Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-21 / 18. szám

1978. január 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ÖTVENÉVESEK SZORONGVA OLVASOM az újságok gyászhíreit. Gya­kori az ismerős, a kortárs, akivel valamikor a felszaba­dulás idején ismerkedtünk meg, vagy a szabadság első boldog lázhulláma hozott össze hosszabb-rövidebb idő­re. Nézem a szűkszavú köz­leményeket: 56 éves korá­ban, 53 éves korában, 58 éves korában elhunyt. Kop­nak, fogynak az ötvenévesek, a felszabadulás pillanatában, vagy kevéssel azt követően csatasorba álltak, Néhány hete megismertem egy ilyen ötvenévest. Finta Jánosnak hívják, most egy bányaüzemet igazgat, de a felszabadulás óta sok egyebet is csinált már. Afféle strapa­káder, aki még bírja a mun­kát, ott szolgál hát, ahol strapás a munka, de éppen őrá van szükség. Keveset tudtam meg róla, ismerkedé­sünk is egyoldalú, Ő a mo­zivásznon létezett, én a né­zőtér egyik székén ültem. Én néző voltam, ő Bacsó Péter filmjének, a Riasztólövésnek egyik főszereplője. Ez az ötvenéves ember szo­rongató helyzetbe került. Nem is ő, hanem egyetemis­ta lánya, aki anya nélkül ne­velkedett, s akivel a vidéken munkálkodó apa már évek óta nem tudott érdemben be­szélgetni. Ezen a lányon sze­retne most a törvényes hatá­rokon belül segíteni. Az el­járó rendőrtiszt közli: ő nem dönthet, csak a parancsnoka, Iksz ezredes. Az igazgató mondja, hogy ismeri Ikszet, többször találkoztak. Mire a rendőrtiszt maliciózusan jegy­zi meg: — Igen, maguk ötve­nesek mindig találkoztak már valahol. A hangvétel bántó, de a megállapításban sok az igaz­ság. Igen, akik ma ötvenéve­sek, meg ötvenöt, meg ötven­nyolc, meg hatvanévesek, valóban nagy többségben már találkoztak valahol. Le­het, hogy még nem azonos világnézettel!, r.em egyetlen párt tagjaként, de együtt él­ték át a háború gyötrelmeit,' a felszabadulás mámoros per­ceit. Együtt láttak hozzá a romok eltakarításához, az élet újrakezdéséhez. Sokan a fegyveres testületekben tevé­kenykedtek, üres pisztoly- táskával. nemzetiszínű kar­szalaggal küzdöttek az új rend ellenségei ellen. Rablókat tettek ártalmatlanná és re­akciós kísérleteket számoltak fel. Segítettek élelmiszert szállítani és lefülelték a,spe­kulánsokat. Mások az állami életet indítottak újra, me­gint másak földet osztottak. Igen sokan tiszta hittel szer­vezték a demokratikus pár­tokat. És ugyancsak találkoz­tak a nagyüzemek, bankok, bányák államosításánál, a széncsaták küzdelmeiben, a vasútépítésnél, az iskolák ál­lamosításánál, ma már ter­mészetesnek, mindennapinak tűnő körülményeink — nem ritkán emberáldozatot is kö­vetelő — megteremtésénél. Ők voltak a falujárók, a la- kásról-lakásra járó népneve­lők, a megfeszített társadal­mi munkák névtelen hősei, ők követtek el olykor hibá­kat, de ők hajtották végre az országépítés első szakaszai­nak feladatait, s ha munká­juk itt-ott kanyarokba is kényszeredett, kezük nyomán akkor is a szocializmus épült. Az ötvenévesek világjelen­tőségű fordulat idején váltak felnőtté. Nemcsak kortársai, hanem nagyrészt aktív ré­szesei is a forradalmi válto­zásoknak. Ezernyi láthatat­lan szál kapcsolja össze őket, szorosabb, vagy lazább kö­zösségbe. A forradalom meg­élésének közös élménye ösz- szetartó erő. A hajdani ta­lálkozások emléke nem múr ük el. A FELSZABADULÁSKOR csatasorba lépett ötvenesek száma erősen fogy. Ki meg­halt fiatalon, ki most készül nyugdíjba. Küszöbön a nem­zedékváltás. A lelépőknek tisztelet jár. Többek között azért, mert valaha, valahol találkoztak, és úgy cseleked­tek, hogy ma nyugodtan, örömmel és büszkeséggel te­kinthessen vissza egy egész ország arra, amit ők elvégez­tek. B. M. „Szakosított” munkaverseny a téeszekben A tavalyi termelési ered­mények értékelésével egyidö- ben a TOT-ban összesítették a jubileumi munkaverseny eredményeit; ezek szerint a téeszek több mint tízezer bri­gádja teljesítette vállalását, ami azt jelenti, hogy össze­sen másfél milliárd forint ér­tékkel növelték a termelést. A versenyben 150 ezer dolgo­zó vett részt, a tagság csak­nem 30 százaléka. Kiemelkedő tavalyi ered­mények nyomán a verseny 1978-ban folytatódik, de a TOT ajánlására módosított formában. A tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy helyesebb, ha a brigádok, té­eszek ágazatonként mérik össze tudásukat és tesznek felajánlásokat, ebben az esetben ugyanis könnyebb az értékelés, az összehasonlítás, és a legjobb módszerek köz­vetlen átadására is lehetőség .íyílik. A szocialista versenymoz­galom legnagyobb eredménye — hangsúlyozták a TOT-ban — hogy az üzemi demokratiz­mus szélesítésére kötelez: nem lehet versenyvállalást tenni úgy, hogy a tagok ne ismerjék részletesen gazdasá­guk és lényegében az ország mezőgazdaságának feladata­it. Szőlőtelepítés 160 hektáron Három évre szóló szőlőte­lepítési program megvalósí­tásán dolgoznak a Jászsági Állami Gazdaságban. A 36 millió forintos beruházás eredményeként újabb 160 hektár homokterületen te­remtik meg a korszerű, nagy­üzemi szőlőművelés feltéte­leit. A jelentős beruházás az elmúlt évben talaj előkészítő munkával kezdődött. Több mint 50 hektáron végezték el a terület fertőtlenítését, forgatását. Az előkészített 50 hektáron az idén befejezték a telepítést. Az öreg darálóban Jó napot kívánok. Mi tetszik? Igen, én vagyok, Sípos József karcagi dará­lómester. Nem molnár, hanem darálós. Ebben a kis műhelyben darálok a környékbeli népeknek. Régebben a gim­názium mellett dolgoztam, 1940-ben költöztem ide. Igen, magam zsákolok ma is, meg amíg a kezem bírja. Het­vennégy múltam, kérem, kilenc- százhúsz óta dolgozom a szak­mában A masinám? Huszonnyolcban vettem, mondják, már múzeumba való. Pedig villannyal jár. Igaz, a köveket magam ragasztom meg hozzá, mert a régi mesterek elmentek már, de azért jó kis gép ez még. Itt állítom rajta a dara finomságát. L ___i L-J A z őrlésről számadást vezetek, mert a daráló a Magyar Bolgár Ba­rátság Tsz-é ötvenegy óta. A fizetségem: vámot szedek, ez most hat százalék Kőhidi Imre A jászberényi Kossuth Tsz kovácsmühelyében is készülnek a tavaszi munkákra. Pap István és Bozsó Béla boronafogakat készít és szerel boronává Általában senki sem szereti, ha fölötte, mellette álldogálnak, s figyelik munkáját, amikor dolgozik. Abban is megegyeznek a vélemények: nem köny­nyű valamire rámondani azt, hogy rossz, különösen akkor, ha tudjuk, mennyi küszködéssel, s milyen körülmények között készült el. A meósok nem „lelkiz­hetnek", nem morfondírozhatnak a fentieken. Ha kell — hiszen kötelességük — fölé, mellé állnak a dolgozónak, figyelik, s ha hibás munkát ad ki keze alól, kérlelhetetlenül szólnak. És akkor mi van? — kérdezhetné bárki. Az alábbi sorok erről szólnak, s arról, mikor jó a meós közérzete például a szolnoki Papírgyár­ban. Itt a minőségellenőrző osztály tizenkilenc munka­társa figyeli, s tartja szá­mon a minőséget. Osztályve­zető Szép Kiss Attiláné: — Az itt gyártott papír egy részét fel is dolgozzuk. Üzemeinkből kerül ki az üz­letekbe például a papírtö­rölköző, a szalvéta, s mel­lettük nagyon sokféle zacs­kó, ezekben adják el többek között a paprikát, az Ultra mosogatóport, a lisztet, s még sorolhatnám tovább. Meósaink megtalálhatók a termelés minden „kulcs”- posztján. Egyes termékeknél gyártás közben is ellenőriz­zük a minőséget, másoknál csak elkészítésének, csoma­golásának utolsó fázisait vizsgáljuk. Ahhoz, hogy gyártmányaink jó minősé­gűek legyenek. megfelelő alapanyag kell. Ezt hazai és külföldi szállítóktól kapjuk. Az átvételnél ott vannak munkatársaink. Így például Bede Ferencné meós is: — Ha nem jó a cellulóz, a hulladékpapír, meglátszik a terméken. Kisebb a szakí­tószilárdsága, rosszabbak a tulajdonságai. Ha nem jó a kaolin, sárgább, s nem szép fehér a lap. A legtöbb bajt a papírhulladék okozza. Sok benne a műanyag, kezdve a zacskóktól a flakonokig, az­tán találni közte fémdarabo­kat, port, piszkot, követ. En­nek egy részét a gép gyár­tás előtt kiszűri, de az őr­lőberendezésekből kíméletle­nül tovább jut a papírgépek­hez a műanyag, ott a meleg hengereken megolvad, azok­ra feltapad. Rontja a termék folytonosságát, így romlik a minőség is, nem beszélve a plusz munkákról. A szolno­ki, illetve pesterzsébeti MÉH Vállalattól kapjuk az anya­got. Időnként számolni kell azzal is, hogy kicsi a nyers­anyag-tároló területünk, sza­bad ég alatt vár a gyártásra a cellulóz, s a hulladékpapír. Érj eső, hó egyaránt — en­nek következménye az, hogy a bála elrothad. Ilyen anya­gokkal dolgozni időnként szinte képtelenség, s csak a gyártókon múlik, ha elfogad­ható minőségű termék szü­letik. A papírgyártó gépeknél — van belőlük négy — nincs megállás. Éjjel-nappal dol­goznak ezek a berendezések, így három műszakban tevé­kenykednek az ide beosztott meósok is, közöttük Dobos Mária: — Szombat éjszaka és va­sárnap nincs meó. Ebből az­tán bonyodalmak származ­nak, például a fénymásoló­ból visszaküldenek pár te­kercs papírt. Persze még mindig jobb, mintha „kint­ről” jönne a reklamáció. Saj­nos kevesen vagyunk a fo­lyamatos műszakok miatt. A papír néhány minőségi mu­tatóját meghatározott idő­pontokban vizsgáljuk. Gra­fikonon bejelöljük többek között a szakítószilárdságot, vagy a nedvességet. így fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérhetjük a gyártást. Ha baj van, akkor szólunk. Nem mondhatom azt, hogy ilyen­kor örülnek, de azt sem. hogy megsértődnek a gép mellettiek. Szerintem nem mindegy, hogyan megyek oda bejelenteni a hibát. Ak­kor mérgelődnek, ha rossz az alapanyag, ilyenkor nyil­ván nem jók a mutatók sem. Többször kell mérni ezekben az esetekben — mi is ro­hanunk ki-be, a vizsgálatok eredményeivel. Amikor ide­jöttem — hat esztendővel ez­előtt — sokszor vitatkoztak velem, a kezdővel, mondván, valószínűleg nem jól mér­tem. Dehát a műszerek nem tévednek! Igaz, ebben időn­ként nem voltam egészen biztos, tavaly azonban kiváló svéd műszereket kaptunk. Téved és ki zá rva! Szentkereszti Miklósné hu­szonhét éve kardoskodik a minőség mellett: — Nálam alapszabály: a meós ne szóljon bele a gép­mester vagy a művezető dol­gába. Tudják azok jól, mit csinálnak, s tán még meg is sértődnének, ha megmon­dom, mi a hiba oka. Az em­berekkel tudni kell szót ér­teni, ez a jó együttműködés feltétele. Előfordul, rosszul nyomtatják az áruházi cso­magolópapírra a színeket. Nem szólok, mert elmegy, de bizonyos dolgokban kérlelhe­tetlen vagyok, nemcsak én, a többi meós is. Megálla­podtunk a gyártókkal, ha rossz papírt küldenek a fény­másolóba — nem stimmel a nedvesség, ráncos a termék — már megy is vissza a te­kercs. A meósok persze nemcsak a gyártmányok minőségét el­lenőrzik. Ismét Bede Fe­rencné: — Például a gyárat el­hagyó szennyvizet. A KÖTI- VIZIG munkatársaival együtt veszünk vízmintát a Tiszából. Megvizsgáljuk — végül is nem mindegy, mennyi bírságot fizet ki a gyár. Ha túl nagy a szeny- nyezettség, megnézzük az okát. s így a berendezés ki­javításával, a technológia változtatásával segítünk a bajokon. Közreműködünk új termékek kísérletezésénél, kialakításánál. A meósok szocialista brigádja tavaly például egy újítást adott be, azóta az ebben leírt mód­szerrel készül a fénymásoló papírok nagyrésze. A szolnoki Papírgyár ta­valy 50 ezer forintot fize­tett kj a reklamációk. így a hibás termékek miatt. Azt mondják, ez az érték nem fedi a valóságot, hisz a fel­használók nem élnek min­dig a reklamációval, figye- lembevéve azonban azt, hogy a gyár termelési értéke meghaladja a 800 millió fo­rintot, ez a szám igen cse­kély. A meósok mondják: a gyártókon múlik, hogy meny­nyi. És nem kevésbé rajtuk is. Hajnal József Épülő Adria Jászberényben Bizalmiak küldöttértekezlete A két milliárd 340 millió forintos beruházással, ma­gyar és csehszlovák összefo­gással épülő Adria kőolajve­zeték magyarországi szaka­szán, a Kárától Százhalom­battáig terjedő 105 kilomé­teren a csehszlovákiai Par- dubice-i Ptynostav Vállalat 20. számú építésvezetőségé­nek munkásai dolgoznak. A 105 kilométeres szaka­szon. augusztusban megin­dulnak a nyomáspróbák. Kibővített ülést tartott tegnap a Jászberény; szakma­közi szakszervezet, amelyen több mint hatvan bizalmi és érdekvédelmi aktivista vett részt. Lénárt József, a szak­maközi szervezet titkára szá­molt be az elmúlt évben vég­zett munkáról, majd javasla­tot tett az idei tennivalókra, amelyet az értekezlet részt­vevői elfogadtak. Az ülésen — 'amelyen részt vett Árva; István, az SZMT vezető titkára is — a megyé­ben először, akció progra­mot fogadtak el a -küldöttek a szakszervezetek területpo­litikai tevékenységéről.

Next

/
Thumbnails
Contents