Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-22 / 19. szám

1978. január 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki Befejeződött Cukorgyárban g répafeldolgozás Szolnoki munkásörök ünnepsége a sportcsarnokban Százharmincnégy napig tartó nagy munka után csü­törtökön délután a vállalat­hoz tartozó területen termelt utolsó vagon répát is feldol­gozták a szolnoki Cukorgyár­ban. A „nyersgyár” már le­állt és vasárnap az utolsó kiló idei cukrot is a raktá­rakba viszik. A most véget ért kampány kiemelkedik az előzőek so­A Néplapban megjelent „Róluk van szó” kereka6ztal- beszélgetés előrelépést jelent a Minisztertanács 1976-ban hozott határozatainak végre­hajtását tekintve. A megye- székhelyen levő helyzet azon­ban nem tükrözi a nagyköz­ségekben és községekben le­vő általános képet. Űjszász nagyközségben há­rom konyha látja el a gyer­mekeket. A középiskolában megfelelő feltételek mellett, jó tárgyi és megfelelő szemé­lyi feltételekkel dolgozó konyha és ebédlőhelyiség biz­tosítja a gyermekétkeztetést. Alkalmazzák a gasztronómia követelményeit. Más a helyzet az általános iskolánál. Két konyhájuk van, meglehetősen nehéz fel­tételek között: állandóan küzdve az egészségügyi elő­írások megteremtésének fel­tételeiért. A belterületi kony­hát mintegy két éve alakí­tották át, s jelenleg megfe­lel az előírásoknak. A nagy­kerti iskola konyhája csak ideiglenesen működik. Az ebédlőhelyiségek szűkek, így az ebédeltetési idő fél tizen­kettőtől tizennégy óráig tart váltakozó rendszerben. Egyfajta menüt kap a két­száztizenhárom óvodás és a négyszázharminc általános is­kolás gyermek. Az általános iskolai tanulók mintegy 62 százalékának biztosítva van az ebédeltetése. A helyi ven­déglátási közétkeztetési fel­tételek szűkösek, s így a rából. Mint az egész cukor­iparban, Szolnokon is az 1977'78-as szezonban dolgoz­ták fel a legtöbb répát. A termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok 66 ezer 102 vagon terményéből vasárna­pig körülbelül 7 ezer 350 va­gon kristálycukrot készíte­nek a szolnoki gyárban. Az átlagos napi termelés is több. mint a gyár törté­gyermekétkeztetést a helyi áfész nem tudja vállalni. A nagyközség; tanács és az iskola vezetése már hosz- szú ideje kérést a korszerű­sítés lehetőségeit. Ezt a té­mát a tanács vb-ülésén tár­gyalták, meg. Az általános iskolában a konyhák centra­lizálásáról és a beszerzést, az ebéd kiszállítását megköny- nyítendő gépkocsivásáríásról határoztak. Ez segít azon a gondon is, hogy eddig a nyersanyagot a kiskereskede­lemtől szerezték be. amely nagyban drágította az étkez­tetési költséget. Közös össze­fogással vendéglátó kombi­nát építésével szerettük vol­na a közétkeztetést javítani s egyben a gyermekétkezte­tést is a kor követelményei­nek megfelelően megoldani. A közös beruházáshoz szükséges pénzügyi alap megteremtése jelenleg nem biztosított, a jövőt illetően a SZÖVOSZ-tól ennek rész­beni megteremtésére ígérete­ket kaptunk. Addig a gyer­mekétkeztetés feltételeinek megteremtését — ha a kor követelményeinek nem meg­felelően is — helyben kell biztosítanunk. Ügy érezzük, hogy ez addig is az anyagi erők szétforgácsolását jelen­ti, de nincs más választás, mert a lakossági igényt ki kell elégíteni. A helyi erőforrások cent­ralizálása a legjobb akarat mellett sem biztosítható, mert többmilliós beruházás­netében bármikor volt. A mezőgazdasági üzemek jobb munkájának — a gondos ta­lajelőkészítésnek, a célszerű műtrágyázásnak-— köszönhe­tően az ebben a kampány­ban kapott répa cukortartal­ma több volt mint az előző néhány évben. A mázsánként átlagosan majdnem 15 kilo­gramm cukrot tartalmazó ré­pából a gyártási veszteségek után is 11 kilogramm fehér kristályt nyertek. A kiemelkedő eredmények a répatermelők és a cukor­gyáriak munkáját, jó együtt- mű! jdését dicsérik. A Héki és a Szolnoki Állami Gazda­ság különösen sokat tett a korszerű répatermesztés el­terjesztéséért, a jó minőségű termésért. Elismerés illeti a szállítókat (főleg a Volán, a debreceni és a szegedi MÁV igazgatóság, a szolnoki pálya­udvar dolgozóit) és a kész cukor raktározásában segítő mezőhéki Táncsics Tsz-t és az ÁTI-t. A gyártás befejezése után, hétfőn Szolnokon azonnal el­kezdődik a technológiai be­rendezések javítása, karban­tartása. ról van szó. Ezt még nehe­zíti az is, hogy községünk­ben a helyben dolgozók szá­ma nyolcszázhetvennégy — akiknek igen sok egyéb fon­tos társadalompolitikai, szo­ciális, kommunális problé­májukat kell megoldani — ugyanakkor ezernyolcszázki- lencvenen eljárnak dolgozni a környező városokba. Az el­járó dolgozók vállalatai vi­szont alig adnak számottevő segítséget a különböző köz­ségpolitikai feladatok megol­dásához. Örömünkre van már példa: a Ganz Vili. Mű­vek szolnoki gyáregységének vezetői megértették, hogy az Űjszászon lakó és gyáregy­ségükben dolgozók a család­tagjaik és saját szociális, kommunális igényeiket — döntő többségben — a lakó­helyen elégítik ki. Nagy örömmel olvastuk a Néplapban közzétett vélemé­nyeket, terveket és elgondo­lásokat. Bízunk abban, hogy ezáltal is reflektorfénybe ke­rül ez az igen fontos társa­dalompolitikai kérdés. Ha a Minisztertanács jó és szük­séges határozatának megva­lósításához a végrehajtásban is biztosítottak lesznek az anyagi és tárgyi feltételeik, a gyermekétkeztetést meg tudjuk oldani. Nagy László az újszászi községi pártbizottság titkára (Folytatás az 1. oldalról) adata számunkra továbbra is pártunk XI. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtása, az ötödik ötéves terv célkitű­zéseinek maradéktalan tel­jesítése. Mit követel tőlünk az idei esztendő? Tovább kell folytatni a termelési szerkezet átalakítá­sát. Üzemeinktől azt várjuk; hogy termékeik korszerűb­bek, jobb minőségűek legye­nek, előállításunkban jobban érvényesüljenek a gazdasá­gosság követelményei. A me­zőgazdaságban a termésátla­gok növelése, a hozamok gya­rapítása a döntő feladat. Munkaerőforrásaink erősen korlátozottak, s a pénzügyi lehetőségeink is szerények. A mind bonyolultabb feladatok megoldása a pártszervezetek­től, az állami szervektől, a tömegszervezetektől, a mun­kásoktól, a szövetkezeti dol­gozóktól, az értelmiségiektől egyaránt termelékenyebb, jobb munkát, nagyobb szak­tudást követel.* A jövőben nem csupán többet, hanem főként jobban kell dolgoz­nunk. A hatékonyság javítá­sa, a nagyobb tervszerűség gyakorlati megvalósítása még több felelősséget, hoz­záértést kíván. Megnőtt a művelődés szerepe Tudjuk, hogy munkánkhoz nem elég a fellángolás, a ne­kibuzdulás, hanem még na­gyobb következetességre, áll­hatatosságra van szükség. Gazdasági feladatainkkal párhuzamosan a jövőben egyre nagyobb szerepet kap a művelődés. A nagyobb mű­veltség, a szélesebb látókör, a fokozott társadalmi aktivi- tüshoz szükséges felkészült­ség egyre jobban hat az itt élő emberek életmódjára. Úgy látjuk: az eddigi ered­mények a szocialista életmód fejlesztéséhez megfelelő ala­pokat jelentenek, s a dinami­kusabb változásokhoz már megérettek a feltételek. Egy­re többet kell ezért törőd­nünk a tárgyi körülmények javítása mellett a szocialista értékrend elsajátításával, tu­datos vállalásával. Hiszen igazán akkor miénk a fejlett szocialista társadalom, ha nemcsak a múltat, hanem a jelent is értjük és ennek bir­tokában tekintünk a jövő fe­lé. — Mindannnyian tudjuk, hogy teendőink sokrétűek, szerteágazóak. Az is biztos, hogy végrehajtás közben akadályokkal, nehézségekkel is számolnunk kell. Azonban óvakodnunk kell a gondok eltúzásától éppen úgy, mint azok lebecsülésétől. Higgadt­ság és tudatosság, lendület és lelkesedés, ami előre viszi ügyünket. S hogy ez így lesz, arra pártunk több évtizedes gazdag tapasztalata, kipró­bált gyakorlata a biztosíték. Munkánk során nem nél­külözhető a párt irányító és ellenőrző tevékenysége az élet egyetlen területén sem. A szocializmus valamennyi­ünknek épül, ezért pártunk — mint a munkásosztály ha­talmának letéteményese — vállalja az irányító, kezde­ményező szerepet, a kommu­nisták példát mutatnak a következetességben, a közös­ség érdekeinek képviseleté­ben és érvényesítésében. Tisztában vagyunk azzal, hogy a szocialista építés feladatait a kommunisták magukban nem oldhatják meg. Ezért a példamutatással kell, hogy párosuljon a meg­győző szó ereje, a mozgósí­tás képessége is. Másokat magával ragadni csak az tud, aki jól ismeri a valóságot, képes önállóan eligazodni a társadalmi mozgás,, a gazda­sági élet jelenségeinek szö­vevényében, akj tudja, hogy mi miért történik hol a he­lye, mi a teendője. Arról van szó tehát, hogy birtokában kell lennünk a cselekvés vezérfonalát jelen­tő marxizmus-leninizmusnak. Nem az egyszer megtanult tananyagnak, hanem az ele­ven és társadalmi fejlődé­sünkkel együtt gazdagodó el- méletnek.jHem hiába húzta alá pártunk XI. kongresszu­sa és a Központi Bizottság más határozata is az ideoló­giai, politikai tudatosság és képzés jelentőségét. Ha jól meggondoljuk, ko­runk fontos társadalmi, poli­tikai kérdéseihez hozzászólni sem lehet ideológiai megala­pozottság, tudatosság nélkül. Tennivalóink megvalósítá­sának nagy erőforrása a szo­cialista demokrácia fejleszté­se. Persze tudni kell, hogy nem az az igazi demokrata ma, aki nagy hangon , a de­mokrácia hívének vallja ma­gát, hanem aki tudja, hogy mi fán terem a szocialista de­mokrácia, aki tisztában van ennék a tartalmával, a jogok és kötelességek elválaszt­hatatlan összefüggésével, sőt képes belátni saját köteles­ségteljesítésének jelentőségét, s jogai gyakorlásának közös­ségi hasznát — egyszóval, ér­zi szocialista hazánk felvirá­goztatása iránti felelősségét. Mert ma nem az az igazi ha­zafi, aki csak önmagában a múlt történelmi emlékeire hivatkozik, hanem aki tisztá­ban van a történelmi mozgá­sok lényegével, aki nemzete sorsát ma is összekapcsolja a nemzetközi haladással, aki képes különbséget tenni a történelmi korszakok köve­telményei között, s belátja, hogy itt és most a szorgos munka, a régi, idejétmúlt be­idegződések leküzdése a fegyverfogással egyenértékű forradalmi tett. Hz eredmények köteleznek Ügy tapasztaljuk, hogy párttagjaink, munkásőreink s a dolgozók egyre szélesebb rétegei teszik magukévá ko­runk e követelményét, s a politikai tudatosság válik mind teljesebben cselekvé­sük mozgató rugójává. A megyei pártbizottság el­ső titkára befejezésül a kö­vetkezőket mondotta: — Szeretném tolmácsolni önöknek megyei pártbizott­ságunk elismerését azért, hogy az elmúlt esztendőben — a két évtizedes testület hogyamányaihoz méltó mó­don, fogadalmukhoz híven, állhatatosságot és hűséget ta­núsítva — teljesítették a munkásőri feladatokat. De azoknak is szóljon a köszö­net, akik — nem a testület tagjaiként ugyan —, de hoz­zásegítették önöket vállalt kötelezettségeik teljesítésé­hez: a családtagoknak — fe­leségeknek, férjeknek — s a pártszervezeteknek, munka­társaknak. Az eredmények köteleznek. Kérem önöket, kedves mun­kásőr elvtársak, hogy tevé­kenységükkel, életük min­den mozzanatával igazolják és öregbítsék a testület jóhí­rét. Kádár János elvtárs a munkásőrség múlt évi jubi­leumán így fogalmazott: „.. ,a munkásőrség a Magyar- országon megvalósult szocia­lista társadalmi rend intéz­ménye és büszkesége.” Elvtársak! Legyenek mél­tók erre a megtisztelő elne­vezésre. Megyei pártbizott­ságunk s a magam nevében sok sikert kívánok önöknek, további munkájukhoz jó erőt és egészséget), magánéletük­ben sok boldogságot. Andrikó Miklós beszéde után a Szovjet Hadsereg egyik tisztje köszöntötte az egységgyűlést. H Bem József zászlóaljnál a vándorserleg A szolnoki járás "Bem Jó­zsef munkásőr zászlóaljának kétszeresen ünnepélyes volt a tegnapi, a tiszaföldvári Le­nin Tsz-ben tartott egység­gyűlés. Az évi kiképzési fel­adatok kiváló teljesítésén, a munkásőröknek * a termelő munkában való helytállásán túl elkönyvelhették a megyei vándorserleg elnyerését is. Ez utóbbi azt jelképezi, hogy a testület megyei egy­ségei között folyó szocialista munkaversenyben 1977-ben a Bem József munkásőr zász­lóalj került az élre. Ünnepi egységgyűlésükön részt vett Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára, Nádas József, a járási párt- bizottság első titkára és Pos­ta Mihály, a munkásőrség megyei parancsnoka. A zász­lóalj munkájáról szóló je­lentést Dózsa Ferenc zászló­aljparancsnok terjesztette elő. Helytálltak a karcagiak A karcagi Zalka Máté mun­kásőr század egységgyűlése — melyen részt vett a megyei párt-végrehajtóbizottság kép­viseletében Nagy Miklós, a városi pártbizottság képvise­letében pedig Zagyi János el­ső titkár — szintén eredmé­nyes munkáról adott számot. Beszámolót Kisarl János szá­zadparancsnok tartott. A megyei versenyben a vegyvédelmi szakasz és a híradó raj jeleskedett. A szá­zad legjobb szakasza a II., legjobb raja pedig a II. sza­kasz III. raja lett. Mint minden ünnepélyes egységgyűlésen, itt is most tettek esküt az új munkás­őrök, kerültek tartalékállo­mányba, illetve leszereltek az idősek. H kunszentmártoniak legjobbjai A Kunszentmártoni Nagy Péter munkásőr század egy­séggyűlésén megjelent M. Szabó István, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, megyei rendőrfőkapitány, Rontó Antal, a munkásőrség megyei parancsnokának he­lyettese és Garáz István, a járási pártbizottság első tit­kára. A tavalyi munkáról — amely jó alapot biztosít a to­vábbi előrehaladáshoz — Mészáros György századpa­rancsnok számolt be. A megyei parancsnokság legjobb közvetlen szakalegy­sége címért folyó versenyben a kunszentmártoniak híradó raja II. helyezést ért el. A század legjobb szakasza a II., legjobb raja pedig az V. sza­kasz I. raja lett. SB. A termelőszövetkezetek gépjavító műhelyeiben szorgoskodnak a szerelők: a tavaszi mun kára készítik elő az erőgépeket. Képünk a szolnoki Lenin Tsz-ben készült Róluk van szó

Next

/
Thumbnails
Contents