Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

1 * SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. január 18. Bánatra bánat Január 9-én a Kossuth té­ri virágüzletben rendeltem koszorút, ötszáz forintot fi­zettem érte. Bánatra újabb bánat. Mire ugyanis a koszo­rút vonaton átvittük Török- szentmiklósra, a fenyőgaly- lyakról mind lehullott a tű­levél, csak a kóró maradt a szép piros szegfűvel, a fáj­dalommal és a szégyennel. Nem azért írtam meg pa­naszom, hogy kártérítést kér­jek, mert a szégyent már úgysem lehet kárpótolni. Az •indok: az illetékesek tanul­janak belőle, és gondolkozza­nak el az eseten. Líbor Béláné Szolnok Elkészült a bekötőút Élet- és balesetveszélyes az örményest bekötőút, ame­lyet érdemes volna a szak­embereknek megnézni, s nemcsak megnézni! — írta Imre Sándor még tavaly ta­vasszal. Sorait „örményesi gondok” címmel közöltük 1977. március 2-án. Március 16-án Jenei László, a Me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága építési, közlekedési és vízügyi osztály osztályve­zető-főmérnöke az alábbi le­velet írta alá, amelyet Örmé­nyesre küldtek, a tanácsnak: „.. .Az örményesi bekötőút állapotát — a Megyei Tanács VB építési, közlekedési és vízügyi osztály illetékesei és az osztály irányítása alatt működő útügyelet 1976-ban több esetben ellenőrizte. Tu­domásunk volt arról, hogy az út szélesítésére — anyagi lehe­tőségeinket figyelembe véve Szelevényen, a dolgozók általános iskolájában vető­dött fel a kérdés: szabad-e pébégázpalackra lángszórót felszerelni, s azzal disznót perzselni? Választ a Tiszán­túli Gázszolgáltató és Szere­lő Vállalat szolnoki üzemegy­ségétől kértünk. Tekintettel arra, hogy a téma közérdekű, összefügg az élet- és vagyon­biztonsággal, a lapban adunk tájékoztatást a kérdezőnek. A pébégáz termeléséről és szállításáról, szolgáltatásáról, a betartandó műszaki-bizton­sági rendelkezésekről (ha­sonlóan a földgázhoz) a ne­hézipari miniszter 1 1977. (IV. 6.) számú rendelete in­tézkedik. A jogszabály leg­fontosabb — a kérdéssel kap­csolatos fogalmai és előírásai röviden az alábbiak. Háztartási fogyasztó kizá­rólag háztartási célra (főzés, sütés, melegvíz-szolgáltatás, fűtés, hűtés) fogyaszthat gázt. Pébégáz-fogyasztók esetében ez többségében ún. palackos gázellátással történik, azaz egy palackról egy berende­zést üzemeltethetnek. Ennek a gázellátási rendszernek az alkotói: palack, nyomáscsök­kentő, vászonbetétes gumi­tömlő, fogyasztó berendezés. A palackban szolgáltatott pé- bégázt a fogyasztó csak a gázszolgáltató vállalat által adott nyomáscsökkentővel használhatja; a vászonbetétes gumitömlő 1,5 méternél hosz- szabb nem lehet; a fogyasztó csak meghatározott feltéte­leknek megfelelő berendezést alkalmazhat. A gázszolgáltató köteles a szolgáltatás megkezdése előtt a gázfogyasztó berendezést műszaki-biztonsági szempont­ból felülvizsgálni, és ismer­tetni kezelésének szabályait. A nem megfelelő berende­zés bekapcsolását meg kell tagadni. Amennyiben a fo­gyasztó 1971. január J. előtt már gázt fogyasztott, a gáz- szolgáltató az első időszakos ellenőrzés alkalmával köteles — 1977—78-ban feltétlenül szükség lesz. Az Aszfaltút­építő Vállalat Szolnok megyei kirendeltségének főépítésve­zetőjével 1977. január 25-én megállapodtunk, hogy örmé­nyesi keverőtelepükről bizto­sítják a szükséges munkaerőt és anyagot, s a rendelkezé­sünkre álló pénzeszköz, vala­mint a vállalat által felaján­landó társadalmi munka biz­tosítja az 1977. évi kivitele­zést ...” Imre Sándortól ismét leve­let kaptunk. Sorait rajta kí­vül még negyvenötén írták alá. örményes lakossága ne­vében köszönik a segítséget mindenkinek, aki közremű­ködött a bekötőút szélesítése, érdekében. Az Aszfaltútépí- tö Vállalat dolgozói még va­sárnapokon is dolgoztak, hogy mielőbb átadhassák a bekötőutat. Adategyeztetésre szükség volt Patyolat-bürokrácia cím­mel írta meg január 6-i la­punkban munkatársunk, hogy a szolnoki, Kossuth téri (I. sz.) üzlet előtt órákon át várakoztak az emberek a csí­pős szélben. Adategyeztetés, új karton nyitása. Nyilatko­zat kitöltése kötötte le a dol­gozókat. Öllé Csaba, a Patyo­lat Vállalat értékesítési osz­tályának vezetője tájékozta­tott bennünket, hogy a Nyi­latkozat megismétlésére szükség volt, az üzletben er­re több éve nem került sor. Sok ügyfél változtatott köz­ben lakó-, illetve munkahe­lyet. Bérfehérnemű-szolgáltatá- sát a vállalat a kölcsönös bi­zalom elvére építve indította, a készüléket felülvizsgálni, a kezelés szabályait ismer­tetni. A gázszolgáltató és a fo­gyasztó között legkésőbb a bekapcsolás időpontjáig szerződés jön létre. A szer­ződés tartalmát nem részle­tezve, szerződésszegésnek mi­nősül a fogyasztó részéről, ha például a berendezést a gázszolgáltató előzetes érte­sítésének mellőzésével üzem­be helyezi (bekapcsolja); a gázt műszaki-biztonsági szempontból nem megfelelő gázberendezésen vételezi. Mindezek alapján' megál­lapítható. hogy a házilag ké­szített, vagy régebben vásá­rolt perzselők és alkalmazá­suk körülményei a leírtakat nem elégíti ki. Egy ellenőr­zés során használatukat rész­legesen vagy teljesen meg­tiltanák ... Szabálysértési el­járást is kezdeményeznének. A pébégázzal történő perzse­lés az élet- és vagyonbizton­ságot is veszélyezteti. Ennek oka lehet a nagy gázelvétel (és általában a kedvezőtlen külső időjárás) miatt előálló, a palack terhelhetőségét meg­haladó hőátadás igény, amely kívülről, a palack deresedé- sében (jegesedésében) nyilvá­nul meg. Az ennek megszün­tetésére irányuló helytelen beavatkozás, valamint a nem biztonságos készülék égést, robbanást idézhet elő. Felmerül ezek után az a jogos kérdés, hogy kik és milyen berendezéssel végez­hetnek a háztartásban pébé­gázzal sertésperzselést? A korábban hivatkozott rende­let értelmében mindazok, akik ennek a tevékenység­nek a folytatására jogosító hatósági engedéllyel.' vala­mint engedélyezett berende­zéssel. használatához szolgáL- tatói hozzájárulással rendel­keznek. A készülék beszerzé­sére — a TIGÁZ értesülései szerint — például a Gáztech­nikái Kutató- és Vizsgáló Állomásnál (Budapest. XIII., Révész u. 27—31.) van mód. nem kell letétet fizetni. Még­is, több ügyfelet kellett fel­szólítani, hogy tegyen eleget a nyilatkozatban vállalt kö­telezettségének. A felszólítá­sok többsége „Címzett isme­retlen” jelzéssel érkezett vissza a vállalathoz... Az adategyeztetés stb. valóban hosszabb időt vett igénybe az egyszerű cserénél. Hasonló sorbaállás azonban évekig nem lesz. Az ilyenfajta adat- egyeztetés Szolnokon nem az első. Az osztályvezető tájé­koztatása szerint az ügyfelek megértéssel fogadták. S végül: az újságíró a már kapható