Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

1978. január t.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

II

Az ünnep és a társasági élet nálunk szinte el sem képzelhető máshol, mint a húsosfazék mellett. Rokonokat, barátokat alig látunk másként, mint késsel-villával a kezükben.

Ki merné hát tagadni, hogy az ember élettevékenységeinek legfontosabb megnyilvánulása a táplálkozás? Bizonyára senki. Nem kell, és nem is lehet tagadni, hiszen a természet hatalmas erővel, az önfenntartás ösztönével kényszerít valamennyiünket arra, hogy a szükséges élelemről gondoskod- ' junk.

Hogy ennek a követelménynek ne csak kényszerűségből, hanem szívesen és biztosan eleget tegyünk, az ön- fenntartás ösztönéhez kapcsolta az élvezetet is. Hatalmas (kísértő társult ily módon a táplálkozáshoz. A nagy evések természetesen megfelelő ivásokkal is párosulnak.

Lassan-, sajnos túlságosan is lassan „emészti meg” a köztudat azt, hogy az utóbbi évtizedekben kialakult' egy Új, önálló tudomány, a • táplálkozástan, amelynek elsősorban az a feladata, hogy megtanítson a helyes táplálkozás olyan általános, alapvető szabályaira, amelyet minden, .önmagára valamit is adó embernek ismernie keÍL Ismernie kellene.

Táplálkozási szokásaink dzsungelében - kalauzol bennünket dr. Tarján Róbert professzor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgató főorvosa.

— Négy tényezőről kell szólni. Először, hogy a lakosság életszínvonala milyen, reáljövedelméből mennyit tud, vagy hajlandó élelmiszerre fordítani. Az egy főre eső kalóriaátlag jelenleg 3200 körül ingadozik, ami egyértelműen sok. Az egy főre eső évi húsfogyasztás 65 kg, zsiradékból 27,5 kg. Megnőtt a cukorfogyasztás, s ugyanakkor a kenyér és liszt még mindig előkelő helyet foglal el a sorban, s bár a tojásból 15 kg-ot eszünk, de sajnos a tej és tejtermék egy tejliterbe átszámítva a 120 litert alig haladja meg, a gyümölcs 70—75 kg között ingadozik, a zöldség-, főzelékfogyasztás is lehetne több; 85 kg jelenleg.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ennek a részben túlzott (zsír, cukor, liszt, kenyér), részben elégtelen táplálkozásnak egyik

oka, hogy ha az élelmiszer- ipar fokozatosan javuló módon el is látja Budapestet és a nagyvárosokat, de az ország lakott településeinek számottevő részén — elsősorban a községekben —- az ellátás elégtelen é& hiányos.

Hasonló irányba hat a kereskedelem és az élelmiszer- ipar propagandája, mellyel nemcsak fenntartja, hanem még fejleszti is az említett egyoldalú táplálkozási szokásokat. Az az igazság, hogy ehhez még árpolitikánk is hozzájárul, hiszen állami támogatással — pl, az ipari szalonna árát olyan alacsonyan tartjuk, hogy a húsiparnak kifizetődőbb minél több zsiradékot beledolgoznia a hentesáruba.

— Azután itt van a vendéglátás. A cél az volna, hogy a hétvégén — is! — mentesítsük a háziasszonyokat a darabolás, előkészítés, főzés, mosogatás gondjaitól, vagy legalábbis csökkentsük azokat.

Ennek egyik lehetősége az éttermi ebédelés, viszont ünnepnapokon és hétvégén kevésnek bizonyulnak az éttermek székei, nem is beszélve az állandóan szűk — nevezzük nyugodtan igénytelennek és unalmasnak — étlapi választékról, A másik lehetőség az .otthoni gyors és ízletes ebéd.

Ezzel egyúttal már rá is tértünk a háztartások technológiai felszereltségére. A technika már belépett a háztartások ajtaján, de a konyhaajtónál még megállt egy kicsit. Egyre több a hűtőszekrény, s ez azt jelenti, hogy az ipar gyárthat már nagyobb arányban mélyhűtött vagy fagyasztott élelmiszereket — ezek maradéktalanul megőrzik vitamintartalmukat — s így mind több háztartásban van lehetőség, hogy a friss élelmiszerek mellett — vagy azok helyett! — a

gyorsfagyasztott, a félkész és készételek is segítsék a háziasszonyokat és egészségesebbé tegyék étrendünket. A baj azonban ott kezdődik, hogy kevés és rossz a propaganda és a bolti hűtőpult ...

Azután szólnunk kell néhány szót arról is, hogy megjelentek a grillsütő boltok és a háztartási grillsütők, s ennek eredményeként a grillcsirke, amely mindinkább átveszi a hagyományos, - zsírban sült csirke helyét. Ugyanígy megjelentek az új, víztaszító réteggel bevont Alu- tef vagy Alufix edények, amelyekben zsiradék nélkül lehet kisütni húst vagy sok más ételt. Ezek elterjedése a lakosság zsiradékfogyasztását fokozatosan csökkent- heti.

Addig persze meg kell birkózni a nemzeti, illetve a családi konyha hagyományával, a zsíros-fűszeres, magyaros konyha vonzerejével..., s azzal a „hagyományával”, hogy sok helyen a család nem tudja mással kitölteni a hétvégén hirtelen rászakadt szabad időt, emelni az ünnep fényét, mint végtelen lakmározással. (Ami este a tv előtt folytatódik.)

A negyedik tényező, ami döntően meghatározza a hétvégi — és hétközbeni — táplálkozásunkat, a táplálkozási ismeretek milyensége és mennyisége. Erről csak any- nyit — mivel az előbb elmondottak részben ide is tartoznak —, hogy a gyerekben már az általános és középiskolákban ki kellene alakítani a helyes táplálkozási ismereteket.

— Az orvos szemével ősz- szegezve tehát; a szervezetnek nincs szüksége a hétvégi lakmározásra, eszem- iszomra. Nem kell látványos különbségnek lenni a hétvége és a többi nap között, s a fölszabaduló időt és energiát egyéb kellemes és értelmesebb, egészségesebb szórakozásra, kikapcsolódásra használhatjuk. Az a háziasszony, aki hétvégén i® mélyhűtött, félkész és készételekből főz, 3—4—5 óra helyett 10—15 perc alatt legalább olyan ízletes és feltétlen egészségesebb ebédet készit a családnak.

Cs. L.

A mocsári manók meg

Gyerekeknek

Fekete — fehér

A hóember és a kéményseprő vidáman állnak a hóesésben és beszélgetnek. Hogy e pillanatban éppen mit mondanak, kitalálhatjátok, ha a kör szélén látható betűket helyes sorrendben egymás mellé helyezitek.

j)0pU3)ZS3

In 6op|Ofl ;S3Af3d93W

£ It egyszer a messze r” Szibériában, valamikor nagyon régen, egy vándorló kedvű vadász. Jár- tában-keltében egy irdatlan nagy mocsár akadt az útjába. Vad át nem jutott, madár át nem röpült rajta, akkora volt. Hanem a vadászt nem olyan fából faragták, hogy egy mocsártól megijedjen. Kapta rfiagát, nekiveselkedett. át akarta ugrani. De nem ugrott elég nagyot, s épp a mocsár közepébe pottyant, egy nagy zsombékra.

Körülnézett, s elállt szeme-szája: egy sereg meg- nyergelt, fölszer számozott

nyúl ugrándozott körülötte. Ügy ficánkoltak, mint a jóvérű paripák.

De ámült még nagyobbat is a vadász! Mert egyszer csak apró emberkék bújtak elő a zsombékok alól: a mocsári manók. Fölpattantak a nyúlparipák hátára_ odavágtattak a mi vadászunk elé, köszöntötték szépen, aztán mindjárt elpanaszolták neki nagy bajukat:

— Csak te segíthetsz rajtunk, földi halandó! Ragadozó vad pusztít a birodalmunkban: a coboly. Ügy látjuk, vadász vagy. Lődd le azt a fenevadat!

A mi vadászunk fogta az íját, megkereste a cobolyt’ leterítette, s vitte a mocsári manóknak, örvendeztek a manók, nem győztek hálálkodni:

— Nagyon jót tettél velünk, vadász! Bizony megháláljuk, nem maradunk adósaid. Adunk neked az élet vizéből. Eredj haza, és várj bennünket.

Hazament a vadász a völgybe ahol lakott, s meg"C7■xvI

[L

Ír

jr - r

2. ^

Gyerekbútorok

A gyerekeknek szükségük van arra, hogy saját birodalmuk, játszószobájuk legyen, ahol képzeletviláguk kibontakozhat, nyugodt körülmények között játszhatnak, tanulhatnak. A gyerekszoba berendezése, bútorozása legyén színes, egyszerű, köny- nyen tisztán tartható, mosható felületű. Érezze ott jól magát a gyerek, meg a felnőtt is.

Ha több a gyerek a családban, igen praktikus és elterjedt az emeletes ágy. Az alatta lévő tér is beépíthető, akár íróasztal vagy szekrény formájában, így a hely maximálisan kihasználható. (1. kép.) A kereskedelemben többféle gyerekbútor kapható, többek között összecsukható fekhely, kisméretű íróasztal, szék, lerakó polc és ruhásszekrény.

Igen népszerűek a festett, dukkózott vagy pácolt felületű gyerekbútorok, amelyek moshatók. Színesek, vidámak, hangulatosak. A gyerek fantáziadús világát gazdagítják a színes bútorok, különösen az élénk színűek; a piros, kék, sárga, zöld. A textilek is legyenek elevenek, csíkosak, pettyesek vagy egyszínűek. Vigyázunk a színek harmóniájára és a textilek mintájának egyszerűségére, léptékére.

Kisebb bútorokat elkészíthetünk magunk is. Kevés a kereskedelemben kapható gyermekméretű tanulóasztal, ezért itt most erre adunk egy méretezett rajzot. (2. kép).

A tanulóasztal váza 60 25 milliméter vastag fenyőfa, amit csiszolás után mosható WALLKYD festékkel vagy XILADEKOR páccal festhetünk be. Lapja és a fiókok homlokzata más színű legyen. Oldalára táska, tornazsák tartó akasztókat szereljünk fel, így minden kényelmet biztosítunk gyermekünk részére.

Növények a szobában

Olcsón — jót!

TÖGYÉPÖRKÖLT

Az utóbbi időben gyakran kapható tehéntőgye a Szövetség ABC-ben. Amíg ki 'nem próbáltam elkészítését, bizony én is megmosolyogtam, ma kedvenc ételeim közé tartozik a belőle készített pörkölt. Egyetlen hátránya, hogy kb. 3—4 óra hosszát kell főzni.

Hozzávalók: 1 kg tehéntőgye

(5,— Ft), 2 fej vöröshagyma (l,— Ft), l dl tejföl (2,50 Ft), 10 dkg zsír. tömött bors, paradicsom, pirospaprika (3,— Ft), öt személynek is elég, és mindössze 11 forint 50 fillérbe kerül.

Zsíron megpirítjuk az aprói a vágott hagymát, és meghintjük pirospaprikával, a kockára vágott tőgyét beletesszük. ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. paradicsommal ízesítjük és víz hozzá- öntésével pároljuk (kb. 3—4 órán át). A végén ráöntjük a tejfölt és még egyet forralunk rajta. Körítés nélkül is kitűnő étel, ízletes szaftja miatt.

Siposné Csík Anna Szolnok

az élet vize

vitte a hírt atyafiságának, nemzetségének: hamarosan

halhatatlanok lesznek. Eljönnek a mocsári manók, és hozzák az élet vizét. Várták- lesték a vendégeket. Az asz- szonyok sütöttek-főztek, az emberek fát aprogattak, tüzet élesztettek, a gyerekek még álmukban is a mocsári manókról beszéltek.

Egy nap aztán megérkeztek. Porzott az út utánuk, úgy vágtattak nyúlparipái- kon. A vezérük fenyőfa bö- dönkében hozta az élet vizét. Amikor az emberek meglátták, micsoda paripákon ügetnek, olyan harsány nevetésre fakadtak, hogy rengett a hasuk belé.

Megharagudtak a mocsári manók, le se szálltak nyúl- lovukról. Fogta a vezérük a fenyőfa bödönkét, s Tálocs- csantotta az élet vizét a cirbolyafenyőkre. Aztán visszavágtattak a mocsárba.

Azért öregszenek meg azóta is az emberek, s ezért zöldellnek száz meg száz évig Szibéria erdeiben a cirbolyafenyők.

Télen sok probléma merül fel a szobanövényekkel kapcsolatban. Sok kérdésre ma még nem kap választ a szakkönyvekből a növénykedvelő.

A száraz lakásokban porosodik a növény levele. Ilyenkor nem tudja életfunkcióit ellátni. A növény leveleit összehasonlítva az emberi testtel, csak akkor működőképes, ha a felesleges vizet a testéből a szellőzőnyílásokon át el tudja távolítani, a növekedéshez szükséges szén- dioxidotfelvenni, ha a felületet tisztántartjuk. A póráz apró nyílásokat elfedi.

Tisztítás, fürdetés

Növényeink levélzetét időközönként nedves, puha ruhával, a levél csúcsa felé távolodva gyengén töröljük végig. (A bal kezünket helyezzük a levél alá, nehogy megsérüljön.)

Lehetséges a fürdetés is. Ilyenkor a cserepet körülvesszük fóliával úgy, hogy a talaját is befedjük. Ezután a fürdőkádban a zuhanyozó enyhe vízsugarával lemossuk a port. A több éve ugyanazon cserépben lévő növények talaja összetömörödik. Ilyenkor a talaj levegőjáratai eltömődnek és a gyökerek nem tudnak levegőzni.

A cserép talajának felületét hegyes pálcikával lazítsuk fel. Ügyeljünk arra, hogy a gyökereket ne sértsük meg. A jobb levegőzés érdekében az agyagcserepeket mossuk meg, távolítsuk el a rátelepedett algát.

Fontos a téli öntözés mértékének a meghatározása. Általában legjobb az esti és a reggeli órákban öntözni. Helyes, ha esővízzel vagy forralt vízzel öntözünk. Különösen ott kell vigyázni, ahol a víz sok mész- és magnéziumsót tartalmaz.

Ezek az ún. kemény vizek. Forralással csökkenthetjük sótartalmukat. Lehetőleg állott vízzel öntözzünk.

NŐÍiéz az öntözés gyakoriságának a meghatározása. Ha megfogjuk a cserép talaját és nedvesnek érezzük, akkor nem, ha száraz a teteje, akkor öntözünk. Általában egy 12 cm átmérőjű cserépben lévő növény öntözéséhez 2 dl víz elegendő.

Ha túl sok vízzel öntözünk, akkor a felesleges víz elfolyik a cserép alján, a lyukon. Amennyiben megáll a víz a talaj felületén, akkor meg kell vizsgálni a cserép alján lévő lyukat, nem dugult-e el.

A cserépből kifolyó vizet el kell távolítani. A gyakorlat szerint a -talaj felső része gyorsabban kiszárad, mint az alsó rész. Ha a tányérban a cserép alatt hagyjuk a vizet, vagy netalán így öntözünk, akkor az alsó rész nem tud kiszikkadni, a talaj megsavanyodik. a gyökérzet elpusztul, a növény levele lehull, sárgul. Csak a mocsári és a vízi növények álljanak vízben, például a vízipálma.

/

A túlöntözés jelei

Ha télen gyakran öntözünk akkor növényeinken a túlöntözés jelei mutatkoznak. Ennek következtében elvesztik üde zöld színüket, a le- vélzet sárgulni kezd, végül a levél felületén barna foltok keletkeznek, a földlabdát a cserépből kiemelve láthatjuk, hogy a gyökéyzet zöme is elpusztult. Ha nem vesszük észre idejében, növényünk elpusztul.

Télen különösen fontos, hogy a környezeti tényezőket összhangba hozzuk.

Dr. Fodor Béla