Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-29 / 25. szám
1978, január 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Jászsági Tejipari Vállalat jászapáti üzemében újdonság, hogy az iskolatejet már a sokkal praktikusabb műanyag poharakba töltik, zacskók helyett. Képünkön Gál Istvánné a magyar gyártmányú csomagológépnél szorgoskodik, óránként 2600 poharas tejet kell ládába raknia Munkásőr-egységgyülés Jászberényben és Tiszafüreden AZ ÖTLET KÉTPÓN SZÜLETETT Egy találmány kálváriája Nem megy veszendőbe a növényi fehérje? Tegnap tartotta ünnepi egységgyűlését a jászberényi járási Rókái László munkásőr zászlóalj és a tiszafüredi járási Kossuth Lajos önálló munkásőr század. Mindkét egység számvetése arról tanúskodott, hogy a személyi állomány becsülettel teljesíti felelősségteljes pártmegbízatását. Mind a két helyen megjelentek a pártbizottságok, a bázis szervek képviselői, a munkásőrök hozzátartozói. A jászberényi zászlóalj tanácskozásán a megyei párt- bizottság képviseletében Bar- ta László, a megyei tanács általános elnökhelyettese vett részt. Megjelent Dósa István, a munkásőrség megyei parancsnokságának helyettese is. Bakó Gáspár megnyitója után Muzsik László zászlóaljparancsnok tartott beszámolót az egység életéről. A zászlóaljparancsnok hangsúlyozta, hogy az egység személyi állományának politikai, erkölcsi és fegyelmi helyzete 1977-ben tovább erősödött. Az összefogás, a céltudatosabb nevelőmunka, a közösségért egyre inkább kialakuló felelősségérzet és a szocialista versenymozgalom eredménye ezen túlmenően az, hogy javult a kiképzéseken való megjelenés, alaposabb az időkihasználás, emelAz egybegyűlteket Kelemen Gyula,, az üzemi pártbizottság titkára üdvözölte, majd felkérte Czimmer Józsefet, hogy tartsa meg az 1977. esztendőt értékelő beszámolóját. A tsz elnöke, a jó előre kiadott írásos tájékoztató kiegészítéseként egyebek között megjegyezte, hogy a gazdaság kiegyensúlyozottan fejlődött. A gazdaság eredménye 1976-hoz képest, főképp a takarékos gazdálkodás és a munka termelékenységének köszönhetően, több mint 13 százalékkal növekedett. Jó termést hozott például a búza, valamint a napraforgó és a kertészeti kultúrák egy része is. Az állat- tenyésztés, amely az üzem árbevételének több mint 54 százalékát biztosítja, sajnos elmaradt a tervtől. Növekedett a tejhozam, több húst értékesített a gazdaság, a kedett az oktatott és a gyakorolt anyag elsajátítási szintje. A munkásőrök eredményesen sajátították el az új fegyverek kezelését, az össz- fegyvernemi védőfelszerelés, az egyéni és a fegyvermentesítő anyag használatát. A harckészültségbe helyezést a zászlóalj 98,1 százalékos megjelenéssel, a normaidőnél 30 perccel korábban, az összes alaptervi feladat végrehajtásával teljesítette, amiért megyei parancsnoki dicséretben is részesültek. A vezetésben a megyei parancsnokság egyértelmű fejlődést állapított meg. A zászlóaljnál szervezett szocialista versenymozgalomban a legjobb század címet az 1. lövész század (parancsnoka Hamar József), a legjobb szakasz címet pedig az 1. lövész század 1. szakasza (parancsnoka Tóth Lajos) szerezte meg. Az egységgyűlésen Szolgálati Érdemérmeket és Munkásőr Emlékérmeket adtak át. A leszerelők és a tartalék- állományba vonulók nevében Tajti István búcsúzott. Az új munkásőrök eskütéitelét Major Tibor, a járási pártbizottság első titkára fogadta. A megyei pártbizottság elismerését és köszönetét Barta László, a megyei tanács általános elnökhelyettese tolmácsolta. A tiszafüredi járási Kossuth Lajos önálló munkásőr század egységgyűlésén a mesertés- és juhágazatban viszont hiányosságok mutatkoztak. Igaz, a félévi felmérésekhez ^képest, amikor az állattenyésztésben kétmillió forint kiesés jelentkezett, nagy volt a fejlődés, mert a végösszeg nem haladja meg a 300 ezer forintot, de ez egyúttal arra is utal, hogy itt további feltárandó tartalékok is vannak. Mindent összevetve, s az 1976. évhez képest több mint 25 százalékos termelési értéknövekedést is figyelembe véve, megállapítható, hogy a fegyvemeki Vörös Csillag Tsz eredményes esztendőt zárt. S jó alapot teremtett a további fejlődésre. Erre utaltak Kovács Sándor főagro- nómus szavai is, aki az idei tervet elfogadásra javasolta a tagságnak. Beszámolójából kiderült, hogy tovább kívánják növelni az olajos-növények, valamint a takarmánygyei pártbizottságot Szabó István, a megyei pártbizottság osztályvezetője képviselte. Megjelent Rontó Antal, a munkásőrség megyei, parancsnokának helyettese is. ■ Szalay Istvánnak, a járási pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Simon István századparancsnok tartott beszámolót. Jónak ítélte a kiképzési és a szolgálati feladatok elsajátítását. Hangsúlyozta, hogy a munkásőrök cselekvőén vesznek részt a helyi politikai feladatok végrehajtásában. A személyi állomány 35—40 százaléka tisztséget visel valamilyen társadalmi szervezetben. — Aláhúzta, hogy az állomány cserélődése évről évre csökken, ami az egység megszilárdulását jelenti. A szocialista munkaversenyben elért eredmények szerint a század legjobb szakasza a tiszaszentimrei II. szakasz, (parancsnoka Domokos József), legjobb raja pedig a II. szakasz első raja (parancsnoka Fekete Lajos) lett. Ezen az egységgyűlésen is több kitüntetést adtak át. A leszerelők és a tartalék- állományba vonulók nevében Bukoli Sándor búcsúzott a testülettől. Az új munkásőrök eskütételét Mándi Sándor, a járási pártbizottság első titkára fogadta. A megyei pártbizottság köszönetét és elismerését Szabó István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője tolmácsolta. féleségek —■ főként a kukorica és a lucerna — vetés- területét. Az 1978. esztendő céljainak ismertetése után a fő- agronómus a vezetőség nevében a szövetkezet V. ötéves tervének módosítására tett javaslatot. Ezt az indokolta, hogy több, korábbi elképzelésüket már megvalósították, és egyéb körülmények is a változtatás mellett szólnak. Ilyen például a Martfű határában épülő Növényolajgyár, amelynek jó ellátásához a Vörös Csillag Tsz nagyobb területen akar napraforgót és repcét termelni. A hozamok erőteljesebb növelése mellett —ami egyébként egyaránt vonatkozik a növénytermesztésre és az állattenyésztésre — jelentős vállalkozásnak tűnik a gyümölcsös rekonstrukciójának, valamint az új telepítéseknek meggyorsítása. A beszámolókat hozzászólások követték, majd a vita után a tagság elfogadta az értékelést, helyeselte az 1978- as célokat, valamint a szövetkezet V. ötéves tervének módosítását. A zárszámadás kitüntetésekkel ért véget. Ahogy térdig sáros nadrág- ban leszáll a motorkerékpárról a kutya se hinné el róla, hogy az ő és a társai által kieszelt találmány világraszóló. S azt se, hogy ezért Boldog Istvánnak öt év alatt tönkrement a családi élete, elvesztette az állását, és egyik volt vezetője a jogtanácsos jelenlétében még azt is megtiltotta neki, hogy „szellemi termékeket” előállítson, magyarán azt, hogy gondolkodjék. (Ám még mielőtt földre- szállt angyalnak hinné bárki a föltalálót, meg kell jegyezni, hogy például a munkakönyvben sorakozó bejegyzések nem egyszer a saját hibájából gyarapodtak. Sorsában bizonyára akad száz és száz megszólni való, de számunkra ez most nem fontos. Arra figyelünk csupán, amivel az összes hozzá hasonló ember közösséget vállalhat: a célt megvalósítani vágyó bulldog természetére.) Két esztendővel ezelőtt a vak véletlen ismertetett ösz- sze vele. Az a hír járta a megyében, hogy Kétpón, az ak-' kori Szabadság Tsz-ben felbecsülhetetlen értékű találmány készül. Amikor a lucernaszárítóüzem laboratóriummá átalakított irodájában rátaláltam, még nem nyilatkozott. Azt mondt'a: várjuk meg a nagyüzemi kísérlet végeredményét — néhány hét csupán — .s akkor elmesél mindent. Alig egy hónap múlva feladott levelemre — amelyben ígérte betartására kértem — nem válaszolt. Igaz, nem is válaszolhatott, mert a levelet soha nem kapta meg, és addigra már Kétpóról is „távozott” ... De kezdjük talán az elején. A szó Boldog István gépésztechnikusé : — Kardos Mihállyal, aki korábban már éveken keresztül dolgozott a találmányon, 1972-ben kezdtünk el közösen kísérletezni. El is jutottunk odáig, hogy már technológiát tudtunk leírni. Ennek az volt a lényege, hogy a zöld anyagot, például a lucernát, mechanikus úton roncsoltuk, pépesítettük, s centrifugával elválasztottuk a rosttól a fehérjét, amelyet ezután hőhatással kicsapattunk. De ezzel sokat nem tudtunk kezdeni, mert nem száradt be, pedig erre — hogy fel tudják használni — mindenképpen szükség lett volna. S a feltaláló kálváriája — egyelőre még láthatatlanul — de elkezdődött. Egy éven belül meghalt a segítőtársa, Kardos Mihály, aki talán megsejtett valamit a közeli végből^ imert szerződést írt alá Boldog Istvánnal. Ebben kölcsönösen feltalálónak ismerték el egymást, és belevették azt is, hogv ha vala- melyikőjük „akadályoztatva" lenne a további munkában, akkor a társ mintegy átörök- li az eddigi eredményeket. — Mihály bácsi halála után a kétpói Szabadság Tsz vezetőit kértem meg, hogy segítsenek befejezni a technológiai eljárást, és támogassák a szabadalmi bejelentést. Akkor alakult egy kollektíva, amely a továbbfejlesztett eljárást kidolgozta, és 1973. decemberében a találmányi hivatalba bejelentette. Idej'j. hogy végre megismerkedjünk a szabadalom anyagi előnyeivel is, mert ez tulajdonképpen választ ad sok mindenre. Ha a Boldog István és társai által kifejlesztett eljárást az ország összes mezőgazdasági üzemében bevezetnék, akkor, a feltaláló számításai szerint, mintegy évi 10 milliárd forintot hózna a népgazdaságnak csak a lucernából, és további csaknem 6 milliárdot egyéb növények és a melléktermékek hasznosítása esetén. (Nem véletlen, hogy már a kezdet kezdetén külföldi világcégek milliókat ajánlottak fel Boldog Istvánnak.) A szabadalom technológiája szerint ugyanis a forrólevegős lucernaliszt-üzemhez képest egyharmad energiával megőrizhető a fehérjetartalom 30—35 százaléka, és a karotin tartalom is kilogrammonként 350—400 milligramm. A forrólevegős szárítóban előállított lucernalisztben csak 18—22 százalék fehérje és kilogrammonként 160—180 milligramm a karotin, amely az A-vitamin provitaminja, és így a szaporodás biológiában, a meg- termékenyülésben betöltött szerepe felbecsülhetetlen. Az előbb említett fehérje százalékok gyakorlatilag azt jelentik, hogy egy hektáronként 52 mázsás lucernaszéna termésből nem ezer, hanem ezerhatszáz kilogramm fehérje lesz, jóval olcsóbban. (Ma Magyarországon több mint 600 ezer hektár pillangós takarmánynövény van, és lucernával nem elérhetetlen a hektáronkénti 100 mázsás szénahozam se.) A betakarításhoz nincs szükség két menetre, nem kell renden fonnyasztani a növényt, a szecskázógép után mehet egyenesen a feldolgozóba. Az időjárás nem befolyásolja a munkát, hiszen a korábbiakkal szemben, amikor az esők megállították a kaszálást, itt addig dolgozhatnak a gépek, amíg csak el nem süllyednek a sárban. A közbeiktatott prés, vagy centrifuga, valamint a fehérje koagulálása miatt — egy MGF szárítót alapul véve — óránként nem 1100, hanem 2700 kiló termék készülhet. Ez természetesen egyúttal azt is jelenti, hogy a hazánkban fellelhető összes szárító alkalmas a dús tartalmi értékekkel rendelkező áru előállítására. Az említett milliárdok igazolására — cáfolására? előbbre kell ugranunk egy kicsit az időben. A számítás idején ugyanis a feltaláló az Energiagazdálkodási Intézet alkalmazottja, s amit nekem elmondott, annak egy részéi egy rövid tanulmányban ott is leírta. Egykor) főnöke, Drobni László, az ÉGI agroenergetikai főosztályvezetője azonban ennek ellenére kevésbé derűlátó. — A tíz-tizenöt milliárd- nak csak a valószínűsége igaz! Az is csak akkor, ha a kísérleti adatok helyesek A bizonyítás érdekében is mét egy vargabetű következik, de most visszafelé. Tehát újra Kétpón vagyunk. — A labrotóriumi eredmények után hozzáláttunk a félüzemi kísérletekhez, ami azt jelenti, hogy kicsiben ugyan, de már teljesen üzemi körülmények között „le- játszottuk” a folyamatokat Illetve csak akartuk, mert időközben megváltozott a tsz vezetősége, és az új főnökök egyrésze (bizonyára féltékenységből) nem nézte jó szemmel a kísérleteket. Olyannyira nem, hogy Boldog Istvánnak az Energiagazdálkodási Intézethez kellett fordulnia, ahonnan anyagi, valamint szellem; támogatást kért, és kapott. Az intézet igazgatója, Papp István, mint népgazdaságilag is igen jelentős ügyet, felkarolta a kísérletet, és az ÉGI 60 százalékos tulajdonosként betársult a tsz mellé. De még ez is majdnem kevésnek bizonyult, mert Boldog István nagy hirtelen állás nélkül maradt. És ha nem jön a ei- bakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet segítsége, akkor az iá előfordulhatott volna, hogy a feltaláló abbahagyja az egészet. A cibakhá- ziák viszont minden ellenszolgáltatás nélkül hajlandók voltak lefolytatni a kísérleteket, amelyek idejére Boldog Istvánnak még munkahelyet is adtak. — Az eredmények jobbak voltak, mint amire számítottunk. S ráadásul a centrifu- gálással, illetve préseléssel olyan anyagokat is eltávolítottunk a lucernából, amelyek elősegítették volna a fehérje és a karotin lebomlását, valamint csökkent az anyag szaponin, azaz étvágytalanságot előidéző tartalma is. Az 1975 szeptemberében készített terméknek 1976 márciusában még 36,1 százalék volt a fehérjetartalma, és kilogrammonként 345 milligramm karotin volt benne. A kísérleti eredményeket Hovodzák István, a cibakházl Vörös Csillag Tsz elnöke és Kardos László, a szárítóüzem vezetője a Szolnok megyei Állami Gazdaságok szakszolgálati állomása laboratóriu - mi bizonylatával igazolta. Mi több, hozzátették: — Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy annyi fehérjét és karo- tint őrizhetünk meg vele, amennyi a növényben benne van. És mi kísérleteztünk is szinte mindennel ami zöld: náddal, hínárral, csallánnal. A fűszerpaprika szárban 15,5 százalék fehérjét találtunk, a. tök húsából 14—17, a magjából csaknem 30 százalék fehérjét őriztünk meg. De még ennél is érdekesebb a repcelevél eredménye: 40 százalék fehérje, és kilogrammonként 164 milligramm karotin volt benne. Hovodzák István egy szakkönyvet is mutatott, amelyben a dr. Papp Klára által írt fejezet ugyancsak a találmány jelentőségét támasztja alá. A Sheperd-Wiesemann- Ely után közölt táblázat tudniillik arról számol be, hogy a lucerna fehérjét ért vesz.- teségek a tartósítás és a tárolás alatt — eljárástól függően — meghaladja a 25—30 százalékot, de a szénánál esős időben a 60 százalékot is elérik. A karotin csökkenés 24 óra alatt 23—33 százalékra becsülhető. Mint látható, így az évi 10—15 milliárd már nem is olyan) félelmetes,., Éttől Viszont még úgynevezett mo- dellszám marad, amely optimális körülményeket feltételez. 5 Az 1977. február 28-án szolgálati szabadalomként elfogadott találmány sorsa ezzel eldőlt volna? Korántsem, hiszen a feladatok nehezebbik része még hátra van. Ki kell dolgozni az előállítás és a tárolás technológiáját, meg kell konstruálni a gépeket ától—zéig. A mezőtúri Dózsa Tsz az AGROCOOP tagja — amelybe időközben beolvadt a kétpói Szabadság, s ahová végül is Boldog István hazatért — rövidesen felépít 300 000 forintos beruházással — egy kísérleti üzemel, amely az év közepén már késztermékkel is büszkélked • hét. S ez fontos, mert ettől a pillanattól kezdve megkezdheti koordináló szerepét a megye állattenyésztési és takarmányozási rendszere, az AGROCOOP — erre egyébként dr. Lengyel Lajos a rendszer igazgatója ígéretet is tett — és a megfelelő vizsgálatok után terjesztheti az árut az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség. Sőt, ahogy Máté János igazgató és dr. Dolinán Miklós takarmányozási osztályvezető megjegyezte: — Ha a termék valóban azok kai a tulajdonságokkal rendelkezik, amelyekről az eddigi kísérletek szólnak, akkor még anyagi támogatást is szerzünk hozzá. Braun Ágoston Zárszámadás Fegyverneken Felújítják a gyümölcsöst Napraforgó és repce nagyobb területen Vidám citeraszóra gyülekeztek tegnap délelőtt a fegyvemeki -művelődési ház nagytermében, a Vörös Csillag Tsz tagjai. A zárszámadáson a község és a környékbeli mezőgazdasági üzemek vezetői mellett megjelent Mengyi László, a járási pártbizottság titkára is.
