Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

1978. január 8. . SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP* II Beszéljünk a torokfájásról! A torokfájás a leggyakoribb panaszék egyike. A legkü­lönbözőbb szeryi és működésben rendellenességek okozhat­nak fájdalmat, légzési és nyelési rendellenességeket és ilyen­kor a beteg torokfájásról• panaszkodik. A legkülönbözőbb — az egész szervezetet meggyötrő — betegségek éppúgy .járhat­nak torokfájással, ahogyan a helyi, a felső légutak kapujá­hoz, a garathoz, a torokhoz kötött kóros elváltozások is. Pél­dául az influenza, alefelé süllyedő )nátha, vagy gyermeknél a kanyaró, eseneg a vörheny. Ilyenkor a garatban, a torok­ban vérbőség, gyulladás, tömöttség, feszülés .— innen a pa­nasz hivatalos neve: angina! — kiszáradás, szúró és nyelé­st panasz a jellemző. A torokgyulladás, a to­rokfájás nem. pontosan meg­határozható* fiem tökéletesen és biztosan leírható kóros el­változás. Csak egyetlen biz­tos adat állhat rendelkezé­sünkre a bétegség keletkezé­sével kapcsolatosan: a pa­nasz Oka valamilyen fertő­zőképes kórokozó ártalma, kórélettani jelenléte. Ugyan­akkor a beteg rendszerint arról . panaszkodik, hogy meghűlt, hogy megfázott. Bizonyos fokig igaza is van. Panaszait — tehát to­rokfájását — a megfázás, a meghűlés, a hideghatás vál­totta ki, de csak mint előse­gítő je —, hogy úgy mond­jam — mint bűnrészese a kártevőnek, a baktérium­nak, a vírusnak vagy igen ritka esetben a fertőző gom­bának. A hideghatás a torok, a garat, a felső légutak — elsősorban a mandula —szö­veteit silányítva a nyálka­hártyát átjárhatóvá tette és így a szervezet ellenállóké­pességének a csökkenése, miatt mindenütt jelenlevő kórokozók-befurakodhattak a szervezetbe és kialakulhat' tott a semmi biztosat nem jelentő torokfájás, ami gyak­ran szóra sem érdemes, pár nap alatt elmúló panasz, de néha komoly, az egészséget hosszasan károsító betegség kezdete. A torok — bonctanilag a hátsó orrjárat, a garat és a gégefő előtti rész — a szer­vezet nagy forgalmat lebo­nyolító útkereszteződése. Igen fontos élettani csomó­pont. A légzés, a levegő megszűrése felmelegítése, páradúsítása, a táplálkozás, a nyelés, a hangadás rész-t ben az ízérzés és szaglás összesített — . mondhatnám komplex — munkájának, sok ártalomnak kitett szer­ve. A szervezet és környe­zet közti kapu, a nagy átjá­ró, aminek a védelme rend­kívül fontos. Az ott jelent­kező rendellenességek első­sorban torokfájást okoznak. No de mi a tennivaló, ha valakinek fáj a torka? . Amíg * nincs JáÉá, amíg csak enyhe nyelési kellemet­lenségei vannak, addig a gyógyszertárban recept nél­kül kapható GLYKOSEPT .oldattal^ vagy MENTA csepp oldatával -öblögessen és szo­pogasson fertőtlenítő tablet­tát. De ha levert, lázas, be­tegségérzete van, menjen sürgősen orvoshoz, és ne a torokfájástól féljen, hanem attól, ami okozza. Megelőzhető a torokfájás? Igen! Megelőzésének, két út­ja van: az egyik a szerve­zet védelme a kórokozók ro­hama ellen. Ez a cseppfer­tőzés megelőzése és a higié­nés szabályok igen gondos megtartása, a másik a szer­vezet erőállapotának, a2 egészség egyensúlyának a megtartása és az ártalmak elkerülése. Dr. Buga László m ■ Él. 7T9, Ma már olyan tárgyakat állít elő az ipari formatervezés, amelyek rendeltetésüknek kiválóan megfelelnek,' nagy sorozatban gyárthatók, 5 mindenki számára hozzáférhetők. Ötletes és olcsón kapható többek között Burián Judit gyermekszobabútora. (A képen látható, készíti a Budapesti Faipari Vállalat) Fejkendő, vállkendő... A kendőt egész évben. ta- vasztól-tavaszig viselhetjük. Hol a fejünkön, hol a vállun- kon. Magunk is elkészíthetjük. 1. Kukoricasárga puha szö­vetből készült — ugyanilyen színű ruhához — a fejkendő. (Aki ruhaanyagot vesz, vásá­roljon valamivei többet, hogy kiteljék egy háromszögletű ken­dőre való is belőle). Egyik ol­dalára ceruzával rajzoljunk elő szép kis virágkoszorút. amit színes perlé-hímzővel. lapos- és szálöltéssel kivarrunk. A ken­dőt. menyecskésen hátrakötjük, a végeit pedig csomóba fogva, -divatosan megtűzzük- a tarkón. 2. Készülhet bármilyen virá­gos anyagból — ami nem csú­szik, jó tartása van — négy­szögletűre szabva: a szélére el­ütő színű maradékból rágépe­lünk 2—3 cm széle«; díszítő sze­gélyt. Ám felhasználhatunk hozzá méterben kapható, hím­zett pántot is. amelyet a kendő szélétől 3—4 centiméterre var­runk rá. Ezt a kendőt a tarkó alatt kötjük meg. a csomóra ráborul a kendő harmadik sarka. 3. Vékonyabb szövetből ké­szült sálkendőnk négyszögle­tesre szabott. A szélét 3 cen­tisre kirójtozzuk, aminek a tö­vét pici öltésekkel befogjuk. Az Olcsón—jót! Túróval töltött zsömle ! Hozzávalók: 10 db zsöm­le (4,— Ft), 1 kg túró (18,— Ft), 1 liter tej, 5 dkg vaj, 1 tojás (10,— Ft), cukor, pi­ci citromhéj és vaníliás cu­kor (kb. 7—8,— Ft). Öt ta­gú családnak (személyen­ként 2 db) bőségesen ele­gendő és alig 40 forintból kijön. A zsömlék tetejét véko­nyan levágjuk, majd a bel­sejüket kiszedjük. A kivájt zsömlét tetejével együtt megáztatjuk, langyos tejben, majd az elkészített túróval megtöltjük. Mindezt jól ki­zsírozott tepsibe helyezzük, rárakjuk a zsömlékre a le­szelt tetejüket, mindegyiket késhegynyi vajjal bekenjük. Felmelegített sütőben piros­ra sütjük, 15 perc hűlés után szedjük csak ki. mert különben szétesik. A túró elkészítése: az át­tört túróhoz hozzáadjuk a tojást, ízlés szerint cukrot, citromhéjat és vaníliás cuk­rot. Jól összegyúrjuk, majd két zsemle elmorzsolt belé­vel szilárdabbá tesszük. Na­gyon ízletes, süteménynek is alkalmas; de ad,hatjuk sódé­val vagy anélkül második fogásként. Hidegen csoma­golhatjuk is uzsonnának. Ifj. Arvainé Szolnok egyszínű anyagra elszórtan tar­ka kisebb, nagyobb pöttyöket hímezünk. i. Mivel a kendöt még a ka­bát gallérja alatt vSllunkra te­rítve is viseljük — a legújabb A fácán azt tanácsolta: divat szerint — ne horgoljuk túl kicsire. Puha, vékonyabb fo­nalból horgoljuk recehorgolásos lyuksorral, szegélyként pikó- sort vagy szélesebb csipkét ké­szítsünk. Kis községben élő ismerő­söm mesélte a minap, hogy a helyi kisüzemben dolgozó munkatársai közül még sen­ki nem lépte át a háza kü­szöbét. Mikor egyiküket meg­kérte, hogy ha a fővárosban jár, vásárolja meg gyereké­nek a faluban nem kapható kerékpárt, még őt sem invi­tálta be, csak a kapuban vet­te át tőle a szívességből autó­val hazaszállított árut. S nemcsak munkatársaival, szomszédaival sem tartja a kapcsolatot. Nem is érdemel­ne szót, ha nem találkozna az ember lépten-nyomon ez­zel a jelenséggel, nemcsak a városban, de faluhelyen is egyre gyakrabban. Sok csa­lád csak befelé él, mestersé­gesen leszűkíti az emberi lét egyik éltető elemét, a sok­szálú emberi kapcsolatokat. Önmaga ellen vét ezzel, de sokkal inkább gyerekei ellen, hisz ezzel együtt jár, hogy az ő barátait sem látja szívesen otthonában. A serdülőkorban, a 12—18 éves időszakban nem egy családban a szülőknél is na­gyobb hatással vannak a gye­rekre a kortársak, barátok. ismerősök, osztálytársak. Nem megakadályozni, inkább elősegíteni kellene, hogy cse­meténk legjobb barátai, akik valószínűleg a legnagyobb hatással vannak rá, bajárato- sak legyenek otthonunkba, Ismerjük őket. Képünk le­gyen céljaikról, vágyaikról, világfelfogásukról, hisz né­zeteik a mi gyermekünket is formálja, bizonyos mértékben ő is igyekszik hozzájuk ha­sonulni. Cselekedeteit ahhoz is méri, hogy vajon mit szól­nak hozzá a baráti körébe tartozó fiúk, lányok. Hadd soroljak példákat. 17 éves fiú, kilencgyerekes család sarja. Nyáron keresett háromezer forintot a szünidei munkán. Sok mindenre kel­lett volna a pénz, de ő a fe­léért farmert vett az Ecserin, mert társai között nem szá­mított igazán, akinek nincs menő farmerja. Egy másik diákom kimondottan utálta a hosszú hajat, mégis kényte­len volt hordani, hogy ki ne nézzék a többiek. Csak 18 éves korában vette a bátor­ságot, hogy a többiek véle­ményéré' fittyet hányva rö­vidre nyírássá. De nemcsak a serdülőkre vannak ilyen nagy hatással kortársaik. 42 éves ismerősünk tragikus ese­tét is idesorolhatjuk. Máj és vesebántalmak miatt eltil­tották őt a szeszes italtól. A haverok nem nyugodtak eb­be bele. Becsalták őt a kocs­mába, és elé tettek egy po­hárban két deci rumot. Nem vagy ember, ha meg nem iszod! — mondták neki — Megitta. Még nyolc napig élt utána. Megvalósíthatatlan ábránd, hogy magunk alakítsuk ki Igen sok édesanya ajkáról el­hangzik: ..Nem tudok mesél­ni!" ,,Nent tudom miről mesél­jek!" Úgy oldja meg a meséiés problémáját, hogy bekapcsolja a rádiót, televíziót, vagy ha van telefon, feltárcsázza a meseszol­gálat számát. Gondolja, ez is elég a meséből. Pedig téved, mert az anya aj­káról elhangzott mesének sok­kal nagyobb a varázsa, mint a gépesített meseszolgálatnak. A mese témája is inkább egyéni­séghez' ajmúló lehet, s jobban megragadja a gyermek képzelö- erejét. A gépesített meseszol­gálat százezreknek szól. viszont az édesanya állal előadott mese csak saját gyermekének. Már egészen kicsi gyermeke­ket érdekel a mese csodálatos képzeletvilága és beleéli magát a mese szereplőinek sorsába. A képzelet erejével ő is végigéli a szereplők cselekedeteit, me­lyek érzelmi választóvízként hatnak, s megmutatják a he­lyes cs nem helyes utat. Anél­kül. hogy az édesanya a végén eszmei tanulságot vonna le. a gyermek érzi. hogy melyik a morálisan követendő út. Ter­mészetesen a mesetéma kivá­lasztásánál erre az édesanyának figyelemmel kell lennie, és ak­gyermekünk baráti körét, rokonszenvét vagy ellenszen­vét. Csodálkozva tapasztal­juk, hogy az a szolid, jótanu­ló, illedelmes mintagyerek, akit úgy szeretnénk összehoz­ni fiúnkkal, lányunkkal, szá­mára teljesen közömbös, és nem hajlandó barátkozni ve­le. Az olyasfajta tiltás se so­kat ér, hogy ha én mégegy- szer meglátlak ezzel vagy azal, az a tiéd lesz, amit ak­kor kapsz. Ha érthetetlen módon olyan gyerekkel ba­rátkozik, aki számunkra el­lenszenves tulajdonságokkal rendelkezik, egy okkal több, hogy meghívjuk, s megtud­juk, miért vonzódik hozzá. Talán csak azért, mert min­den panaszát, baját figyel­mesen meghallgatja. (S tő­lünk épp ezt nem kapja meg.) Vagy egyszerűen ez a barát elfogadja gyermekünket olyannak amilyen, -nem olyannak akarja látni, mint a szülők. Amilyen, hiába akarja, a fiú nem tud lenni. Ha otthonunkban cseme­ténk társasága jó tanyára lel (persze, az elviselhetőség keretein belül) nem kell azon aggódnunk, vajon most kik­kel és merre csavarog. Ha megismerjük barátait, őt is jobban ismerjük, hisz való­színűleg a hasonló gondolko­dásmód hozta őket közel egy­máshoz. Ennek az ismeretnek a birtokában jobban fel tu­dunk lépni, a káros és ha­szontalan nézetek, tervek el­len. Jobban tudunk érvelni, s ha bensőséges a viszonyunk gyermekünkkel, még az ár­talmas barát hibáira _ is rá tudjuk nyitni a szemét. Átányi László kor is. amikor a történet ío- nalát szövi. Honnan vegye a témát az édesanya a mesékhez? Az élet szüli a történeteket, de legtöb­bet saját gyermeke szájából hallhat, amikor elmondja óvo­dai vagy iskolai élményeit. Mennyi téma bújik meg ezek­ben a gyermektörténetekben . . . Csak ..oda kel! figyelni 1" Jó módszer az is. ha mesekönyvc- ket vásárolunk és az abban ol­vasott meséket — a gyermek egyéniségéhez igazítva — élő­szóval adjuk elő. Van olyan gyermek, aki es­ténként hónapokig örömmel hallja ugyanazt a mesét amit megkedvelt. Szereplői szivéhez nőnek, szinte kívülről tudja már minden betűjét, mégis jó az 'édesanya szájából hallani. Ilyenkor az örökmozgó gyer­mek megnyugszik. kellemesen elbágyad és szinte átálmodja magát a valóságból a mese álomvilágába. Sokszor a végét már nem is hallja, mert el­alszik. A jel kiválasztott mese loikí ..aitalo tabletta”, amely feloldja az egésznapi események hatása alól a gyermeket, megpihenteti idegeit. F. K. Az ökörszem tanácsa Történt egyszer, hogy a mesebeli Hó­madár, minden kétszárnyúak legnemesebb­je, hurokra került, összegyűltek messzi vidékről a madarak, hogy tanácsot tart­sanak, mit kellene tenniük, hogy a Hó­madár életét megmenthessék. A fácán azt tanácsolta: —• Potyogtassuk ürülékünket a hurok­ra, így a zsineg előbb-utóbb elrothad, s végül is elszakad. így megmenthetjük a Hómadarat. Az ökörszem azonban gúnyolódva mon­dott ellent neki: — No hiszen arra bizony várhatnánk! Addigra réges-rég elpusztulna a Hóma­dár. Kövessétek, madarak, inkább az én tanácsomat: üljön rá minden madár, elő­ször a legnagyobbak és legnehezebbek, aztán sorban a többi, a csapda vesszejére, így bizonyára meg tudjuk lazítani a hur­kot annyira, hogy a Hómadár kihúzhatja belőle a fejét. A madarak meg is fogadták az ökör­szem tanácsát. Először a legnagyobbak és legnehezebbek ültek rá a vesszőre, aztán fokozatosan a kisebbek és könnyebbek, míg végül a súlyuk annyira lenyomta a vesszőt, hogy a Hómadár nagy üggyel- bajjal kihúzta a fejét a hurokból. így mentették meg közös erővel a két­szárnyúak legnemesebbjének életét. Amikor a fácán látta, milyen gyors si­llerre vezetett az ökörszem okos tanácsa, fülig elvörösödött a szégyentől. Azóta is ott vannak a szeme körül a vörös foltok. Mivel azonban öt is jó szándék vezette, amikor tanácsával a mesebeli madár meg­mentésére törekedett, a Hómadár meg akarta jutalmazni, és így szólt: — Hálából jóízűvé teszem a húsodat. Ezért aztán a fácán húsa mind a mai napig-jóízű maradt. Az ökörszemet pedig, bár a legkisebb sí madarak között, azóta a legokosabb ma­dárnak tartják, és a madarak királyának nevezik, mert okos tanácsúival megmentet­te a Hómadár életét. Ma is bárki meggyőződhet okosságáról, hiszen még azt is tudja, milyen idő lesz. Amikor a nagy téli hidegek idején meg­jelenik, azt jelzi, hogy enyhébb napok kö­vetkeznek. Ha pedig a tikkasztó nyári na­pokban tűnik fel, tudjuk, enyhül a hőség, hűvösebb idő fog felüdíteni bennünket. V Édesanyáknak a meséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents