Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-06 / 286. szám
A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. december 6. Az önképzés műhelyei Könyvtárak az iskolákban Szinte naponta felfedeznek valami újat a tudósok; a mérnökök, szakemberek létrehoznak valamilyen technikai csodát. Az emberi tudás olyan mértékben növekedik, hogy csak töredékét lehet elsajátíttatni a diákokkal az iskolában. így az oktatásnevelés legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy kialakítsa a tanulókban az olvasás igényét; tiszteletet, bizalmat ébresszen az ismeret- szerzés egyik legalapvetőbb forrása, a könyv iránt. Erre szolgál — Vagy szolgálna — az iskolai könyvtár. A személyi és tárgyi feltételek az esetek többségében ugyanis csak részben adottak. Nyitva: heti öt érában Megyénk középfokú oktatási intézményei közül nyolc középiskolában és három szakmunkásképző intézetben dolgozik függetlenített könyvtáros. A többi iskolában mindössze heti öt-tíz órában van nyitva a könyvtár, s a pedagógusnak ilyen rövid idő alatt többnyire csak arra futja, hogy lebonyolítsa a kölcsönzést. A könyvállomány minden intézményben megfelelő nagyságú, a szakmunkáskép- zőinkban pedig meghaladja az országos átlagot. Minden intézetben tízszer annyi könyv van, mint a tanulók száma. A könyvtárhelyiség nagysága azonban csak néhol éri el az előírt 50—60 négyzetmétert. A Verseghy gimnáziumban például 29, a jászberényi 606-os számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben 18 négyzetméter a könyvtár alapterülete. Ilyen feltételek mellett nincs lehetőség arra, hogy osztályfoglalkozásokat, órákat tartsanak a könyvtárban. A legnagyobb 'könyvállománnyal megyénkben a mezőtúri Dózsa György Mező- gazdasági Gépészeti Szakközépiskola és a karcagi Gábor Áron Gimnázium és Szakközépiskola rendelkezik. A könyvek száma mindkét iskolában eléri a húszezret. A kötetek elhelyezése, rendszerezése a mezőtúri iskolában azonban nem megfelelő. Az intézményben a könyvek hatvan százaléka a felszabadulás előtti időkből származik, nem ritka a muzeális értékű kiadvány, s akad néhány ős- nyomtatvány is. A könyvállomány rendszerezése a múlt tanévben kezdődött el, s az idén folytatódik. A régi kiadványok az iskola dísztermébe kerülnek majd, a könyvtárban pedig azok a kötetek maradnak, amelyek a pedagógusok, s a diákok munkájához nélkülözhetetlenek. A tizenötezer kötetet vagy ennél kevesebbet számláló könyvtárakban kétévenként kell elvégezni az állomány- tisztítást. A karcagi és a mezőtúri iskola kivételével ebbe a kategóriába tartozik a megye összes középfokú oktatási intézménye. Az állománytisztítás azonban jóformán sehol sem történik rendszeresen. Nem is csoda, hiszen az iskolák többségében félfüggetlenített könyvtáros vagy heti pár órában egy pedagógus dolgozik. Másrészt ez a munka nem kevés könyvtárosi szakértelmet kíván. Különböző az iskolákban a beszerzésre fordított összeg is. A megyei átlag 10—12 ezer forint évente, ami mögött azonban óriási ellentétek húzódnak meg. A szolnoki . Varga Katalin Gimnáziumban például az elmúlt évben egy forintot sem szántak könyvbeszerzésre, a jászberényi Lehel gimnáziumban viszont húszezer forintot. A könyvtárállomány gyarapítása mindenütt az iskolavezetés feladata, összegszerűen nincs meghatározva, hogy mennyit kell fordítani beszerzésre, az intézmények vezetősége dönti el mennyiért vásárolnak új kiadványokat, köteteket. A jöv# feladata ; A nehéz körülmények ellenére is javult azonban az utóbbi években az iskolai könyvtárak munkája. Fokozatosan megszűnt a kölcsönzés egyeduralma, ahol lehetőség van rá, meghonosodott a helyben olvasás, növekedett a könyvtárban tartott órák száma. Az iskolai könyvtárakra a jövőben még fontosabb szerep vár. mint eddig. Az új oktatási és nevelési tervek jobban alapoznak a diákok önálló munkájára, a könyvtárakra, mint bármelyik korábbi tanterv. Éppen ezért az iskolai könyvtárak fejlesztése sürgető feladat, több odafigyelést kíván az oktatási intézmények vezetőitől. X. G. Grafikusok seregszemléié Miskolcon A hazai sokszorosító grafika kétévenként sorra kerülő országos seregszemléjére az idén száz grafikus háromszáznál több alkotásából válogatta ki a zsűri 65 grafikus- művész több mint 110 művét. Dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes méltatta a kiállítást, a sokszorosító grafika jelentőségét, majd Bujdosó János, a Borsod megyei Tanács elnök- helyettese adta át a díjakat. A Borsod megyei Tanács nagydíját — a zsűri döntése alapján — Somogyi Győző ‘kapta. Miskolc megyei város Tanácsának díját megosztva Feledi Gyulának s Banga Ferencnek, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa által alapított díjat Valkó Lászlónak; Kazincbarcika Város Tanácsának díját: Bittenbilder Jánosnak; a Művészeti Alap díját: Ágota Margitnak; a KISZ Központi Bizottsága díját: Kovács Tamásnak ítélték. Ugyancsak Kovács Tamás — mint a legjobb alkotásokkal szereplő fiatal grafikus — kapta a Kondor Béla emlékplakettet is. Téli tárlat Kecskeméten A Bács-Kiskun megyei képzőművészet hagyományos Téli Tárlatát vasárnap nyitották meg a kecskeméti Katona József Múzeumban. A kiállításon összesen 33 festőművész, szobrász, üvegművész és grafikus több mint 80 munkájával ismerkedhetnek meg a látogatók. Azoknak a fiatal képzőművészeknek is sok alkotása látható, akik az utóbbi időben tűntek fel tehetségükkel és a megyében telepedtek le. Az ünnepélyes tárlatnyitón Major Imre, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese, a megyei tanács által alapított díjat adott át. Ezúttal három festőművésznek, Bozsó Jánosnak, Diószegi Balázsnak és Bodri Ferencnek. Szombaton, óráról órára Őrjárat a falusi művelődési házakban Négy órakor egy lélek Sincs a tiszavárkonyi utcákon. Azazhogy... a járda menti árkok jegén csúszkáló gyerekcsapat veri föl a csendet: nemrég ért véget a klubkönyvtár gyermekklubjában a Télapó-ünnepség. A klubszobában már az ifjúsági klub néhány tagja üldögél — tv-t néznek, olvasgatnak, beszélgetnek. Váli Mária, a klubkönyvtár ifjú vezetője izgul a klub esti programja miatt. — Télapó-estet rendezünk az ifjúsági klubban is — ajándékozással, tréfás játékokkal, és természetesen táncolunk is. Azért izgulok, mert egy jól sikerült, hangulatos klubest hosszú időre „feldobhatja” a klubéletet... A klubszobával szomszédos könyvtárszobában gyülekeznek a kölcsönzők, Váli Máriának ott akad dolga. Fél órával később hiába nyomjuk Tiszajenőn a klub- könyvtár kilincsét. Az épületben sötét van, a környéken senki. De pár utcával odébb, a kocsma előtt, jókora kerékpárhalmaz. A tiszaugi klubkönyvtár előtt három tizenéves lány tanakodik, hogy vajon „Margitka néni, a gondnok kinyitná-e a klubszobát”, ha szólnának neki. Végül a presz- szó mellett döntenek. Pedig micsoda hangulata van egy meleg, tiszta klubkönyvtárnak! Tiszasason gyülekeznek is a fiatalok benne. Tánczene szól, az előcsarnokban pattog a pingponglabda. Horváth Istvánná klubkönyvtárvezetőnek erre az estére a csöndes ügyelés jutott: a Barátság ifjúsági klubnak önálló vezetősége van — a klubtagoké a „faluház” szombat estére. Szabó Istvánnal és Csató Jánossal, a klub két törzstagjával a könyvtárban beszélgetünk. — Nehéz összehozni egy- egy jó klubestet — mondja Csató János. — Elsősorban azért, mert sokan eljárnak innen dolgozni. A klubtagság 75—80 százalékának nem Sason van a munkahelye. Társa hozzáteszi: — Főleg hétvégeken meg az iskolai szünidőben van klubélet. Ma estére „csak” zenét hallgatni, táncolni, játszani Jöttek össze a tiszasasi fiata. lók. Persze nem ez a „kötetlenség” jellemző azért a klubra: az elmúlt hetekben például ismeretterjesztő előadássorozatot hallgattak végig a tagok. Csépa — fél hét. A művelődési ház és a mozi közös előcsarnokában senki. A művelődési ház épületrésze zárva, a moziteremben 30—40 nézőnek az „Áfonya, a vagány” című filmet vetítik. Az épület előtt három fiatalember — a filmet látták már — jobb időtöltés híján — célba pöknek. Szó, ami szó, nem valami gazdag á község szombat esti kulturális kínálata. Szelevényben szívesen maradnánk. Többen vannak a művelődési házban, mint a szomszédos kocsmában. A jó meleg klubszobában 10—15 féle újságban, folyóiratban lapozgathat, a szomszédos nagyteremben pingpongozhat, aki ráér de nem ér rá most senki, mert — Tisza- várkonyhoz hasonlóan — itt is a Télapót várják. — Kedvezőek az ifjúsági klub működési feltételei — mondja Tatár Sándor, az intézmény vezetője. — A művelődési ház viszonylag jó anyagi feltételekkel rendelkezik — jut a klubra is. Még valami — jó a klub kapcsolata a KISZ-szel, úgyhogy a hétközi kötött foglalkozásokhoz mindig kapunk szervezői segítséget. Különben nem nagy a klubunk — 20—25 törzstagunk van. Tiszainokán és Nagyréven hideg, gondozatlan, következésképp barátságtalan termeket találunk; három-négy fiatallal. Kunszentmárton- ban ehhez képest annyi a különbség, hogy be van fűtve, de a művelődési központ üres. Az ügyeletes népművelő, Széchenyi Valéria mondja: — A tüdőszűrő állomás egy időre a művelődési központ úgyszólván mindegyik helyiségét elfoglalta, az ifjúsági klub csütörtöki és vasárnapi foglalkozásait se tud. juk emiatt megtartani. Kilenc óra — Cibakháza. A televízióban felénél tart a Mattei-ügy című olasz film, a művelődési házban pedig „disco van.” Hegedűs József né, a művelődési ház igazgatónője — noha karszalagos rendezők is vannak — be-benéz a nagyterembe. Az előcsarnokban szeszmentes büfé, a klubszobában játék. — Szeretik a fiatalok ezeket a kéthetenkénti, szombati táncokat . — mondja az igazgatónő. — A tánc szüneteiben mindig igyekszünk egy kis játékot, vetélkedőt belopni — ma este például Gusztáv-filmeket vetítünk. A művelődési házban hétközben 18 klub, tanfolyam, szakkör működik. Mindkét hétvégi napra jut program. Az 5200 lakosú nagyközségben a művelődési ház jól tölti be azt a Szerepet, amelyet hivatott betölteni. Tegyük hozzá, mindössze egy szak- alkalmazottja van — az igazgatónő. Szabó János liuíídmítM7ún Éjféli ösvény Már csak az idősebb generáció emlékeiben él, de minduntalan újra fölidézhető a háború rengeteg, szomorú emléke. A jugoszláv nép fel- szabadulási évfordulójának hetében is ezt idézte Szasa Vuga hangjátéka, amelyet a Rádiószínház mutatott be hétfőn este. A jugoszláv partizánok nehéz sorsát fölvillantó dráma Borút Trekman, a Ljubjanai Rádió és Televízió rendezőjének közreműködésével rangos színházat hozott otthonunkba. Persze ebben része volt a szereposztásnak is. Mensáros László, Tolnay Klári és Mádi Szabó Gábor kitűnő alakítása dicsérhető leginkább. A téma különben a világirodalom egyik sokat és sokféleképpen feldolgozott változata. Hogyan lesz a fiúból apja árulója, hóhéra? Ebben az esetben a gyermeki ártatlanság az áruló. A szlovén kisfiú elszólja magát az ellenséges tiszt előtt; apjának jobb fegyvere van. Az apát elfogják. s fia lesz a'túsz, akinek életben maradásáért a partizánmozgalom szervezője, — az édesapa — kiadja a titkot, amely aztán emberéleteket ont ki. Ez a régmúlt árulás nehezíti, nyugodni nem hagyja a felnőtt fiú életét. Kísért a múlt — vissza-vissza tér a történtekhez, amelyek a fasizmus bűnei. A jugoszláv író szándéka kiviláglik: szabadulni kell a fájó múlttól, azért kell küzdeni, hogy az embertelenség, a háború soha többé ne éledhessen fel. Cigány népköltészet Régi tárgyak új élete Falumúzeum JászalsószenlgYörgyön U j színfolttal gazdagodott Jászalsó- szentgyörgy. Falumúzeum nyílt a községben. A helytörténeti gyűjtemény a falu múltjának tárgyi emlékeit foglalja egy csokorba. A cserépedények, korsók, köcsögök a régi szent- györgyi háztartást, a múltbéli mezőgazdasági eszközök, a paraszti munkát idézik. Á falumúzeum szép darabja a képünkön látható lakodalmi suba. A gyűjtemény összeállítói Jász- alsószentgyörgy írásos emlékeit is felkutatták. Régi könyvek, egyházi iratok, a századfordulót követő évek hivatalos Okmányai is fellelhetők itt. A falu életét korabeli fotókon is bemutatják a látogatóknak. Hosszú évek gyűjtőmunkájának eredménye a falumúzeum, amelynek anyaga a jövőben várhatóan újabb darabokkal bővül. A községi könyvtár, a Hazafias Népfront helyi bizottsága s az iskolák, de a falu felnőtt lakossága is tovább folytatják Jászalsószentgyörgy múltjának kutatását, a múltat megjelenítő tárgyak gyűjtését. A közeljövőben jellegzetes falusi lakószobát rendeznek be a falumúzeumban. A falumúzeum egyik alapítója és a látogatók kalauza: Lukácsi László, a községi könyvtár vezetője A gyűjtemény „gyöngyszeme”, a gazdagon hímzett lakodalmi suba Szerdán este gyönyörű élményeket adott a cigány népköltészetből készült ösz- szeállítás. Csemer Géza avatott ismerősként kötötte csokorba a legszebb verseket, rigmusokat „Elaltat a bánat, a harmat meg felébreszt” címmel. Ezt azért írom le, mert megkezdődött az év rangos műsorainak ismétlése, a „leltár” a rádióban. Ha ez is méltó rá — minden bizonnyal az — ismétléskor ajánlom azok figyelmébe, akik most kihagyták. Röviden ' Csütörtökön hajnalban talán még soha ennyien nem hallgatták a Kossuth rádiót, mint a múlt héten. Érthető, hiszen hangképeket adott a Bolívia—Magyarország VB selejtező labdarúgó-mérkőzésről. Az érdeklődésre jellemző, hogy este ismételték, közkívánatra. Hiába, ez a foci... Hát még ha győz is, továbbjut a világbajnoki tornán a magyar válogatott. Gyermeksorsok a Mit üzen vasárnapi műsorában. Kicsit „visszaköszönő” témák, de szükségesek. Az apa és apai támogatás nélkül felnövekvő gyerekek sorsa sajnos helyenként — sok esetben — aggasztó. Ezért is értelme volt az összeállításnak, amelyben különben egyéb, gyermekekkel összefüggő társadalmi problémák is helyet kaptak. Közelegnek az év végi ünnepek. Szilveszter előtt hallgathattuk meg hétfőn este a tavalyi kabarét. Könnyebb lesz az összehasonlítás majd a mostanival. <SJ>
