Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-01 / 282. szám
1977. december 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 LENGYEL VENDÉGEK MEGYÉNKBEN A megyei tanács épületében tegnap délelőtt lengyel vendégeket fogadtak. A Szolnok megyei képviselőcsoport tevékenységéről a megyei tanács elnöke, dr. Hegedűs Lajos tartott tájékoztatót. Ezt követően Szolnokkal ismerkedtek a lengyel szejm delegációjának tagjai: Kazi- mierz Szvitala, a Szejm Iroda vezetője; Vojciech Pop- kowski, a Szejm Munkairoda igazgatója; Gerard Puško wa, a LEMP KB Szejm Iroda főfelügyelője; Alojzi Kwarcinski, a Jogi Iroda főszakértője és Wojciech Sa- lapski, nagykövetségi attasé. A kedves vendégeket elkísérte dr. Törőcsik Gábor, az Országgyűlési Iroda vezetője; dr. Szurovszki Oszkár, az Országgyűlési Iroda munkatársa; Zsovák László, a Szolnok megyei pártbizottság osztályvezetője, és Oláh János, a HNF megyei bizottságának titkára. A delegáció ebéd után Üjszászra, a Szabadság Tsz-be látogatott, s megismerkedett a közös gazdaságban folyó munkával. Karcag és Kisújszállás közlekedési rendje ■ Aíffi ‘ Ülést tartott a megyei KBT elnöksége Tegnap, a Szolnok megyei KBT elnökségi ülésen két város: Karcag és Kisújszállás Közlekedésbiztonsági Tanácsának elnöke számolt be az elmúlt kétévi munkájukról. Részletesen szóltak a szervezeti kérdésekről, a szakbizottságok működéséről, a közlekedési ismeretek terjesztésében vállalt tevékenységükről, az iskolai KRESZ- oktatás emelkedő színvonaláról, az érdeklődéssel kísért vetélkedőkről, az ügyességi autó- és motorversenyek szervezéséről, a már hagyományosnak mondható Vezess baleset nélkül mozgalomról, amelyhez mindkét város szinte valamennyi vállalata, szövetkezete csatlakozott. A tanácskozás középpontjába azonban a közúti balesetek alakulása, elemzése és az okok kutatása került. A karcagi KBT elnöke többek között elmondta, hogy 1970-től 76-ig igen kedvezően ítélhették meg városuk közlekedési rendjét. Abban az . időszakban a balesetek száma évről évre csökkent. 1976-ban azonban negatív előjelű változás történt, az idén pedig tovább emelkedett (25 százalék) a baleseti grafikon. A balesetek közül különösen a halálos kimenetelű karambolok aránya magas. A közúti balesetek elemzése, és a helyre, időszakra bontott vizsgálatok során kiderült, hogy a 4-es főút Karcaghoz tartozó szakaszán történt a súlyos következményekkel végződő összeütközések több mint 50 százaléka. A balesetet okozók között a személygépkocsi-vezetők és a kerékpárosok járnak az élen. A legveszélyesebb nap a péntek (utána a szombat) a legkritikusabb napszak 12-től 17 óráig tart. Nem öncélúak voltak ezek a vizsgálatok. A fokozott ellenőrzést a jövőben arra a helyre és arra az időre összpontosítják majd, ahol és amikor leglabilisabb a közlekedés biztonsága. Ez is a balesetek megelőzésének egyik módja. Éjszaka is A jászberényi Lenin Tsz- ben befejezték az őszi mélyszántást. A gazdaság 750 hektár földjén végezték el ezt a fontos munkát. A felázott talaj miatt az elmúlt napokban éjjel dolgoztak, amikor a gyengén fagyott Kisújszállás baleseti statisztikája az idén kedvezőbb képet mutat mint a karcagi. Azok közé a ritka települések közé tartozik a megyében, amelynek útjain csökkent a karambolok száma. A városi KBT elnökének ennek ellenére voltak aggályai: „A közúti fegyelmezetlenségek — bár semmiféle grafikon szerint nem tartjuk számon — megítélésünk szerint egyre gyakoribbak. A közlekedők egy része nem tartja tiszteletben, fittyet hány. a közúti jelzőtáblákra: behajt a tilosba, parkol a „megállni tilos” jelzőtábla alatt és legfeljebb fékez a stop táblánál. A városon keresztül utazók (száguldók) elég sok gondot okoznak. A jól kiépített széles út csábítja a sebesség megszállottjait”. A reális és önkritikus beszámoló említést tett arról is, hogy egyelőre még nem elég aktív Kisújszállás Közlekedésbiztonsági Tanácsának tagsága. Keresik a megoldást, hogyan lehetne rendszeresebben és kiterjedtebben bevonni a tagokat az ellenőrző munkába — mindenkit elsősorban a saját munkahelyén. Valamennyien, kik a vitában szót kértek, egyetértettek azzal, hogv különösen a munkahelyen lehet sokat tenni a közlekedés és a forgalom biztonságáért. Az autóklub megyei szervezete elnökének elgondolkodtató véleménye szerint az országút morálját a hivatásos gépkocsivezetők döntően befolyásolhatják. Ott, ahol a hivatásosok közlekedési erkölcse magas színvonalú, többé kevésbé rend van a közutakon. Hogyan lehetne ezt elérni? Szerinte például azzal is, hogy azokon a munkahelyeken, ahol már tíz gépkocsivezetőnél többet foglalkoztatnak, megszervezik az iskolarendszerű oktatást, továbbképzést.' Természetesen ez csupán kis részletkérdése a balesetek megelőzésének. dolgoztak föld „elbírta” a nehéz munkagépeket. Cukorrépát több mint 300 vagonnal szállítottak eddig a cukorgyárba, az átadásra váró további 150 vagon cu- kornakvalót a prizmákból szállítják a feldolgozó üzembe. Növekszik a géppark A kisújszállási Nagykun Termelőszövetkezet az idén 18 millió forintot költött gépvásárlásra. A rizstelep- építő földmunka gépsor 12 millió forintba 'került, de vásároltak teherautókat, pótkocsikat, betakarító- és vetőgépeket is. Lendületben A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának kisújszállási és mezőtúri üzeme november 7-én teljesítette éves tervét, a többlet termelés értéke már mintegy 10 millió forint. A szászberki gyáregységben az év végéig teljesítik a 70 milliós árbevételt. A ‘két szolgáltató üzemben: Törökszentmikló- son és Kunszentmártonban pótvállalásökkal érik el, hogy december végéig teljesíteni tudják a 200 milliós árbevételi és a 20 milliós nyereségtervet Több volt a vendég mint a hazai lakos Idegenforgalmi gyorsjelentés Több külföldi látogatott az idén október végéig hazánkba, mint az ország lakosainak száma. — több mint 11 millióan lépték át ez idő alatt határainkat. Az Országos Idegenforgalmi Tanács most elkészült gyorsmérlege szerint a tíz hónap alatt 25 százalékkal — mintegy 2,2 millióval — több külföldi érkezett hazánkba, mint az elmúlt év azonos időszakában. A külföldiek közül hat és félmillióan turistaként léptek az országba, vagyis — az átutazókkal és kirándulókkal szemben — hosszabb, rövi- debb időt nálunk töltöttek. A szocialista országokból 5 millió 654 ezren érkeztek, 36 százalékkal többen, mint tavaly, a tőkés országókból viszonylag mérsékelt a növekedés üteme, mindössze 6 százalék. A turisták összesen 40 millió éjszakát töltöttek el hazánkban, 17 százalékkal. 5,8 millióval többet, az elmúlt évinél. A magyar lakosság is kivette részét az idegenforgalomból, tíz hónap alatt csaknem 4 millióan utaztak külföldre, 625 ezerrel többen, mint tavaly. Hárommillió 656 ezren a szocialista országokat választották úticélul. 293 ezren pedig a tőkés országokat keresték fel. A nemzetközi idegenforgalomból származó devizabevételek összességében megközelítették a 4,7 milliárd forintot — ez 15 százalékos növekedést jelent, az idegenforgalmi kiadások összege pedig 2,8 milliárd forint, 20 százalékkal több. mint az elmúlt évben. A tiuaföldvóri Lenin Termelőszövetkezet l-es számú tehenészeti telepén 540 tehenet gondoznak hagyományos, kötött tartási rendszerben. A gondos, szakszerű takarmányozás tette lehetővé, hogy az országos átlagnál évi 400 literrel több tejet ad egy tehén, és így éves tervüket — 1 millió 700 ezer liter — már október 25-re teljesíteni tudták a szövetkezet szarvasmarhagondozói Gazdasági érzékcsalódások A könyvtárat megtöltő statisztikai kiadványok, a milliónyi adat közül, egyetlen számra figyel leginkább az ország: a fogyasztói ár alakulását jelző indexre. S egyben a legvitatottabb adat is, sokan tapasztalataikra hivatkozva kétségbe vonják az árindex megbízhatóságát. Az árindex hamis, vagy a tapasztalataink csapnak be bennünket? Az áralakulás mérése nem olyan egyszerű, mint mondjuk a lakosság számának, átlagos életkorának vagy a bérek és jövedelmek alakulásának számbavétele. De a magyar statisztikai módszer korszerű, az ismert külföldi árindex számításokkal ösz- szevetve is igen megbízható. Felöleli a fix áru termékek és szolgáltatások teljes körét. (összes vásárlásaink fele rögzített áras termék.) A nem fix áru termékek és szolgáltatások áralakulását pedig több, mint 2300 jellemző termék ármegfigyelése alapján határozzák meg. A Központi Statisztikai Hivatal 180 dolgozója, folyamatosan, a hónap különböző napjain végzi az árfelírást. (A piacok ármegfigyelésében a tanácsok megbízottai is részt vesznek.) Egy-egy kijelölt termék árát 50—100 üzletben jegyzik fel. Az ármegfigyelés összesen több mint 3000 üzletre terjed ki. A feljegyzések alapján havi átlagárat, majd 120 termék- és szolgáltatáscsoportban árindexet készítenek. Ezek után készül el az oly gyakran vitatott országos áralakulási mutató. Az árindex valóságos változásokat jelez. Az egyéni, a családi tapasztalatok azonban többnyire eltérnek a statisztikai átlagtól, mert gyakorlatilag minden család eltérő módon költi el jövedelmét. A családi fogyasztás sajátos szerkezete a családtagok életvitelétől. a fogyasztási szokásoktól és az éppen aktuális vásárlásoktól egyaránt függ. A szokás differenciáló szerepe jól érzékelhető az élvezeti cikkek fogyasztásában, így a cigaretta, a szeszesital, vagy legutóbb a kávé drágulása családonként igen eltérő többletkiadást okozott, illetve okoz. A benzin drágulása csak az autótulajdonosok kiadását növelte. A tavalyi húsáremelés már mindenkit érintett, bár nem egyforma mértékben. Egyesek kijönnek a havi 60 Ft-os jövedelemkiegészítésből, mások viszont ráfizetnek. Törvényszerű tehát, a családi árindexek eltérése az országos átlagtól és véletlen az egybeesés. Az állami és politikai vezetés, a kutatás nem is éri be az országos átlaggal. Az idei évtől már több mint 8000 családra kiterjedő háztartási statisztika méri az átalakulást, a főbb társadalmi rétegek és csoportok szerint. Tavaly például a kisgazdaságok tulajdonosainak átlagos árindexe 2 százalékkal volt alacsonyabb a lakosság más rétegeinél, mert őket nem érintette az idénycikkek szokatlan mértékű drágulása. Az a körülmény, hogy a fogyasztók nem tapasztalhatnak azonos mértékű (átlagos) áralakulást, vagy csak kivételes esetben, nem indokolja, hogy jelentős részük az áremelkedést nagyobbnak érezze a ténylegesnél. Az áremelkedések hatását az emberek több ok miatt túlozzák el. Az egyik ok az, hogy az árszínvonal alakulását a kiadások és a jövedelmük függvényében érzékelik és nem önmagában. Az áremelés hatása sok másfajta kiadással vegyülve jelenik meg, s az áremelkedéstől független többletkiadások szintén kelthetik a drágulás látszatát. Ugyancsak megtévesztő lehet, ha az adott évben nem növekszik a család pénzbeli jövedelme. Az áremelkedés okozta többletkiadás így eleve nagyobb gondot okoz és magasabbnak tűnik. De, paradox módon, a drágulás érzetét keltheti, az élet- színvonal emelkedése is. A technika — a hűtőszekrény, tv, mosógép, telefon, magnó, gépkocsi, stb. — megkönnyíti és meg is drágítja életünket. A divat szintén nagy „árdrágító”. Színek és formák, modellek és típusok cserélődése már nemcsak a ruházati ipar sajátossága. Az igények mind magasabb szinten megújulnak (hétvégi ház, automata mosógép, színes tv), s néha már nem is annyira ösztönöznek, mint inkább a kielégületlenség, a hiány érzetét keltik. Egyre több dologról le kell mondanunk ahhoz, hogy új szükségleteinknek akár csak a töredékét fs kielégíthessük. Drágul az élet, mert változik, nő a fogyasztás. Néha ki sem lehet térni előle. Egyre bővül azoknak a cikkeknek, szolgáltatásoknak a köre, amelyek létszükségletté váltak. Drágul az élet azért is, mert nő az eltartottak, a gyermekek száma. (A gyermekek növekedésével pedig hatványozódnak az anyagi terhek, függetlenül attól, hogy milyen másfajta hatásoknak tulajdonítjuk azokat.) Az anyagi terhek és a megélhetési költségek viszonylagos növekedését gyakran abszolút' növekedésnek tekintjük, és anyagi gondjainkat az áralakulásnak tulajdonítjuk. A negatív jelenségekre való érzékeny reagálás, a hatások eltúlzása, illetve a pozitívumok fölötti könnyed át- siklás, nemcsak az áralakulás fogadtatására jellemző, hanem eléggé általános emberi tulajdonság. (Felmérésekkel egyértelműen bizonyított, hogy a lakosság a szerény életszínvonalemelést stagnálásnak, a stagnálást pedig csökkenésnek érzi.) Olyan lélektani jelenséggel van dolgunk, amelyet felismerve, tudatosítva tompíthatunk, de meg nem szüntethetünk. Ez is egyfajta realitás, amivel számolni szükséges. Ha a tényekre, a valós összefüggésekre vagyunk kíváncsiak, nem bízhatjuk magunkat érzelmeinkre szubjektív jelzőrendszereink kontrollra szorulnak. Az elkerülhetetlen és jól végig gondolt árintézkedések ismertetése sem válthat ki osztatlan lelkesedést, legfeljebb tárgyilagosságot és megértést. Kovács József VÉGE 400 literrel az országos átlag felett ÁRAK, ADÓK, DOTÁCIÓK (5.)
