Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-31 / 307. szám

1977. december 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MUNKÁSŐRSÉG MÁSODIK SERLEG Kevesen gondolnák, hogy kihalóban lévő szakma az üvegeseké is, hiszen a korszerű építke­zések egyik jeiremzője a nagy üvegfelületek felihasználása. Egyre több a dolga a Szolnoki Építő, Javító és Szolgáltató Vállalat kilenc üvegező szakmunkásának is, akik pedig a Tisza Szálló rekonstrukciója, és a szandaszölősi új óvoda munkái mellett még üvegcsiszolással is foglalkoznak JŰ ÜTŐN II MEZŐHÉKI TÁNCSICS Ám mindezzel együtt hiba lenne lebecsülni a növény­termesztés eredményeit. Már csak azért is, mert hektáron­ként 52 mázsa búzát- 88 má­zsa fűszerpaprikát, 400 má­zsa cukorrépát, 20 mázsa szóját és 21 mázsa repcét ta­karított be a tsz. A hoza­mok azonban önmagukban csalókák, nézzük meg tehát a legjobb mutatót, a jöve­delmezőséget. A főbb növé­nyeket és állatokat vizsgálva: a gazdaság minden mázsa búzán 120 forintot kersett,. a paprikán 180, a repcén' 200 forint volt a haszon má­zsánként. A lámpázott, fel­dolgozott árutojás darabja 15 fillér jövedelemhez jut­tatja az üzemet, a 130 ezer pecsenyeliba kilójával két fo­rintot keresett a tsz. A ser­tések kilónkénti haszna el­érte a négy forintot, a hús­marhákért kapott ár pedig meghaladta a kilónkénti negyvenkét forintot, igaz, ezen az ágazaton jövedelem még így is csak alig-alig van. A legjobb mutató, írtuk a jövedelmezőségről korábban, s nem cáfolásképpen, de a helyzet jobb mgeítélése vé­gett ide sorakoztatunk né­hány jelentősebb költséget is. Ugyanis az előbb említett jövedelmek. hol áttétele­sen, hol közvetlenül, más­képpen is alakulhatnának, ha a fokozott termelésnöve­kedést nem követné a fo­kozott befektetés. Tudniillik a mezőhéki Táncsics Tsz az egy évvel korábbihoz képest 1977-ben hárommillióval köl­tött többet műtrágyára, két­millióval fizetett többet a Vegyszerekért és 1,5 millió forinttal nagyobb értékben vásárolt alkatrészeket. S bi­zony ezek a költségnöveke­dések többnyire nem álltak arányban a nagyobb fel- használással. azaz magya­rul : drágább lett a műtrá­gya, a vegyszer, a gépalkat­rész és még sok minden egyéb. Szervezés, szervezés, szervezés Mit lehet itt tenni? Elő­ször ■ is az előbbieket tény­ként elfogadva, még olcsóbb termelésre, illetve feldolgo­zott, vagyis nagyobb értékű termékek előállítására kell törekedni. A Táncsics Tsz- ben mindkét lehetőséggel próbálkoznak. Az üzemszer­vezés, a munkafegyelem erő­A munkásőrség megyei zászlóaljai és századai között hosszú évek óta szocialista munkaverseny folyik. Az el­ső helyezett jutalma egy szép mívű vándorserleg. Amelyik egység háromszor elnyeri, annak véglegesen tulajdoná­ban marad. Az első serleg így került 1971-ben a Szol­nok városi F. Bede munkás- őr zászlóaljhoz. A második serleg végle­ges birtoklására sokan ké­szülnek. A kunszentmártoni járás munkásőrei már két­szer elnyerték, a Szolnok városiak egyszer, a tiszafü­rediek ugyanúgy, s most, az 1977. évi szocialista munka­verseny megnyerésének mél­tó jutalmaként a szolnoki járás Bem József munkásőr zászlóalja — szintén máso­dik alkalommal birtokolja, övék lesz véglegesen? Ki tudja, hiszen ahhoz jövőre is a jók között a legjobb­nak kell lenniük. A lelkesedés az önbizalom azonban egymagában kevés. Az ideinél is jobb munka kell a serleg végleges bir­toklásáért mind a testület­ben, mind azokban az üze­mekben, gazdaságokban ahol a zászlóalj munkásőrei dol­goznak, s amellett a példa­mutató közéleti tevékenység sem hiányozhat. S az idei szint túlszárnyalása sem könnyű. A harckészültségi feladat jó végrehajtásához például a személyi állomány 95 százalékának megjelené­se a követelmény. A szolno­ki járási zászlóaljnál ez az arány az idén megközelítet­te a 99 százalékot. Percnyi pontossággal teljesítették fel­adatukat a munkásőrök az ügyeleti szolgálattól kezdve a riadón való megjelenésig. A kiképzési feladatok