Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-12 / 10. szám
1978. január 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Április 4. Gépipari Művek örményesi gyáregységében a régi, korszerűtlenné vált műhelyt - folyamatos termelés mellett - 4,2 milliós költséggel modern, fűthető, világos műhellyé alakították át. Képünk a daraboló műhelyben készült, melyet idomüveg (kopilit) fallal vettek körül. Transzformátorállomások Irakba Tizenhatmillió dollár értékű szerződést kötött a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat a Bagdadi Elektromos Művekkel. A megállapodás alapján még az idén megkezdik hat, egyenként 132 kilovoltos transzformátorállomás berendezéseinek exportját Irakba, magyar szakemberek végzik majd a helyszíni építési, szerelési és üzembehelyezési munkákat is. Energiagazdálkodási verseny A megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Szolnok megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a körzeti energiafelügyelet 1978-ban energiagazdálkodási versenyt hirdet termelőszövetkezetek részére. A verseny célja: a villamosenergia, az üzemanyag, a tüzelőanyagok hatékonyabb és gazdaságosabb felhasználása. A versenybe 1978. március elsejéig lehet bénevez- ni. A takarékossági verseny első öt helyezettjét díjazzák — 10 ezer forinttól 5 ezer forintig — a rendező szervek. A pénzt az energiagazdálkodásban kiemelkedő eredményt elérő dolgozók jutalmazására fordíthatják a szövetkezetek. A verseny eredményhirdetésére 1979. április elején kerül sor. Miniszteri sajtótájékoztató Több orvos, kórházi ágy, javuló ellátás Átfogó vizsgálatok az országban A lakosság egészségi állapotáról, az egészségügyi ellátás helyzetéről és a további feladatokról tartott sajtótájékoztatót tegnap a Parlamentben dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. A tárca a közelmúltban jelentésiben számolt be a kormánynak az egészségügyi törvény végrehajtásának eddigi eredményeiről, az ellátás helyzetéről, valamint az alapvető célokból együttesen fakadó további feladatokról. A kormány megállapította, hogy a lakosság egészség- ügyi ellátása társadalompolitikánk egyik igen jelentős ^része — mondotta bevezetőjében — Jelentésünkben abból indultunk ki, hogy a lakosság egészségi állapotának megőrzését, javítását egyetlen szaktárca, nem képes megoldani, ez tehát kormányzati feladat-. Az egészségügyi tevékenységet döntően befolyásolja a demográfiai, népmozgalmi helyzet. Hazánkra az időskorúak magas és növekvő aránya jellemző. A nyugdí- jaskorúak részaránya ma már meghaladja a 20 százalékot; ezzel és az arány további növekedésével számol az egészségügy a fejlesztési tervek összeállításánál. — Az elmúlt évtizedekben nőtt az átlagos életkor, és ■kedvező az eredmény a halálozás alakulásiéban is. A várható élettartam növekedése azonban megtorpant és kedvezőtlenül alákul egyes munkaképes korosztályhoz tartozó — elsősorban férfi — lakosok halálozása. A kormány határozatának megfelelően ezért a jövőben a korábbinál is nagyobb részletességgel kívánjuk megismerni a lakosság egészségi állapotát. Ennek érdekében széles körű "általános megbetegedési vizsgálatokat szer- ' veztünk. Az egyik vizsgálat statisztikailag megbízható mintavételen alapul, felöleli az ország egész területét, és mintegy 25 ezer állampolgárt érint. Teljes éven keresztül figyelik a „mintába” került embereket, havonta egyszer meglátogatják őket, és rögzítik az orvos-beteg találkozások adatait. Befejezésként szűrővizsgálattal győződnek meg arról, hogy nem