átírótömböket java­solta a munka meggyorsítá­sára. Az indigó nélküli bevé­teli pénztárbizonylat ára 7,50, az „átírósé” 27 forint. Egyértelmű, hogy miért ma­radnak az indigó nélküli tömböknél... Figyelmesség „Hetvenhét éves vagyok, és nem olyan már a szerveze­tem, mint sok-sok évvel ez­előtt. Így történhetett meg, hogy január 8-án, amikor bementem a szolnoki Sza­badság téri gyógyszertárba, rosszul lettem. őszintén írom, nagyon jól esett az a figyelmesség, amellyel a gyógyszertár dolgozói körül­vettek. Még az irodából is ki­jött egy hölgy. Azt se tudták, mit csináljanak: mentőt, or­vost hívjanak? Szeretettel vettek körül. Végül gyógy­szert adtak. Ott pihentem jó ideig. Csak akkor engedtek el, amikor már jól éreztem magam.” E sorokat Krenák Jánosné szandaszölősi olvasónk írta. A szolnoki, XX. kerületi Vö­röskereszt szervezet soraiból tudjuk, hogy január 16-án délután virággal és ajándé­kokkal köszöntötték Balogh B. út 4. szám alatti lakásán özv. Kroidla Jánosnét 95. születésnapja alkalmából a XX. kerület vöröskereszte­sei, a Varga Katalin nőklub és a Hazafias Népfront kép­viselői. Alighogy az üzletekbe ke­rült, és máris hiányzó cikk a Hajdúsági Iparművek új automata mosógépe. A BNV-n bemutatott helytaka­rékos mosóautomatát sokan várták, s ma már gyártják a Minimat 65 jelzésű változa­tot, előbb-utóbb tehát mégis­csak megvásárolható lesz. (A Midimat 85, amely kb. 20 centiméterrel magasabb, egyébként azonos a Minimat­tal — a későbbiekben kerül a gyártószalagra.) Az új és a régebbi ■*- Haj­dú-automata — összehason­lítását leghelyesebb a gyári adatokra és a konstrukciók jellemzőire támaszkodva megtenni. Az új, 39,5x56x66 cm-es méretű, kb 85 kg súlyú gép hozzávetőleg 24 cm-rel kes­kenyebb és 21 cm-rel alacso­nyabb, de 10 kg-mal nehe­zebb, mint a régi — s nagy­jából ugyanannyi (4,5 kg) ruha tehető bele egyszerre. A villamos teljesítményfel­vétel a Minimat esetében valamivel magasabb, de a szerviz szerelője úgy is be tudja kötni a készüléket, hogy az áramfelvétel azonos legyen a Hajdúével, így azonban valamivel hosszabb a mosási idő. Két jelentős különbség, amely az új gép mellett szól: Cikkünk nyomán Helyi támogatást várnak December 3-án jelent meg munkatársunk írása „Könyv­kereskedelem városokban, falvakban” címmel. A me­gyében majd mindenütt, de főleg Szolnokon kevés a hely a könyvárusításra. Tulajdon­képpen csak Törökszentmik- lóson és Karcagon megnyug­tató a helyzet. Egyéb gondo­kat is említett az újságíró, végül egy kérdést tett fel: a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnak mindössze négy könyvesboltja van a megyé­ben, míg más, hasonló adott­ságú megyében tizenöt-húsz. Miért? Dr. Mogyorósi Ray- mund főosztályvezető és An- dai György csoportvezető vá­lasza: „ .. .Köszönjük a vállala­tunkkal foglalkozó elismerő és jogos problémákat is fel­vető sorokat. Ami a cikkíró befejező kérdését illeti, vál­lalatunk 1972-ben alakult. Nehéz örökséget vett át, mindezek ellenére öt év alatt forgalmunkat megkétszerez­tük, és az ma már elérte a 770 millió forintot. Az akko­ri könyvesbolthálózat jórészt elavult, sokat azonnal be kel­lett zárnunk. Ezeket felújí­tottuk és csaknem 60 új egy­séget is létesítettünk (ezek közül a Szolnok megyeiekről a cikkben szó is esik). A korábbi évek vidéki könyvesboltjai elsősorban az iparilag fejlett megyékbe, il­letve nagyvárosokba települ­tek. így ma Miskolcon való­ban több boltunk van, mint Szolnok megyében összesen. (A cikkben említett négy bolton kívül a martfűi Cipő­gyárban, Rákóczifalván önál­ló fióküzletünk, az új szolno­ki pályaudvaron reprezanta- tív árusítóhelyünk van.) A megye dinamikus fejlődése azonban minket is kötelez; távlati terveinkben több új boltot kívánunk nyitni a me­gyében, különösen akkor, ha ehhez a helyi szervek anyagi és erkölcsi támogatását sike­rül megnyernünk.” a Minimat dobja centrifugá- láskor körülbelül 560-at for­dul percenként, a régié csak körülbelül 350-et, az új gép tehát lényegesen kevesebb vizet hagy a ruhában; a Mi­nimat mosóüstje rozsdamen­tes acéllemezből készül. Az új gép valamivel több vizet fogyaszt, a kímélő mo­sások, öblítések alkalmával magasabb vízszint mellett dolgozik, ez javítja a tisztító hatást, s nem gyűri annyira a ruhát. A két gép programozási módja eltérő. A Minimaton 18 kötött, fix programból le­het választani, ehhez két for­gatógombot kell kezelni. A régi Hajdún tetszés szerinti mosóié hőmérsékletet lehe­tett beállítani, a Minimat 40, 60 vagy 95 fokra melegíti a vizet a mosáshoz, a kiválasz­tott programban a hőfok is benne van. Az új mosógép, mielőtt a mosóiét a csatornába enged­né. lehűti a vizet, ezzel kí­méli a csatorna esetleg mű­anyag csöveit, s a gyűrődések sem rögzítődnek annyira a mosott ruhában. Hazai tapasztalatok híján, érdemes egy külföldi lap se­gítségét is igénybe venni. A Minimat az NSZK-beli AEG- Telefunken cégtől vásárolt licenc alapján készül ugyarT- is, az alaptípus az AEG La­Sertésperzselés házilag, pébégázzal Hatszázezren vannak Napirenden a teljes rehabilitáció Világviszonylatban öt-tíz százalékra tehető azok szá­ma, akik születésüknél fogva siketnémák, vakok, csökkent mozgásképességűek vagy üzemi, közlekedési baleset következtében rokkantak meg. A helyzet nálunk sem jobb, s ez a félelmetesen nagy arányszám éppen a vá­rosiasodás és az iparosodás következtében állandóan nö­vekszik. A Munkaügyi Mi­nisztérium becsült adatai sze­rint Magyarországon ma kereken hatszázezer csökkent munkaképességű ember él, közülük kétszázezer rokkant- nyugdíjas, s százötvenezer nem eredeti munkakörében dolgozik. Félretéve az érzelmeket, a humánus meggondolásokat — amelyek szocialista társa­dalmi rendszerünk lényegé­ből fakadnak — a józan gaz­dasági megfontolások is kö­vetelik: minél előbb és minél hatékonyabban meg kell ol­danunk a csökkent munka­képességűek teljes rehabilitá­lásának feladatát. Az országgyűlés egészség­ügyi állandó bizottsága még a múlt év elején létrehozta a rehabilitációs albizottságot, s vezetőjéül dr. Radnai Éva országgyűlési képviselőt vá­lasztotta. Az albizottság ve­zetőjének mindenekelőtt tisz­ta képet kell alkotnia a hely­zetről hét munkabizottságot hívott életre: Budapesten, Vasban, Veszprémben, Bé­késben. Nógrádban, Somogy­bán, Fejérben. Ezen túlme­nően, számba véve a külföl­di tapasztalatokat és a reha­bilitációra vonatkozó rendel­kezéseket, kidolgozta a fel­mérés módszeréi Ez meg­kezdődött, és a munkabizott­ságok az év elején tesznek róla jelentést. De miről is lesz szó ezek­ben a jelentésekben? Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a rokkant, vagy más okból csökkent munka- képességű ember egészségé­nek helyreállítása, tehát az orvosi rehabilitáció csak kez­dete a teljes rehabilitációnak. A már egészségesnek számító embert vissza kell vezetnünk a társadalomba, ha szüksé­ges, új szakmát kell vele el­sajátíttatnunk, vissza kell adni életkedvét, hogy minden szempontból teljes értékű embernek érezhesse magát. Azaz, nem megoldás, ha az üzem saját portáján belül úgy rehabilitál, hogy mond­juk, egy lábavesztett szak­munkást leültet portásnak. A rehabilitáció gazdasági szempontból legyen kielégítő mind a munkaképessé vált sérült, mind pedig a társa­dalom számára. Tehát a rok­kant ne szoruljon rokkantsá­gi nyugdíjra, hanem teljes értékű munkát végezve éljen tovább. És ha a félmilliót meghaladó, s az ezredfordu­lóra, sajnos, az egymillióhoz közelítő létszámra gondo­lunk, akkor kézenfekvő, hogy az ipari és mezőgazdá­sági üzemeknek már csak önös érdekből is részt kell venniük az országos rehabi­litációs munkába úgy. hogy jelentős számú munkaerőt juttatnak a népgazdaságnak, csökkentve a hiányt. Ezért mérik föl most azt, hogy pontosan hány rehabili­tálandó él az országban, a megyében, a városban, a köz­ségben; hogy a vállalati re­habilitációs bizottságok csak papíron léteznek-e vagy csakugyan dolgoznak; hogy a tanácsi szervek összehangoló munkája miiven; hogy az üzemorvosok, a szakszerve­zeti szervek mit tettek eddig, s mit tehetnek a jövőben az ügy lendületes megoldása ér­dekében. A hatályos, de nem eléggé hatékony rendelkezések saj­nos, csak lassan mozdítják elő a munkát; az a rendel­kezés például, amely lehető­vé teszi, hogy a vállalatok a béralap kéttized százalékát rehabilitációs célokra hasz­nálják fel, csak lehetőséget ad, de nem kötelez. S mert mindenütt akadnak vezetők, akik nem látják világosan a teljes rehabilitáció országos megvalósításának szükséges­ségét, a munkabizottságoknak őket is meg kell győzniük. A felmérés folyik, ám ala­posságától függ: valójában mikor veheti kezdetét a re­habilitáció tényleges munká­ja. (kemény) vamat 64 SL. Ez a gép szere­pel egy — a hazai „Nagyító”- hoz hasonló — nyugatnémet tesztlapban. A sok vizsgált készülék között az említett típus „jó” minősítést kapott (a mezőnyben egy „kiváló” és két „még megfelelő” akadt). Technikai szempont­ból általában „jó” és „kivá­ló” értékelést kapott a gép („kiváló”-nak értékelték pél­dául a 114 percnek mért mo­sási időt), csupán a vízfel­használást és a stabilitást minősítették „közepesének. Ami a fnűködést - illeti: tisztítóképesség — „jó”, fe­hérítés — „kiváló”, ruhakí­mélés — „jó”, öblítés — „jó”, víztelenítés (centrifugálás) — „közepes”. Gyapjúmosáskor a tisztítás „közepes”, de az anyag kissé zsugorodik, ezért e tekintetben az eredmény '— „még megfelelő”. A kezelhetőséget „jó”-nak tartják, de az idézett lap szerint nehéz megállapítani, hogy a gép a kiválasztott 'programnak éppen melyik szakaszánál tart. Végül — visszatérve a ha­zai Minimatra — egy vonat­kozásban mindenképpen csúcstartó az új gép — ára ugyanis 11 800.-Ft, a Midimat 85 ára pedig 12 000.-Ft. Ter­veznek részletakciót is a ké­sőbbiekben. Az ötéves terv időszakában hazai és külföl­di piacra 85 000 darabot gyár­tanak majd s a gépek to­vábbfejlesztésén, korszerűsí­tésén is folyamatosan dol­goznak. R. P, Minimat és Midimat Gyártószalagon a Minimat 65

Next

/
Thumbnails
Contents