és a zárszámadás részle­tes jóváhagyásában. A köz­gyűlés és a küldöttgyűlés egymástól független, alá- és fölérendeltségi viszonyban nem levő szerv. A közvetlen szövetkezeti demokrácia új fórumai a munkahelyi közösségek. Ezek a demokrácia gyakorlásának alapegységei. Az adott terü­leten dolgozó kisebb csoport saját ügyei részletesebb is­merete alapján igen alkal­masak döntéselőkészítésre, il­letve döntéshozatalra. Meg­jegyzem, hogy a nagyobb szö­vetkezetekben e fórumok a jogszabály megjelenése előtt is működtek, csak helyük, szerepük nem volt szabályoz­va. A munkahelyi közösségek dönthetnek pl. az őket kép­viselő küldöttek személyéről, a jutalmazásról. Véleménye­zik a közgyűlés előterjeszt“ seit, a szövetkezeti önszabá­lyozás több döntési javasla­tait. A szövetkezeti bizottságok rendszerében lényegében a korábbi szabályozás maradt fenn. A küldöttgyűlés illetve a vezetőség munkabizottságai eddig is jól segítették a tes­tületi munkát, s egyben a tagság szélesebb körét von-^ ják be a vezetés, a döntés kérdéseibe. A vállalati gazdálkodást fejleszti több új rendelkezés. Űjra szabályozták a maga­sabb és üzemi vezetők körét., a vezetők és testületek közöt­ti munkamegosztást, a dön­tési mechanizmust. A szabá­lyozás — a szövetkezeti de­mokrácia és a korszerű vál­lalatgazdálkodási követelmé­nyeknek megfelelően — pon­tosítja a vezetők jogállását. kapcsolatrendszerüket a tes­tületekkel, az alá- és föléren­deltségi viszonyokat, a jog­köröket és felelősséget. A vállalati gazdálkodás tö­kéletesítése érdekében a szö­vetkezeti gazdaságok tevé­kenységi körét három kate­góriában határozták meg — alaptevékenység, alaptevé­kenységhez kapcsolódó tevé­kenység és ipari tevékenység. Munkadíj, munkaidő A pontosításokon túl, új­szerűén határozza mag a mun­kadíjazást, a munkaidőgaz­dálkodást. A jogszabályok a részesedés egyes tényezőcso­portjaiként tekintik: — a munkadíjat, amelyet havonta 100 százalékban fi­zetnek, ami termelési költ­ségként szerepel. Ez egyben példája a más, állami válla­latok gazdálkodási rendjéhez való közelítésnek, mert elvi­leg azonos az ott fizetett munkabérrel; — az eredménytől függő részesedést, amely elvileg azonos az állami vállalatok­nál levő nyereségrészsedéssel, — a prémiumot és a jutal­mat. A szövetkezeti jogszabá­lyok a munkadíjazaás és munkaidő réaszletes szabá­lyozását a szakminisztériu­mok hatáskörébe adták. A pénzügyi és más speciális jogszabályok mellett 1977-ben megjelent és hatályba is lé­pett a 19/1977-es MÉM—MüM rendelet, melynek alkalma­zása megkezdődött. Ez nagy előrelépést jelent, s mivel minden szövetkezeti dolgozót érint, végrehajtása fontos politikai feladatnak minősül. A korszerű szövetkezeti jogalkotásra jellemző a ke­retszabályozás. Ez aláhúzza az önszabályozás fontosságát. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a társadalmi érdeket ki­fejező jogszabályozással össz­hangban a társadalmi és cso­portérdek összehangolásaként a jogi keretek közt a termelő- szövetkezetek adottságainak legmegfelelőbben, a lehető leg­nagyobb konkrétsággal ön­szabályozzák működésüket az alapszabályban, a szervezeti és működési, továbbá munka­ügyi szabályzatban. Elkészí­tését, jóváhagyását 1978. március 1-ig, illetve július 1-ig kell végrehajtani, r Uj alapszabály A korszerűsített jogszabá­lyok végrehajtására a TE- SZÖV még a jogalkotás idő­szakában megkezdte a felké­szülést. Erre az adott lehető­séget, hogy a jogalkotók kü­lönböző konzultációkat tar­tottak, egyes részkérdésekben javaslatot kértek. Részt vet­tünk a TOT, a HNF, a Jogász Szövetség különböző rendez­vényein. A jogszabályok publikálá­sa után a megye vezetőivel egyeztetve, útmutatásuk alapján megkezdődött a konkrét munka. A munka irányítását a megyei Konzul­tációs Bizottság végezte, azzal egyeztetve a TESZÖV elnök­sége 1977. június 3-i ülésén „Intézkedési terv”-et foga­dott el egyes témákban a ha­táridők és felelősök megjelö­lésével. Vállalatuk a Konzul­tációs Bizottság titkársági teendőinek ellátását. E szű- kebb munkakapcsolatban részt vettek a megyei fő­ügyészség, a megyei tanács és a TESZÖV illetékes képvi­selői mellett gyakorló szövet­kezeti jogtanácsosok is. A szövetség megszervezte alapszabály-szerkesztési min­ta és két konkrét alapszabály eljuttatását a termelőszövet kezetekbe. Közben tájékoz­tatókat adtunk ki a háztáji, a felelősségi szabályozók; a munkadíjazás; a betegségi . segélyezés; a továbbtanulók kedvezményei; a munka - megállapodások témáiban. A felsőbb szervek is folya­matos segítséget nyújtottak. Folyamatosan jelentek meg a MÉM-állásfoglalások, a TOT által kiadott alapszabály-út­mutató. A termelőszövetke - zetek rendelkezésére bocsá­tottunk továbbá három-há­rom szervezeti és működési szabályzatot, valamint mun­kaügyi szabályzatot. Az írásos anyagok melleit a termelőszövetkezeti elnö­kökkel és párttitkárokkal hat tájértekezleten beszéltük meg a feladatot. Az alapszabályt készítő szövetkezeti dolgo­zókkal ugyancsak hat tájér­tekezleten találkoztunk, ahol a konkrét alapszabályterve­zeteket vitattuk meg. Példás együttműködés Külön aláhúzandó, hogy e munka során — véleményem szerint — példásan érvénye­sült a megyei és járási szer­vek együttműködése. A me­gyei Konzultációs Bizottság mint a munkát irányító szerv összetételénél fogva biztosí­totta az összes érdekelt felek- kal történő megyei színtű koordinációt. Hasonló jellegű volt a bizottság titkárságá­nak tevékenysége az opera­tív végrehajtásban. A szövet­kezeti vezetőkkel, szakem­berekkel folytatott munkaér­tekezleteken pedig részt vet­tek a járási- városi párt- és állami szervek vezetői, kép­viselői. A végrehajtásnak ez a for­mája egyrészt biztosította a koordinációt. másrészt az egységes értelmezést, meg- könnyítvén ezzel a végrehaj­tást. Célszerűnek ítélem meg más jellegű jelentősebb me­gyei feladatok végrehajtásá­nál is hasonló módszer alkal­mazását. Ilyen egyeztetett, kollektív munkával az irányító és köz­reműködő szervek közös cse­lekedetével a végzett munka minősége is javult, és bizto­sítva látjuk a határidők be­tartását. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tagsága a na­pokban vitatta, illetve vitat­ja meg, s közgyűléseiken fo­gadják el az alapszabályokat és terjesztik azokat jóváha­gyásra a járási, városi taná­csi szervekhez. E munka egyben a tagság széles köreivel való tárgyalás kereteit is jelentette, s a szö­vetkezeti belső szabályozás tökéletesedése elősegíti a szö­vetkezeti mozgalom fejlődé­sét. Sári Mihály TESZÖV-titkár A Kunhegyes és Környéke Vegyes­ipari Szövetkezet fegyverneki autó­szervizét megbíz­ható munkájuk nyo­mán egyre több autótulajdonos ve­szi igénybe, s ez forgalmukban is megmutatkozik januárban meg­közelítették a ne­gyedmillió forintos bevételt.

Next

/
Thumbnails
Contents