Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-10 / 290. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. december 10. INNEI 1—ONNAN r? II) )V lil U W Jul Lu UÜ núnnm kim A magyar tudomány arcképcsarnokából A kívülálló elismerően veszi tudomásul, hogy alap- tudománnyal foglalkozó kutató az alkalmazott ku­tatást is magáénak érzi és szinte a kettőt nem is tud­ja szétválasztani. Dr. Antoni Ferenc életútját követve kaphatunk erre választ, hogy a biokémia módszer, amelyet alkalmazott a su­gárbiológiában és most az immunológiában. 1928-ban született Buda­pesten. Itt is tanult, orvosi diplomáját 1953-ban szerezte meg. Még egyetemi tanulmá­nyai idején „jegyezte el ma­gát” a biokémiával: a Bioké­miai Intézetben folytatott tu_ dományos munkát, ott lett tanársegéd is. 1953-ban je­lentkezett aspirantúrára, as­piráns vezetője a nemzetkö­zileg elismert kiváló bioké­mikus, fehérje kémikus Szö­rényi Imre, aki korábban, a kijevi Biológiai Intézet pro­fesszora volt. 1960-ban véd­te meg kandidátusi értekezé­sét. 1961-ben kerüt az Orszá­gos Sugárbiológiai Intézet­be, megszervezte a sugár­biokémiai osztályt, melynek feladata a sugárhatás és a nukleinsav tanulmányozása volt. 1956-ban Kölnben radio- izotópok alkalmazásával fog­lalkozott. Ezt követően a kormány jelölte Bécsbe a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) biológiai osztályára, ahol később osz­tályvezető lett. 1969-ben a tudományok doktora fokoza­tot nyerte el, értekezésének témája az „ionizáció sugár­zás biológiai hatásának ipa­ri alkalmazása” volt. Ez az eljárás hőhatás nélkül pusz­títja el a mikroorganizmu­sokat, baktériumokat, víru­sokat. Antoni Ferenc közéleti em_ bér is, 1969-től a Sugárbio­lógiai Intézet megbízott igazgatóhelyettese és egyide­jűleg az Országos Atomener­gia Bizottság külügyi osztá­lyán is dolgozott. 1970-ben pályázta meg a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, mai I. sz. Kémia—Biokémiai Intézete igazgatói állását. Egyetemi tanári kinevezést kapott, igazgatói megbízásá­val közvetlen elődjétől dr. Straub F. Brúnó akadémi­kustól „nem kis örökséget” vett át. 1972-ben az egyetem oktatási rektor-helyettese, 1973-tól az Egyetem rektora. Több más területen is társa­dalmi tevékenységet folytat, többek között tagja az Álla­mi Díj Bizottságnak. 1976- ban választotta a Magyar Tudományos Akodémia leve_ lező tagjává, székfoglaló elő­adása az immunrendszer bio­kémiájával foglalkozott. Miről is van szó? A szer­vezet „vigyázó” sejtjei, ame­lyek a saját és az idegen anyagokat elkülönítik, az úgyneveztt limfociták. Ezek a sejtek a tudományos kuta­tás sztárjaivá váltak. Üveg­ben képesek osztódni, védik a szervezetet a külső környe­zettől a behatoló idegen anyagokkal szemben és ami még több, memóriával ren­delkeznek. Emlékeznek arra, hogy egy adott anyaggal már találkoztak. Ekkor „izgatot- tabb” választ adnak. Az im­munrendszer a szervezetben mindenütt jelen van, de kü­lönösen koncentrálódik azo­kon a helyeken, ahol a kül­Antoni Ferenc akadémikust ső környezettel közvetlen érintkezés van (szájüreg, tápcsatorna, szem, légutak, stb.) Az egyik közismert gyűjtőhelyük a mindennapi nyelvben „mandulaként” is­mert szerv, amely a száj- üregbe kerülő idegen anya­gok elsődleges szűrő rend­szere. Ez a szerv nem élet- fontosságú, gyakran távolít- ják el. Antoni Ferenc ezt az emberi szervet használta fel kísérleti állatok helyett vizs­gálataiban. Ez a szerv kitű­nő. nagy mennyiségű sejtfor­rást jelent, emberi sejtek for­rását. A sejtek üvegben él­nek, életben tarthatóak, fon­tos diagnosztikai eszközök és ugyanakkor a környezetük­be értékes anyagokat juttat­nak, köztük az úgynevezett ellenanyagokat, amelyeket a szervezet védelmére termel­nek. Korábban ilyen vizsgá­latokra emberi vérkészítmé­nyeket használtak. Ez az el­járás megkíméli az emberi vér felhasználását. A sejtek milliárdjai — amelyeket ki­nyernek — alkalmasak kí­sérleti körülmények között ellenanyag-termelésre, az ellenanyag-termelés szabá­lyozásának tanulmányozá­sára, a sejtek által termelt anyag pedig diagnosztikai célra is felhasználható. Felmerült egy másik kér­dés is: a limfociták „szelí­díthetik”, megtaníthatok más sejtek elpusztítására. Ez kémcsőben is elvégezhető. A ráksejt elpusztítására meg­taníthatják a limfocitát, és visszajuttatják a betegbe. Ilyen vizsgálatok folynak már a világon, többek között az Egyesült Államokból kap­tunk híreket, hogy csont- daganatok esetében végeztek eredményes beavatkozáso­kat. Egy másik izgalmas kérdés az anyatej-limfociták szere­pe és sorsa, amelyet Antoni professzor tanulmányoz. Az anyai tejből limfocitákat kü­lönített el, amelyekről kide­rült, hogy élő sejtek. De va- on mi ezeknek a sejteknek szerepe, mi történik ezek­kel a sejtekkel, amikor az anyai tejjel az újszülöttbe jutnak? Az anya tejről már rég is­mert, hogy baktériumölő ha­tású enzimet is tartalmaz, az úgynevezett lizozimet. Az anyatej ellenanyagokban gazdag, amely a csecsemő szervezetének védelmét szol­gálja, de ez a védelem az ember esetében sok jel sze­rint csak lokális. A tápcsa­tornában érvényesül, nem engedi, hogy a külvilág bak­tériumai a tápcsatornán ke­resztül az újszülött Szerveze­tébe hatoljanak. Antoni pro­fesszor feltételezi, hogy nem­csak ezek az ellenanyagok, hanem az előbbiekben emlí­tett „őrsejtek”, limfociták, az anyatejben szerepet ját­szanak az újszülött első né­hány napjában az immunvé­dekezésben. Ezek a sejtek, miután bizonyított, hogy él­nek, feltételezhető, hogy a bélfalban lévő immunrend­szerbe-betelepednek. Ez len­ne az úgynevezett „természe tes transzplantáció". Az el­lenanyag termelő sejt települ be a bélfalba. A tápcsator­nát óriási hálózat szövi át, többek között az immun- rendszer hálózata. A megál­lapítás elvileg és gyakorlati, lag új, az immun-átvivés le­hetőségéről van szó. Ezt a szerepet semmilyen táprend­szer nem veheti át, ezért bu­kott meg a svájci Nestlé-cég afrikai tápszerkampánya. A csecsemők minden tápanya­got megkaptak, csak éppen az anyatejben lévő enzime­ket és az élő sejteket nem, egy olyan környezetben, ahol a fertőzés veszélye az újszü­lött esetében nagyobb, mint a Föld más területén. Jelenleg kocákon és kis­malacokon végzik a vizsgá­latokat. A kismalacok tejet kapnak, előzőén immunizált kocáktól, és ezeknek a tejé­ből szeparált sejteket adják a malackáknak. Mit várnak ezektől a vizsgálatoktól? Azt, hogy az elsőnapos malacok védettebbek lesznek a kör­nyezet idegen anyagaival és a baktériumokkal szemben. A malackák tápcsatornájá­ban települnek meg az anyai sejtek. Ha mindez sikerül, a kísérletek igazolódnak, akkor a tömeges betegség elleni küzdelem a haszonállatoknál sikeresebbé válik. Az emberi újszülött védelme is újabb „természetes” utat találhat a Sejtekkel gazdagított anya­tej adásával. Szatmári Jenő István Szennyezett-e a víz? Sok szó esik mostanában a vizek szennyezettségéről, ivásra, sőt ipari célokra va­ló alkalmatlanságukról. A panaszok megszüntetése csak azután kezdődhet, ha pon­tos műszeres mérésekkel megállapították a szennye­zettség mértékét, ami nem is valami könnyű feladat. A víz szennyezettségének meg­ítéléséhez ugyanis legalább 35 fő jellemzőt kell meg­vizsgálni, betartván a min­tavételezés szigorú szabá­lyait. Az analízis alapján dönthető csak el, hogy a vizsgált víz alkalmas-e em­beri fogyasztásra, illetve ál­latok számára, öntözésre, vagy ipari célra. Ezt köve­tően határozható meg, hogy milyen módszer és berende­zés legalkalmasabb a tisztí­táshoz. Egy angol cég olyan ké­szüléket hoz forgalomba, amely leveszi a szakemberek válláról a vegyelemzésre szánt vízminta szakszerű begyűjtésének a gondját. A vákuumszivattyú egy köz­ponti tartályba (üvegbe) szívja fel a megvizsgálandó vizet, s az onnan kerül a 24 kis üvegbe. Az e módon va­ló felszívásnak az az előnye, hogy a lebegő szennyezések is belekerülnek a mintába, és hogy az előző mintavéte­lezés maradványa nem ha­misíthatja meg a vizsgálat eredményét, a víz ugyanis nem halad át a szivattyún. A szívócsövek és a tartály tökéletes kiürítéséről akként gondoskodnak, hogy a vá­kuumszivattyú nyomó olda­lának levegőjével átfúvatják a készüléket. Amennyiben a mintavételezést meghatáro­zott időközökben akarják vé­gezni. a ciklusidő szerinti szabályozást egy kis auto­matika végzi el. A rekeszekben egymás mellett sorakozó, vízmintá­val megtöltött 24 kis üveget vagy elszállítják a vegy- elemzés helyére, (lehetőleg hűtve), vagy a helyszínen végzik el a vizsgálatot. Ez utóbbi esetben a mintavéte­lező készülék közvetlenül összekapcsolható valamilyen automatikus berendezéssel, például egy kromatográfiai. R világ legnagyobb vákuum-kemencéje A karlsruhei atommagku­tató intézetben sikerrel he­lyezték üzembe a világ leg­nagyobb belső terű nagyvá- kuumkemencéjét. Ezzel a NEUVAK nevű berendezés­sel nagyméretű munkadara­bok és berendezések felülete mintegy 2000 fokon, a világ­űri vákuumhoz hasonló kö­rülmények között maximáli­san megtisztítható. A nagy- vákuum-kemence igen ala­csony hőmérsékleten folyó kísérletekre és a szupraveze­tés vizsgálatára is felhasz­nálható. A négy méter ma­gas, 5 tonna súlyú berende­zés imponáló teljesítményű. A kemence a nyersanyag­ipar érdeklődésére is számít­hat, mert a nagy és legna­gyobb tisztaságú nehéz fémek új, eddig ismeretlen tulaj­donságokkal rendelkeznek, így ezzel a berendezéssel megismerhetők ezen anya­gok új felhasználási területei is. Sarkvándorlás és földrengés Ismeretes, hogy a Föld ten­gelye meghatározott vándor­lást végez, aminek következ­tében a sarkok helye szabá­lyos pályát ír le egy közép­pont körül, és ennek a ván­dorlásnak a periódusa, az úgynevezett Chandler-féle periódus,-14 hónappal egyen­lő. A Chandler-téle periódus okait nem ismerjük. Felve­tődött az az elképzelés, hogy a sarkvúndorlás egyik fő oka a nagyobb földrengésekben keresendő. Mindezideig azon­ban az volt a tudományos világ véleménye, hogy a föld­kéregnek az az alakváltozá­sa, amely a földrengésekből származik, túlságosan cse­kély ahhoz, hogy megmagya­rázhassuk vele a Chandler- féle periódus fellépését. Más fényt vetettek azonban erre a kérdésre az újabb vizsgálatok. Nagy statisztikai adatanyag feldolgozása alapján arra a megállapításra jutottak, hogy valószínűleg mégis a földrengések jelentik a fő tényezőt a Chandler-féle sarkvándorlás létrehozásá­ban. A levegő szűrője: zöldövezet Az intézet munkatársa a levegő áramlását vizsgálja egy hárs levelein Az ember természeti kör­nyezetéhez az atmoszféra is szervesen hozzátartozik. E- nélkül az élőlények elpusz­tulnának és megakadna a szerves anyagok elbomlásá- nak a folyamata is. A kör­nyezetszennyeződés köréből, a légköri szennyeződés éri legközvetlenebbül az embert. Légköri szennyeződésről ak­kor beszélünk, ha a. levegő természetes, alkatrészeinek a mennyisége tartósan eltér a normálistól, vagy idegen anyag, por, füst, gáz, köd, korom, gőz, szag alakjában olyan mennyiségben jut a levegőbe, hogy az ember közérzetére káros hatású. A légkör szennyeződése nemcsak biológiailag káros, hanem korróziót is okoz. sőt az ózon a szigetelőanyagok és autógumik elöregedését is meggyorsítja. A kén-hidro­gén a fehérre festett tárgya­kat idő előtt elsárgítja, sav­gőzös levegőben a textíliák gyorsan tönkremennek. A szennyeződéstől szenved a növényvilág is. A kéndi­oxid, a klór, a sósav, a nit- rogéndioxid, a kénhidrogén, az ammónia mennyiségétől függően mérgezi a növény­zetet. Ilyen atmoszférá­ban a zöld növény elsápad, súlyosabb esetekben leveleit lehullatja és elpusztul. Ér­zékenyen érinti az embert az is. ami ezáltal a növé­nyek növekedésének a csök­kenésében nyilvánul meg. A nem kívánatos összeté­telű-. szennyezett atmoszféra az ember szervezetét köz­vetlenül is károsítja, és kü­lönösen ipartelepek, nagy­városok közlekedési gócpont­jai környékén okoz köz­egészségügyi gondokat. Ugyanilyen természetű az egyéb urbanizációs hatásból fakadó környezetártalom: a zaj iés a városi szemét is. Aktuális problémaként je­lentkezik napjainkban az új víkendterületek környe- zelromboló hatása is. Újabban egyre fontosabb szerepet tulajdonítanak n környezetvédelem területén az ember viselkedésének, szokásainak (zaj. szemét, ci­garettafüst, túlzott gyógy­szerfogyasztás, személygép­kocsik számának növekedé­se. stb.) Feltehető, hogy ezek a társadalompszichológiai kérdések sokkal súlyosab­bak, a már felsorolt környe­zeti ártalmaknál, mert köz­vetlenebbül hatnak vissza az. emberre, mint a víz-, vagy talajszennyeződés. Varsóban, a Mezőgazdasá­gi Akadémia Kertészeti Tan­széke mellett működő kör­nyezetvédelmi intézet főként a nagyvárosok környezetvé­delmi viszonyait kutatja. A forgalmas utak mentén léte sített zöldövezetek, parkok jelentősen hozzájárulnak a tavasztól őszig tartó időszak bán a levegő oxigéntartal­mának a növekedéséhez. Az intézet kutatásokat folytat a nagyvárosi környezet ártal­mait jól tűrő fafajok kivá­lasztására is. A munkások egészségét védik ben jut a szervezetbe, az üzemi egészségügyi szolgá­lat feladata megakadályozni, hogy a dolgozó szervezeté­be ez a mennyiség bejut­hasson. A dolgozók rendsze­resen részt vesznek idősza­kos egészségügyi vizsgála­tokon. Ez azért is fontos, mert nemfsak a súlyos tü­netekkel járó mérgezés ve­szélyes a szervezetre, hanem a hosszabb időn keresztül ható, először még csak tünete­ket sem okozó mérgezés is. A foglalkozási mérgek a szervezetbe kerülve nem mindig azonnal váltanak ki mérgező tüneteket, a tüne­tek megjelenéséig hosszabb- rövidebb lappangási idő te­lik el. Ezeknek a mérgezéseknek az időben történő kimutatá­sát teszik lehetővé az idő­szakos orvosi vizsgálatok, amelyeket részben labora­tóriumi, részben belgyógyá­szati módszerekkel végez­nek. S miután a vizsgálati eredményeket mindig fel­jegyzik, a szervezet legki­sebb elváltozásaira is kellő időben felfigyel az üzem­egészségügyi szolgálat. és megteszi a kellő intézkedé­seket. Képünkön: időszakos vizsgálat az NDK-beli Lau- na Művek (az egyik legna­gyobb vegyiüzem az NDK- ban) üzemorvosi rendelőjé­ben. A legmodernebb orvo­si berendezések állnak ren­delkezésre a vizsgálatok­hoz. A munka közben felhasz­nált kémiai anyagok száma és mennyisége az utóbbi év­tizedekben nagymértékben megnövekedett. Ennek oka elsősorban a vegyipar kü­lönböző ágainak gyors fej­lődése (főleg a gyógyszer, a műanyag és növényvédő- szerek gyártása), továbbá a növényvédőszerek és általá­ban a vegyi anyagok szé­les körű alkalmazása. Az iparban és mezőgazdaság­ban felhasznált anyagok egy része azonban mérgező ha­tású. Az orvostudománynak új ága alakult ki, a munka­egészségtan. amely a foglal­kozási betegségekkel, azok megelőzésével foglalkozik. A szocialista egészségügy leg­fontosabb alapelve a meg­előzés. Mivel‘mérgezés csak ak­kor jön létre, ha a vegyi anyag mérgező mennyiség-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents