Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-07 / 287. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf. 287. sz., 1977. december 7., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tervszerűség a vállalati szervezésben Magyar—burundi külügyminiszteri tárgyalások A tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a mun­kaerő ésszerű kihasználása csakúgy, mint a termelés zavar­talansága vagy a beruházások sikeres lebonyolítása főként a vállalati szervezéstől függ. Ezért kíséri a kormányzat is nagy figyelemmel a szervezési munka helyzetét, s elemzi hibáit, amelyek főként a vállalati önállóság bővülésével váltak felismerhetővé, szinte tapinthatóvá. Az is kitűnt, hogy csak hosszan tartó állhatatos munkával lehet e hibá­két visszaszorítani. Á Minisztertanács legutóbbi ülésén azt állapíthatta meg, hogy bizonyos előrelépés már történt a vállalati szervezés korszerűsítésében. A munka javítását azonban tovább kell fokozni, mert annak üteme nem kielégítő. Főként a válla­latokra vonatkozik ez, de sok még a megoldatlan feladat a szervezőintézetekben, sőt az irányító szerveknél is. Szá­mottevő teendők vannak a szervező'« szakemberek képzé- sébén, a szervezéstechnikai eszközök megteremtésében, és nem utolsó sorban sokat kell még tenni az emberek szem­léletének megváltoztatásáért. A vállalatok egyrésze úgy véli, hogy szervezeti-működési szabályzat kidolgozásával lényegében el is végezte felada­tát. jónéhány helyen még hozzá sem kezdtek az elavult szervezési módszerek, munkavégzési feltételek és körülmé­nyek elemzéséhez, még kevésbé azok javításához, korszerű­sítéséhez. Hazánkban is egyre több számítógépet alkalmaz­nak, ezek a szervezés korszerűsítéséhez is jó lehetőségeket teremtenek, amit azonban a vállalatok egy része nem hasz­nál ki kielégítő mértékben. Pedig magának a számítás- technikának az alkalmazása is nagy mértékű alapozó, elő­készítő szervezést igényel. Mivel ez sokhelyütt elmarad a számítástechnikai berendezések alkalmazása sem érheti el az elvárható szintet. A szervezés legfőbb hibái közé sorol­ható az is, hogy hazánkban a munkásoknak még ma is — mintegy 20 százaléka foglalkozik anyagmozgatással, belső szállítással, vagyis arányaiban kétszer‘annyian, mint az ipa­rilag fejlett országokban. Csak kezdeti eredményeket értek el a munkavégzés műszaki-gazdasági mutatóinak, egyebek között az anyag-, létszám- és munkanormáknak tudományos kialakításába^, célszerű alkalmazásában, jól lehet a mérhető munkanor­mákkal dolgozók arányának romlása 1975-ben megszűnt, s azóta már némi javulás is tapasztalható. A beruházások, rekonstrukciók kivitelezésével összefüggő szervező munká­ban is van már javulás, kedvezőtlenebb a helyzet az elő­készítő szervezésben, és a beruházást követően az össze­hangolt folyamatszervezés kialakításában. A hibák kijavításában, a fejlődés gyorsításában tehát jelentős feladataik vannak az ágazati minisztereknek, akik az utóbbi időben több intézkedést tettek, ezeknek azonban csak egy része bizonyult hatékonynak, mert nem mindenütt tudták biztosítani az intézkedések következetes végrehaj­tását. A kormány elvárja a vállalatoktól, hogy jobb szervező munkával alapozzák meg fejlesztési, beruházási tevékeny­ségeiket, lényegesen javítsák a szervező munka tervszerű­ségét. A vállalatoknak az eddigieknél jóval többet kell ten- niök a szervezői szakapparátus megerősítéséért, nagyobb energiát kell fordítaniok a belső irányítási rendszer kor­szerűsítésére, a munkafolyamatok összehangolására, a mun­kavégzés módszereinek, a munkahely kialakításának terv­szerű fejlesztésére. A szervezőintézeteknek a vállalati szer­vezés tényleges gyakorlati, módszertani és kutatási bázisává kell válniuk. A kormány határozata értelmében a jövőben a Mun­kaügyi Minisztérium egy megalakuló tárcaközi bizottság köz­reműködésével gondoskodik arról, hogy megteremtődjön a vállalati szervező munka és a gazdaságpolitikai célok közötti összhang. Segíti majd a több ágazatot érintő normaadat­rendszer kidolgozását, a bevált hazai és külföldi szervezési módszerek, tapasztalatok elterjesztését, s gondoskodik arról, hogy a vezetők szervezett formában juthassanak hozzá a szükséges ismeretekhez. S. L. Albert Muganga, a Burun­di Köztársaság külügymi­nisztere Púja Frigyes kül­ügyminiszter meghívására hétfőn este hivatalos láto­gatásra Budapestre érkezett, a Ferihegyi repülőtéren a fo­gadására megjelent Púja Éri­gyes, valamint a Külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa. Ott volt Ljbere Ndabakwaje, a Burundi Köz­társaság hazánkban akkre­ditált nagykövete. A Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodó Albert Muganga, a Burundi Köztársaság kül­ügyminisztere tegnap délelőtt a Hősök terén megkoszorúz­ta a Magyar Hősök emlék­művét. A koszorúzást követően a Külügyminisztériumban Pú­ja Frigyes és Albert Mu­ganga között hivatalos tár­gyalásokra került sor. A mi­niszterek tájékoztatást adtak hazájuk fejlődéséről, megbe­szélték az előtérben álló nemzetközi kérdéseket, kü­lönös tekintettel Európára és Afrikára, s megvizsgálták, "hogy miként lehetne tovább­fejleszteni a kétoldalú kap­csolatokat. Délben Púja Frigyes dísz­ebédet adott Albert Mugan­ga tiszteletére a Gellért Szállóban. Délután a Külkereskedelmi Minisztériumban tárgyalásra került sor Bíró József külke­reskedelmi miniszter és Al­bert Muganga között; meg­vizsgálták a gazdasági és kereskedelmi együttműködés konkrét lehetőségeit. Jubilál a Barátság kőolajvezeték Az összes hazai és import kőolaj 98 százalékát csőveze­téken kapják a finomítók, el­sősorban a Barátság-vezeté­ken, amelynek első szakaszát a magyar területen 15 éve, második szakaszát pedig öt évvel ezelőtt helyezték üzem­be — emlékeztetett az évfor­dulókra Zsengellér István ne­hézipari miniszterhelyettes, amikor tegnap a Nehézipari Minisztériumban megnyitot­ta a vezetékrendszert közösen használó öt szocialista ország küldöttségeinek hatnapos olajszállítás-ütemezési érte­kezletét. Az ülésszak első napját a jubileumi megem­lékezésnek szentelték. Az 1959 decemberében kö­tött államközi egyezmények alapján öt szocialista ország — Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — 1960-ban kezdte meg a közös építke­zést, amellyel a világ egyik legnagyobb csővezetékrend­szerét hozták létre — mon­dotta ünnepi beszédében Hangyái János, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt igazgatója. A Barátság I. ve­zetéken tizenöt év alatt Csehszlovákián át több mint 30 millió tonna kőolajat szál­lítottak Magyarországnak, a nagyobb átmérőjű Barátság II. szakasz pedig közvetlenül a Szovjetunióból ugyancsak 30 millió tonnát, tehát annyit mint amennyi az első szaka­szon érkezett. A Barátság vezetékrendsze­ren eddig, mintegy 25 száza­lékkal több kőolaj érkezett az országba, mint amennyit 40 éves fennállása óta ter­melt a magyar kőolajbányá­szat. A növekvő szovjet kő­olaj- és gázszállítások révén korszerűsítjük az ország energiaszerkezetét, fejleszt­jük a vegyipart és a lakosság ellátását. Az országban a több mint 500 ezer személy- gépkocsi, a 2 millió olaj­kályha tulajdonosa, a PB- gázpalackot használó 1,6 mil­lió háztartás, s a vezetékes gázellátásban részesülő, csak­nem 100 város és falu köz­vetlen kapcsolatban van a kőolaj- és földgáziparral, a Barátság kőolajtávvezeték­rendszerrel, és közvetett úton ez a kapcsolat az ország va­lamennyi lakosára kiterjed, hiszen a szénhidrogének fe­dezik a villamosenergiaipar hőenergiaigényének is mint­egy 40 százalékát. Kazincbarcikán KiSZ-védnökséggel épül a Borsodi Vegyi Kom­binát új pvc-gyára, amely évente 250 ezer tonna 50 száza­lékos nátronlúgot gyárt az alumíniumiparnak. A próbaüzem 1978-ban kezdődik Hz állami gazdaságok tevékenységéről Képviselők tanácskozása Pusztakútion Az országgyűlési képvise­lők Szolnok megyei csoport­ja tegnap a Jászsági Állami Gazdaság püsztakürti üzem­egységében tartotta meg az év utolsó ülését. Meghallgat­ták dr. Hegedűs Lajos tájé­koztatóját az országgyűlés soros ülésének előkészítésé­ről, majd két napirendet tár­gyaltak. Megvitatták a 72 ezer hek­táron gazdálkodó és a több mint 2 milliárd forint mező- gazdasági terméket előállító kilenc Szolnok megyei állami gazdaság tevékenységét, amelyről Mészáros Mátyás, az állami gazdaságok megyei főosztályának vezetője tett előterjesztést. A megye zöld­ségtermelésének helyzetéről és az ellátásról Mezei János, a megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője informálta a képviselőket. A testületi ülésen — termékeny vita után — tíz pontból álló aján­lást fogadtak el, amelyet az Állami Gazdaságok Országos Központjához továbbítanak. A zöldségtermelés eredmé­nyes fellendítéséért a képvi­selőcsoport elismerését fejez- tete ki valamennyi érdekelt szervnek és termelő gazda­ságnak. Munkaversenyben Több mint kétmillió facsemete Rákóczifalván, az Egye­sült Rákóczi Termelőszövet­kezetben, az eltelt hóna­pok alatt a közösségért végzett munkák, akciók so­ra - ha csak címszavak­ban említjük is - tekinté­lyes mennyiséget tesz ki. Több százan dolgoztak sza­bad idejükben a szajoli „üvegváros” építésén, sok résztvevője volt az aratási versenynek, minden eddi­ginél szervezettebben ha­ladt a betakarítás és a ta­lajelőkészítés. Külön elismerés illeti .a gyümölcs- és díszfaiskolában dolgozókat, akiknek többsége nő, családanya. Vállalásai­kat nyújtott műszakban, a családtagok segítségével ma­radéktalanul teljesítették. Egy adat: az idén több mint kétmillió facsemetét ültettek ki, 250 ezerrel többet, mint tavaly. A gépműhely szocialista kollektívái ésszerűsítésekkel, újításokkal több tízezer fo­rintot takarítottak meg. Nem maradtak el a munka­versenyben az állattenyész­tésben dolgozók sem: a te­henészeti telep brigádjai a tervezettnél 70 literrel töb­bet fejnek tehenenként. A baromfitelepi dolgozók pél­dául a lúdprogram kereté­ben 44 ezer naposliba előne­velését, 12 ezer tő rzslúd fel­nevelését vállalták többek között. A növénytermesztési ágazat munkásai ötszázalékos többlettermést értek el a frontos, fegyelmezett betaka­rítással, a szemveszteség csökkenésével. Az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi gyáregysé­gében új gyártmányként készítik a laboratóriumokban hasz­nálatos mérőhengereket. Ebben az évben mintegy 25 ezer darabot aHnak át az OMKER-nek. Képünkön Kovács István Sándomé alakítja a láng fölött a mérőhenger kiöntőjét A MINISZTERTANÁCS ÉS A SZOT VEZETŐINEK MEGBESZÉLÉSE Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a Szak- szervezetek Országos Taná­csa főtitkárának vezetésével tegnap megbeszélést tartottak a Parlamentben a kormány és a SZOT vezetői. Áttekin­tették a legutóbbi tanácsko­záson elfogadott megállapo­dások végrehajtását és egyet- értőleg megállapították, hogy a vállalt kötelezettségeket az állami' és a szakszervezeti szervek egyaránt teljesítet­ték. Megvitatták az idei nép- gazdasági terv végrehajtásá­nak tapasztalatait. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának értékelésével össz­hangban megállapították, hogy 1977-ben a nehéz kül­gazdasági feltételek ellenére is elérjük alapvető termelési és életszínvonalpolitikai cél­jainkat. A tanácskozás rész­vevőinek közös véleménye, hogy az 1978. évi népgazda­sági terv megalapozott és re­ális. amely a dolgozók alko­tó összefogásával, szorgalmas és pontos munkájával mara­déktalanul teljesíthető. LOSONCZI PÁL FOGADTA DR. NAHUM GOLDMANT L osonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke tegnap fo­gadta dr. Nahum Goldmant, a zsidó világkongresszus ala­pító elnökét, aki részt vett az országos rabbiképző intézet fennállásának I0§. évfordu­lója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségen. A fo­gadáson jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Héber Imre a magyaror­szági izraeliták országos képviseletének elnöke. MEGEMLÉKEZÉS A MAGYAR SAJTÓ NAPJÁRÓL ötvenkilenc évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Üj- ság. Az évfordulón, amely egyben a magyar sajtó nap­ja. tegnap délelőtt ünnepsé­get tartottak a Magyar Sajtó Házában. Ezután koszorúkat helyez­tek el a Vörös Újság már­vány emléktábláján. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Fodor László osz­tályvezetőhelyettes és Né­meth Jenő alosztályvezető; a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala nevében Várkonyi Péter államtitkár, a Tájékoz­tatási Hivatal elnöke és Lengyel László elnökhelyet­tes; a Népszabadság szer­kesztősége részéről Rényi Péter és Szamosi Károly fő­szerkesztő-helyettes : a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszerveze­tének, továbbá a Művészet’ Szakszervezetek Szövetsége nevében Kimmel Emil és Vas Imre főtitkár; a Magyar Újságírók Országos Szövet­sége képviseletében Király András főtitkár, Komját Irén és Pethő Tibor alelnök he­lyezett el koszorút. A kormány Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége a sajtónap alkalmából foga­dási adott a Magyar Sajtó Házában, amelyen részt vet­tek a lapok és a sajtószervek vezető munkatársai. TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI TANÁCSKOZÁS AZ APRITÓGÉPGYARBAN A jászberényi Aprítógép­gyár és a miskolci Nehézipa­ri Műszaki Egyetem gépész- mérnöki kara között ez év áprilisában létrejött együtt­működési megállapodás le­hetőséget nyújt a gyár mű­szaki. fejlesztési és szerző­dési lehetőségeinek erősíté­sére. Ennek módszereit keresték tegnap az Aprítógépgyárban megrendezett tanácskozás résztvevői, dr. Lévai Imre egyetemi tanár, a kar dékán­jának vezetésével. A résztvevőket Pető Fe­renc műszaki főosztályveze­tő tájékoztatta a gyár profil­járól. gyártmányfejlesztési célkitűzéseiről. EGY MONDATBAN — A magyar és a jugoszláv államvasutak állandó mun­kabizottsága Pécsett tartja 10. ülését.

Next

/
Thumbnails
Contents