Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
e SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. január 1. Nincs az az utazási iroda, amely egymaga képes lenne összehangolni, lebonyolítani a világ politikai idegenforgalmát! Igaz, hogy a világ politikusainak, diplomatáinak utazásait — legtöbb esetben — jó előre meghatározzák különféle úton-módon egyeztetik, a protokoll nagy tudású szakemberei a legapróbb részletekig kidolgozzák, és ügyelnek arra, hogy a programot pontosan és gördülékenyen meg- valósitsok; adódnak azonban ad hoc események és utazások, is, előre meg nem tervezhető villámlátogatások. Minden eddiginél mozgalmasabb esztendőt zártak a világ politikusai, diplomatái. Bizton állíthatjuk, hogy az Antarktiszon kívül nincs földrész, ahonnan ne érkeztek volna hírek, tudósítások egy-egy magas rangú vezető személyiség, küldöttség látogatásáról, megbeszéléseiről. Világunk az utazások korát éli: meggyőződéssel kijelenthetjük, hogy ez így van jól. A politikai turizmus - egyéb békés módszerek mellett - kiváló eszköznek bizonyult a nemzetközi kapcsolatok minden oldalú szélesítéséhez, a békés egymás mellett élés elvének és főként gyakorlatának erősítéséhez. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Jósé Lopez Portillo, a Mexikói Egyesült Államok elnöke meghívására hivatalos látogatást tett MexikőEan. J. L. Portillo ajándékot ad át Losonczi Pálnak az elnöki palotában ÚIIPROGRMI IZ ENYHÜLÉSÉRT Hazánk, a Magyar Nép- köztársaság párt- és állami vezetői, a kormány tagjai a nemzetközi kapcsolatok ápolása és fejlesztése céljából az idén is rendkívül gazdag programot bonyolítottak le. Mindezt lehetővé — mi többj szükségessé — tette a világban egyre erősödő politikai enyhülési folyamat, az a kedvező fordulat, amely a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, valamint kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködése előtt eddig soha nem látott, tapasztalt távlatokat nyitott meg. A szocializmus, a haladás erőinek a nemzetközi küzdőtéren elért sikerei, a szocialista közösség befolyása és tekintélye a nemzetközi politikában a tőkésországok uralkodó köreit a realitások fölismerésére késztette. És bár idő- rql időre elsősorban az atlanti tömb országaiban figyelmen kívül nem hagyható erők mozdulnak meg az enyhülési folyamat fékezése, megállítása céljából, erőlködéseiket, próbálkozásaikat hatástalanítja a népek szilárd békeakarata, együttműködési készsége. A nemzetközi imperializmus nyílt és álcázott támadásai a haladás, az enyhülés ellen nagyon is egyértelmű célt szolgálnak. Azt. hogy a világhelyzet élezésével, a bizalmatlanság, a nacionalizmus, a revansizmus, a kommunista- és szovjetellenes- ség baktériumaival mérgezzék a nemzetközi légkört, akadályozzák a szocializmus eszméinek térhódítását, gátat vessenek a társadalmi haladásnak — és nem utolsósorban eltereljék népeik figyelmét a tőkésrendszer megállíthatatlan válságáról. I LENINI ÚTMUTATÁS SZERINT A szocialista közösség országai az egész emberiség sorsáért érzett felelősségük tudatában nemegyszer aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi helyzet időnként tapasztalható éleződése miatt, a reakció mesterkedései ellen. A lenini külpolitika jól bevált elveit és gyakorlatát alkalmazva, rugalmasan, ,* ha kell, célszerű kompromisz- szumok árán, de elvi engedmények nélkül mindenkor, a legkényesebb körülmények között is megmutatták a konfliktussal fenyegető helyzetekből kivezető helyes utat. A szocialista diplomácia létezése pillanatától kezdve számtalanszor bebizonyította: minden vitás kérdés megoldható tárgyalások segítségével. A két- és sokoldalú párbeszédeket ugyanakkor fölhasználta és felhasználja a jövőben is a népek javát szolgáló békepolitikája követendő például állítására; kézzelfogható javaslatokat, gyakran egyoldalú kezdeményezéseket tesz a bizalom erősítésére a nemzetközi kapcsolatokban. Külpolitikánk, a szocialista közösség nemzetközi tevékenységének fő irányvonalai a következők: Kedvező nemzetközi körülmények teremtése a szocializmus építése számára; harc a világháború, az agresszió elhárításáért, az imperializmus békebontó, más népek leigázását célzó törekvései ellen, A szocialista országok egységének, összeforrottsá- gának erősítése, politikai, gazdasági, katonai súlyának növelése, hazánk és a szocialista országok mindenoldalú kapcsolatainak fejlesztése. Szolidaritás a tőkésországokban a demokratikus szabadságjogokért, a békéért, a társadalmi haladásért küzdő erőkkel; a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatása a régi és az új gyarmatosítás, az imperialista elnyomás és agresszió elleni harcukban. Sokoldalú együttműködés kiépítése a fejlődő országokkal. Harc a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének valóra váltásáért, a békés egymás mellett élés elveinek következetes védelméért. Ha összevetjük az irányelveket a magyar vezetők —• Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Púja Frigyes külügyminiszter — idei külföldi utazásaival, tárgyalásaival, megállapíthatjuk: az elv és a gyakorlat egyezik. A múlt esztendő kiemelkedő eseménye volt Kádár János krími találkozója Leonyid Iljics Brezs- nyewel. az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával. Az immár rendszeres Krím- félszigeti munkamegbeszéléseken a magyar—szovjet kétoldalú kapcsolatok elemzés sén kívül természetesen áttekintették a nemzetközi helyzetet, különös tekintettel a kommunista és munkáspártok együttműködésére, az enyhülés elmélyítésére. Az APN szovjet sajtóügynökség a krími megbeszéléseket értékelő augusztus 13-i kommentárja rámutat, hogy a szocialista országok kapcsolatainak fő iránya a kölcsönös együttműködés megszilárdítása és elmélyítése, közös álláspontok kidolgozása, a nemzetközi szinten kifejtett tevékenység összehangolása. Ezenkívül a találkozók azt is lehetővé tették, hogy fontos következtetéseket vonjanak le: a testvérországok a szocialista építésben gazdag tapasztalatokat halmoztak föl, s ezek az egész közösség fölbecsülhe- tetlen értékű közkincsévé váltak. I KRÍMI TALÁLKOZÓ A Novoje Vremja szovjet külpolitikai hetilap a krími megbeszélésekkel kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy az enyhülés további elmélyítésének szemszögéből tekintették át a találkozók részvevői a helsinki záródokumentum tételeinek valóra váltásával kapcsolatos kérdéseket. A szocialista országok vezetői egyfelől a dokumentumot tekintik valamennyi érintett fél cselekvései alapjának, ugyanakkor készek új javaslatok alapján történő együttműködés re is. Mint a hetilap megállapítja: „Ez a gondolat kapott hangsúlyt a Leonyid. Brezsnyev és Kádár János találkozójáról kiadott közleményben, amely szerint a szocialista országok kedvezőéit" fogadják más államok minden olyan javaslatát, amely elősegíti a további enyhülést, a megoldásra váró problémák rendezését és az államok közötti békés együttműködés fejlődését.” Pártunk Központi Bizottsága első titkárának idei külföldi útjainak áttekintésekor mindenekelőtt nagy figyelmet kell szentelnünk a testvérországokban tett látogatásoknak, megbeszéléseknek. A tavasszal, március 22—25. között párt- és kormányküldöttség élén hivatalos baráti látogatást tett és tárgyalásokat folytatott a Német Demokratikus Köztársaságban. Az Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács elnöke vezette NDK-delegáció és a magyar küldöttség ünnepélyes külsőségek között aláírta a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. A közös közleményből kitűnik, hogy a két ország párt- és kormányküldöttségének öt esztendővel ezelőtti találkozóján született megállapodások sikeresen megvalósulnak: ötéves terveink egyeztetése megteremtette az alapvető feltételeket az együttműködés és a szakosítás továbbfejlesztéséhez. A tárgyaló felek erőfeszítéseiket arra összpontosítják, hogy Belgrádban alkotó véleménycsere folyjék az elért eredményekről és az enyhülési folyamatot segítő további lépésekről. baráti küldetésben K TENGEREN TÚL Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára 1977- ben találkozott más szocialista országok vezetőivel is: Joszip Broz Titóval, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárával, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével, Edward Gierekkel. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkárával, Nicolae Ceausescu- val, a Román Kommunista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével, valamint Gustáv Húsúkkal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével, akit párt- és kormányküldöttség élén köszönthettünk szeptemberben Magyarországon. Hasonlóan a többi országhoz, a Magyar Népköztársaság is arra törekszik, hogy erősítse államközi kapcsolatait a fejlődő országokkal a kölcsönös előnyök alapján, Államfőnk, Losonczi Pál tavaly Afganisztánban. Mexikóban és Ecuadorban járt; időben csak hetek választották el az államfői látogatást Lázár György miniszter- elnöknek az Iraki Köztársaságban tett októberi háromnapos út j ától. Áttekintvén a múlt esztendő diplomáciai krónikáját, kiderül, hogy hazánk kapcsolatai nem csupán Latin-Amerika, Ázsia és a Közel-Kelet, hanem Afrika országaival is szélesedtek a személyes találkozások révén, hiszen nálunk járt Charles Samba Cissoko, Mail és Albert Muganga, Burundi külügyminisztere; párt- és kormányküldöttséget fogadhattunk a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságból. Az Afrikai Népi Szövetség (ZAPU) elnöke, a Zimbabwei Hazafias Front társelnöke, Joshua Nkomo június végén töltött négy napot Magyarországon. A ZAPU elnöke mondotta e sorok aláírójának arra a kérdésére válaszolván, hogy milyennek értékeli a zimbabwei hazafias erők és a szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság kapcsolatait: „Kitűnőnek! Barátságunk a Magyar Népköztársaság és népe iránt az érdekközösségen nyugszik: az imperializmus és a. gyarmatosítás elleni föllépésen. Megható és lelkesítő számunkra az az őszinte érdeklődés és segítőkészség, amely itt és szerte a keleteurópai országokban népünk iránt megnyilvánul. Erőt és bátorságot ad igaz ügyünkhöz a szocialista államok népeinek cselekvő szolidaritása. Mindezért, engedjék meg, hogy Zimbabwe népének őszinte köszönetét fejezzem ki.” HELSINKI SZELLEMÉBEN Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet helsinki záródokumentumának az abban elfogadott ajánlásoknak a megvalósítását — nyugodtan állíthatjuk — a többi szocialista országgal együtt szívügyének tekinti a Magyar Népköztársaság. Külpolitikai erőfeszítéseink nagyon értékes gyümölcsének tartjuk a 35-oldalú tanácskozás legmagasabb szintű létrejöttét, s az eredményeként elfogadott záróokmányt, amely — ugyancsak a szocialista országok lenini külpolitikájának elvei és gyakorlata szerint — igen nagy súlyt fektet a, különböző társadalmi rendszerű országok együttmunkálkodásá- nak a bővítésére. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja e cél megvalósításának részeként járt 1977-ben Olaszországban, a Vatikánban és a Német Szövetségi Köztársaságban; a kormány elnöke, Lázár György Norvégiában. Finnországban és Ausztriában; Púja Frigyes külügyminiszter Törökországban, Angliában, Görögországban, Svédországban. A kelet— nyugati pártbeszédet vendégeinkkel is folytattuk: dr. Rudolf Kirchschlägerrel, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökével, Veikko Hallevei, a finn parlament elnökével, Raymond Barre-ral, a Francia Köztársaság miniszterelnökével, dr. Willibald Pahr osztrák külügyminiszterrel. A magyar külügyminiszter, aki hazánk küldöttségét vezette az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán, egész sor kétoldalú megbeszélést folytatott hivatali kollégáival, ugyancsak az együttműködés szellemében. Akárcsak a magyar diplomácia számos tagja a különféle nemzetközi fórumokon, elsősorban a belgrádi tanácskozáson, ahol földrészünk, Európa és'két tengerentúli ország küldöttségei hasznos megbeszéléseket folytatnak az érdekeltek, sokoldalú együttműködéséről, az együttmunkálkodás- bővítéséről. fejlesztéséről. VONZÓ PÉLDÁNK SUGÁRZÁSA Külföldi államférfiak és a nemzetközi sajtó is egybehangzóan állapították meg immár nemegyszer, hogy a Magyar Népköztársaságnak nagy tekintélye van szerte a világban. E tekintély valójában nem más, mint szilárd belső rendünk, következetes politikánk, szocialista társadalmi építésünk, népünk szorgalmának köszönhető gazdasági eredményeink kisugárzása országhatárainkon túlra is. Ország- és társadalomépítő munkánk arra irányul, hogy vonzó példává tegyük a szocializmust elsősorban azok számára, akik' a tőkésországokban a demokratikus szabadságjogokért, a békéért, a társadalmi haladásért küzdenek. És azok nak is. akik a nemzeti felszabadító mozgalmak zászlói alatt harcolnak az imperialista elnyomás és agresz- szió, a gyarmatosítás újabb formái ellen. Szándékaink, cselekedeteink, terveink a lehető leghumánosabbak, em- berközpontúak, mint maga a szocializmus is az. Kulcsár László Varsó: Lázár György magya. miniszterelnök (jobbról a második) 1977. június 23-án aláírta a KGST 31. üié-sszakcnck munkájáról készült jegyzőkönyvet. A képen balról jobbra: Szekér Gyula, Nemeth Károly, Lázár György és Huszár István VI. Pál Pápa 1977. június 9-én a pápai palotában fogadta o hivatalos látogatáson Olaszországban tartózkodó Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát, az Elnöki Tanács tagját
