Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-01 / 282. szám

1977. december 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 LENGYEL VENDÉGEK MEGYÉNKBEN A megyei tanács épületé­ben tegnap délelőtt lengyel vendégeket fogadtak. A Szol­nok megyei képviselőcsoport tevékenységéről a megyei ta­nács elnöke, dr. Hegedűs La­jos tartott tájékoztatót. Ezt követően Szolnokkal ismer­kedtek a lengyel szejm de­legációjának tagjai: Kazi- mierz Szvitala, a Szejm Iro­da vezetője; Vojciech Pop- kowski, a Szejm Munkairo­da igazgatója; Gerard Puš­ko wa, a LEMP KB Szejm Iroda főfelügyelője; Alojzi Kwarcinski, a Jogi Iroda fő­szakértője és Wojciech Sa- lapski, nagykövetségi attasé. A kedves vendégeket elkí­sérte dr. Törőcsik Gábor, az Országgyűlési Iroda vezető­je; dr. Szurovszki Oszkár, az Országgyűlési Iroda munka­társa; Zsovák László, a Szol­nok megyei pártbizottság osz­tályvezetője, és Oláh János, a HNF megyei bizottságának titkára. A delegáció ebéd után Üjszászra, a Szabadság Tsz-be látogatott, s megis­merkedett a közös gazdaság­ban folyó munkával. Karcag és Kisújszállás közlekedési rendje ■ Aíffi ‘ Ülést tartott a megyei KBT elnöksége Tegnap, a Szolnok megyei KBT elnökségi ülésen két vá­ros: Karcag és Kisújszállás Közlekedésbiztonsági Taná­csának elnöke számolt be az elmúlt kétévi munkájukról. Részletesen szóltak a szer­vezeti kérdésekről, a szakbi­zottságok működéséről, a közlekedési ismeretek ter­jesztésében vállalt tevékeny­ségükről, az iskolai KRESZ- oktatás emelkedő színvona­láról, az érdeklődéssel kísért vetélkedőkről, az ügyességi autó- és motorversenyek szervezéséről, a már hagyo­mányosnak mondható Vezess baleset nélkül mozgalomról, amelyhez mindkét város szinte valamennyi vállalata, szövetkezete csatlakozott. A tanácskozás középpontjába azonban a közúti balesetek alakulása, elemzése és az okok kutatása került. A karcagi KBT elnöke többek között elmondta, hogy 1970-től 76-ig igen kedvező­en ítélhették meg városuk közlekedési rendjét. Abban az . időszakban a balesetek száma évről évre csökkent. 1976-ban azonban negatív előjelű változás történt, az idén pedig tovább emelkedett (25 százalék) a baleseti gra­fikon. A balesetek közül kü­lönösen a halálos kimenetelű karambolok aránya magas. A közúti balesetek elemzése, és a helyre, időszakra bon­tott vizsgálatok során kide­rült, hogy a 4-es főút Kar­caghoz tartozó szakaszán történt a súlyos következmé­nyekkel végződő összeütközé­sek több mint 50 százaléka. A balesetet okozók között a személygépkocsi-vezetők és a kerékpárosok járnak az élen. A legveszélyesebb nap a péntek (utána a szombat) a legkritikusabb napszak 12-től 17 óráig tart. Nem öncélúak voltak ezek a vizsgálatok. A fokozott ellenőrzést a jövő­ben arra a helyre és arra az időre összpontosítják majd, ahol és amikor leglabilisabb a közlekedés biztonsága. Ez is a balesetek megelőzésének egyik módja. Éjszaka is A jászberényi Lenin Tsz- ben befejezték az őszi mély­szántást. A gazdaság 750 hektár földjén végezték el ezt a fontos munkát. A fel­ázott talaj miatt az elmúlt napokban éjjel dolgoztak, amikor a gyengén fagyott Kisújszállás baleseti sta­tisztikája az idén kedvezőbb képet mutat mint a karcagi. Azok közé a ritka települé­sek közé tartozik a megyé­ben, amelynek útjain csök­kent a karambolok száma. A városi KBT elnökének ennek ellenére voltak aggályai: „A közúti fegyelmezetlenségek — bár semmiféle grafikon szerint nem tartjuk számon — megítélésünk szerint egy­re gyakoribbak. A közleke­dők egy része nem tartja tiszteletben, fittyet hány. a közúti jelzőtáblákra: behajt a tilosba, parkol a „megáll­ni tilos” jelzőtábla alatt és legfeljebb fékez a stop táb­lánál. A városon keresztül utazók (száguldók) elég sok gondot okoznak. A jól kiépí­tett széles út csábítja a se­besség megszállottjait”. A reális és önkritikus be­számoló említést tett arról is, hogy egyelőre még nem elég aktív Kisújszállás Közleke­désbiztonsági Tanácsának tagsága. Keresik a megol­dást, hogyan lehetne rend­szeresebben és kiterjedtebben bevonni a tagokat az elle­nőrző munkába — minden­kit elsősorban a saját mun­kahelyén. Valamennyien, kik a vitában szót kértek, egyet­értettek azzal, hogv különö­sen a munkahelyen lehet so­kat tenni a közlekedés és a forgalom biztonságáért. Az autóklub megyei szervezete elnökének elgondolkodtató véleménye szerint az ország­út morálját a hivatásos gép­kocsivezetők döntően befo­lyásolhatják. Ott, ahol a hi­vatásosok közlekedési erköl­cse magas színvonalú, többé kevésbé rend van a közuta­kon. Hogyan lehetne ezt el­érni? Szerinte például azzal is, hogy azokon a munkahe­lyeken, ahol már tíz gépko­csivezetőnél többet foglalkoz­tatnak, megszervezik az isko­larendszerű oktatást, tovább­képzést.' Természetesen ez csupán kis részletkérdése a balesetek megelőzésének. dolgoztak föld „elbírta” a nehéz mun­kagépeket. Cukorrépát több mint 300 vagonnal szállítottak eddig a cukorgyárba, az átadásra váró további 150 vagon cu- kornakvalót a prizmákból szállítják a feldolgozó üzem­be. Növekszik a géppark A kisújszállási Nagykun Termelőszövetkezet az idén 18 millió forintot költött gépvásárlásra. A rizstelep- építő földmunka gépsor 12 millió forintba 'került, de vá­sároltak teherautókat, pót­kocsikat, betakarító- és vető­gépeket is. Lendületben A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának kisúj­szállási és mezőtúri üzeme november 7-én teljesítette éves tervét, a többlet terme­lés értéke már mintegy 10 millió forint. A szászberki gyáregységben az év végéig teljesítik a 70 milliós árbe­vételt. A ‘két szolgáltató üzemben: Törökszentmikló- son és Kunszentmártonban pótvállalásökkal érik el, hogy december végéig teljesíteni tudják a 200 milliós árbevé­teli és a 20 milliós nyere­ségtervet Több volt a vendég mint a hazai lakos Idegenforgalmi gyorsjelentés Több külföldi látogatott az idén október végéig hazánk­ba, mint az ország lakosai­nak száma. — több mint 11 millióan lépték át ez idő alatt határainkat. Az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács most elkészült gyorsmérlege szerint a tíz hónap alatt 25 százalékkal — mintegy 2,2 millióval — több külföldi ér­kezett hazánkba, mint az el­múlt év azonos időszakában. A külföldiek közül hat és félmillióan turistaként léptek az országba, vagyis — az át­utazókkal és kirándulókkal szemben — hosszabb, rövi- debb időt nálunk töltöttek. A szocialista országokból 5 millió 654 ezren érkeztek, 36 százalékkal többen, mint ta­valy, a tőkés országókból viszonylag mérsékelt a növe­kedés üteme, mindössze 6 százalék. A turisták összesen 40 millió éjszakát töltöttek el hazánkban, 17 százalékkal. 5,8 millióval többet, az el­múlt évinél. A magyar lakosság is ki­vette részét az idegenforga­lomból, tíz hónap alatt csak­nem 4 millióan utaztak kül­földre, 625 ezerrel többen, mint tavaly. Hárommillió 656 ezren a szocialista or­szágokat választották úticé­lul. 293 ezren pedig a tőkés országokat keresték fel. A nemzetközi idegenforga­lomból származó devizabe­vételek összességében meg­közelítették a 4,7 milliárd forintot — ez 15 százalékos növekedést jelent, az idegen­forgalmi kiadások összege pedig 2,8 milliárd forint, 20 százalékkal több. mint az el­múlt évben. A tiuaföldvóri Lenin Termelőszövetkezet l-es számú tehenészeti telepén 540 tehenet gondoz­nak hagyományos, kötött tartási rendszerben. A gondos, szakszerű takarmányozás tette lehe­tővé, hogy az országos átlagnál évi 400 literrel több tejet ad egy tehén, és így éves tervüket — 1 millió 700 ezer liter — már október 25-re teljesíteni tudták a szövetkezet szarvasmarha­gondozói Gazdasági érzékcsalódások A könyvtárat megtöltő sta­tisztikai kiadványok, a mil­liónyi adat közül, egyetlen számra figyel leginkább az ország: a fogyasztói ár ala­kulását jelző indexre. S egy­ben a legvitatottabb adat is, sokan tapasztalataikra hivat­kozva kétségbe vonják az ár­index megbízhatóságát. Az árindex hamis, vagy a tapasztalataink csapnak be bennünket? Az áralakulás mérése nem olyan egyszerű, mint mond­juk a lakosság számának, át­lagos életkorának vagy a bé­rek és jövedelmek alakulásá­nak számbavétele. De a ma­gyar statisztikai módszer korszerű, az ismert külföldi árindex számításokkal ösz- szevetve is igen megbízható. Felöleli a fix áru termékek és szolgáltatások teljes kö­rét. (összes vásárlásaink fe­le rögzített áras termék.) A nem fix áru termékek és szolgáltatások áralakulását pedig több, mint 2300 jellem­ző termék ármegfigyelése alapján határozzák meg. A Központi Statisztikai Hi­vatal 180 dolgozója, folyama­tosan, a hónap különböző napjain végzi az árfelírást. (A piacok ármegfigyelésében a tanácsok megbízottai is részt vesznek.) Egy-egy kije­lölt termék árát 50—100 üz­letben jegyzik fel. Az ármeg­figyelés összesen több mint 3000 üzletre terjed ki. A fel­jegyzések alapján havi átlag­árat, majd 120 termék- és szolgáltatáscsoportban árin­dexet készítenek. Ezek után készül el az oly gyakran vi­tatott országos áralakulási mutató. Az árindex valóságos vál­tozásokat jelez. Az egyéni, a családi tapasztalatok azonban többnyire eltérnek a statisz­tikai átlagtól, mert gyakorla­tilag minden család eltérő módon költi el jövedelmét. A családi fogyasztás sajátos szerkezete a családtagok élet­vitelétől. a fogyasztási szoká­soktól és az éppen aktuális vásárlásoktól egyaránt függ. A szokás differenciáló sze­repe jól érzékelhető az élve­zeti cikkek fogyasztásában, így a cigaretta, a szeszesital, vagy legutóbb a kávé drágu­lása családonként igen elté­rő többletkiadást okozott, il­letve okoz. A benzin drágu­lása csak az autótulajdono­sok kiadását növelte. A ta­valyi húsáremelés már min­denkit érintett, bár nem egy­forma mértékben. Egyesek kijönnek a havi 60 Ft-os jö­vedelemkiegészítésből, má­sok viszont ráfizetnek. Törvényszerű tehát, a csa­ládi árindexek eltérése az or­szágos átlagtól és véletlen az egybeesés. Az állami és poli­tikai vezetés, a kutatás nem is éri be az országos átlaggal. Az idei évtől már több mint 8000 családra kiterjedő ház­tartási statisztika méri az át­alakulást, a főbb társadalmi rétegek és csoportok szerint. Tavaly például a kisgazda­ságok tulajdonosainak átla­gos árindexe 2 százalékkal volt alacsonyabb a lakosság más rétegeinél, mert őket nem érintette az idénycikkek szokatlan mértékű drágulása. Az a körülmény, hogy a fo­gyasztók nem tapasztalhat­nak azonos mértékű (átla­gos) áralakulást, vagy csak kivételes esetben, nem indo­kolja, hogy jelentős részük az áremelkedést nagyobbnak érezze a ténylegesnél. Az ár­emelkedések hatását az em­berek több ok miatt túlozzák el. Az egyik ok az, hogy az árszínvonal alakulását a ki­adások és a jövedelmük függ­vényében érzékelik és nem önmagában. Az áremelés ha­tása sok másfajta kiadással vegyülve jelenik meg, s az áremelkedéstől független többletkiadások szintén kelt­hetik a drágulás látszatát. Ugyancsak megtévesztő le­het, ha az adott évben nem növekszik a család pénzbeli jövedelme. Az áremelkedés okozta többletkiadás így ele­ve nagyobb gondot okoz és magasabbnak tűnik. De, paradox módon, a drá­gulás érzetét keltheti, az élet- színvonal emelkedése is. A technika — a hűtőszekrény, tv, mosógép, telefon, magnó, gépkocsi, stb. — megkönnyí­ti és meg is drágítja életün­ket. A divat szintén nagy „árdrágító”. Színek és for­mák, modellek és típusok cserélődése már nemcsak a ruházati ipar sajátossága. Az igények mind magasabb szin­ten megújulnak (hétvégi ház, automata mosógép, színes tv), s néha már nem is annyira ösztönöznek, mint inkább a kielégületlenség, a hiány ér­zetét keltik. Egyre több do­logról le kell mondanunk ah­hoz, hogy új szükségleteink­nek akár csak a töredékét fs kielégíthessük. Drágul az élet, mert vál­tozik, nő a fogyasztás. Néha ki sem lehet térni előle. Egy­re bővül azoknak a cikkek­nek, szolgáltatásoknak a kö­re, amelyek létszükségletté váltak. Drágul az élet azért is, mert nő az eltartottak, a gyermekek száma. (A gyer­mekek növekedésével pedig hatványozódnak az anyagi terhek, függetlenül attól, hogy milyen másfajta hatá­soknak tulajdonítjuk azokat.) Az anyagi terhek és a meg­élhetési költségek viszonyla­gos növekedését gyakran ab­szolút' növekedésnek tekint­jük, és anyagi gondjainkat az áralakulásnak tulajdonítjuk. A negatív jelenségekre va­ló érzékeny reagálás, a hatá­sok eltúlzása, illetve a pozi­tívumok fölötti könnyed át- siklás, nemcsak az áralaku­lás fogadtatására jellemző, hanem eléggé általános em­beri tulajdonság. (Felméré­sekkel egyértelműen bizonyí­tott, hogy a lakosság a sze­rény életszínvonalemelést stagnálásnak, a stagnálást pedig csökkenésnek érzi.) Olyan lélektani jelenséggel van dolgunk, amelyet felis­merve, tudatosítva tompít­hatunk, de meg nem szüntet­hetünk. Ez is egyfajta reali­tás, amivel számolni szüksé­ges. Ha a tényekre, a valós összefüggésekre vagyunk kí­váncsiak, nem bízhatjuk ma­gunkat érzelmeinkre szub­jektív jelzőrendszereink kontrollra szorulnak. Az el­kerülhetetlen és jól végig gondolt árintézkedések is­mertetése sem válthat ki osz­tatlan lelkesedést, legfeljebb tárgyilagosságot és meg­értést. Kovács József VÉGE 400 literrel az országos átlag felett ÁRAK, ADÓK, DOTÁCIÓK (5.)

Next

/
Thumbnails
Contents