Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-24 / 20. szám
1978. január 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A cibakházi Vörös Csillag Tsz termálvízzel fűtött cserkeszöllői hajtatóházából január végén ültetik ki a hét fóliasátorba és az üvegházba azokat a palántákat, amelyekről február végén már primőr paradicsomot és paprikát szállítanak a Zöldért üzleteibe. Képünkön a hajtatásra váró kecskeméti folyton növekvő paradicsom és a háromfajta paprikapalántát cserepezik az asszonyok Számadás az alapszervezetekben Nagyobb aktivitással Férfi Fehérnemíigyár, Kisújszállás Már hírül adtuk olvasóinknak, hogy a múlt héten megkezdődtek megyénkben a pártalapszervezetek beszámoló taggyűlései. A kommunista közösségek vezetőségei arról adnak számot, hogy mit végeztek az alapszervezetek az elmúlt évben, hogyan valósították meg a XI. pártkongresszus és a Központi Bizottság határozatait, hogyan tettek eleget a cselekvési programoknak, az intézkedési és éves terveknek, és hogy mit szándékoznak tenni az idei esztendőben. A Fékon Férfi Fehérneműgyár kisújszállási üzemében a hét végén tartották a beszámoló taggyűlést. A magyar mesteremberek évszázadok óta azt vallották, hogy a külföldi tapasztalatok megismerése, mérlegelése, esetleges meghonosítása mindenképpen hasznos. Most a technikai forradalom időszakában méginkább így van ez. Nem kell mindent feltalálnunk, gyártanunk, hiszen erre a legfejlettebb országok sem képesek. Nyitott szemmel kell inkább szétnéznünk a világban, elindulni a céhlegények nyomában . . tzokat a Ki ne ismerné tetszetős férfiingeket, amelyeket a kisújszállási üzemben készít jelenleg mintegy ötszáz asszony és leány. Ritka az az üzem vagy gyár, amelyben a dolgozók 99 százaléka nő, több mint fele pedig fiatál. Az üzem tehát sajátos helyzetű, sajátos problémákkal küzd — ez többször is elhangzott a beszámoló taggyűlésen. Tavaly ' sok nehézséggel kellett megbirkózni az üzem dolgozóinak, így a pártalap- szervezet munkája is nehezebbé vált. Több zavaró tényező is gátolta a dolgozókat a feladatok teljesítésében. A rapszodikus anyag- ellátás miatt már az első negyedévet 8 százalékos lemaradással zárták. A második és a harmadik negyedévben azoban valamit sikerült behozniok a lemaradásból, de így is csak 99 százalékra teljesítették az éves tervüket. Sokszor küzdöttek munkaerőhiánnyal — nagy volt a fluktuáció. Tavaly százhuszonhárman mentek el az üzemből, hatvanöt kismama pedig szülési szabadságot vett ki. A helyűkre felvett száznegyvenöt dolgozó teljesítménye — a hathónapos betanítási és a gyakorlási időt is figyelembe véve — messze elmaradt a régebbi munkásnők teljesítményétől. Az is nehézséget okozott, hogy az újonnan belépők közül csak huszonnégynek volt szakmunkás- bizonyítványa. Keresték a munkaerőutánpótlás lehetőségeit. A problémák megoldására a termelői létszámmal párhuzamosan csökkentették a közvetett létszámot is. A munkaigiényesebb termékek gyárrtása miatt felszabaduló vasalómunkásokat a varrodában ’foglalkoztatták. A munka megkönnyítésére új félautomata gomblyukazó és adagolós gombozógépeket vásároltak. Az intézkedések meghozták a várt erredmé- nyeket. Sikerült a termelésben előbbre jutni, tovább növekedett a korszerű termékek aránya, a gyártásközi ellenőrzés bevezetésével javult a minőség is. A gondok megoldása érdekében a gazdaságvezetés és a pártszervezet jelentős szervező- és nevelőmunkát