Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-12 / 10. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. január 12. Társadalmi rendszerek tükre minden ügy mondjak csoda há rom napig tart. A világban oly sóik esemény történik, hogy a ma fő eseményeknek számító hír másnap sokszor már a lapok utolsó oldalán sem kap helyet. Az új szovjet Alkotmány életbelépése óta már hetek teltek el, de világszerte ma sem csökken iránta az érdeklődés: idézik az alapokmányt, kommentálják, elemzik, összehasonlítják. Sőt, összehasonlításul egybevetik az Egyesült Államok Alkotmányával. Ez az összehasonlítás tulajdoniképpen teljesen érthető, hiszen a Szovjetunió és az Egyesült Államok két ellentétes társadalmi rendszer — a szocializmus és a kapitalizmus — világának vezető hatalma. Miben rejlik a szovjet és az amerikai Alkotmány alapvető különbsége? Mielőtt erre válaszolnánk, arra kell feleletet adnunk, hogy helyes-e egybevetni a Szovjetunió 1977-bén életbelépett alaptörvényét az Egyesült Államok 1787-ben elfogadott Alkotmányával, ösz- szehasonlítani a két dokumentumot, amelyek létrejötte között csaknem két évszázad telt el. Az összehasonlítás azért lehetséges, mert nem történelmi kéziratról, hanem ma is működő alaptörvényről van szó. A két Alkotmány elvi különbsége véleményünk szerint abban rejlik, miként magyarázzák a demokrácia „gazdasági bázisát”, a tulajdonhoz való viszonyt. Az Egyesült Államok alaptörvénye meghirdeti a magántulajdon minden formájának birtoklási és rendelkezési jogát, a szovjet Alkotmány ellenben megerősíti a társadalmi tulajdon elvét a termelő- eszközökre, vagyis a földre, a gyárakra, üzemekre, bankokra. A személyiség szabadságának legfőbb feltételét abban látjuk, hogy a munkát felszabadítjuk a magántulajdonban gyökerező kizsákmányolás alól, mivel ahol nincs egyenlőség a termelőeszközök birtoklásában, egyik ember akarata mindig sérti a másikét, az egyik szabadsága a másik alárendeltségét vonja maga után. Az amerikai Alkotmány első változatában, amelyet a konvenció jóváhagyott, és a szövetséges államok törvénybe iktattak, szó sem volt az emberi szabadságról és jogokról. A közvélemény nyomására az amerikai kongresszus csak 1789—91-ben fogadta el a híres Tíz kiegészítést, amelyet a történelem A jogokról szóló törvény néven ismer. Ez a törvény a XVIII. század végén kétségtelenül nagy demokratikus vívmány volt. Tudjuk továbbá, hogy azt a következő másfél évszázadban jelentősen tökéletesítették és bővítették, bár elsősorban nem a jogok és szabadságjogok kiterjesztéséről volt szó, hanem azoknak az állampolgároknak a körét bővítették, akikre ezek a jogok kiterjedtek. A törvény mai szövegének akár felületes elemzése is feljogosít rá, hogy annak társadalmi korlátáiról beszéljünk. Gyakorlatilag ugyanis csupán egyetlen társadalmi-gazdasági jogot tartalmaz — a tulajdon birtoklásának a jogát. A szovjet Alkotmánytól eltérően az amerikai alaptörvényben ismeretlen például az amber joga a munkához, a pihenéshez, az ingyenes oktatáshoz és orvosi ellátásához stb. A törvény előtti egyenlőség nem terjed ki a nőkre, mivel a kongresz- szusban jóváhagyott 27. kiegészítés-tervezetet az államok nem iktatták törvénybe. Végül pedig az amerikai alkotmányosság a jogok és szabadságjogok garanciájának csupán egyetlen formáját, a bírósági garanciát ismeri el, vagyis azt, hogy mindenkinek joga van a bírósághoz fordulni. Az egyének jogi helyzetét más elvi megközelítésben tárgyalja a Szovjetunió Alkotmánya. Nemcsak azokat az ernberi politikai és szabadságjogokat foglalja magában, amelyeket az amerikai alkotmány (lelkiismereti-, szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadság, a személyiség és a magánlakás sérthetetlensége, a levél-, a telefon-, a távirati titok), hanem egy sor más jogot is, amelyek az Egyesült Államok törvényhozásában ismeretlenek. Ezek közé tartozik az állami és társadalmi ügyek intézésében való részvétel, a törvények megvitatásában és elfogadásában, az országos és helyi döntések meghozatalában való részvétel joga, az állami szervek tevékenységének javítását szolgáló javaslattétel és így tovább. A legszembetűnőbb azonban az a különbség, amely az amerikai Alkotmány és a szovjet Alkotmány társadalmi-gazdasági jogokkal foglalkozó fejezetében mutatkozik. Csupán a legfontosabbakat említem: a munkához, a pihenéshez, az egészségvédelemhez való jogot, az anyagi ellátás biztosítása öregség vagy betegség esetére, a tanuláshoz, a lakáshoz, a kultúra vívmányaihoz való jog, az alkotás szabadsága. Mindezek a jogok minden szovjet állampolgárra kiterjednek bármiféle kizárás vagy korlátozás nélkül. Az Alkotmány ezzel együtt megerősít olyan rendkívül fontos demokratikus elveket, mint a törvény előtti egyenlőség, a nők, a nemzetiségiek és a fajok egyenjogúsága. A Szovjetunió alaptörvénye nemcsak meghirdeti az emberi jogok és szabadságok széles körét, hanem egyúttal megvalósításukat is garantálja. A Szovjetunió Alkotmánya kimondja: „megengedett az egyéni munkatevékenység a kisiparban, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásban, megengedettek továbbá a tevékenység egyéb, kizárólag az állampolgárok és a családtagjaik egyéni munkán alapuló fajtái.” _ . Alkotmány R SZOVjGl az anyagi garanciák mellett természetesen bírósági garanciákat is tartalmaz a jogok érvényesítésére. Minden állampolgárnak joga van egyebek között bírósági védelmet kérni, ha becsületére és méltóságára, életére és egészségére, személyi szabadságára és vagyonára törnek. Panaszt tehet a tisztségviselőkre, akik túllépik hatáskörüket, vagy megsértik a törvényeket. Az Alkotmány a Szovjetunió legfőbb ügyészére és a neki alárendelt ügyészekre ruházza az összes törvények pontos végrehajtásának felügyeletét. Az amerikai előírásoktól eltérően az ügyészeknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is védelmezni az állampolgárok jogait. Nagy vonásokban ilyen a különbség a szovjet és az amerikai Alkotmány között. Valerij Tyelegin Rohamléptekkel fejlődik az NDK vegyipara. Képünkön: az iparág új létesítménye, a Schwarzheideben felépült VEB Synthesewerk üzem. Hírek Jugoszláviából Autópálya épül Megkezdődtek a Jugoszláviát északnyugatról délkeleti irányban, az osztrák határtól a bolgár és görög határig átszelő autópálya építési munkálatai. Az új hatsávos, 1200 kilométeres út nemcsak Jugoszlávia legfontosabb ipari központjait köti össze, hanem a legrövidebb utat is biztosítja Közép- és Délkelet-Európa között. 1985-ben az új autópályán, melynek építésére 40 milliárd dinárt irányoztak elő, megindulhat az autók tömege. Új dunai híd Nem messze Eszéktől megkezdődött az új dunai híd építése. A híd a Horvát Szocialista Köztársaságot a Vajdaság autonóm területtel köti össze. A mintegy 8Ó0 méter hosszúságú híd átadását 1979 végére tervezik. Korszerűbb utascsarnok 1978 augusztusáig a jugoszláv fővárosban befejeződik a repülőtér új utascsarnokának, valamint az új hangárnak a felépítése — az előbbi évente ötmillió utast fogad majd. A munkálatokat a „Trudbenik” belgrádi építővállalat végzi. Az új épület, melynek területe 32 ezer négyzetméter. ötször nagyobb a jelenleginél. A „Jó pásztorhoz” elnevezésű ház, amely a rokokó stilus jegyeit viseli magán. Megújuló Pozsony Nagy lendülettel folyik Csehszlovákia gazdag műemlékeinek újjáépítése, az ország mind többet áldoz műemlékvédelemre. Napjainkban Pozsonyban kezdődött jelentős átalakítás: egykori szépségében állítják helyre a város központját, ahol épületek, szobrok, díszudvarok, szökőkutak, utcák és terek szépülnek meg a szakértő kezek munkája nyomán. Kilátás a Primási palota tetejéről, háttérben a pozsonyi vár. LENGYELORSZÁG II bútorgyártás fejlesztése A jelentős lengyel lakásépítés — az elmúlt évben 300 ezer új lakást adtak' át rendeltetésének — és a régi bútorok folyamatos cseréje nagy lendületet adott a lengyel bútoripar fejlődésének: ez ma a leglendületesebben fejlődő lengyel könnyűipari ágazat. Az 1973—76-os időszakban a bútorgyártás évenként átlagosan 20 százalékkal növekedett. 1977-ben a lengyel bútorgyárak összesen 44,4 milliárd zloty értékű bútort szállítottak le. Ennek az eredménynek az eléréséhez nagyban hozzájárult három nagy bútorgyár üzembe helyezése. Az új gyárak Bialystok- ban. Jarocinban és Ostrow Mazowieckiben épültek. Kétszer, sőt háromszor nagyobb termelékenységgel dolgoznak, mint a régiek. Az automatizáltság foka oly magas, hogy a dolgozók tulajdonképpen csupán a gépsorok ellenőrzésével foglalkoznak. A lengyel bútoripar jelenleg az intenzív korszerűsítés időszakát éli. Ma már A KGST-tagországok segítségével 11 új tudományos és kutató laboratórium épül a Mongol Népköztársaságban. Ezek a laboratóriumok elő fogják segíteni a tudomány és a gépipar különböző ágazatainak további fejlődését. Ezzel egyidejűleg a baráti országok segítséget nyújtanak a hazai tudományos személyzet képzésében, öta legtöbb üzemben a legmodernebb gépek állítják elő a külföldön is elismert minőségű lengyel bútorokat. Tavaly már az összes bútorok 18 százaléka exportra készült. A legnagyobb vásárló a Szovjetunió, de a vevők listáján szerepel Magyarország, a nyugati országok közül elsősorban Svédország és az NSZK, valamint az Egyesült Államok és Kanada. Az exporttétélek jórészét luxus kivitelű bútorok alkotják. Lengyelország kizárólagosan fából gyártott — főleg tölgyfából — készült bútorokat exportál. A legközelebbi években az export nagyarányú fejlődésével lehet számolni. Az 1976—1980-as időszakban a bútoripar beruházásaira 15 milliárd zlotyt fordítanak. Az elmúlt ötéves tervben ez az összeg csupán 6,6 milliárd zlotyt tett ki. 1980-ig további három új, korszerű gyárral gazdagodik az iparág. Ennek eredményeképpen a bútorgyártás a jelenleginek kétszeresére nő. száz egyetemet végzett és 400 más mongol szakember kapta meg a lehetőséget, hogy a KGST-tagországok oktatási intézményeiben képezhesse magát ingyenes alapon. A műszaki tudományos együttműködés a Mongol Népköztársaság és a többi szocialista ország között sikeresen fejlődik. Arbanasszi, a múzeumfalu Veliko Tirnovo megye- székhely közvetlen közelében fekszik a nevezetes múzeumfalu: Arbanasszi. A XII—XIII. században alapított ~ eredetileg albán — településen öt középkori templom, két kolostor és Bulgária nemzeti újjászületésének korszakából származó számos lakóház található. Az erődítményszerű lakóházak, a szebbnél szebb freskókkal, fafaragásokkal ékes ősi templomok sok látogatót vonzanak a múzeumfaluba. Arbanasszi egykori lakói állatkereskedők és kézművesek voltak. Áruikat nem csupán a közel országokba, de Itáliába, Oroszországba, Perzsiába, Indiába is elvitték. Jólétükről tanúskodnak a díszes külső és belső kiképzésű házak, vastag kőfalukkal. vasból készült ablakrácsaikkal, díszes tömör kapujukkal, ötveh lakóház áll műemlékvédelem alatt. A kétszintes műemlékházakban alul raktárak, felül lakószobák kaptak helyet: a vendég- és családi hálószobák mellett a fürdőhelyiség, a konyha. Az ajtók, ablakok, mennyezetek fafaragással díszítettek. A házak szigorú, erődítményszerű külseje kényelmes, kedélyes belsőt takar. A templomok közül a legrégibb a XVII. század második felében épült „Krisztus születése” nevű. Valamennyi belső falát festmények borítják, amelyeken 3600 alak látható. Igen értékesek az apácakolostor festményei és ikonjai. A másik nevezetes kolostor — Szent Miklós néven — a XII. századból való, s a korabeli bolgár irodalom központja volt. Tudományos együttműködés
