Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-03 / 2. szám
1978. január 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az idei évre 3,6 milliárdos program kezdődött A Tiszafüredi Erdészet abádszalóki fagyártmány üzemében nehéz körülmények között készítik a különböző ládákat, rakodólapokat. Az idén ezért tízmilliós fejlesztés kezdődik, amelynek során automata gépeket szereznek be és szociális épületi.«: építenek. A jövő útja: a korszerűsítés Tapasztalatok és tervek a Zöldértnél Megoldják a friss termény gyors szállítását A Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat (többnyire csak rövidített nevén, Zöldértként ismerjük) 1977. április elsején lépett a Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központja (MÉK) helyébe. Tulajdonosa a SZDVOSZ, felügyeletét két tárca, a MÉM és a Belkereskedelmi Minisztérium látja el. Vállalati központja a budapesti székhelyű országos cég, a ZöLDKER. Pakson 3,6 milliárd forintos beruházási program végrehajtása kezdődött az új esztendő első munkanapján. Ilyen méretű és iramú építési-szereíési feladatot egy évre még nem terveztek hazánkban. A sokasodó tennivalókhoz újabb hatszáz embert várnak és ezzel az év végéig megközelíti a négyezret az építők, szerelők létszáma. Csupán az építési munkák értéke meghaladja a másfél- milliárd forintot. Ez évben készülnek fel a nagy atom- erőművi berendezések fogadására. A Szovjetunióból két turbina érkezését várják tartozékaival együtt, ezenkívül sok-sok anyagot, segédberendezést. Csehszlovákiából gőz- fejlesztő berendezések érkeznek. A különleges feladatok közé tartozik 1978-ban a monumentális üzemi főépület reaktorcsarnoki részének kiképzése, ahova a nukleáris berendezések, a hozzájuk tarSikeres volt a most zárult év az állattenyésztésnek; előzetes számítások szerint két-három százalékkal teljesítették túl a tervet a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők. Az ország szarvasmarhaállománya egy év alatt 50— 55 ezerrel nőtt, ami hozzávetőleg 40 000-rel több, mint a tervezett. A tehénállomány most 15 ezerrel nagyobb, mint 1977 elején volt. A tehénállomány növekedése és az átlagos tejhozam fokozódása nyomán a tervezéttnél 150 millió literrel több tejet tozó biztonsági és egyéb rendszerek kerülnek. Az ide tervezett hermetikus térségeket. — csövek, kábelek átvezetését, nyílások, ajtók, burkolatok elhelyezését — olyan tökéletes zárással, szigeteléssel kell készíteni, hogy a levegő se hatolhasson át. A „kényes" munkák egyike a két reaktorcsarnoki hermetikus térség között elhelyezkedő, speciális vízlágyító és víztisztító építése is. A bonyolult, hét lépcsőből álló rendszer a primerköri azaz nukleáris rendszerben keringő folyadékokat üzemelés közben, folyamatoson szűri, tökéletesen megtisztítja. Az idei munka a tovább gyorsuló ütem megalapozását jelenti, hiszen a következő vek feladata ennél is sokkal nagyobb lesz. Ismeretes, az V. ötéves terv időszakában 26 milliárd forint értékű beruházást kell megvalósítani ahhoz, hogy 1980 — végén a paksi atomerőmű első egysége áramot adhasson. adtak a gazdaságok és a kistermelők. A vágósertés-termelés szintén dinamikusan fejlődött, a termelés az előző évinél 150 ezer tonnával volt nagyobb, az éves tervelőirányzatot pedig 60 000 tonnával haladta meg, ugyanolyan mértékben, mint amivel a középtávú terv számolt. A korábbi évekhez hasonlóan a vágóbaromfi-termelés a tervezettnél nagyobb mér- ' °kben növekedett, legalább 10 ezer tonnával meghaladta az előirányzatot. Egy önfeledt szilveszteri pillanat. Energiagazdálkodási versenyfelhívás A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Szolnok megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a Körzeti Energiafelügyelet 1978. évre energiagazdálkodási versenyt hirdet a megyei mezőgazdasági termelő- szövetkezetek részére. A versenyben legeredményesebben résztvevő gazdaságok 5 —10 ezer forintig terjedő pénzjutalomban részesülnek. A díjakat a helyezett szövetkezetek, az energiagazdálkodásban legjobban dolgozók jutalmazására fordíthatják. „Köztünk maradion!” Januárban a rádió politikai műsorainak jelentős része foglalkozik gazdasági kérdésekkel. „Aki nem dolgozik, ne is egyék” című 4-én elhangzó riportműsor az építőiparban alkalmazott minőségi bérezés kérdéseit elemzi. Népgazdaságunk 1977-ben dinamikusan fejlődött, az eredmények számos területen meghaladták a tervezettet. Örömünk mégsem lehet maradéktalan. Bővebbet minderről a 10-én elhangzó „Köztünk maradjon!” című műsorban. Január 14-én a gazdaság- politikai rovat többrészes népszerű ismeretterjesztő sorozatában az árpolitikával, az ármechanizmusokkal s az árnak a mindennapi gazdálkodásban játszott szerepével foglalkozik, a 22-i „Jelenidőben” az éjszakai műszakosok életébe ad bepillantást. az uj vállalat létrehozása tulajdonképpen egy állomása volt annak a programnak, amelyet a kormány a zöldség- és gyümölcstermelés és ellátás javításáért folytat. A hetvenes évek közepétől ugyanis részben a termelői kedv, részben a kereskedelem. a piaci igények ismeretének hiányából asztalunkon éreztük — nem kevésbé pénzünkön — hogy baj van a zöldség, gyümölcs termeléssel, piaci kínálattal. Ezért biztosított a kormány sok kedvezményt a termelőknek, s ezért hoztak létre új kereskedelmi szervezetet is. Szolnok megyében, csakúgy mint az ország többi részén aránylag gyorsan megtörtént az új vállalat szervezése, feladatainak tisztázása és meghatározása. Vagyonát mindössze a MÉK korábbi tulajdona — raktárak, átvevő telepek, gépek, berendezések, technikai eszközök képezték. Nem völt nagy és gazdag örökség. A MÉK is mindössze hétéves cég volt, alapítása évében, 1970-ben mindössze 161 millió forintot forgalmazott. A legnagyobb gondot az átvevő telepek jelentették. A Szolnok; központi telepen kívül ugyanis Jászberényben. Abádszalókon és Csépán volt telepe a vállalatnak. Rengeteg baj volt korábban olyan fontos élelmezési cikkek téli tárolásával, mint a burgonya, az alma. És nemcsak a tárolóhely volt kevés, a termények rakodásához rengeteg élőmunkát „fogyasztottak.” Jó változások A Zöldért megalakulásakor nem a helyzetismeret fölötti siránkozás, hanem több sürgető feladat állt a vállalat előtt. Biztonságossá kellett tenniük az 1977. év felvásárlását. forgalmazását. Ezért cselekedtek gyorsan. Az egyéni kistermelőkkel, szakcsoportokkal azok szervezői és gazdái, a fogyasztási szövetkezetek foglalkoznak a megyében. A Zöldért ezért az áfészekkel kötött szerződést a felvásárlásra, a háztáji és k isgazdaságok termékeinek — a korszerű szerződéses rendszer alapján való — begyűjtésére.- Emellett ' természetesen számoltak azzal is. hogy a különböző kedvezmények serkentik, növelik a termelői kedvet. Ezért már az év elején kérték a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatot, építsen a megye- székhely és a nagyobb városok szükségletét újig biztosító korszerű burgonyatárolót. Novemberben már láttuk: teherautók álltak a 300 vago- nos halmos tároló elé. Emberi kéz érintése nélkül szállítószalagon raktározták el a télire valót. Vége a prizmá- zásnak, zsákolásnak, különféle pincék bérelésének. A szállításon sok múlik Természetesen nem megy minden máról holnapra. A szakemberek most dolgoznak egy tanulmányterven. A Tiszántúl ugyanis fehér foltja a Zöldértnek. Valahol a Kunságban építeni kellene egy legalább akkora telepet, mint a jászberényi. Akkor a kun városok, falvak lakói is frissebb, szebb árut kaphatnának mint most, amikor Szolnokról indítják a szállítmányokat 50—60 kilométeres útra. A telepek ugyanis a megyehatárokon vannak. Ezekről könnyű szállítani a fölösleget Budapestre, Miskolcra, de hosszabb táv a megye sok települése. Ezért is jó, hogy az általános fogyasztási szövetkezetekkel úgy kötöttek szerződést; a helyi szükségletet kielégítő árut saját boltjaikban, áruházaikban ők adják'el, csak a fölöset viszi tovább a Zöldért. Persze ez nem egészen reális, hiszen az áfészek területén nem terem meg minden szükséges zöldségféle és gyümölcs. A bőséges, árban és felhozatalban jó esztendő hordozott sok kívánnivalót is. Egyik sajnos mindvégig jellemző volt az ellátásra. A szállítás nehézkessége. A vállalat — saját megfelelő szállítóeszközök hiányában — kénytelen volt nagy, tíztonnás teherautókat fuvaroztatni. Ezekre pedig nem ritkán negyven-ötven szállítmányt:, — 20—30 helység rendelését — rakták föl reggel a szolnoki, központi telepen. Mire az utolsó megrendelő is megkapta az árut, azt aligha lehetett frissnek, szépnek nevezni. Most az őszön, az országban elsőként a Szolnok megye; Zöldért szállítási szerződést kötött a SZÖVOSZ szállítási vállalatával. Máris itt dolgoznak a megyében a 2,5 tonnás zárt kis teherautók. Gyorsabbak s mivel kevesebb az áru, hamarább megkapják az áruházak, üzletek, piaci standok. A szállítási vállalat a szerződésben, kötelezte magát: két éven belül teljesen kiszolgálja a megye zöldség- gyümölcs kereskedelmét szállító eszközökkel. Ez a Zöldértnek kettős haszon. Friss árut visz és gyorsan, — s közben nem kell saját gépparkját fejleszteni, a rendelkezésre álló fejlesztési alapbői gépesítheti tovább a rakodást, a feldolgozást, kereshet jó osztályozó, csomagoló rendszereket, amelyek a korszerű kínálatot jelentik majd. Dolgoznak olyan terven is, hogy megoldják a zöldfélék konténeres szállítását. IFA önrakodós autókról ketreces zárt konténerekben vihetnék hajnalban az árut az üzletekbe. A gond még csak az: a konténer, — ami jó lisztnek, rizsnek, cukornak, egyébnek — nem megfelelő a zöldségnek. Bár meglehetős félelem előzte meg, megfelelő állami támogatással az előírások szerint minden emberi fogyasztásra alkalmas terményt fölvásárolt 1977-ben a Zöldért. Helyenként és estenként volt ebből kis ráfizetés és kár is, a termelői kedv azonban változatlan. Már ezt is mérhetik. 1978-ra a szerződés- kötések rendben megtörténtek, minden termék maximálisan biztosított a lakosság ellátására. Nyilvánvaló, a szerződéskötések is azt igazolják: a termelők is megtalálták számításukat. Eredményes esztendő után A Zöldért első csonka éve a tervezett eredményesség szerint zárul. A megye zöldség és gyümölcskereskedei- mében ez az első esztendő, amikor a forgalom túlnőtt a fél milliárd forinton. Szerény, mintegy 2—2,4 százalékos nyereséget várnak, ami pénzben duplája a jogelőd 1976-os nyereségének. A szállítósorok, a telepek belső anyagmozgatása, a tárolók további létesítése soron következő és megtervezett munka már. Talán a feldolgozásban is lépnek előre. S. J. Búcsúztattuk, köszöntöttük S zívből fakadó jókívánságok, boldog újévek röpködtek körülöttünk a munkahelyen, az üzletekben, az utcán, a lépcsőházban és otthon az esztendő utolsó napján. Búcsúztunk egy mögöttünk hagyott évtől. vidámabbak, boldogabbak, könnyebbek voltunk, (akartunk lenni) mint bármelyik más napján az esztendőnek, amelynek sikereire, kudarcaira, örömeire. bánataira emlékeztünk. Mert az emlékezések, a nagy elhatározások, a fogadkozások és a tervezgetések, mint a pezsgősüvegek dugójának durranása hozzátartoznak a Szilveszterhez, amelynek éjszakáját átvirrasztja az egész ország. Kik táncolva, énekelve, családi és baráti körben, de vannak, kik csendesen ugyanúgy, mint ahogyan az év bármelyik hétköznapjának éjjelén tették, munka mellett. Ezt a pillanatot bármikor lencsevégre kaphatta volna a fotóriporter. De ö Szilveszter éjjelén tette, amikor Gyenes Mihály, a szolnoki Domus Áruház éjjeliőre dolgozott. Ez már a harmadik Szilveszter volt, amit egyedül kapcsolótáblák társaságában töltött el. K. I. Az állattenyésztés mérlege
