Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

IO SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. december 4. A Klapka induló ritmusára tanítja a gépirást a mezőtúri Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskolában Bensei Já- nosné. A zenére való gépelés ugyanis ütemessé teszi a mun­kát. A módszer néni eredménytelen: az iskola tanulói az elmúlt két évben két második helyezést nyertek az országos gépiróversenyen Úttöróközösségek Sajátos mozgalmi formákkal és eszközökkel A MAGYAR Üttörők Szö­vetsége megalakulásától kezdve alapvető feladatának tartotta, hogy cselekvő mó­don vállaljon részt az is­kolai oktató-nevelő munka célkitűzéseinek megvalósítá­sában. Örömmel üdvözölte az általános iskolai nevelés-ok­tatás új tervét is, hisz e do­kumentum megalapozza a fejlett szocialista társada­lom felépítésére képes, azt tudatosan vállaló és a kö­zösségért felelősséget érző közéleti ember nevelését. Egyben biztosítékot ad arra, hogy az iskola a jövőben a jelenleginél szélesebben, tel­jesebben fogja át a gyerme­kek egész napját, egész éle­tét; előtérbe kerülnek a „gyermekközpontúbb” közös­ségi módszerek. Egyre inkább a személyiség egészét érintő komplexebb hatás és értéke­lési rendszer kialakítására törekszik az iskola, és lehe­tőséget ad arra, hogy a gyer­mekek saját közösségüket önállóbban, öntevékenyebben szervezhessék és hatéko­nyabban érvényesüljön a pedagógusok közvetett irá­nyító szerepe. Feladatul tűzte ki az út­törőszövetség, hogy vezető testületéi kísérjék figyelem­mel és segítsék a nevelési­oktatási terv megismerését, bevezetését, folyamatosan elemezzék a tapasztalatokat. Az úttörővezetői tanácsok és elnökségek fordítsanak külö­nös gondot a gyermekek szo­cialista nevelésében érvénye­sülő jobb együttműködés és munkamegosztás újabb lehe­tőségeire és feladataira, és az úttörőszövetség program­jait az új nevelési-oktatási dokumentumok figyelembe vételével alakítsák ki. Az ed­digi jó hagyományokat foly­tatva tartsanak az elnöksé­gek szoros kapcsolatot a mű­velődésügyi szakigazgatási szervekkel. Egyeztessék prog­ramjaikat, közösen segítsék az iskolák és úttörőcsapatok jobb együttműködését az ál­lami és társadalmi szervek hatékonyabb bevonását a gyermekek nevelésébe. Az állami és társadalmi szervek, a fegyveres erők és testületek segítsék elő — ké­ri a Magyar Üttörők Szö­vetségének Országos Tanácsa —, hogy a gyermekek isko­lán kívüli nevelésének fel­tételei továbbjavuljanak, fo­kozzák erőfeszítéseiket an­nak érdekében, hogy a gyer­mekek társadalmi, közéleti tevékenységének keretei bő­vüljenek. Az úttörőcsapatok felada­taként többek között azt is meghatározta az országos ta­nács, hogy a nevelés-oktatás új tervében megfogalmazott alapelvek tükrében a csapat­vezetőségek jelöljék meg to­vábbi feladataikat a tanítási órákon, illetve az iskolán kí­vüli nevelés megvalósításá­ban. Vegyék számba tenni­valóikat a nyitottabb iskola megteremtésében. A kiala­kult sajátos mozgalmi for­mákat és eszközöket alkal­mazva az úttörőcsapatok se­gítsék az elmaradottakat, foglalkozzanak hatékonyab­ban a tehetségek kibontakoz­tatásával és ápolásával. MINDEZ az állami és moz­galmi vezetők — az iskola­igazgatók és csapatvezetők — jó felkészültségével és megfelelő együttműködésével érhető el. Erre vonatkozóan a megyei úttörőszövetség is elkészítette programját, amelynek megvalósítása ha­tékonyan segíti majd az új nevelési és oktatási terv megvalósítását. R. E. Diákok, jubileumi munkaversenyében Szolnokiak és jászapátiak sikere Szeptemberben a Ngy Ok- * tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteleté­re a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépisko­la nevelőtestülete és KISZ- bizottsága, a szolnoki 633-as Ipari Szakmunkásképző In­tézet KISZ-bizotsága jubileu­mi munkaversenyt kezdemé­nyezett az őszi mezőgazda- sági betakarításban részt ve­vő Szolnok megyei középis­koláknak, szakmunkáskép­zőknek. A felhíváshoz 26 kö­zépiskola és 18 szakmunkás- képző csatlakozott. A Szolnok megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztá­lya és a KISZ megyei bizott­sága a közelmúltban érté­kelte a tanulók őszi munka­végzését. A szakmunkásképző inté­zetek közül a szolnoki 605-ös Ipari Szakmunkásképző Is­kola tanulóinak a teljesít­ménye a legmagasabb, alig lemaradva tőlük a kunszent­mártoni 628-as és a török­szentmiklósi 604-es intézetek diákjai következnek. A középiskolák versenyé­ben a jászapáti gimnázium és szakközépiskola az első, a mezőtúri mezőgazdasági szakközépiskola a második, a harmadik és negyedik he­lyen pedig a kisújszállási és a tiszafüredi diákok végeztek. A tanulóifjúság munka­kedvét, a jubileumi munka­verseny eredményeit tükrö­zik a kifizetett munkabérek is. Míg tavaly ősszel 7 millió 255 ezer forint volt megyénk nyolcadikosainak, középisko­lásainak teljesítménybére, ez az összeg az idén megha­ladta a 12 millió 10 ezer fo­rintot. Az őszi betakarítási mun­kálatokban a 25 ezer 265 ti­zenhárom-tizennyolc éves Szolnok megyei tanuló 255 ezer 822 munkanapot töltött a földeken. A nyolcadikosok napi átlagkeresete harminc­hét, a szakmunkástanulóké ötvenkettő, a középiskoláso­ké hatvanhét forint volt. A jubileumi munkaverse­nyen részt vevő valamennyi iskola megkapta a megyei tanács vb művelődésügyi osz­tálya és a KISZ Szolnok megyei Bizottsága elismerő oklevelét. „Ide nekem a csillagokat” A zenében is hódit a sci-fi A fantasztikus' műfaj népszerűségét, komp­lexszé válását jelzi: már a zenében is hódít. A „sci-fi zenének” több áram­lata, irányzata is van. A leg­érdekesebb talán az, amelyet a poznani EUROCON III.-on. az európai sci-fi alkotók és „hívők” nagy találkozóján a magyar delegáció tagjaként Dobos László képviselt. A 25 éves fiatalember konzerva­tóriumot végzett fagottista. A filmgyárban zenei rendező volt, most hangtechnikus. 1974 nyarán Darmstadtban, a zenei fesztivál hathetes elektronikus zeneszerző kur­zusa után úgy érezte: meg­érett az -idő önálló alkotásra. És 1975-ben megszületett a Játék a zongorával. Amit a többi követett. Igen. Elektronikus zene. De hogy lesz ebből sci-fi ze­ne? Dobos László esetében véletlenül. Balettet kompo­nált NDK-beli megrendelés­re. Az ottani koreográfus fe­dezte fel zenéjében fantasz­tikus elemek vannak, más­ként nem is lehet előadni. Dobos László is rájött, igaza van. Attól kezdve tudatosan próbálkozott a sci-fi hatása alatt zenét szerezni. Nem volt nehéz. Tíz éve szenvedélyes sci-fi olvasó, Bradbury a kedvence. Első „direkt” sci- fi zenéjét Frederick Pohl. az amerikai sci-fi írószövetség, az SFWA elnökének buda­pesti látogatása tiszteletére komponálta. Dozvald János fotóművésszel közösen készí­tettek zenés diaporáma mű­sort, amely elnyerte az ame­rikai író tetszését. Később az Ide nekem a csillagokat című, francia no­vellához írt kompozíciót, Dozvald Jánossal pedig már eddig négy műsort állítottak össze. Ezeket Budapesten, a Fiatal Művészek klubjában mutatták be, Poznanban pe­dig részleteket adtak elő. Mégis, mi a sci-fi e zene- számokban? Dobos László szerint: „Soha nem hallott hangok keltése. rögzítése, visszajátszása elektronikus eszközökkel, amelyek képe­sek arra, hogy sci-fi hangu­latot teremtsenek. Ilyet ha­gyományos zenével-énekkel előállítani nem lehet!” Következő tervek? A Kis herceg! Színpadra állítva. A változások, a csillagok zené­jét akarja benne „elkapni”. A lámpaláz még megvan Amikor először kerestem, éppen Leningrádban volt. Az utat a népfront szervezte, ő is jelentkezett. A munka­helyéről szó nélkül engedték el, még jutalomszabadságot is kapott. — Már egy éve, hogy a népfronttal kapcsolatba ke­rültem. Azóta ismerkedem a mozgalom múltjával, jelené­vel — a népfrontos munká­val. Most még eléggé nehéz, bele kell jönnöm. Diós Mária húszesztendős fejőnő a szolnoki Lenin Tsz tehenészetében dolgozik. Di­csérik szorgalmát, szakma­szeretetét. Munkáján kívül a közéletben s tevékenykedik. A 9-es körzet küldötteként rendszeresen eljár a városi népfrontbizottság üléseire. Egy éve pedig már a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának tagja. — Tizenöt éves koromban, amikor arról volt szó, hogy szakmát válasszak, arra gon­doltam, valami olyat kelle­ne csinálnom, amivel azon­nal pénzt is keresek. Öten vagyunk testvérek, édes­anyám a háztartást vezeti, édesapám itt, a téesz rak­tárában dolgozik. Elkelt még egy kis pénz a családnak Ügy lettem fejőnő, hogy a szomszédasszony egyszer megkért, jöjjek be vele az istállóba, segítsek neki. Be­jöttem és itt is maradtam. Ennek már öt éve, azóta a tehenészetben dolgozom. Sze­retem az állatokat, hiszen olyan hálásak, ha gondoskod­nak róluk. Azzal kezdtem a munkát, hogy egy tanfolya­mon megtanultam az alap­fogásokat, a fejőgép kezelé­sét — meg még sok min­den más tudnivalót. Dolgoz­tam, közben hetvennégyben megszereztem a bizonyít­ványt, így hivatalosan is gé­pi fejő lettem. — Kilencen dolgozunk a fejőbrigádban. Naponta két­szer fejünk, reggel fél öttől kilencig, délután pedig fél háromtól öt óráig tart a szol­gálat. Természetesen ez ér­vényes vasárnapra és ün­nepnapra is. Ügy megszok­tam már ezt az időbeosztást, hogyha szabadságon vagyok, akkor is kipattan a szemem hajnali négykor. Jelenleg öt­venkét tehenem van. Ügy is­merem őket, mint a tenye­remet. Ha már nem úgy mozdulnak vagy állnak, ahogy szoktak, tudom, mit kell tennem. A legkedvesebb a 961-es. Azért szeretem, mert naponta átlagban 18 li­ter tejet ad. ö a legjobb az én „csoportomban. Szakmai tudását, hozzáér­tését néhány versenyen már kamatoztatta. A tavaly meg­rendezett országos fejőver­senyen a szolnoki csapat — amelynek tagja volt Diós Má­ria is — a második lett. összetettben az ötvenhat ver­senyző között a nyolcadik helyet szerezte meg a szol­noki lány. Az idei megyei verseny is sikert hozott szá­mára: a sajtáros fejésben a harmadik helyezést érte el. — Megmondom őszintén, nem voltam soha olyan mozgolódó típus. Valahogy mindig lámpalázam volt, amikor több ember előtt csak egy szót is kellett szól­nom. Ez egy kicsit változott, amikor a KISZ-szervezettől munkát kaptam. Nem volt nehéz a feladatom: a kör­nyezetemben dolgozó fiata­lokat kellett mozgósítanom egy-egy taggyűlés vagy ün­nepség előtt. Két éve a téesz párttitkára megkeresett, és kérdezte, lenne-e kedvem a népfrontban dolgozni. Hal­lottam, hogy létezik ilyen mozgalom, de ennél többet sem tudtam róla Biztatott a párttitkár, hogy nem kell megijedni, nem ördöngős munka az. Meggyőzött. Ta­valy óta én képviselem a 9- es körzetet — a Pletykafalu lakóit — a városi népfront­bizottság ülésein. — Most még csak figyelek, tanulok egy-egy ülésen. Ed­dig még nem szóltam hoz­zá, pedig érdekes témákról beszélgettünk, például a ci­gányság helyzetéről, a kör­nyezetvédelemről, a kereske­delmi ellátásról, a városfej­lesztésről. De hiába, a lám­paláz még megvan... Sok segítséget kapok a városi tit­kártól. Ha valami nem vi­lágos, bemegyek, megkérde­zem, szívesen elmagyarázza a dolgokat. Kaptam tőle könyveket is, hogy minél többet tudjak meg a népfront történetéről. Jár havonta a Népfront című lap is, abból a legfrissebb eseményekről értesülhetek. — Régóta foglalkoztat egy dolog. Mi itt lakunk az Abo- nyi úti vasúti felüljáró mel­letti utcában vagy negyven családdal együtt. Beszélget­tünk a szomszédokkal, hogy kellene ide egy tej- és ke­nyérbolt. Kilométereket kell gyalogolnunk, ha valamit vásárolni akarunk. Az Abo- nyi úti üzletbe járunk, mert a téglagyáriban szinte sem­mit nem árulnak. Gondoltam már arra, hogy felkeresem a tanácstagunkat, és együtt csinálunk valamit ebben az ügyben. De már megfordult a fejemben az is, hogy egy népfrontbizottsági ülésen mondom el a problémánkat. — Nagy meglepetés volt, amikor értesültem arról, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja lettem. Miért pont én, aki még alig kóstoltam bele eb­be a munkába, nem csinál­tam semmi kiemelkedőt... Megijedtem, de megvigasz­taltak — más sem úgy szü­letik, hogy mindent tud. Amikor először beültem a többi megyei küldöttel az országos ülésre, alig mertem szétnézni. Ügy mondták, én vagyok a legfiatalabb. Igyek­szem majd ezután jól dol­gozni, a bizalmat megszol­gálni. Annak örülök, hogy nem hagynak magamra, se­gítenek a népfront városi, megyei vezetői és munkatár­sai is. — szekeres — A nyíregyházi majorettek Ebben az esztendőben aa egész ország megismerkedett a nyíregyházi majorett- csoporttal. Hazánkban ez az egyetlen ilyen jellegű együttes, amely a szabolcsi Ifjú Gárda zenekarral együtt az ünnepségek üde színfoltja. A debreceni virágkarnevál nagydíját is ők nyerték, de tapsolt nekik a főváros népe is. A budai várban rendezett parádén ezreknek szerzett örömet a csapat. De szerepeltek Veszprémben az Ifjú Gár­da országos szemléjén, Zánkán, Pápán, (Szolnokon is láthatták őket. Szerk. meg­jegyzi felléptek a magyar—szovjet—cseh­szlovák határtalálkozón a Kárpáton-túli Területen. Nyíregyházi ünnepségek ma már elképzelhetetlenek a majorettek nélkül. A csoportban közreműködő leányok is­kolások. Többségük gimnazista, de a két „mini-majorett” még csak általános isko­lás. Műsoruk sokszínű. Vonulnak, de köz­ben francia minta szerint különböző alakul latokat is bemutatnak. Világoskék ruhájuk, aranysújtásaik csak emelik a derűs lát­vány szépségét. A sikeres hazai bemutat­kozások után a jövőre már külföldi meghí­vásuk is van, testvércsapatuk, a csehszlo­vákiai Cheb leányai hívták meg őket kö­zös találkozóra. A majorett-csoportot a megyei KlSZ-bi- zottság és a szakszervezetek megyei taná­csának művelődési háza patronálja. Az If. jú Gárda fúvószenekarral együtt a fenntar­tásukról is gondoskodnak. Az őszi-téli idő­szakban új gyakorlatokat tanulnak és kon­díció-edzéseket tartanak. Mert a látvány szép. de csak kevesen tudják: erő, ügyes­ség, kitartás kell az olykor több kilométe­res vonulásokhoz, a szép testtartáshoz, a koncentrálást kívánó alakzatok bemutatá­sához. (burget)

Next

/
Thumbnails
Contents