Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-07 / 287. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. december 7, Szovjet felszólalás Belgrádban Julij Voroncov, a belgrá­di találkozón résztvevő szovjet küldöttség vezetője •a találkozó plenáris ülésén “kijelentette: a belgrádi találkozó legfőbb feladata az, hogy összpontosítsa az erőfeszítéseket a katonai szembenállás enyhítésére, a fegyverkezési hajsza kor­látozására, a leszerelés és az európai együttműködés fejlesztésére. A helsinki értekezlet után Európában kedvezően válto­zott a irályáét — mondotta Voroncov. — Megnyugvás­nak azonban nincs helye. Jóllehet a feszültség eny­hült, korai lenne úgy vélni, hogy megszűnt a termonuk­leáris háború veszélye. Csu­pán távolodott ez a veszély. A világban vannak még be­folyásos körök, amelyek igyekeznek lefékezni a po­zitív folyamatokat, sőt visz- szafordítani az események menetét. A 'katonai készülő­dés sehol sem ér el olyan szintet, mint Európában. A NATO nagy létszámú kato­nasággal és nagymennyiségű haditechnikával tartott soro­zatos hadgyakorlatai lénye­gében a katonai erő fitog- tatását jelentik. Nyugaton gyorsított ütemben dolgoz­nak ki és hoznak létre új fegyverfajtákat és fegyver- rendszereket, köztük tömeg- pusztító fegyvereket. A ne­utronfegyverek és a szár­nyasrakéták kifejlesztése Ösztönzőleg hatott a fegy­verkezési hajszára. Nagy ag­godalmat kelt a NATO-tag- államok katonai kiadásai­nak állandó emelkedése. Voroncov kiemelte azok­nak a javaslatoknak a fon­tosságát, amelyeket e vonat­kozásban Bulgária, Románia a Szovjetunió, valamint a semleges és el nem kötele­zett országok csoportja ter­jesztett elő. Egyebek között megállapította, hogy fokozó­dik az érdeklődés az európai katonai enyhülés megszilár­dítását célzó szovjet akció- program iránt, amelyet Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke terjesztett elő. A szovjet javaslatok el­fogadása — mondotta Vo- roncov — csökkentené a háborús veszélyt, elmélyíte­né az enyhülést és erősítené a bizalmat. * A belgrádi találkozó bi­zottságokban folytatta ta­nácskozását az eddig beter­jesztett javaslatokról. Az 1-es számú munkabizottságban többek között az a jugoszláv javaslat szerepelt napiren­den, amely a helsinki záró­okmánynak a nemzeti ki­sebbséget érintő ajánlásai végrehajtását kívánja előse­gíteni. A vitában felszólalt dr. Petrán János nagykö­vet, a magyar küldöttség ve­zetője. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánya az ország szocialista társadalmi rendjéből faka­dóan olyan nemzetiségi poli­tikát folytat, amely az or­szágon belül a nemzetiségek egyenjogúságát, az emberi jogok teljességét, biztosítja, és arra törekszik, hogy a nemzetiségek a jószomszédi viszony erősítésének tényezői legyenek az országok kap­csolataiban. A magyar törvények — húzta alá a magyar küldőit — a nemzetiségeknek szava­tolják mindazokat a demok­ratikus jogokat, amelyeket az emberi jogok egyetemes nyi­latkozata és a helsinki záró­okmány tartalmaz. MPLA-kongresszus flczéi György beszéde Az MPLA első kongresz- szusa tegnap Luandában há­rom bizottságban — politikai, gazdasági és nemzetvédelmi­biztonsági — folytatta mun­káját. A kongresszuson résztve­vő külföldi küldöttségek — köztük az Aczél György, az MSZMP PB tagja vezette magyar delegáció — vala­mint újságírók, és a tv-tu- dósítók kedden kiránduláson vettek részt: a Luandától mintegy 50 kilométerre északra fekvő Caxito városba és környékére látogattak el. Caxitót történelmi neveze­tességű városnak tekintik Angolában. Híressé válása nem régi keletű. 1975 no­vemberében, nem sokkal a függetlenség kikiáltása után — döntő fontosságú ütkö­zetben az MPLA népi had­serege a caxitói támaszpont­nál szétverte az FNLA sze­paratista szervezet fegyvere­seit. Az MPLA kongresszus a kedden plenáris üléssel foly­tatta munkáját. Tegnap délután Luandá­ban az MPLA első kong­resszusán a teljes plénum előtt ismét a külföldi vendé­gek szólaltak fel. A kongói, az algériai, tanzániai, a zim­babwei, a jugoszláv és az NDK küldöttségek vezetői után Aczél György, az MSZMP PB tagja, a magyar delegáció vezetője mondta el beszédét. Honecker elutazott Vietnamból Kedden elutazott Ho Si Minh városból az NDK pár­ás állami küldöttsége, amely Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az Államtanács elnökének ve­zetésével többnapos hivata­los baráti látogatást tett a VSZK-ban. A látogatásról közös közleményt adtak ki. Biszku Béla Kubában Kordon Kairóban Tegnap Kairóban katonai kordon zárta körül az algé­riai, az iraki, a dél-jemeni és a Szíriái külképviseletek épületét. Teherautókon szál­lították el a diplomáciai tes­tületek dolgozóinak holmiját. Líbia már tíz nappal koráb­ban megszakította kapcso­latait Egyiptommal. A kairói lapok támadják a konferencián részt vett ál­lamokat és a Szovjetuniót. Az A1 Ahram szerint a tri- poli értekezlet „a Szovjet­unió ernyője és irányítása alatt” tartották a diplomá­ciai kapcsolatok megszakítá­sa mindenképpen azt mutat­ja, hogy Egyiptom az arab országok egy részének éles elutasítása ellenére tovább kíván haladni a jeruzsálemi találkozóval megkezdett úton. Egyiptomi tájékozta­tás szerint Izrael és Egyip­tom kairói megbeszélése az Egyesült Államok és az ENSZ képviselőinek jelenlé­tében jövő szerdán kezdődik a kairói Mena House hotel­ben. Cyrus Vance küügyminisz- ter kedden újólag az ame­rikai kormány teljes támo­gatásáról biztosította Egyip­tom és Izrael kairói külön- tárgyalásait, bírálta a Szov­jetunió álláspontját és kö­zölte: az Egyesült Államok — a felek kívánságára — kész az eddiginél is nagyobb szerepet játszani a közel- keleti rendezésben. Vance, aki a hét végén újabb közel-keleti körútra indul, sajtóértekezletén „visszavonhatatlan folya­matnak” nevezte az egyip­tomi—izraeli különtárgyalá- sokat. Véleménye szerint a jövő heti kairói értekezlet sikeresnek lesz tekinthető, amennyiben „keretbe foglal­ja a megoldásra váró lénye­gi kérdéseket” és megállapo­dás születik eljárási kérdé­sekben. Genf—SÜLT Tegnap Genfben újabb ta­lálkozót tartott a hadászati támadó fegyverek korlátozá­sáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. A Havannától mintegy har­minc kilométerre levő „Ha­bana Libre” nevű cukornád­feldolgozó központot láto­gatta meg hétfőn délután Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A délutáni programon a ma­Tegnap a kora délutáni órákban befejeződött a bel­ga fővárosban a kilenc közös piaci tagállam csúcsértekez­lete, amelyen külügyminisz­tereik társaságában a fran­cia köztársasági elnök és a másik nyolc ország minisz­terelnöke vett részt. A ta­nácskozás eredményét az el­nöki tisztet betöltő Leó Tindemans belga miniszter- elnök és Roy Jenkins. az európai közösségek bizottsá­gának elnöke együttes sajtó- értekezleten ismertette. Tindemans „aggasztónak" nevezte a nyugat-európai gazdasági helyzetet és hoz­záfűzte: mind a kilenc tag­állam ugyanazon a hajón utazik. Következésképpen a kilenc vezető megállapodott egy úgynevezett stratégiai tervben, amelynek céljai: 1. a termelési koordináció meg­erősítése. 2. a pénzügyi szo­lidaritás megteremtése, 3. a gyár pártküldöttséget elkí­sérte Rafael Francia Mestre kubai mezőgazdasági minisz­ter. Biszku Béla vezette kül­döttség — a nap utolsó prog­ramjaként — este kubai do­kumentumfilmekből összeál­lított válogatást tekintett meg. Közös Piac pénzügyi hatal­mának megteremtése, 4. a strukturális problémák együttes megoldása. A másik konkrét lépés: regonális alapot létesítettek, amelyet 3 évenként állapí­tanak meg, s amely felett a Közös Piac rendelkezik. Eb­ből segítik meg a bajba ju­tott tagállamokat. A követ­kező 3 évre az alap nagy­sága csaknem 2 milliárd dol­lár lesz. A külpolitikai kérdések közül foglalkozott a csúcs- értekezlet a közel-keleti helyzettel,. de semmiféle nyilatkozatot nem adtak ki. Még feltűnőbb, hogy elhatá­rozták: egyetlen szót sem hoznak nyilvánosságra egy másik megvitatott külpoliti­kai problémáról, ez az etióp —Szomáliái konfliktus ügye. volt. Közös piaci csúcsértekezlet Brüsszelben tartja csúcstalálkozóját az EGK. Képünkön: Valery Giscard d’Estaing francia elnök James Callaghan brit mi­niszterelnökkel. (Telefotó - KS) belpolitikai életnek ma az a fő kér­dése, hogy a demokratizáló­dási folyamat gazdasági alapját sikerül-e rendezni, egyszóval a Moncloa Paktum életképes-e vagy sem! Amennyiben a gazdasági krí_ zis elhúzódik, fokozódnak a sztrájkok, kiéleződik a bel­politikai helyzet: akkor a hadsereg feltehetően nem ma­rad tétlen. Minthogy a francoizmusnak nincs tö­megbázisa (a választásokon mindössze kb. 5 százalékhoz jutottak) — bár objektíve le­hetséges — nem a „chilei típusú faiszta fordulat” a fő veszély, hanem az, hogy a tábornokok keresnek egy „erős embert”, — nem elő­ször a spanyol történelem­ben — lefékezik a demokra­tizálódási folyamatot, leszű­kítik a további reformok le­hetőségét. A spanyol játszma tehát még nem ért véget, az or­szág félúton a francoizmus és a polgári demokrácia kö­zött. A helyzet zilált: éles a pártok és az egyes pártokon belül a politikai árnyalatok közötti harc. Madridi isme­rősöm tréfásan így jellemez­te a viszonyokat: „Ha öt ügyvéd tart egy sajtókonfe­renciát, s bejelentik, hogy megalakították a bífsztek- evők pártját, nem lehet tud­ni, hogy öten vannak, vagy ötezren támogatják őket. Le­het, hogy egy asztaltársaság­gal van dolgunk, lehet, hogy tényleg egy párttal.” Az elmúlt két hét esemé­nyei, a Moncloa Paktum kö­rüli viharok és viták, a kor­mány és a paktumot aláíró pártok közötti nyílt összetű­zés t> jelezte, mennyire töré­keny egyezségről van szó, mennyire gyenge alapokon születnek a reformintézkedé­sek, hogy az osztályegyütt­működés és a politikai kom- promisszium között nagy az elvi különbség. És még egyet szeretnénk megjegyezni: úgy gondoljuk, a Moncloa Paktum hátteré­ben az igazi tét az, hogy a tömegek ne mondhassák, hogy anyagilag jobban éltek a fasizmus utolsó tí7, éve alatt, mint most. Gazdasági stabilizáció nélkül tehát nem lehetséges a polgári demok­rácia politikai stabilizálása Spanyolországban. Előző cikkünkben már hi­vatkoztunk Ricardo Love- lace Guisasolával, az SKP Mundo Obrero című hetilap, jának gazdasági szerkesztő­jével folytatott beszélgeté­sünkre. Ö a fejlett tőkés vi­lághoz mérten „barbár kapi­talizmusként” jellemezte Spanyolországot. Ezt a tényt felismerte — az ő szavait használva — a „civilizált burzsoázia”, az a modern monopoltőkés réteg, amelyik a kapitalizmus hosszútávon való fenntartása érdekében változásokat akar, elutasítja a burzsoá diktatúra fasiszta formáját, nyugati típusú pol­gári demokráciát kíván meg­valósítani a monarchia kere­tei között. Korszerűsíteni szeretné a spanyol gazdaságot, ki akar­ja szorítani a konzervatív, a fasizmust képviselő burzsoá rétegeket a politikai színtér­ről. Ezek azok a pontok, amelyek találkoznak a balol- dáli erők érdekeivel, ezért si­került megegyezésre jutni a Moncloa Paktum politikai és gazdasági céljaiban. A legfontosabb most a konszo­lidáció, a demokratikus ered­mények bővítése; személyes meggyőződése azonban, hogy a paktum természetesen egy kapitalista érdekeket védő szerződés, amely azonban teljesítette a baloldalnak azt a követelését, hogy a válság megoldása ne kizárólag a munkásosztályt terhelje. Rö­vid távon együtt haladnak a modem burzsoáziával, a jobboldallal, de útjaik szük­ségszerűen elválnak. Rákér­deztünk : milyen politikai rendszernek tartja a mai Spanyolországot? A válasz: „Burzsoá diktatúra van, ame­lyik demokratikus eszközö­ket kíván használni. Amit eddig elértünk, kevés, nem a legjobbak a feltételeink az osztályharchoz.'’ Vajon a szakszervezetek milyen szerepet játszanak a mai Spanyolországban? A munkásosztály szervezetileg és politikailag ezen a téren is megosztott. A három nagy szakszervezet" mellett lega­lább kétszáz „szakszerveze- tecske” működik, zömmel a trockizmuS, anarchizmus, maoizmus ideológiai talaján. Mi Madridban a legtekinté­lyesebb szakszervezetbe, a Munkásbizottságok Központi Titkárságára látogattunk el. * H Aliaga elvtárs SeratlR a nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár, tagja a Spa­nyol Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának. Róla rö_ viden: csaknem negyven évig élt illegalitásban, közel két évtizedet szenvedett Franco börtöneiben; megme­nekülése után Franciaor­szágban. majd Prágában dol­gozott. Arra kértük, tájékoz­tasson bennünket a szakszer­vezeti mozgalom helyzetéről. Elmondta, hogy szakszer­vezetüknek 1,7 millió tagja van, döntően ipari munká­sok, de parasztok, értelmisé­giek is beléptek soraikba. Madridban, Katalóniában, Baszkföldön és Asturiában a legerősebbek. Az ő szakszer­vezetük tömegbázisa a leg­rosszabban fizetett munkás-, ság. (A Spanyol Szocialista Munkáspárt szakszervezete, az UGT melynek taglétszá­ma 1,5—1,6 millióra tehető; B spanyol a rivalizálás kétségtelenül megvan a két nagy szakszer­vezet között.) meg- osz- tott­sága a burzsoázia malmára hajtja a vizet — jegyeztük meg. önnek mi a véleménye, létrejöhet-e akcióegység egy- egy fontos harci kérdésben? — A demokratizmust mi nem ajándékba kaptuk, hi­szen Franco halála után a Navarro kormány a fasiz­must akarta konzerválni, de ebben megakadályozták a tö­megek. Most megvannak a demokratikus átalakulás fel­tételei, de nálunk is figye­lembe kell venni azokat az ellentmondásokat, amelyek a polgári demokráciát, a munkásosztályt egész Euró­pában jellemzik. Szakszerve­zeti pluralizmus alakult ki, ezt mj nem akartuk. Nekünk, az egész munkásosztálynak az lett volna a jó, ha egysé­ges osztályszervezet jön lét­re, de ez lehetetlen volt. Mégis úgy gondolom, hogy a más szakszervezetekkel va­ló nézeteltéréseink ellenére az akcióegység kialakulhat, létrehozható. Volt rá példa, hiszen a Suarez kormány hi­vatalba lépése után közvet­lenül került sor a merényle­tekre, az ultrák támadásaira és akkor a munkásmozga­lom képviselőire óriási fele­lősség hárult; s mi teljesítet­tük a kötelességünket. A munkásosztály egységesen lépett fel szélsőjobboldali tö­rekvésekkel szemben. A Moncloa Paktum csak általános kereteket biztosít, a munkásosztály érdekeinek védelmére, de nekünk kell elérni, hogy a burzsoázia hit_ szegő próbálkozásai meghiú­suljanak. (A repülőtéri sztráj­kok után néhány nappal a kormány nyíltan meg is kísé­relte kijátszani a paktum alá­íróit azzal, hogy az abban foglalt bérkorlátozó intézke­déseket visszamenőleges ha­tállyal kívánja érvényesíteni. A tervezett intézkedés ellen a paktumot aláíró pártok egységesen tiltakoztak. A szerző.) Most azért harcolunk — folytatta — hogy legyenek megfelelő szervezeteink, amelyek ellenőrzik az egész országban és az üzemekben, hogy a munkáltatók betart- ják-e vagy sem a paktum­ban elfogadott inflációelle­nes intézkedéseket, melyek­nek célja, hogy 1978-ban a bérek 22 százalékkal emel­kedjenek. ugyanakkor az árak növekedése ezt a limi­tet ne haladhassa meg. A munkásosztály áldozatválla­lása azt jelenti, hogy 22 szá­zalékkal nagyobb béremelést nem követel, . de kevesbbel sem éri be. Fábián Péter (FOLYTATJUK) B munkásosztály MOSZKVA Életének 83. esztendejé­ben hétfőn Moszkvában el­hunyt Alekszandr Vaszüevsz- kij, a Szovjetunió marsallja. Vaszilevszkij marsall máraz első világháborúban is részt vett. A szovjethatalom meg­teremtésétől kezdve a Vö­rös Hadseregben szolgált, a századparancsnoki beosztás­tól a honvédelmi miniszter funkcióig terjedő tisztsége­ket töltött be. A második világháború tevékeny részt­vevője, számos szovjet és külföldi kitüntetés birtokosa volt. Vaszilevszkij marsallt kétszer tüntették ki a Szov­jetunió Hőse címmel. HELSINKI Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke. kedden Helsinkiben ta­lálkozott a Finn Kommunis­ta Part vezetőivel. Koszi­gin a Finnország állami függetlensége kikiáltásának 60. évfordulójával kapcsola­tos ünnepségeken részxvevő szovjet küldöttséget vezeti. LISSZABON Mario Soares portugál mi­niszterelnök, kedden a nem­zetgyűlésben megnyitotta a kormánya sorsát eldöntő bi­zalmi vitát: arra kérte a képviselőket. szavazással döntsék el, hogy támogat­ják-e a továbbiakban a szo­cialista párti kormányt, vagy pedig új kabinet alakítását tartják-e célszerűnek. Az elő­terjesztett bizalmi indítvány kiterjed egyúttal a kormány költségvetésére, valamint a Nemzetközi Valuta Alappal további külföldi kölcsönök felvételéről folytatott tárgya­lásaira is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents