Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-25 / 303. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. december 25. Ünnepek között ólesik a pihenés, vi1 tathatatlan. Az ember hajtja magát hetek. napok óta. Nemcsak a munkával, — azért is, hogy jó ünnepe legyen, kedvére tölthesse a piros- betűs napokat családjával. A karácsony két napja után egy hét se telik el, s az új esztendő küszöbén ismét ünnep következik. Ünnep, ünnepek. Lassabban múlnak, mint a hétköznapok, s annyira az otthon- a család napjai- hogy legfeljebb rokon, szülő látogatására lápünk ki hazulról. Talán ezért is van, hogy ilyenkor átgondoljuk a búcsúzó évet, felidézzük eseményeit. Ezek az események leginkább a hétköznapokhoz kötődnek, s többnyire a munkához, amelyből élünk, s ami értelmessé hasznossá teszi életünket. Ha így vizsgáljuk a búcsúzó id,ei tizenkét hónapot, ta- * Ián kimondhatjuk: eredményes volt, teli lendülettel, jobbja' törekvéssel. Olyan munkasikerek születtek, amelyek nyomán itt, Szolnok megyében is gazdagabb lett az élet. Csak az Állami Építőipari Vállalat munkája nyomán ezernyolcvannégy család költözött korszerű- kényelmes otthonba. A megyeszékhelyen és másutt új boltok, ABC áruházak épültek, tovább korszerűsödött a közlekedés, egész éVben megnyugtató volt a piaci felhozatal és ár, , általában kiegyensúlyozott az áruellátás. Központi intézkedések is javítottak az életszínvonalat. Felemelt műszakpótlék szerint fizetik az ipari munkásokat, jelentősen növekedett a pedagógusok, a népművelők. s az egészségügyi dolgozók bére, újabb ösztönző nyugdíjrendelkezések biztosították az idős emberek nyugodt hétköznapjait. Történt persze sok más jó dolog is. Az például, hogy Jászberény két hírneves, nagy, gyára. — az Aprító- gépgjtár és a Hűtőgépgyár' — december közepén teljesítette éves tervét, hogy a Tisza Cipőgyárból az év vége előtt minden szovjet export- szállítmány, útjára indult. A rákóczifalvi Egyesült Rákóczi Termelőszövetkezetben nyolcvanmillió forint „pluszt” hozott a brigádvállalások teljesítése, a karca-, gi földeken hektáronként 500 mázsával fizetett a cukorrépa, s az is idetartozik, hogy ismét rekordtermést takarítottak be megyénkben kenyérgabonából. Sok siker. rangos eredmény. Nélkülük most szegényebb lenne az ünnep. Mert a munka eredményei ott vannak az ünnepi asztalon, a fenyőfa alatt, s ott fejekben is. Nincs jobb dolog, mintha dolga végeztével, nyugodtan néz újabb hétköznapok elébe az ember. Ki-ki számvetést csinál az ünnepek között. Elégedett, elégedetlen magával, másokkal — aszerint, hogyan élt, hogyan dolgozott az ünnepek előtt. Számvetést azonban nemcsak az egyén, hanem ki- sebb-nagyobb közösség is készít. Azok a közösségek, amelyek a hétköznapokon együtt dolgoznak, együtt terveznek — s talán sokszor már együtt is ünnepelnek. Azok a közösségek, amelyek az év elején terveik, feladataik ismeretében mertek többet vállalni, s azért az év minden hétköznapján egy szívvel dolgoztak. zt mondjuk róluk, egyre inkább nemcsak dolgoznak már élnék is szocialista emberhez méltóan. Sokan vannak, jó, hogy sokan vannak itt Szolnok megyében is. Lassan százezres a szocialista brigádok családja. S az ünnep az övéké is. Miként az lesz a hétköznap is. Az ünnepek között és azután. S. J. Nélkülük semmire se mennék Ki tagadná, hogy kezdeményező.. vállalkozó emberekre mindenütt szükség van. Még akkor is, ha az esetek többségében mindez kockázattal jár. Hiszen úgy mondják: kockázat nélkül nincs siker. — Mi a véleménye erről dr. Kardos Sándornak a tószegi Petőfi Tsz _elnökének? — Szerintem a mezőgazdaságban nagyobb szerepe van a vállalkozó kedvnek, mint az élet egyéb területein. Ugyanis egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatunkban egyszerűen nem lehet lazsálni, hiszen — túlozva és sarkítva a dolgot — ha egy hétig nem olvasom a szaklapokat, máris lemaradhatok a kutatás, a tudomány legújabb vívmányainak megismeréséről. — No, persze a fejlődést egyéb, az adott helyzetben megváltoztathatatlan tényezők is akadályozhatják. Gondolok itt a föld minőségére, az eszközellátottságra, és így tovább. Ennek ellenére menynyire szabad a mezőgazdász keze, amikor, akár szakirodalomból, akár máshonnan, új ismeretekhez jut? — Talán egy példával érzékeltethetem, hogy nagyon sok múlik rajtunk. Gondoljon arra, hogy néhány évtizeddel ezelőtt mit kezdhetett az a gazdaság, amelynek több ezer hektár szikes legelő, je volt. A legegyszerűbb választás szerint szürke marhát nevelt rajta, holott dönthetett volna másképp is. Mostanra változott a recept: „Ha szikes legelőd van, tarts rajta birkát.” Holott nőhet ott lucerna is, és készülhet belőle granulált takarmány, betakarítható róla a minden piacon eladható fűmag, épülhet rajta halastó, rizstelep, és még sorolhatnám. Mindez az üzem anyagi erején túl elsősorban azon múlik, hogy, a szakemberek mennyire képesek átlátni a hazai és a nemzetközi lehetőségeket nemcsak jelenleg, de a jövőben is. — Ez a tószegi Petőfi Tsz- nek mennyire sikerült? — Igazán nem szeretném, ha dicsekvésnek hatna, de a hetvenes évek elején az elsők között ismertük fél a termelési rendszer, az iparszerű technológia alkalmazásának jelentőségét. Az azóta már jól bevált ágazati irányítás bevezetésével se késtünk egy percet sem, és a takarmánytermesztést, valamint a lucemaüzemet eleve az állattenyésztési főágazat alá rendeltük. — Ugyancsak a kevésbé szokványos megoldások közé tartozik az is, hogy a borjak vásárlásával 1980-ig úgy cseréljük le az állományt, illetve szüntetjük meg a tbc- és brucella-fertőzést. hogy közben a létszám 25 százalékkal nő, és a tejtermelés inkább emelkedik, mint csökken. Nagyobb vállalkozásaink közé tartozott a nemrégiben felépített, 316 férőhelyes tehenészeti telep, amely a saját tervezés és kivitelezés után mindössze 8 millió forintba került, pedig van benne ellető, borjúnevelő, valamint fekete-fehér öltöző is,- Mivel a gépek, az alkatrészek, a vegyszerek és a műtrágyák ára adott, mi a beruházások költségein próbáltunk takarékoskodni, és ez azt hiszem, jelen esetben sikerült is, hiszen egy tehénférőhely alig több, mint 25 ezer forintba kerül. — Végezetül még egy kérdés: szigorú, kemény kezű vezetőnek tartja magát? — Inkább következetesnek. Amíg le nem zárunk valamit, addig mindenkinek lehet véleménye, de utána nincs vita. Szerencsére kemény kézre mostmár nincs is szükség. Tizenkét éve dolgozunk együtt, legtöbb munkatársammal félszavakból megértjük egymást. Egészen biztos, hogy nélkülük semmire se mennék. Braun Ágoston Hasznos, de nem varázsszer Vélemények az ÉPSZER Vállalatnál a minőségi bérezés bevezetéséről Emberek vagyunk. Kijöhet a béketűrésből a szocialista brigád vezetője ugyanúgy, mint bárki más. Még a sapkáját is a földhöz csaphatja mérgében, mert nincs meg a pénz, amire számított. Csakhogy a miértjeire pontos választ tudnak adni felettesei: nem volt jó a minőség. Dokumentum van róla, mint minden munka értékeléséről. Egy kis papír. Augusztus óta ismerik a szolnoki Építési és Szerelőipari Vállalatnál, jövőre pedig szidják vagy dicsérik az ország minden építőipari munkahelyén. fl cetli tartalma Markoth István, az ÉPSZER munkaügyi osztályának vezetője: — Ez a kis papír csali következménye ei"' miniszteri rendeletnek, amely a munka minőségi színvonalát növelő, ösztönző, hogy szaknyelven fejezzem ki magam: bérforma, alkalmazásáról szól. Hogy nálunk már bevezették ezt? Mi kísérleti jelleggel júniusban és júliusban próbaelszámolást készítettünk. Tanácskoztunk. megbeszél - tünk, latolgattuk a rendelet előírta százalékokat, megkérdeztük a dolgozókat és aztán megszületett ez a kis cetli. Mit is tartalmaz? Ha az anyag, amivel dolgozik a munkás, rosszabb, de a végzett munka minősége első osztályú, akkor kifizethető öt százalék prémium. Ha az elvégzett munka minősége egyezik _az anyag kategóriájával, akkor a rendes fizetését kapja a dolgozó, de ha a munka alacsonyabb osztályú, akkor annak csak kilencven százalékát, ha még rosz- szabb, 85 százalékát találja a borítékban. Tehát 1977 februárjában megszületett a rendelet és augusztusban az igazgatói intézkedés. Hogyan fogadták a munkások? Erről beszél Lőrincz János kőműves brigádvezető : — Kétkedve . . . Első időben tartottak tőle, de amikor megkapták a fizetésüket, már biztosak voltak benne, hogy aki becsülettel dolgozik, annak ott a pénze a kupertában. Szükség volt erre , az intézkedésre. Nem azt mondom, hogy régebben nem vigyázott a minőségre a dolgozó. csakhogy most még kevésbé csapja össze a munkát. Azt mondtuk, legfeljebb vastagabban teszi rá a vakolást a következő, s kiegyenesedik a girbe-görbe fal. Csakhogy ez időbe telik ám a másiknak. A művezető s a brigád- vezető veszi át a terepet, ők mondják meg. ilyen az anyag minősége, és ők adják áldásukat a munka jóságára. Volt már itt a Bajcsy úti építkezésen is fizetéselvonás. Prüszkölt a dolgozó, de megmondtuk: ..Koma, ez nem jó.” Nehéz dolog valamire rámondani, hogy rossz, Bodó József brigádvezető jól tudja ezt: — Fülest is ígértek már nekem. Szerencsére a brigád többi tagja mellém állt. Mondtam is akkor: nem foglalkozom a pénzzel, nem értek én ahhoz, csak a dologhoz. Állni kell a személyeskedést is. mert így van színvonal. Az „intézkedés” óta nem volt a minőséggel probléma, nem volt levonás sem. Megsértődik, elmegy A vállalatnál tavaly hét- száztizenöten dolgoztak, az idén hétszázhetvenen. (Ritkaság ez a munkaerőhiányos idők közepette. (Adamik András munkavezető azonban hozzáteszi: — Bizonyos szakmák esetében van ember bőven, másoknál éppen fordítva. Sokszor előfordul, hogy le kell jönnie az „állásból” a kőművesnek habarcsért. Beosztják a szakmunkások: ma én vagyok a segéd, holnap te. Kellenének a segédmunkások. A meglévőknek vigyázva szólhat az ember, mert megsértődnek, elmennek. Márpedig azt nem engedhetjük meg, hogy a minőség romoljon. Jön a beruházó, ő is megnézi, azt mondja, ez másodosztályú. Ha én elsőnek ítélem meg anyagilag, erkölcsileg felelek érte. Szóval zsebbe nyúló kérdés ez. Aztán az anyagok ... A vállalat többnyire első osztályú anyagot vásárol. Előfordul ám, hogy ez csak a papíron szerepel így, valóságban agyagos a kavics, rossz a tégla, a cement. Még szólni se lehet, mert megorrolnak ránk, sor- banállás van az anyagokért. Szerintem más helyeken is be kellene vezetni ezt a minőségi bérezést. Egy épület elkészítésében 128 szakma képviselői vesznek részt, közvetve vagy közvetlenül. S ha jó minőségű munkát adnak ki kezük alól, akkor is közbejönnek előre nem számított események. Táborosi Ferenc művezető mérgesen olvassa fel az éjjeliőr bejegyzését: — „Az éjszaka különösebb esemény nem történt, csak a harmadik lépcsőházat törték fel.” A műszaki átadásra váró épületnél kitépve a vezetékek, legrúgva a falak. Bodó József brigádvezető kommentálja: — Hasonló látvánnyal, ha nem is ilyen pusztítással, néha találkozhatunk az építkezéseken. Nem becsülik meg egymás munkáját az emberek. Hajrá idején összejön több szakma, mindenki siet, nehéz is megoldani, hogy az asztalos ne tegye tönkre a kőműves munkáját, a villanyszerelő a festőét, de mondhatnék még sok példát. Hem varázsszer Az ÉPSZER Vállalatnál a tapasztalatok azt’ mutatják, hogy hasznos intézkedés volt a minőségi bérezés bevezetése, de nem varázsszer. Segíti a minőségi javítását, jó munkára ösztönzi a dolgozókat, tevékenykedjenek az építkezés bármely posztján. Az elvonásokkal megnő a kiadható prémium, a mozgóbér mennyisége is, ez lehetőséget ad a differenciáltabb bérezésre. Ahhoz azonban, hogy egy épület határidő előtt jó minőségben elkészüljön. kell még más is. Kellenek jó üzemszervezők, kellenek szorgalmas, öntevékeny szocialista briádok, társadalmi munkák — és valljuk be — túlórák, fegyelem és még sorolhatnánk . . Hajnal József ZÁRSZÁMADÁS ELÖT1 A TSZ-EKBEN Ezekben a napokban nagy a sürgés-forgás, a. számolás a tsz-irodákban. Zárszámadásra készülnek a termelőszövetkezetek a megyében csakúgy, mint az országban másutt is. Nagy feladatot kellett meg- oldaniok a megye tsz-einek ebben az évben: ahhoz, hogy az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek eleget tehessenek, az elmúlt esztendei lemaradást pótolniuk kellett. Csakhogy a mostani év is tartogatott meglepetéseket a mezőgazdasági üzemek számára. Szolnok megye tsz-eit olyan elemi csapások érték, amire példát nem találunk, amióta a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozott Magyarországon. Tavasszal még az ár- és belvíz ellen kellett minden erőt mozgósítani, aztán pedig a nyár eleji aszályos idő sanyargatta a növényeket. Az ősz sem „jött üres kézzel”: szeptember végén 8000 hektáron teljesen elpusztította a növényeket és 70 000 hektárnál nagyobb területen különböző mértékben károkat okozott a fagy. A kedvezőtlen körűimé- - nyék ellenére is jó évet zárhatnak a megyei termelő- szövetkezetek. Termelési értéküket, ami ebben az esztendőben 8,1 milliárd forint, az 1976-os évihez képest több mint hét százalékkal növelték. A tiszta árbevételük is növekedett: az előző évihez képest csaknem három százalékkal lesz több. A legbiztatóbb viszont az, hogy a nyereség a tavalyinál 12— 14 százalékkal magasabb lesz. Viszont néhány gazdaság veszteséges évet zárt. Javult a termelőszövetkezetekben a fogyasztás és a felhalmozás aránya, ez utóbbi javára. Ezzel egyidejűleg nőtt a tagok részesedése is. Egyes ágazatokban egészen kiváló eredmények születtek. Rekordtermést adott a búza. a gazdaságokban a tavalyinál 11 százalékkal többet takarítottak be hektáronként, s ezzel Szolnok megye a hetedik lett az országos rangsorban. Kukoricából csaknem 14 má zsával többet törtek le átla gosan a megye tsz-ei. pedi tavasszal nagyon meg kel lett küzdeni azért, hogy en nek az értékes növénynek vetőmagját a földbe juttat hassák. A vetésterület, töb mint feléről előbb a vize kellett elvezetni, aztán pe dig az aszály késleltette kukorica kelését. Mindeze ellenére ígéretesen szép állt mány fejlődött ki a tábla kon. csakhogy a korai fag ezt a növényt sem kímélt« Ilyen körülmények között a 1977-es év; kukoricatermé a gazdaságok dolgozóina szorgalmas munkáját' dicsér A cukorrépa 60 mázsávc adott többet hektárohkén mint az előző évben. A j eredmény ellenére volta gondok ezzel a növénnyel i: főleg az átadás-átvételnél. A ipari növények közül javul a napraforgó termésátlag: de lehetett volna jobb is. h némely gazdaságban jobba odafigyelnek a termeszté technológiájára. Jelentősen nőtt a megyé ben az állatlétszám. Szarvas marhából összesen tíz szá zaiékkal van több a tsz-ek ben az előző évinél, s gyara nodott a tehénállomány i; Fellendülőben van a nagy üzemi sertéstartás, vágóser tésből 30 ezer darabbal töb bet adtak le a tavalyiná ugyancsak nőtt a baromfi és juhállomány. Az eredmények mellel .nem hallgathatjuk el a gon dókat sem. Nem a fontos ságának megfelelően kezeli! például a tsz-ekben a mellék termékeket, sok helyütt el égetik a szalmát és a kuko ricaszárat. A búzatermesz tésnél többen a nagyobb tér mést adó, de gyengébb mi nőségű fajtákat termesztik Még mindig magas a silóku korica aránya, szemeskuko ricából legalább 4000 hektár ral többeteken vetni jövőre Az 1977-es év eredménye nehézségek közepette szülét tek. De a tsz-ek ennek elle nére megteremtették a to vábblépés lehetőségét. A. L A MEZŐGÉP törökszentmiklósi gyárának öntödéjében naponta 14 tonna öntvényt készítenek. Képünkön Lékó István a kész munkadarabokat köszörűvel tisztítja