szen- vedett-e valaki olyan rejtett betegségben, amelyre az év során nem derült fény. Egy másik vizsgálat során Balassagyarmat, néhány Baranya, illetve Hajdú-Bihar megyei, település lakosságának teljes körű megfigyelését végzik el a szakemberek. Az elmúlt években gyakorlatilag sikerült felszámolni több járványt, például a dif- tériát, a járványos gyermekbénulást, visszaszorulóban van a kanyaró és jópéhány más betegség, teljes megszűnésükre jogos a remény. Számottevőek az eredmények a betegségek megelőzősében, a különböző betegségeket előidéző környezeti bkok időbeni felszámolásában. Nem nevezhető azonban egyértelműen megfelelőnek számos szerv, intézmény. vállalat közegészségügyi szemlélete. Jelentősen fejlődött a gyógyító-megelőző ellátás. 1960- ban még több mint 3000 lakos jutott egy általános orvosi körzetre, ma ez a szám a 2600-at sem éri el. Az üzemorvosi napi órák száma 1960 végén 3340 volt, 1976-ban már 7000. Számottevően nőtt a járóbetegek szakorvosi ellátására fordított munkaidő. 1960 végén 10 ezer lakosra 71 kórházi ágy jutott, 1976- ban több, mint 8(4. A járóbetegellátás nagyarányú fejlődésével is összefügg viszont a gond: a jelenleginél több kórházi ágyra, főleg az idült, hosszú ápolást igénylő betegek ellátását szolgáló úgynevezett krónikus ágyra van szükség. Az elmúlt években — esztendőnként — 150 millió körüli betegforgalmat rögzítettek hazánkban, s e szerint átlagban egy-egy lakos évente több mint tizennégyszer jelent meg orvosnál. A fejlesztési terveket úgy alakítják ki, hogy a betegellátás belső aránytalanságai belátható időn belül megszűnjenek, növekedjék az idült betegek ellátását szolgáló ágyak aránya az új építések, a rekonstrukciók során. Az egészségügyi intézmények, főleg a kórházak gépes műszerellátásának javítására, valamint az egyes gyógyszerek időleges, de visz- sza-visszatérő hiányának megszüntetésére az Egészség- ügyi Minisztérium átfogó javaslatot dolgoz ki és terjeszt a kormány elé. Kollektív bölcsességgel Előkészületek a zárszámadó közgyűlésekre Különösebben nem kell bizonygatni, hogy nincs két egyforma zárszámadás. Évenként változnak a szövetkezetek eredményei, mint ahogyan változnak a gazdálkodás körülményei is. Ez utóbbi alatt nem csupán a leesett csapadék mennyiségét, a napfényes órák számát értjük, sokkal inkább azt a gazdaságpolitikai, köz- gazdasági környezetet, amelyben a szövetkezetek gazdálkodnak. Tavaly az időjárás egyértelműen kedvezőbb volt. mint az azt megelőző évben. A párt igyekezett olyan gazdaság- politikát kialakítani, amelyben jobban gyümölcsözhettek a szövetkezeti gazdák erőfeszítései. Egy sor kérdésben szemmel látható a fejlődés. Ezek között említhető az anyagi-műszaki bázis növekedése, az irányítás színvonalának és az anyagi ösztönzés rendszerének fejlődése, vagy az ellátó és felvásárló vállalatok szervezettebb munkája. Ugyanakkor a szövetkezetek gazdálkodásának eredményességét továbbra is kedvezőtlenül érintik a világgazdasági, világpiaci változások. Az állam sok-sok erőfeszítése ellenére sem sikerülhet egyes, a gazdálkodásban felhasznált anyagok árait azonos szinten tartani. Magyarán és röviden: jelentősen növekedtek a gazdálkodás költségei. fl pártszervek feladatai A mostani zárszámadás, a ,fó terméseredmények ellenére sem lesz — vagy lehet — megszokott, úgynevezett „rutin” évzáró. Mert bár a közgyűlés „forgatókönyve” azonos az előző évivel, a szövetkezeti élet. a gazdálkodás kérdéseinek jelentősége egyre inkább növekszik. A közgyűlésen ugyanis nem csupán hátratekintenek a szövetkezeti gazdák az elmúlt évre. hanem előre is. Sőt elsősorban előre. A tavalyi gazdálkodás tapasztalatait is ebben az esztendőben kell hasznosítani. Nem kisebb kérdésekben kell állást foglalniuk, mint: jobban hasznosítani az anyagi és az élőmunka ráfordításokat; a termelés tényezőinek jobb összehangolása; a munka szervezettségének javítása; a termelést szerkezetnek az adottságokhoz való igazítása; az állóeszközök jobb kihasználása. Tehát a gazdálkodás, a termelés fejlesztése az idén sem lesz könnyebb, mint az előző években. A termelőszövetkezeti pártszervezetek egész esztendőben együtt éltek, dolgoztak a szövetkezeti gazdákkal. A párt általános és A Fhylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat új tápszerüzemet létesített a mesterségesen nevelt borjak takarmányozására. Hazai alapanyagok felhasználásával évente 50 ezer tonna borjútápszert állíthatnak elő. Képünkön az új üzem irányító központja. gazdaságpolitikája ismeretében mutatták az utat a gazdálkodás nehézségei közepette. Most a zárszámadások előkészítésének és lebonyolításának időszakában ugyancsak bokros teendőik vannak a pártszervezeteknek. A mérlegek, beszámolók készítése a szövetkezeti tisztségviselők és a szakemberek feladata, de az már félreérthetetlenül pártpolitikai feladat, hogy a zárszámadások légköre olyan legyen, amely biztosítékot nyújt az idei esztendő nem könnyű feladatainak teljesítéséhez. A termelőszövetkezeti párt- szervezetek vezetőségei az elmúlt években sok-sok politikai tapasztalatot szereztek a tagság között végzett politikai munkában. A legtöbb alapszervezetben kialakultak a zárszámadás előkészítésének módszerei is. De éppen a gazdálkodás bonyolultságának növekedése, a szövetkezeti demokrácia fejlődése követeli, hogy a pártszervezetek száműzzenek a politikai munkából minden formális elemet és nagyobb gondot fordítsanak politikai mondanivalójuk gazdagítására. Valóban nem könnyű a szövetkezetek mai mérete, taglétszáma mellett biztosítani a közgyűlés munkajellegét —, de lehet. Ha a szövetkezetek vezetőségei minden problémát a közgyűlésen akarnak megtárgyalni a tagokkal, akkor megoldhatatlan feladatra vállalkoznak. A zárszámadást akkor értelmezzük helyesen. ha azt nem szűkítjük le-a közgyűlésre. A politizálás és a vita fórumainak kell tekinteni a közgyűlést megelőző ágazati, üzemegységi, vagy brigádértekezleteket is. A szövetkezetek fejlődésének jelenlegi fokán a demokrácia gyakorlásának leghatékonyabb fórumai a munkahelyi megbeszélések. Itt bátrabban mondanak véleményt a tagok, véleményeik, javaslataik nem vesznek az általánosságba, hanem nagyon konkrétak, személyreszó- lóak. A pártszervezetek azzal segíthetik az alkotó légkör, a kollektív' bölcsesség kibontakozását, ha a kommunisták élen járnak a gazdálkodás, a szövetkezeti élet gondjainak megvitatásában. Helyes. ha az egyes munkahelyek dolgozói egy- egy társukat bízzák meg azzal, hogy a közgyűlésen szólaljon fel. mondjon nevükben is véleményt, tegyen javaslatokat. Iz előzetes taggyűlések felelőssége Szövetkezetük elmúlt évi gazdálkodását a kommunisták szokásukhoz híven a közgyűlést megelőzően taggyűlésen vitatják meg és hagyják jóvá. A szövetkezetek kollektívái iránt rendkívül nagy a pártszervezetek felelőssége,' ugyanis a tsz-tagok zömmel elfogadják a pártszervezet véleményét. Nem mintha ez „kötelező” lenne, de sok éves tapasztalatból tudják, a párt politikája a tsz-tagság érdekeit szolgálja. Ezt pedig a hely; pártszervezet képviseli. Tehát a taggyűlés véleménye, értékelése megadja a hangját a közgyűlésnek is. Ezért rendkívül káros a taggyűlés lebecsülése, amely- lyel pedig még nem egy helyen és formában találkozunk. ' Két olyan, látszólag formai, lényegében azonban tartalmi hiba ismétlődik' évek óta a párttaggyűléseken, amelyek megszüntetése elengedhetetlen. Az egyik: a taggyűlést, a közgyűlés előtti napon tartják. A másik. a termelőszövetkezet elnöke a közgyűlési beszámolót olvassa fel a taggyűlésen. A pártszervezetek vezetőségeinek nem szabad megalkudnia azzal a gyakorlattal, hogy későn kapnak tájékoztatást a szövetkezet eredményeiről. A kommunistáknak ugyanis nem csupán megismerni kell szövetkezetük gazdálkodását, hanem állást kell foglalniuk, értékelniük kell a gazdasági vezetés munkáját. De szerepük ezzel nem fejeződik be. Ahhoz is időt kell adni a kommunistáknak, hogy a taggyűlés határozatait megismertessék a tsz-tagokkal. A megye több termelő- szövetkezetében ugyanakkor újabb, jó módszerek is kezdenek elterjedni. A jászberényi Kossuth Tsz-ben körülbelül egy hét múlva — jóval a zárszámadó közgyűlés előtt —, összevont taggyűlés értékeli a közös munkát. és ezt az értékelést a tsz elnöke majdan elmondandó beszámolójában ismerteti. A túrkevei Vörös Csillag Tsz tíz pártalapszervezete már az éves beszámoló taggyűlésen január 23. és 30. között megvitatja az 1977. évi gazdálkodás tapasztalatait — a zárszámadó közgyűlésük viszont február 20-án lesz a gazdaságban. Addig viszont téma lesz az a politikai vitaköri foglalkozásokon is. Fontos esemény Arra nincs szükség, hogy a taggyűlésen aprólékos dolgokról is beszámoljon a termelőszövetkezet elnöke és arra sem. hogy a számadatok tömkelegében elvesszen a lényeg, tisztázatlanul maradjanak azok az emberi viszonyok, amelyek megszabják egy-egy szövetkezet eredményes gazdálkodását. A gazdasági vezetők olyan fontos kérdésekről adnak tájékoztatót, mint a tagság és a vezetőség kapcsolata, a szövetkezeti demokrácia érvényesülése — a vezetőség és a szövetkezeti bizottságok munkájának értékelése — az egyéni-, a csoport-, és a társadalmi érdekek összhangjának érvényesülése, a jövedelemfelhasználás, a gazdálkodás fejlesztésének kérdései. A zárszámadás a termelőszövetkezeti élet fontos eseménye. A tagság lezárja az előző esztendőt, határoz a jövedelem felhasználásáról, s meghatározza az új esztendő gazdálkodásának főbb irányát. Nagy-nagy jelentősége mellett ugyanakkor valóban ünnepi esemény is. Kár lenne tehát ezt a fontos színfoltot száműzni a közgyűlésekről. De akkor lehet ok a gondtalan ünneplésre, ha a szürke hétköznapokon megteremtik ennek a feltételeit a szövetkezeti gazdák. M. S. Új acélmű épül a Dunai Vasműben 1982 végére évi 1,1 millió tonna acélt gyártó konverte- res acélmű épül a Dunai Vasműben. A kiemelt nagy- beruházás állami kölcsönszerződését tegnap írta alá Dunaújvárosban Havas Péter, az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatója és dr. Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazgatója. A szovjet berendezésekkel épülő konverteres acélmű 9,4 milliárd forint költségigényéből 77 százalékot állami kölcsönként, a fennmaradó 23 százalékot költségvetési hozzájárulásként kap a Dunai Vasmű. A kölcsönt 10 év alatt kell visszafizetnie, s a törlesztést 1982-ben kezdi meg. A nagyberuházás a jelenlegi,' Siemens—Martin eljárásnál háromszor termelékenyebb acélgyártást eredményez majd Dunaújvárosban. A tervek szerint az első acélkonvertert 1981 végén, a másodikat pedig 1982 végén helyezik üzembe.
