Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

1978. január t. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Az ünnep és a társasági élet nálunk szinte el sem kép­zelhető máshol, mint a húsosfazék mellett. Rokonokat, bará­tokat alig látunk másként, mint késsel-villával a kezükben. Ki merné hát tagadni, hogy az ember élettevékenységeinek legfontosabb megnyilvánulása a táplálkozás? Bizonyára sen­ki. Nem kell, és nem is lehet tagadni, hiszen a természet ha­talmas erővel, az önfenntartás ösztönével kényszerít vala­mennyiünket arra, hogy a szükséges élelemről gondoskod- ' junk. Hogy ennek a követelmény­nek ne csak kényszerűség­ből, hanem szívesen és bizto­san eleget tegyünk, az ön- fenntartás ösztönéhez kap­csolta az élvezetet is. Hatal­mas (kísértő társult ily mó­don a táplálkozáshoz. A nagy evések természetesen meg­felelő ivásokkal is párosul­nak. Lassan-, sajnos túlságosan is lassan „emészti meg” a köztudat azt, hogy az utób­bi évtizedekben kialakult' egy Új, önálló tudomány, a • táplálkozástan, amelynek el­sősorban az a feladata, hogy megtanítson a helyes táplál­kozás olyan általános, alap­vető szabályaira, amelyet minden, .önmagára valamit is adó embernek ismernie keÍL Ismernie kellene. Táplálkozási szokásaink dzsungelében - kalauzol ben­nünket dr. Tarján Róbert professzor, az Országos Élel­mezés- és Táplálkozástudo­mányi Intézet igazgató főor­vosa. — Négy tényezőről kell szólni. Először, hogy a la­kosság életszínvonala milyen, reáljövedelméből mennyit tud, vagy hajlandó élelmi­szerre fordítani. Az egy főre eső kalóriaátlag jelenleg 3200 körül ingadozik, ami egyértelműen sok. Az egy fő­re eső évi húsfogyasztás 65 kg, zsiradékból 27,5 kg. Meg­nőtt a cukorfogyasztás, s ugyanakkor a kenyér és liszt még mindig előkelő helyet foglal el a sorban, s bár a tojásból 15 kg-ot eszünk, de sajnos a tej és tejtermék egy tejliterbe átszámítva a 120 litert alig haladja meg, a gyümölcs 70—75 kg között ingadozik, a zöldség-, főze­lékfogyasztás is lehetne több; 85 kg jelenleg. Nem mehetünk el szó nél­kül amellett, hogy ennek a részben túlzott (zsír, cukor, liszt, kenyér), részben elég­telen táplálkozásnak egyik oka, hogy ha az élelmiszer- ipar fokozatosan javuló mó­don el is látja Budapestet és a nagyvárosokat, de az or­szág lakott településeinek számottevő részén — első­sorban a községekben —- az ellátás elégtelen é& hiányos. Hasonló irányba hat a ke­reskedelem és az élelmiszer- ipar propagandája, mellyel nemcsak fenntartja, hanem még fejleszti is az említett egyoldalú táplálkozási szo­kásokat. Az az igazság, hogy ehhez még árpolitikánk is hozzájárul, hiszen állami támogatással — pl, az ipari szalonna árát olyan alacso­nyan tartjuk, hogy a hús­iparnak kifizetődőbb minél több zsiradékot beledolgoznia a hentesáruba. — Azután itt van a ven­déglátás. A cél az volna, hogy a hétvégén — is! — mentesítsük a háziasszonyo­kat a darabolás, előkészítés, főzés, mosogatás gondjaitól, vagy legalábbis csökkentsük azokat. Ennek egyik lehetősége az éttermi ebédelés, viszont ün­nepnapokon és hétvégén ke­vésnek bizonyulnak az étter­mek székei, nem is beszélve az állandóan szűk — nevez­zük nyugodtan igénytelen­nek és unalmasnak — étlapi választékról, A másik lehe­tőség az .otthoni gyors és íz­letes ebéd. Ezzel egyúttal már rá is tértünk a háztartások tech­nológiai felszereltségére. A technika már belépett a ház­tartások ajtaján, de a kony­haajtónál még megállt egy kicsit. Egyre több a hűtőszek­rény, s ez azt jelenti, hogy az ipar gyárthat már na­gyobb arányban mélyhűtött vagy fagyasztott élelmiszere­ket — ezek maradéktalanul megőrzik vitamintartalmu­kat — s így mind több ház­tartásban van lehetőség, hogy a friss élelmiszerek mellett — vagy azok helyett! — a gyorsfagyasztott, a félkész és készételek is segítsék a háziasszonyokat és egészsé­gesebbé tegyék étrendünket. A baj azonban ott kezdődik, hogy kevés és rossz a pro­paganda és a bolti hűtő­pult ... Azután szólnunk kell né­hány szót arról is, hogy meg­jelentek a grillsütő boltok és a háztartási grillsütők, s en­nek eredményeként a grill­csirke, amely mindinkább át­veszi a hagyományos, - zsír­ban sült csirke helyét. Ugyan­így megjelentek az új, víz­taszító réteggel bevont Alu- tef vagy Alufix edények, amelyekben zsiradék nélkül lehet kisütni húst vagy sok más ételt. Ezek elterjedése a lakosság zsiradékfogyasz­tását fokozatosan csökkent- heti. Addig persze meg kell bir­kózni a nemzeti, illetve a családi konyha hagyományá­val, a zsíros-fűszeres, magya­ros konyha vonzerejével..., s azzal a „hagyományával”, hogy sok helyen a család nem tudja mással kitölteni a hét­végén hirtelen rászakadt szabad időt, emelni az ün­nep fényét, mint végtelen lakmározással. (Ami este a tv előtt folytatódik.) A negyedik tényező, ami döntően meghatározza a hét­végi — és hétközbeni — táp­lálkozásunkat, a táplálkozási ismeretek milyensége és mennyisége. Erről csak any- nyit — mivel az előbb el­mondottak részben ide is tartoznak —, hogy a gye­rekben már az általános és középiskolákban ki kellene alakítani a helyes táplálko­zási ismereteket. — Az orvos szemével ősz- szegezve tehát; a szervezet­nek nincs szüksége a hétvé­gi lakmározásra, eszem- iszomra. Nem kell látványos különbségnek lenni a hétvé­ge és a többi nap között, s a fölszabaduló időt és energiát egyéb kellemes és értelme­sebb, egészségesebb szórako­zásra, kikapcsolódásra hasz­nálhatjuk. Az a háziasszony, aki hétvégén i® mélyhűtött, félkész és készételekből főz, 3—4—5 óra helyett 10—15 perc alatt legalább olyan íz­letes és feltétlen egészsége­sebb ebédet készit a család­nak. Cs. L. A mocsári manók meg Gyerekeknek Fekete — fehér A hóember és a ké­ményseprő vidáman áll­nak a hóesésben és be­szélgetnek. Hogy e pilla­natban éppen mit monda­nak, kitalálhatjátok, ha a kör szélén látható betűket helyes sorrendben egymás mellé helyezitek. j)0pU3)ZS3 In 6op|Ofl ;S3Af3d93W £ It egyszer a messze r” Szibériában, valami­kor nagyon régen, egy vándorló kedvű vadász. Jár- tában-keltében egy irdatlan nagy mocsár akadt az útjá­ba. Vad át nem jutott, madár át nem röpült rajta, akkora volt. Hanem a vadászt nem olyan fából faragták, hogy egy mocsártól megijedjen. Kapta rfiagát, nekiveselke­dett. át akarta ugrani. De nem ugrott elég nagyot, s épp a mocsár közepébe pottyant, egy nagy zsombékra. Körülnézett, s elállt sze­me-szája: egy sereg meg- nyergelt, fölszer számozott nyúl ugrándozott körülötte. Ügy ficánkoltak, mint a jó­vérű paripák. De ámült még nagyobbat is a vadász! Mert egyszer csak apró emberkék bújtak elő a zsombékok alól: a mo­csári manók. Fölpattantak a nyúlparipák hátára_ odavág­tattak a mi vadászunk elé, köszöntötték szépen, aztán mindjárt elpanaszolták neki nagy bajukat: — Csak te segíthetsz raj­tunk, földi halandó! Ragado­zó vad pusztít a birodal­munkban: a coboly. Ügy lát­juk, vadász vagy. Lődd le azt a fenevadat! A mi vadászunk fogta az íját, megkereste a cobolyt’ leterítette, s vitte a mocsá­ri manóknak, örvendeztek a manók, nem győztek hálál­kodni: — Nagyon jót tettél ve­lünk, vadász! Bizony meg­háláljuk, nem maradunk adósaid. Adunk neked az élet vizéből. Eredj haza, és várj bennünket. Hazament a vadász a völgybe ahol lakott, s meg­"C7­■xv­I [L Ír jr - r 2. ^ Gyerekbútorok A gyerekeknek szükségük van arra, hogy saját birodal­muk, játszószobájuk legyen, ahol képzeletviláguk kibon­takozhat, nyugodt körülmé­nyek között játszhatnak, tanulhatnak. A gyerekszoba berendezése, bútorozása le­gyén színes, egyszerű, köny- nyen tisztán tartható, mos­ható felületű. Érezze ott jól magát a gyerek, meg a felnőtt is. Ha több a gyerek a csa­ládban, igen praktikus és elterjedt az emeletes ágy. Az alatta lévő tér is beépíthető, akár íróasztal vagy szekrény formájában, így a hely maximálisan kihasználható. (1. kép.) A kereskedelemben többféle gyerekbútor kapha­tó, többek között összecsuk­ható fekhely, kisméretű író­asztal, szék, lerakó polc és ruhásszekrény. Igen népszerűek a festett, dukkózott vagy pácolt felü­letű gyerekbútorok, amelyek moshatók. Színesek, vidá­mak, hangulatosak. A gye­rek fantáziadús világát gaz­dagítják a színes bútorok, különösen az élénk színűek; a piros, kék, sárga, zöld. A textilek is legyenek eleve­nek, csíkosak, pettyesek vagy egyszínűek. Vigyázunk a színek harmóniájára és a textilek mintájának egysze­rűségére, léptékére. Kisebb bútorokat elkészít­hetünk magunk is. Kevés a kereskedelemben kapható gyermekméretű tanulóasztal, ezért itt most erre adunk egy méretezett rajzot. (2. kép). A tanulóasztal váza 60 25 milliméter vastag fenyőfa, amit csiszolás után mosható WALLKYD festékkel vagy XILADEKOR páccal festhe­tünk be. Lapja és a fiókok homlokzata más színű legyen. Oldalára táska, tornazsák tartó akasztókat szereljünk fel, így minden kényelmet biztosítunk gyermekünk ré­szére. Növények a szobában Olcsón — jót! TÖGYÉPÖRKÖLT Az utóbbi időben gyakran kap­ható tehéntőgye a Szövetség ABC-ben. Amíg ki 'nem próbál­tam elkészítését, bizony én is megmosolyogtam, ma kedvenc ételeim közé tartozik a belőle ké­szített pörkölt. Egyetlen hátrá­nya, hogy kb. 3—4 óra hosszát kell főzni. Hozzávalók: 1 kg tehéntőgye (5,— Ft), 2 fej vöröshagyma (l,— Ft), l dl tejföl (2,50 Ft), 10 dkg zsír. tömött bors, paradicsom, pi­rospaprika (3,— Ft), öt személy­nek is elég, és mindössze 11 fo­rint 50 fillérbe kerül. Zsíron megpirítjuk az aprói a vágott hagymát, és meghintjük pirospaprikával, a kockára vá­gott tőgyét beletesszük. ízlés sze­rint sózzuk, borsozzuk. paradi­csommal ízesítjük és víz hozzá- öntésével pároljuk (kb. 3—4 órán át). A végén ráöntjük a tejfölt és még egyet forralunk rajta. Körítés nélkül is kitűnő étel, ízletes szaftja miatt. Siposné Csík Anna Szolnok az élet vize vitte a hírt atyafiságának, nemzetségének: hamarosan halhatatlanok lesznek. Eljön­nek a mocsári manók, és hozzák az élet vizét. Várták- lesték a vendégeket. Az asz- szonyok sütöttek-főztek, az emberek fát aprogattak, tü­zet élesztettek, a gyerekek még álmukban is a mocsári manókról beszéltek. Egy nap aztán megérkez­tek. Porzott az út utánuk, úgy vágtattak nyúlparipái- kon. A vezérük fenyőfa bö- dönkében hozta az élet vizét. Amikor az emberek meglát­ták, micsoda paripákon üget­nek, olyan harsány nevetés­re fakadtak, hogy rengett a hasuk belé. Megharagudtak a mocsári manók, le se szálltak nyúl- lovukról. Fogta a vezérük a fenyőfa bödönkét, s Tálocs- csantotta az élet vizét a cir­bolyafenyőkre. Aztán vissza­vágtattak a mocsárba. Azért öregszenek meg azó­ta is az emberek, s ezért zöl­dellnek száz meg száz évig Szibéria erdeiben a cirbolya­fenyők. Télen sok probléma merül fel a szobanövényekkel kap­csolatban. Sok kérdésre ma még nem kap választ a szakkönyvekből a növény­kedvelő. A száraz lakásokban poro­sodik a növény levele. Ilyen­kor nem tudja életfunkcióit ellátni. A növény leveleit összehasonlítva az emberi testtel, csak akkor működő­képes, ha a felesleges vizet a testéből a szellőzőnyíláso­kon át el tudja távolítani, a növekedéshez szükséges szén- dioxidotfelvenni, ha a felü­letet tisztántartjuk. A póráz apró nyílásokat elfedi. Tisztítás, fürdetés Növényeink levélzetét idő­közönként nedves, puha ru­hával, a levél csúcsa felé távolodva gyengén töröljük végig. (A bal kezünket he­lyezzük a levél alá, nehogy megsérüljön.) Lehetséges a fürdetés is. Ilyenkor a cserepet körül­vesszük fóliával úgy, hogy a talaját is befedjük. Ezután a fürdőkádban a zuhanyozó enyhe vízsugarával lemossuk a port. A több éve ugyan­azon cserépben lévő növé­nyek talaja összetömörödik. Ilyenkor a talaj levegőjára­tai eltömődnek és a gyöke­rek nem tudnak levegőzni. A cserép talajának felületét hegyes pálcikával lazítsuk fel. Ügyeljünk arra, hogy a gyökereket ne sértsük meg. A jobb levegőzés érdekében az agyagcserepeket mossuk meg, távolítsuk el a rátele­pedett algát. Fontos a téli öntözés mér­tékének a meghatározása. Általában legjobb az esti és a reggeli órákban öntözni. Helyes, ha esővízzel vagy forralt vízzel öntözünk. Kü­lönösen ott kell vigyázni, ahol a víz sok mész- és magnéziumsót tartalmaz. Ezek az ún. kemény vizek. Forralással csökkenthetjük sótartalmukat. Lehetőleg ál­lott vízzel öntözzünk. NŐÍiéz az öntözés gyakori­ságának a meghatározása. Ha megfogjuk a cserép ta­laját és nedvesnek érezzük, akkor nem, ha száraz a te­teje, akkor öntözünk. Általá­ban egy 12 cm átmérőjű cserépben lévő növény öntö­zéséhez 2 dl víz elegendő. Ha túl sok vízzel öntö­zünk, akkor a felesleges víz elfolyik a cserép alján, a lyukon. Amennyiben megáll a víz a talaj felületén, akkor meg kell vizsgálni a cserép alján lévő lyukat, nem du­gult-e el. A cserépből kifolyó vizet el kell távolítani. A gyakor­lat szerint a -talaj felső ré­sze gyorsabban kiszárad, mint az alsó rész. Ha a tá­nyérban a cserép alatt hagy­juk a vizet, vagy netalán így öntözünk, akkor az alsó rész nem tud kiszikkadni, a talaj megsavanyodik. a gyökérzet elpusztul, a növény levele lehull, sárgul. Csak a mo­csári és a vízi növények áll­janak vízben, például a ví­zipálma. / A túlöntözés jelei Ha télen gyakran öntö­zünk akkor növényeinken a túlöntözés jelei mutatkoznak. Ennek következtében elvesz­tik üde zöld színüket, a le- vélzet sárgulni kezd, végül a levél felületén barna fol­tok keletkeznek, a földlab­dát a cserépből kiemelve láthatjuk, hogy a gyökéyzet zöme is elpusztult. Ha nem vesszük észre idejében, nö­vényünk elpusztul. Télen különösen fontos, hogy a környezeti tényező­ket összhangba hozzuk. Dr. Fodor Béla

Next

/
Thumbnails
Contents