végzett. Több olyan vélemény i: elhangzott a taggyűlésen hogy a pártalapszervezet gazdaságszervező, irányító tevékenysége a gazdasági élet minden területén érvényesült. A gazdaságvezető minden negyedévben taggyűlésen számolt be a termelésről, a vezetőségi üléseken pedig a közép- és a csoportvezetők adtak számot a munkáról. A pártcsoportok is értékelték a területükön dolgozók tevékenységét. A termelést segítő mozgalmak kapcsolódtak a cselekvési programban meghatározott feladatokhoz. A Vedd észre, tedd szóvá mozgalom és az Ifjúsági őrjárat célja a jó minőségű munka, a fegyelem erősítése, takarékosság biztosítása volt. A szak- szervezetben dolgozó kommunisták lelkiismeretesen dolgoztak. Tevékenységük eredményességét a brigádmozgalom fejlődése, a munkaversenyben elért eredmények is igazolták. Az információ színvonalát tovább kell javítani — hangzott el többször is a taggyűlésen. A dolgozók kérték, hogy legalább havonként egyszer a vezetők tartsanak beszámolókat a termelésről, tájékoztassák őket a különböző feladatokról. Az üzemi demokrácián is javítani kell, hiszen megállapították, hogy az adminisztrációs területen nem igénylik kellőképpen a szak- szervezeti bizalmi és a pártbizalmi véleményét, javaslatát. A DH-munkarend- szer irányítását az eddigieknél szervezettebbé kell tenni, jobban kell aktivizálni az egyes területeken dolgozókat. A beszámoló taggyűlésen külön értékelték az öt pártcsoport — a negyvennyolc párttag — munkáját, amelyet összességében jónak ítéltek. Voltak azonban észrevételek is: a területvezetőkkel való kapcsolat még nem alakult ki, az írásos anyagok eléggé szűkszavúak, intenzívebbé kell tenni a pártépítési munkát is. A tavalyi munka értékelése után sor került az idei feladatok ismertetésére. Mi is a legfontosabb? Elsősorban a minőség javítása, az exporttervek teljesítése — így fogalmazott az alapszervezet titkára. A fluktuáció csökkentése érdekében többet kell foglalkozni a dolgozókkal. Ebben a munkában nagy részt kell vállalnia a pártalapszervezeteknek és a KISZ-szervezetnek is. azt is, hogy Szóvá tették szorgalmazni kell a kellék a csereanyag érkezésének ütemességét. Egy- egy késés miatt nem állhat le napokra egyetlen műhely sem. Többet kell ezután foglalkozni a fizikai dolgozók párttaggá nevelésével is, hiszen a jelenlegi negyven- nyolc párttagból húszán adminisztrációs munkakörben tevékenykednek. A pártcsoportok azt a tanácsot kapták, hogy fejlesszék tovább a munkakapcsolatukat a területvezetőkkel, a KISZ- alapszervezetekkel és a szak- szervezeti bizalmiakkal. Végül, de nem utolsósorban megjegyezték, hogy erősíteni kell az aktivitást a taggyűléseken. Ma már lányok is vállalkoznak ilyen utakra. Gallyas Katalin, a Tisza Cipőgyár fejlesztéssel foglalkozó mérnöke például három hónapot töltött Olaszországban. — Mi kell egy ilyen tanulmányút elnyeréséhez? — Egyetemi végzettség, nyelvtudás, szakmai tapasztalat és szerencse. Másoktól tudom, hogy Gallyas Katalin vegyész diplomája mellé levelező tagozaton megszerezte a szakmérnökit, szabad idejében otthon tanult meg olaszul. — Megérte, mivel a tanulmányút a szakismeretek mellett ezernyi élménnyel járt. Anyagilag sem jött rosszul, hiszen ’ itthon kaptam az átlagfizetést, odakint pedig az ösztöndíjat. — Ezek szerint megismételné a tanulmányutat? — Megpályáztam az NSZK-beli ösztöndíjat. Olaszország a cipőgyártásban meghatározó szerepet tölt be Európában mind a mennyiség és a minőség, mind a divat tekintetében. Érthető, hogy felkeltette a fiatal cipőgyári mérnöknő figyelmét. — Bolognában láttam egy nemzetközi cipővásárt. A kiállított termékek valóságos ékszerként hatottak. — Nos a hazai cipők tömegéről ez nem mondható el. Miért? — Az olaszok az esztétikai megjelenésre helyezik a fő súlyt a belső minőség esetleges rovására is. A mi cipőink sokkal tartósabbak. Esztétikai színvonalukat viszont a nyersanyag és a szabványelőírások miatt nehéz emelni. Olaszországban nincs megkötöttség a tennék minősége tekintetében, nálunk viszont igen erős. Mi a haszna ? Gallyas Katalin a Tisza Cipőgyárral üzleti kapcsolatot tartó olasz vállalatoknál járt. — Fő témám a műanyag- talp-gyártás technológiájának tanulmányozása volt. Az alapanyag és a gépkiválasztás szempontjából nyújtott sokat ez a tanulmányút. Azóta egy Lorenzin gyártmányú, csigadugattyús förccsöntőgép már meg is ér - kezelt. Minden műszaki várakozásnak megfelel. A mérnöknő szerint egy. egy tanulmányút elvezet a fogyasztókig: — A napokban állunk át a polieternretán alapanyag feldolgozására. Az abból készülő formatalpak a kereskedők kívánságára bármilyen színre festhetők. A vásárlók az év közepétől kaphatnak ilyen termékeket a boltokban.. — Tehát nemcsak az egyén számára hasznos a tanulmányút? — Szerintem jobb minőséget, termékbőséget, változatosabb áruikat jelenthet a fogyasztóknak, a gyárnak pedig jobb szervezést, korszerűbb technológiát alkalmazhat. Utazó elnökök Sári Mihály a szolnoki TESZÖV titkára. A szövetség évente átlag harminc téeszelnök szakmai útját szervezi. Elsősorban a szocialista országokba jutnak el a közös gazdaságok vezetői, de megfordulnak a nyugati féltekén is. — Milyen szakmai utat szervezzenek? — ez az alapvető kérdés az utazások színhelyének megválasztásakor, hiszen .szinte mindegyik szövetkezet más adottságokkal rendelkezik. A nagyüzemi gazdálkodás egészét kell tanulmányoz- niok a tsz-elnököknek, — véli Sári Mihály, — s erre a szovjetunióbeli út a legalkalmasabb. Nem Moszkvába, hanem a magyarok ál- tál ritkán látogatott területekre küldjük a téeszelnö- köket. Kulturált övezetekben, jó éghajlati viszonyok és kedvező talajadottságok mellett ma már természetes a jó eredmény, mostohább természeti viszonyok között viszont meggyőző erővel bizonyítja a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét. — Például? — Minden szónál hatásosabb volt például az, amikor a Szolnok megyei téesz- elnökök a saját szemükkel látták, hogy Szibériában, ahol a vegetációs idő mindössze 3—4 hónap, virágzó mezőgazdaságot fejlesztet tek ki. A gazdasági eredmények mellett a Szovjetunió méretei is lenyűgöző erővel hatnák, — Nehéz volna elmondani azt is, hogy milyen őszinte csodálattal szemlélte a .megyei elnökök egyik csoportja a világ legnagyobb épülő vízierőművét a Szovjetunióban. — Alaposan meglepődtek — többek között — szibériai útjuk során, az. egyik helyen azon is, hogy törmelékmárvánnyal díszítik ott a házgyári elemeket. „Mi lesz. ha kimerül a bánya?” — kérdezték. „Átmegyünk a folyó túlsó partjára, ott van egy 17 kilométeres már- ványhegy” — hangzott a válasz. Tanulmányútjuk során elkerülhetetlen, hogy ne lássanak néhány olyan szakmai megoldást is, melyet itthon felhasználhatnak. A beosztottakról való gondoskodásról, munkájuk figyelemmel kíséréséről is sok tapasztalatot szerezhettek a Szolnok megyei téeszelnö- kök. — Találkoztunk egy olyan vezetővel, aki Vlagyivosztokból hétezer kilométert utazott azért, hogy ellenőrizze gyakornokát. — A TESZÖV néhány téeszelnök nyugati útját is , biztosítja... — Általában kiállításokra visszük a termelőszövetkezeti vezetőket, hogy tanulmányozzák az ottani technikát és technológiát, s a lehetőségek szerint hasznosítsák gazdaságukban. Az OKGT Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzeme eszközcserék, fúrási módok átvétele, kitörésvédelem és egyéb témakörök tekintetében széles körű nemzetközi kapcsolatot tart fenn, aminek következtében minden évben sok szakember utazik külföldre. Tavaly például ötvenkilencen utaztak a szocialista országokba, nyugatra és Ázsiába pedig ötvennégyen kértek útlevelet. Ezek között voltak azok is, akik az iraki és az indiai fúrásokhoz kerültek. Milyen céllal indulnak külföldre az olajipari szakemberek? KGST tanácskozásokra, iparági szerződésekkel kapcsolatos ügyek intézésére, tanulmányútra, szimpóziumokra és bérmunkák végzésére. A skála tehát meglehetősen széles, gazdag tapasztalatok levonására alkalmas. Dr. Vándorfi Róbert’, az NKFÜ igazgatója, aki egyébként több országban járt már tanulmányúton, szintén ezen a véleményen van: — A külföldön — elsősorban a Szovjetunióban — szerzett tapasztalatok alapján az új technikai megoldások egész sorát vezettük be üzemünknél. Említhetem például a kompresszefros lyukleürítést, a ferdefúrás technológiáját, vagy a kitörésvédelem módszereit. — Ezek szerint a külföldi kiküldetések egyértelmű haszonnal járnak? — Egészében véve Igen. Hasznuk nemcsak egy üzem életében jelentős, hanem a népgazdaság szempontjából is. Ki vitatná például azt, hogy a ferdefúrási technológiával kinyert olajnak az egész ország hasznát veszi. — Bizonyára van a külföldi kiküldetéseknek közvetlenül nem mérhető haszna is... — Természetesen. Egyértelműen növelik a szakismeretet, elmélyítik a felelősségérzetet — végső soron jellembeli fejlődést eredményeznek. Egyszóval hosz- szabb távon is gyümölcsözővé válnak. Vágy és gazdaságosság Azt vallják egyesek, hogy néhány külföldi tanácskozás, vagy az olyan tanulmányút, melyet előzőleg nem foglaltak kétoldalú szerződésbe nem eredményes. Ilyen esetben hiába mondja a vendég, hogy mire kíváncsi, könnyen lerázzák azzal, hogy „ez nálunk nem téma.” — Ezért kell az utazási vágy és a gazdaságosság összhangját megteremteni — mondja dr. Vándorfi Róbert. — Elejét venni annak, hogy valaki csupán katalógusokból szerzett ismeret- anyag alapján szorgalmazza a külföldi tanulmányutat. — Vállalati szempontból hogyan lehetne még eredményesebbé tenni a külföldi utakat? — Hasznosabbá lehet tenni a külföldi kiküldetéseket azzal is, ha egy-egy témát határidőre befejeznek, betartják a szerződéses fegyelmet, s a kiküldetésről szóló jelentés kézzelfogható, elemezhető tapasztalatokat tartalmaz. A fúrási üzemnél eddig nem volt kellően megoldott az útijelentések szakmai értékelése. — Ennek szabályozása a közeljövőben megtörténik. Fontossága az előbb említettekből kézenfekvő, ezért fordítunk megkülönböztetett figyelmet rá. Simon Bél» — szekeres Igényes kézi munkával készítenek vixos csizmákat munkavédelmi célokra Kisújszálláson, a Kunsági Egyesült Cipész KTS2- ben, az idén tízezer párnál is többet. A szövetkezet a készárutermelés mellett a szolgáltatást sem hanyagolja el: Mezőtúron és Kisújszálláson cipő-gyorsjavító szalonok megnyitását tervezi
