Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
IO SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. január 1. MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN LESZ JÖVŐRE? MIT VÁRNAK AZ ÚJ ÉVTŐL? MIVEL GYARAPODNAK, MIRE LESZ PÉNZÜK, ÉS MIHEZ KÉRIK A LAKOSSÁG SEGÍTSÉGÉT? ÖRMÉNYES Napközi otthont alakítanak ki a sztalnyi papírhalom fölé hajolva dolgozik Bartus János, az ör- ményesi Községi Közös Tanács elnöke. — Év vége van nálunk is — mondja —, és ilyenkor készül az esztendő számvetése, de tervezgetjük a jövő évet is, Az utóbbi nehezebb, már csak azért is, mert a ’78-as fejlesztési alapunk mindössze 300 ezer forint. Ezt az összeget örményes és társközsége, Kun- csorba között kell igazságosan elosztani. A legfontosabb az lesz, hogy befejezzük örményesen a szolgálati orvoslakás építését. A falu orvosa - jelenleg elég rossz körülmények között lakik. Ehhez az építkezéshez felhasználjuk annak az összegnek egy részét is, amelyet örményes az 1976-os fejlesztési versenyben — a kisközségek kategóriájában — elért első helyezéséért kapott. — Régen kéri a község lakossága, hogy hozzuk rendbe a főutat. Már csak a záróréteget kell „ráhúzni”. Nem nagy dolog, de a mi életünkben fontos, hogy 1978-ban Örményesen egy iskolai napközi otthont alakítunk ki, ahol 50—70 gyerek ellátását biztosítjuk. Gondoltunk arra is, hogy a művelődési ház nagytermét átépíttetjük úgy, hogy tornateremnek is lehessen használni. Kuncsorbán a vízmű rekonstrukcióját tervezzük. A jelenlegi 12 köbméteres híd- roglóbuszt ötvenesre cseréljük ki. Így a község vízellátása biztonságos lesz. Ezek terveik, amelyek akkor valósulnak meg, ha a lakosság segít. S ez mégnem minden. örményesen és Kuncsorbán a járdákra már ráfér a felújítás, Kuncsorbán társadalmi munkában vízelvezető árkokat kell ásni. És szeretnénk, ha községeink is bekapcsolódnának a Tiszta, virágos községért mozgalomba. CSÉPA Új tanév — új iskolában Í ilenleg én vagyok a tanácselnök és a vb- titkár is egy személyben — magyarázza Hegedűs Jánosné, a csépai Községi Közös Tanács vb-titkára. — Elnökünk nyugdíjba vonult. — Amikor az új esztendő terveiről van szó, örülök is, meg nem is. Hogy miért örülök? Évek óta kuporgat- juk a pénzt árra, hogy egy modern általános iskolája legyen Csépának. Végre sikerülni fog, együtt van a több mint 14 millió forintos beruházás fedezete. Ma még a kétszáz iskolásnak négy helyre kell járnia, nem beszélve arról, hogy az épületek közül kettőt életveszélyessé lehetne nyilvánítani. Az új tanévet már a korszerű, nyolctantermes iskolában kezdhetik gyerekeink. — Annak viszont nem örülök, hogy semmiféle nagyobb vállalkozásba nem kezdhetünk a társközségekben, Tiszasason és Tisza- ugon. Egyszerre csak egy beruházásra futja. Első az iskola, így döntött a testület, ennek megfelelően rangsoroljuk az igényeket. Mert igen hosszú a jogos igények listája. Csépának még mindig van olyan utcája, ahol nincs villany, a vízvezetékkel is gondjaink vannak. Egyelőre ezekre nincs pénz. És mindezeket csak társadalmi munkával megoldani sem lehet. — Még akkor sem, ha a lakosság bebizonyította már, hogy szívesen dolgozik lakóhelyéért. Több millió forint értékű munkával segítik a tanács munkáját minden esztendőben, mindhárom községben. Kérni fogjuk a csépaiakat arra, hogy az iskola felépülése után segítsenek a takarításban,. az épület körülkerítésében, az utak építésében. Ez, ahogyan számolgattuk, eléri majd a kétmillió forintot. A község temetőjét is körül kell keríteni, ezen kívül a szokásos útkarbantartáshoz, park- rendezéshez kérjük a társadalmi munkát. Sason a sportpálya kap új „köntöst”, Ugon az iskolának készül új kerítése, Tiszasason a járda, Tiszaugon a vízvezeték lesz hosszabb az új esztendőben — az ott élők segítségével. BESENYSZÖG II „második félidő“ kevésbé látványos a tervidőszak legfontosabb feladatait 1977- ben elvégezték. Az új évet már felújított általános iskolában érik meg a gyerekek, s alapos tatarozás után szinte rá sem lehet ismerni a művelődési házra sem. A vízmű bővítésével pedig hosszabb távra megoldódott a község vezetékes vízellátása. adataink nagyobb részét a betonjárda építése jelenti. Besenyszög sáros község, s azt hiszem, nincs olyan lakója, amelyik ne nyújtana szívesen segítséget ahhoz a munkához, amellyel megszabadulhatunk a „vendégmarasztalótól”. 1978-ban több mint két kilométer járdát szeretnénk építeni — társadalmi munkával. A tanács megveszi az építőanyagot — cementet, sódert — a lakosság pedig a saját utcai frontján elvégezné a betonozást. Nagy segítség lesz. — A sportköri öltözőnél kerítést kell építeni, és szükség van egy új edzőpályára is. Ehhez mintegy 60 ezer forint értékű munkára számítunk. Azt hiszem, nem csalódunk, hiszen a területin jól szereplő futballcsapatunk népszerűsége garancia, hogy az egyre népesebb pártoló tagság összefog a közös cél megvalósításában. JÁSZBOLPOGHÁZA Hz elnökasszony bizakodik S zámoljunk, mire futja jövőre? Mit tervezünk a 360 ezer forintos fejlesztési alapból? Hát először is 210 ezret félre kell tenni. (A többi a szokásos évi kiadásaink, járdafelújítás, sportköri támogatás fedezete.) Szóval egy korszerű egészségházra van szüksége ennek az alig 2100 lélekszámú községnek. Az új esztendőben erre kezdünk takarékoskodni. Muszáj, nem megy másként, ha az V. ötéves terv utolsó esztendejében hozzá akarunk kezdeni az építkezéshez. Ha jó típustervet találunk. akkor is 'legalább 3 millió forint kell hozzá. A jelenlegi rendelőnk vagy tizenöt éve egy tanyasi iskola bontási anyagából épült. Niincs értelme felújítani, egyébként szűk is. Nincs helye benne fogászati rendelőnek, két lépésnyi várójában toporognak a tanácsadásra váró kismamák és a lázas gyerekek. Nem is volt vita, mikor az ötéves tervünket készítettük, döntöttünk, kell és bízom benne, meg is lesz. Az elnökasszony, Bazsó Miklósné bizakodása nem alaptalan. Nem is olyan régen, a 77-es esztendőben bizonyították be, hogyan lehet hárommillió forintra kalkulált 75 személyes óvodát 2 millió forintért és határidőre megépíteni — a tanács hattagú házibrigádjával, a helybeli Aranykalász Tsz, a radiátörüzem, a fajtakísérleti állomás, dolgozóinak segítségével. Májusban, mikor alapozni kezdtek, sokan nem hitték, hogy augusztus 23-án avatás lesz. De így volt. JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY Szűkös esztendő? H a magánemberként. a családi kasszáról beszélnék, azt mondja- nám, spórolunk. Hivatalos tanácsi nyelven egy település fejlesztéséről szólva ez' így hangzik: tartalékolunk, mert néhány év múlva költséges, nagy építkezésbe fogunk. Egy általános iskolára van szüksége a falunak és egy tornateremre, ami jelenleg nincs Jászalsószent- györgyön. Hozzávetőleges számítások szerint 16 millió forintot kell megannyi forrásból biztosítani, hogy 1980- ban az iskola és a tornaterem alapozása megkezdődhessék. Ez van. semmi több, — de Halla Zoltán csak azt a mondatot fejezte be, mert kiderült, hogy mondandója van még bőven. — Ennek ellenére a jászal- sószentgyörgyiek az új esz— A játszóudvar kialakítását, a szabadtéri játékok elkészítését és felszerelését a falubeliek vállalták. De az új évben, nemcsak ehhez kérjük és kapjuk is meg a boldogháziak segítségét. Félig már kész az iskolában kialakított sportudvar. Nem múlik el rajtunk az új év, mire vörös salak borítja, s a kézilabdapálya körül is kialakul a futópálya, meg egy kis játszótér. Egy fillérünk se volt rá, mikor hozzá- kezdtünk. de már eddig legalább 50 ezer forintot kifizethettünk volna azért a munkáért, amelyet a sportudvar elkészítésén dolgozó szocialista brigádok végeztek. Boros Emil tanácselnök majdhogynem mentegetőzve mondja: — Az ötödik ötéves térv hátralevő szakaszára, a „második félidőre” nagyobb, látványosabb munkálatokat nem terveztünk. Fejlesztési feltendőben egy-két új létesítmény avatásának szemtanúi léhetnek. Az igéiét szerint május elsejére 'készül el az óvoda új foglalkoztatóterme. A költségeit már ebben az esztendőben az utolsó fillérig kifizettük. Az sem lényegtelen, hogy hogyan. A jászalsószentgyörgyiek kétszeresen segítettek: először két kommunista műszakkal, utána' azzal a 200 ezer forint jutalommal, amelyet a községfejlesztési versenyben elért harmadik helyezésünkért kaptunk a megyétől.- — Biztos látta, alapozzák az új éttermet. Nem a tanács számláját terheli a költsége, áz Egyesült Jászsági Áfész építi, a lényeg az, hogy a j ászalsószentgyör- gyieknek. Újat építeni, ünnepélyesen' avatni látványos dolog. De legalább olyan fontos a régit megóvni. S ami igaz, az igaz, van mit szépíteni. Könyvtár, úttörőház, öregek napköziotthona, aztán ott van a hepehupás sportpálya. Az árterületen kialakított ifjúsági park is minden tavaszon épp elég munkát ad, a jászalsószent- györgyieknek. A következő év végére is csak bővül legalább egy kilométerrel a vízhálózat, két-három kilométerrel a betonjárda, hogy hány szomorú fűzzel, gömbakáccal és fenyőfával lesz több az útjaink mentén, azt meg nem mondom, de, hogy egy lelkes falubeli erdész, s a környezetüket kedvvel szé- pítgető lakosok jóvoltából sokkal, az biztos. MESTERSZÁLLÁS — MEZÖHÉK Program a faluszépítés E gy év híján negyedszázada végez közigazgatási munkát Kiss István,. Mesterszállás és Mezo- hék közös tanácsának elnöke. A huszonnégy, tanácsnál töltött év egyike sem volt „csöndes 'esztendő” számára; 1977 sem. — Idén tavasszal egyesült közigazgatásilag a két település. Az egyesülés, természetesen nem ment minden döccenő nélkül. De ezeket — szerencsére — jobbára mi, tanácsi dolgozók érzékeltük, s nem a két faluban és a kiterjedt tanyavilágban élő kétezer ember. A lakosság — és ez nagyszerű volt az óévben — lelkesen vett részt a községfejlesztésben. Jól kifejezi az emberek igyekezetét: közel egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztek a két faluban. Építkezésben, környezetszépítésben, karbantartásban segédkeztek a legtöbbet. Szokássá vált a társadalmi munka. — Jó szokás. Lesz tehát mire támaszkodnia a tanácsinak ’78-ban is? — Remélem, nem hagyják el ezt a jó szokást az idén sem ebben az egytanácsú két faluban élők, mert nagy szükség lesz rá. Az idei költség- vetésünk szokatlanul egyszerű: a fejlesztési alap teljes összegét, 260 ezer forintot, a napközi otthon felújítására fordítjuk. — Megtervezték: miben kell az idén a lakosságnak segítenie? — Nagy gond: mindkét falu igen sáros. Járdaépítésre nincs pénzünk, de „házilagos” módszerekkel sokat segíthetnek a lakók. Ezt az esztendőt a faluszépítésnek szeretnénk szentelni; s ezt mindenkinek a saját portáján kell elkezdeni. Aztán következzék az utca — ároktisztítás, útegyengetés, fásítás. Ezek mind „nagy tételben” szerepelnek a társadalmi munka tervünkben. Mint tavaly: van, lesz mit tenni bőségesen. SZAJOL Öltöző, iskola, park T ársadalmi munkát! szervezni nálunk ha nem is a legkönnyebb feladat, de áz biztos, hogy sem a lakosság, sem a helyi gazdasági egységek részéről nem hiányzik a jó szándék. 1977- ben például 1,4 millió forintot ért a különböző helyeken végzett társadalmi munka. Az új esztendőben Száj ólban a felújításokhoz kérjük a legtöbb segítséget. A sportpálya öltözőjének rendbehozatalára a kőműves kisiparosok máris felajánlották, hogy jönnek, sőt. be kell — örömmel! — vallani, hogy még ők sürgettek, mi lesz, nem kell a munkánk? — mondja Szabó Zsigmond tanácselnök. — Nem kevésbé jelentős tervünk, hogy az állomás előtti hajdani gáztenger helyén parkot építsünk. Ehhez mintegy 150 ezer forint értékű társadalmi segítséggel számolunk. A ’ tervek elkészültek, ugyancsak társadalmi munkában, Vilmányi Márton, az OVIBER mérnöke jóvoltából. — Tavaly a MÁV-villa- mosfelügyelőség szocialista brigádjai játszóteret építettek a gyerekeknek. Most ide cserjéket ültetnek, s reméljük, ez is sikerül a lakosság közreműködésével. — A fejlesztésből nálunk iskola épül. No, nem valami szupermodern oktatási komplexumra kell gondolni, csak egy négytantermes épület fog születni. Ehhez 3,5 millió a megyei tanács biztosított, 700 ezer a helyi vállalatoktól, a Göngyölegellátó, a TIGÁZ és a MÁV hozzájánulásából jött össze, s a bevételi tervünk teljesítése esetén mintegy 100 ezret még mi is az iskolaépítéshez tartalékolunk. Iskola hát lesz, az. biztos. Nem úgy, mint az ABC-áru- házunk. Az ugyanis csak épülget. A Szolnok és Vidéke Áfész beruházásából. Egy év alatt az alapok lerakásáig jutottak el. De jó is -lenne, ha jövő ilyenkor oda hívhatnám meg egy kólára ... Készítették: I. Zs., K. K„ Sz. E„ Sz. J.
