Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-02 / 28. szám
1978. február 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Erdőbe késiül. Lengyelországba a siáriúzógép. A MEZŐGÉP törökszentmiklósi üzemében gyártott RZ-1.5 tipusú masinák a sűrű aljnövényzettel, bokrokkal is elbánnak, igy jó szolgálatot tesznek a fakitermelésben A KPM vizsgabiztosai folyamatosan ellenőrzik a mezőgazdasági gépek műszaki állapotát. Felvételünk a Középtiszai Állami Gazdaságban készült, ahol a napokban nyolcvan pótkocsis vontatót és tehergépkocsit vizsgáztattak a szakemberek MINŐSÍTÉS, LEMINŐSÍTÉS TITOKZATOS mosollyal hajol felém a kereskedő — exportból visszamaradt, ezt vegye meg uram! —, mondja s várja hálámat. Természetesen azért, mert jóvoltából most minden bizonnyal olyan árucikk birtokába jutok, amely jobb, elegánsabb az egyszerű tucatárunál. Bólintok és fizetek. Érdemes hallgatni a szakemberre, aki bizonyára illő tiszteletdíj ellenében az átlagosnál szebb cipőt kínál. Tanulságos eset, mégha köznapi is. Az ám! Napirendre is térhetnék fölötte, ha újabban nem találkoznék vele túlságosan is gyakran, és mind szélesebb körben. A kereskedelem tenne ki magáért, ennyire jó a rábeszélőkéje? Meglehet. Az alkalmi áruházak zsúfoltsága, a vegyes konfekció sorok és polcok aligha csak a kereskedelem dicséretéről árulkodnak. Mitagadás, ezt nem vizsgálja a vásárló — örül annak, ha pénzéért különbet talál. Hiszen, az exportból visz- szamaradt jelzőhöz esetenként valóban jobb minőség, különb forma társul. Ezért is örül az ember, ha összehozza vele szerencséje. De valójában szerencsés ez a körülmény mindannyiunknak? Előnyös az, ha a határon túlra szánt termék végül nem jut el a címzetthez? Ha azt vesszük, hogy idehaza választék bővülhet, tulajdonképpen kedvezőnek vélhetnénk. Csakhogy ez az ügy aligha kereskedelmi kérdés elsősorban. Sokkal inkább termelési, pontosabban gazdasági, amely, hogy úgymondjam, azonnal más optikában láttatja e helyzetet.. Olyannyira, hogy inkább érdemes így írni: „előnyöket”. Mert kétségtelen, az exportból visszamaradt címke nem minőségi rangjelzés, hanem az illető árucikk lemi- nősítése. Arról tanúskodik, hogy a termék nem érte el,-a megrendelő által szabott színvonalat; nem jutott túl a hazai, rosszabb esetben a vevő rostáján. Vagyis, ne kerteljünk, bukott áruról van szó. Igaz, esetenként előfordulhat, hogy a külföldi vásárló azért nem vette át a terméket, mert — használati értékét nem csökkentő — eltérések mutatkoznak benne az ottani szabványtól (és ettől azért lehet meg jó), de az esetek túlnyomó többségében nem ez a baj. Mint már szó esett róla, sajnos olyan problémák gátolják az átvételt, mint a rossz alapanyag, vagy a nem megfelelő feldogozás miatt tapasztalható hiba. Szerencsés esetben csak az elmaradt hasznot kell elkönyvelni, ám nem ritkán a kártérítést, a kamatot is fizethetjük — valutában. (Hogy ez összességében mit nyom a latban, arra némiképp következtethetünk külkereskedelmi márlegünkből is, amelyben‘kimutatható hiánnyal egyenlő a rossz minőségű munka, a minőségi kifogások, visszaküldött szállítmányok következménye. Az exportból visszamaradt áru nem szívesen látott vendég itthon.) Persze, a dolgoknak ez az egyik oldala. Hiszen az is megfontolást érdemel, hogy a külföldi követelmények vizsgáján megbukott termék csakugyan magasabb minőségi színvonalat testesít meg. Az igazság kedvéért érdemes azonban leszögezni: általában. nem a munkánk minőségének látványos visszaeséséről van szó, hanem arról, hogy adott helyen hazai gyártóink nem képesek lépést tartani a minőségi igények növekedésével; hogy még mindig lassú az előrehaladás. Ebben nagyrészt közrejátszik az a szemlélet: kizárólag a „Made in Hungary” feliratú termékekre kell gondot fordítani. Pedig tévedés azt hinni, hogy fenntartható valamiféle különbség a hazai és az exportra szánt termékek termelésében. A minőség megbecsülését a hazai vásárló is előnyben részesíti vagy előnyben fogja részesíteni. Másrészt, nehezen képzelhető el, hogy kettős értékrenddel, kettős mércével boldogulhatunk. Ahhoz, hogy minél kevesebb exportból visszamaradt terméket kínálhasson az eladó — a szemléletet, a minőséggel kapcsolatos fölfogást kell sürgősen és alaposan megváltoztatni. S ami még talán ennél is fontosabb; elérni hogy azonosan magas követelmények szerint dolgozzon a gazdaság, a vállalat — külföldre — belföldre egyaránt. HA MAJD eltűnnek a hazai boltokban legtöbbször kényszerből forgalomba hozott exportból visszamaradt áruk — eltűnik a megkülönböztető jelzés, elveszti furcsa rangját az exportból visszamaradt, jelző is. Amit cserébe kapunk érte — mindenképpen többet ér. M. I. Tanácsülés Tiszafüreden Tiszafüred az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is dinamikusan fejlődik és szépül. A nagyközségi közös tanács közelmúltban megtartott ülésén elhangzottak szerint ebben az évben 14 millió 848 ezer forintot költhetnek a település fejlesztésére. Év végéig két jelentős beruházást befejeznek, egyet elkezdenek. Az állami lakásépítési program keretében 28 új otthonnal gyarapodik Tiszafüred. Az épületek mellett az év utolsó felében átadják az utazóközönségnek a hatállásos autóbusz-pályaudvart, a hozzáitartozó szolgálati helyiségekkel, váróteremmel, büfével. . Az erdészet telephelyének környékén tavasszal elkezdődnek a tiszafüredi üdülőkörzet és ifjúsági kirándulócentrum kialakításának munkálatai. Az ifjúsági kirándulóközpontra 1980-ig 19 millió forint állami támogatást kap a nagyközség. Erre a célra 1978-ban 7 millió, jövőre 5 és 1980-ban újabb 7 millió forintot költhet a tanács. Ennek a nagyarányú beruházásnak 1980-ig az első „lépcsőfoka” egy 500 személyes sátortábor létesítése. A kirándulóközpont teljes felépítése után egyszerre 4 ezer 300 üdülő kap ott helyet. A három fontos létesítmény mellett gyermekintézményekkel is gyarapodik a település. Egy 400 személyes óvoda és 40 személyes bölcsőde segít megoldani a fiatal családok gyermekelhelyezési gondjait. Műút építésére 1 millió, környezetvédelmi feladatokra (földutak portalanítása, járdaépítés, stb.) 3 millió 600 ezer forintot költenek az idén Tiszafüreden. Ezeken kívül teljesen felújítják a Kossuth téri iskola belső villanyhálózatát, kijavítják a Kiss Pál iskola tető- szerkezetét, tatarozzák a járási művelődési központ előterét. Különböző felújításokra az idén 1 millió 138 ezer forint áll a nagyközségi közös tanács rendelkezésére, Miért hallgattak? Kunszentmártoni Járási Építő-, Vas- és Faipari Szövetkezet H iszem, hogy a vitában csak azért nem kértek szót munkások. fiatalok, nők mert az alapszervezetnek ez volt az első ilyen, az éves munkáról számot adó taggyűlése. A kunszentmártoni Járási Építő-, Vas- és Faipari Szövetkezet tavaly július elsején született négy ipari szövetkezet egyesüléséből, és csak azután jött létre a közös pártalapszervezet. Meg kell még ismerni egymást, hogy nyugodtan fejthesse ki az ember a gondolatait, nem félve attól, hogy esetleg félreértik. Semmiképp sem gondolom, hogy ne lett volna véleményük az elhangzottakról, mert Sipos István pártalapszervezeti titkár a vezetőség beszámolójában sok problémáról, feladatról beszélt, amelyet megoldani vagy a megoldás út- ját-módját keresni, segíteni ennek a kis kommunista közösségnek kell. A gondok .eléggé összetettek. Mind a négy, egyesülés mellett szavazó szövetkezet — a járási építő és vasipari, a faipari, az öcsödi építő és vasipari, a cibakházi építő és vegyesipari — vezetői, kommunistái tisztában voltak azzal, hogy további fejlődésük csak akkor valósulhat meg, ha összefognak, ha egyesítik anyagi eszközeiket, erőiket. Ezért mind a négy szövetkezet kommunistái szószólói voltak az újnak. Mi okozhatta mégis, hogy az E lhangzott az alapszervezet vezetőségének írásos beszámolójában és a hozzászólásokban is: a nyolcezer hektáron gazdálkodó Lenin Termelőszövetkezet sikeres esztendőt tudhat maga mögött. A jó eredményekhez hozzájárult az alapszervezet - a növény- termesztés és védelem, az öntözés területén, valamint az épitőrészlegben dolgozó - tagságnak lelkiismeretes, odaadó munkája is. A növénytermesztés annak ellenére, hogy az időjárás az elmúlt évben elég mostoha volt — például több mint 200 hektár cukorrépát újra kellett vetni —, mintegy 142 millió forint termelési értéket hozott. Néhány növényből — burgonya, maghozó hagyma — kimagaslóan jó termést takarítottak be. Burgonyából hektáronként 334,5 mázsa, maghozó hagymából pedig 7,6 mázsányi volt. az átlagtermés. Az állattenyésztésnek még nem sikerült egyetlen éve sem olyan jól, mint az 1977-es. A tejtermelésből származó árbevétel meghaladta a 23 millió forintot. összesen 796 vágómarhát értékesítettek több mint 16 millió forintért. De nem panaszkodhatnak a vágósertés értékesítésére sem: a több mint húszezer sertés 68 millió forintot hozott a közös kasszába. A dobozüzem várható nyeresége eléri majd a 6 millió forintot. Ez szintén jónak értékelhető. egyesülés után — a beszámoló szavaival élve —„megtorpanást tapasztaltunk a párttagok körében, holott a szövetkezeti vezetést feladatai megoldásában még fokozottabban kellett volna segíteni?” Sajnos erre a kérdésre nem hangzott el válasz a taggyűlésen. Igen, a segítség nagyon elkelt volna, ezt mutatják az 1977. évi gazdálkodás adatai. A egyesülést követően ugyanis átmenetileg szervezetlenség és bizonytalanság volt tapasztalható a szövetkezetben, akadtak tagok, akik munkahelyet változtattak. Ez is oka annak, hogy a tervükben megszabott feladatokat — a négy szövetkezet tervéből állították össze — nem tudták teljesíteni. Az 56,6 millió forintos árbevételi tervből 46—47 millió forint valósult meg.. De az okok közé sorolható, hogy nincs megfelelő gépparkjuk. Meglevő berendezéseik eléggé elavulták, gyakran meghibásodnak és emiatt sok az állásidő. Kevesebb lett a munkáskéz is a szövetkezetben az egyesülés után, és nemcsak a jövőtől való „félelem” miatt. Ebben a gazdasági egységben a tavalyi bérszínvonal 34 ezer forint körül alakult, ugyanakkor a környező termelő egységekA szövetkezet az idén lesz 30 éves. Ezt az évfordulót még jobb és eredményes munkával akarja megünnepelni a tagság. Néhány adat az 1978-as tervből: az idén összesen 317 millió 990 ezer forint bevételre számítanak, az üzemi termelési érték eléri majd a 378 millió forintot, A beruházásokra 27 millió 895 ezer forintot 'költenek, ebből az építőipari költségek meghaladják a 15 milliót. A legfontosabb, hogy felépüljön az üzemi konyha, az I. kerületben és a Homokréten dolgozók mosdókat, öltözőket kapjanak, a II. kerületben korszerűsíteni kell a szarvasmarhatelepet, a sertéstelep rekonstrukciós munkáinak az előkészítése sem elhanyagolható. Gépekre több mint 11 millió forint jut. Az eredményes gazdasági munka mellett a II. pártalapszervezet vezetősége és tagjai arra törekedtek, hogy maradéktalanul végrehajtsák a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseit, az ezekből rájuk vonatkozó helyi feladatokat. Még mindig nem kielégítő azonban az a propaganda- munka, amelyet a gazdasági célok elérése érdekében fejtettek ki. Többet kell ezentúl kinn, a munkaterületeken beszélgetni a dolgozókkal', meghallgatni véleményüket, javaslataikat. Nagyobb segítséget várnak a szocialista brigádok is az ben ez az összeg általában 4—5 ezer forinttal magasabb. Miben foglalta össze a pártvezetőség a további tennivalókat, amelyekkel a felszólaló szövetkezeti vezetők nemcsak egyetértettek, de amelyeket ki is egészítettek. „A szövetkezet eredményét 100 százalékkal kell növelni, a termelés fokozásával, a következetes takarékossággal,« költséggazdálkodás javításával ; a szövetkezet termelési értékét és árbevételét 6 százalékkal, az exportra kerülő termékek mennyiségét 17,5 százalékkal, a dolgozók átlagbérét 5, a személyi jö védelmét mintegy 7 százalékkal növelni; a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység fokozásából származzon.” Mit jelent ez termékben? A járásban 56 lakás felépítését, 90 vagon facsipesz előállítását (ez csaknem teljes egészében exporttermék), 6 millió forint értékű egyedi bútor és komplett berendezés, 4 millió forint értékű vasipari termék gyártását többek között. Sok tennivalóról esett szó ezen a beszámoló taggyűlésen. Hiszem, hogy akik hallgattak, egyetértenek velük, és minden erejükkel segítik megvalósításukat. V. V. alapszervezet tagjaitól, hiszen ezt a munkát egy kicsit! elhanyagolták tavaly. Az alapszervezetben öt pártcsoport dolgozik. A korábbi években többször előfordult, hogy az üléseket nem tartották meg. Ez részben a vezetőség hibája volt, hiszen elmulasztotta az ellenőrzést. Ma már megváltozott a helyzet: a i;eszorto- sok jobban odafigyelnek a pártcsoportok munkájára, segítik az ülések előkészítését és természetesen részt vesznek a tanácskozásokon. A vezetőség nagy gondot fordított a‘ politikai oktatás szervezésére, a vitakörök megtartására is. A jövőben azonban színesebbé kell tenni a foglalkozásokat, hogy mindenki úgy érezze, az elhangzott előadások hasznosak voltak. Erősíteni kell a gazdaság- szervező és ellenőrző tevékenységet is. Az üléseken rendszeresen be kell számoltatni a gazdaságvezetőket a szövetkezet helyzetéről, az aktuális tennivalókról. Az 1978-as esztendő gazdasági feladatait csak úgy tudja megvalósítani a tsz, ha a párttagok is részt vállalnak a tennivalókból, segítik a döntések előkészítését és megfelelően propagálják azokat. Ahhoz, hogy maradéktalanul teljesüljenek a kitűzött célok, egységes akaratra és cselekvésre van szükség. SZE. Egységes akarattal Lenin Tsz, Tiszaföldvár II. alapszervezet SZÁMADÁS AZ ALAPSZERVEZETEKBEN Buszpályaudvar, lakások