ma­gasszintű elsajátítására vall ez, hiszen nem egy sűrűn lakott körzet munkásőreinek összefogásáról van szó, ha­nem a megye legnagyobb já­rása zászlóaljának harcálla­potba való helyezéséről. A normaidő betartása, a szer­vezettség. a fegyelmezettség jellemezte a zászlóaljat. Nem csoda, hogy a megyei pa­rancsnokság úgy ítélte meg, hogy kiválóan hajtották vég­re feladatukat. A törzsveze­tési gyakorlatot is kiváló ér­tékeléssel zárták. A kiképzési feladatok 56 százalékát munkaszüneti na­pokon sajátították el a szol­noki járás munkásőrei. ön­zetlenségükre. férfias helyt­állásukra bizonyság emel­lett sok egyéb tény is —, többek között az. hogy az idén száznyolcvannyolcan kaptak dicséretet. Politikai tisztánlátásuk, közéleti tevé­kenységük erősítését jól szolgálja az, hogy az állo­mány 86 százaléka részt vesz a pártoktatásban. Az utánpótlással sincs gond. A munkásőrség vonzó hatása a pártonkívüliek kö­rében is érvényesül. A mun- kásőrjelöltek többsége fiatal, s 48 százalékuk pártonkívü- li. — Egyik legszebb és leg­fontosabb feladatunk —, mondja Dózsa Ferenc zászló­aljparancsnok, hogy ezeket az elvtársakat kommunista emberré formáljuk. Kiképzésük terv szerint, lemorzsolódás nélkül való­sult meg az idén. S ami a testület személyi állományá­nak távlati utánpótlását il­leti : Martfűn, Nagykörű­ben, Kenderesen és Kunhe­gyesen munkásőr úttörőra- jok kezdték meg munkáju­kat. Az első helyezés eléréséért kibontakozott erőfeszítésnek nagy lökést adott a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 60. jubileumára szerve­zett emlékverseny, melyben megyei első lett a szolnoki sítése lassan már frázissá koptatott fogalmak, de nem azért mert nem érvényesek, hanem azért, mert sokhe­lyütt még mindig csak be­szélnek róluk. Vajon azt a traktorost, gépszerelőt, és még sorolhatnánk, aki nyolc hétig képes feláldozni egyet­len pihenőnapját: a vasárna­pot, meg kéll-e,győzni ar­ról, hogy jobban kell dol­goznia? Ehelyett arról kell gondoskodni, hogy ilyen ál­dozatokra ne legyen szük­ség. Lehetséges ez? Igen, hi­szen például a Táncsics Tsz gépeinek a valósághoz ké­pest négyszeres az elméleti teljesítőképessége. Ha en­nek. a számításokon alapuló kapacitásnak csak a felét si­kerül átültetni a gyakorlat­ba, akkor már nemhogy a szabad vasárnap, de a sza­bad szombat se álom. Visszatérrve a nagyobb ér­tékű termékek . előállítására: az üzemnek saját vágóhídja van, amely 8 ezer sertést dolgoz fel évente. A tojás exportcsomagolásban hagyja el a gazdaságot, de említ­hetjük a gazdaság évi 1600 vagon abrakot előállító saját takarmányüzemét is. Ami a jövőt illeti: a tsz paprika- és zöldségszárítót épít. Bizo­nyára az évi 4—500 vagon terméket előállító üzemnek is jelentős szerepe lesz ab­ban. hogy a mezőhéki Tán­csics tovább haladhat a meg­kezdett jó úton. Braun Ágoston járás martfűi százada har­madik szakaszának első raja. A zászlóalj legjobb száza­da 1977-ben a tiszaföldvári lett, a zászlóalj legjobb sza­kasza pedig a martfűi szá­zad 3. szakasza. A munkásőr zászlóalj éves munkáját tegnapelőtt érté­kelte a járási párt-végrehaj­tóbizottság. Zárszavában jog­gal állapította meg Nádas Józsaf, a járásj pártbizott­ság első titkára, hogy a zász­lóalj a kiképzési feladatát október jegyében és szelle­mében igen eredményesen hajtotta végre. Hozzásegítette ehhez a te­rületileg illetékes pártbizott­ságok és pártszervek ellen­őrző és hatékonyan segítő munkája. S. B. Biztonságosabb, kényelmesebb utazás A MÁV 1978. évi tervei Mini bank Alattyánban A személyszállítás minősé­gének javítása, az árufuva­rozási igények mind telje­sebb kielégítése áll a MÁV 1978. évi tervének közép­pontjában. A vasúti közlekdés válto­zatlanul számol az utasfor­galom — főleg a belföldi rö­vidtávú utazások — csök­kenésével. ugyanakkor vi­szont az átlagos utazási tá­volságok, valamint a nem­zetközi és a hétvégi turisz­tikai utazások növekedésé­vel. Ennek megfelelően 321 millió utas elszállítására ké­szülnek fel. A személyfor­galomban nagyobb gondot fordítanak a szolgáltatások minőségére. a zsúfoltság csökkentésére, az utazási se­besség növelésére, valamint a menetrend betartásának és a kulturált utazás feltételei­nek javítására. Arra’ töre­kednek, hogy a vasutat igénybevevők gyorsabban, kényelmesebben érhessenek célhoz. Felülvizsgálják. s ahol szükséges, bővítik a Sízemélypénztári szolgálatot, több figyelmet fordítanak az utastájékoztatásra, az ülő­hely biztosításra. Az állóeszköz fejlesztési terv összeállításánál alap­vetően az V. ötéves tervben tételesen előírt korsz'erűsíté- si és járműbeszerzési prog­ramot vették figyelembe. A rendelkezésre álló 8,3 milli­árd forintnak több mint a felét, 4,3 milliárd,ot a háló­zat fejlesztésére fordítják. Az összegből például 328 ki­lométer vasúti pályát kor­szerűsítenek. s 537 csoport­kitérőt cserélnek ki. A forga­lomirányítás további kor­szerűsítése érdekében bizto­sító berendezéssel látnak el újabb 13 állomást, 112 kilo­méter hosszban térközbizto­sítót, 75 vasúti átjáróban au­tomata fénysorompót szerel­nek fel. A járműállomány 70 villamos és dízelmozdonnyal gyarapodik. Az anyagi lehe­tőségektől függően az igé­nyekhez képest kevés, 134 személykocsit és 1420 teher­kocsit szerez be a MÁV. Az 1,2 milliárd forintos válla­lati beruházást a vasútüzem fejlesztésére, a nehéz fizikai munka gépesítésére- vala­mint szociális és munkavé­delmi célokra fordítják. A lakosság régi kívánsá­gát teljesítik Alattyánban a takarékszövetkezeti kiren­deltség létrehozásával. Az ügyfélváróból, felvéte­li térből és irodahelyiségből álló létesítmény 300 ezerfo­rintos költséggel épül az Al­só-Jászsági Takarékszövet­kezet beruházásában, a kö­zös tanács építőbrigádjának kivitelezésében. Építését 1978 elején kezdik el. A Műszeripari Kutató Intézet mérnök-kollektí­vája kísérletképpen kialakított egy úgyneve­zett mikroprocesszoros kazánfelügyeleti rend­szert. A berendezés prototípusát a Fővárosi Távfűtő Művek Központi ügyeletén helyezték üzembe. Hiba esetén az URH-láncon vészje­lek érkeznek a központba. A csaknem 10 ezer 400 hektár földön gazdálkodó mezőhéki Táncsics Termelő- szövetkeztben az 1976-os aszály ellenére szép ered­ményeket értek el a növény- termesztésben. A szakembe­rek' ennék ellenére sem vol­tak elégedettek, hiszen a tervtől — amely egyébként meglehetősen feszített volt — elmaradtak. Az állatte­nyésztésben a termelési ér­Tovább btfvíil a feldolgozott termékek sora ték 15 százalékos növekedé­se hozott „gyógyírt” számuk­Vezet az állattenyésztés Miért kellett ezt most megemlíteni? Azért, mert az 1977-es esztendő munkáját alapvetően az előbbi két té­nyező határozta meg. Az ál­lattenyésztésből már nem le­hetett többet kihozni — ez­ért itt szintentartásra töre­keditek — a növénytermesz­tésben viszont 1976-hoz ké­pest húsz százalékos, azaz 17 millió forintos többlet árbe­vételt terveztek. A végered­mény: a növénytermesztés­ben húszmilliós illetve csak­nem harmincszázalékos volt az emlkedés. Ezzel együtt viszont tévedés lenne azi hinni, hogy az állattenyész­tés szerepe egy pillanatig is csökkent volna, hiszen a má­sik ágazat a dinamikus fej­lődés ellenére se éri el az állattenyésztés termelési értékének hetven százalé­kát. Ez azonban nem baj. sőt előnyös, hiszen így — a nö­vénytermesztési túlsúllyal dolgozó üzemekkel szemben — jóval stabilabb a gazdál­kodás. Az állattenyésztés mi­lyen eredményeket mutat­hat fel? A Táncsics Tsz ser­téstenyésztése az országos átlag felett áll, hivatalos ki­mutatások szerint a rangsor­ban az első tíz között van. Baromfitenyésztése bárhol a világon megállná a helyét, hiszen tyúkonként évi 272 tojasi. adnak el, s azt se mondhatja el magáról sók gazdaság, hogy a húsmarhái­nál kilencven százalékos a megtermékenyülés. A több százezer kiváló minőségű pecsenyekacsát évek óta fer­tőzés nélkül nevelik. R költségek ellenére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents